Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-18 / 317. szám

2 Dunántúli napló 1977. november 18., péntek :ÍÍÍÍj!Íi£jjÍ^ „Védjük hazánk bizton­ságát 99 Orbán István r. vezérőrnagy nyitotta meg a kiállítást Történelem a tablókon Nyitva november 27-ig Ma már történelmet idéz­nek az 1945—48-as esztendők: a fiatal demokratikus népi ál­lamunk születésének és meg­erősödésének sorsdöntő első éveit. Elhallgattak a fegyverek, de a kulisszák mögött vérre menő harcok folytak, a reak­ció és a jobboldali pártok ak­namunkája, az újjáépítést sza­botálok elleni harc, következe­tes munka a magyar fasiszták háborús és népellenes cselek­ményeinek felderítésére és fe­lelősségre vonására. A nyuga­tiak nem nézték jó szemmel erősödésünket, és meghirdet­ték a feltartóztatás doktii iáját a Szovjetunió által felszabadí­tott kelet-európai országok el­len — így természetesen, elle­nünk is. A szovjet állambiztorisági szervek nagy segítséget nyúj­tottak hazánknak is a politikai bűncselekmények nyomozásá­hoz szükséges ismeretek, szer­vezési eljárások elsajátításá­hoz. Tapasztalataikat — me­lyeket az F. E Dzerzsinszkij ve­zette cseka, az első szocialis­ta típusú állambiztonsági szerv halmozott fel 1917-től — át­adták és ma is szoros kapcso­latban állnak a magyar ál­lambiztonsági szervekkel. A nyugatiak „feltartóztatási' terveibe jól beleillett a bruta­litás, a gyilkosság, a kényszer, . és céljaik elérésére minden eszközt bevetettek a fegyveres felszabaditási jelszavuk meg­valósítása érdekében 1948 és 1960 között. Kémek, diverzán- sok és szabotőrök, az Amerika Hangja és a SZER uszításai, az ellenséges propaganda­szervek tevékenysége nagy sze­repet játszott az 1956-os el­lenforradalmi eseményekben. A szervezők és csatlósaik „győ­zelme" rövid életű volt... a nyugatiak hangnemet váltot­tak, 1960-tól áttértek a lella­A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, a Belkeres­kedelmi Minisztérium és a Ke­reskedelmi Továbbképző és Módszertani Központ rendezé­sében országos oktatási tájér­tekezletei tartottak a fogyasz­tási szövetkezetek szakemberei részére. A kétnapos konferencia, melynek a Baranya megyei MÉSZÖV adott otthont, lehető­séget nyújtott arra, hogy meg­vitassák a szövetkezeti kereske­delem szakemberellátottsógát. Mivel az ország kereskedelmi forgalmának több mint har­minc százalékát a szövetkeizeti áruházak, üzletek bonyolítják, zííás politikájára, ez az ideo­lógiai diverzió a pszichológiai hadviselésben ölt testet, nap­jainkban. Módszereiben to­vábbra sem válogat, csak fi­nomabban teszi. Az imperia­lizmus napjainkban az interna­cionalizmus gyengítését, szovjetellenesség szítását, a nacionalizmus táplálását, a kozmopolitizmus terjesztését, az antimarxista elméletek gyártá­sát és terjesztését tűzte zász­lajára. Információikat titkos és lenális úton, kémrepülővel, műholdakkal, beszervezett és hivatásos kémek, ügynökök és szabotőrök, illetve „rászedett" turistáinkon és a magyar saj­tótermékek útján szerzik be katonai, politikai, gazdasági, tudományos és technikai éle­tünkről, helyzetünkről, eredmé­nyeinkről. Állambiztonsági szer­veink küzdelme a kémek és kémszervezetek, az illegálisan bedobott ügynökök és a fegy­veres összeesküvők ellen ered­ményes volt, mint ahogy a szolgálati és állami titkok ki- fürkészésére, a disszidálásra csábítási kísérletet is számos esetben meghiúsítottak a bel­ügyi szervek az állampolgárok és a lakosság segítségéről. Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában tegnap délelőtt Or­bán István r.vezérőrnagy, a Baranya megyei Rendőr-főku- pitányság vezetője nyitotta mea a -Védjük hazánk bizton ságát c. állambiztonsági kiál­lítást, melyen 23 tablón a po­litikai bűncselekmények fény­képei, dokumentumai kapnak helyet és 3 tabló tiszteleg c 100 éve született kiemelkedő forradalmár vezető, Feliksz Ed- mundovics Dzerzsinszkij emlé­kének a NOSZF. 60. évfordu­lója kapcsán. A megnyitón részt vettek: dr Kása Ferenc, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának osztálvvezetője, párt, állami, társadalmi, gaz­dasági, társ fegyveres szervek vezetői és képviselői, a közép­fokú tanintézetek igazgatói. A résztvevőknek bemutatták a Rendőrfilmstúdió „Utazas- c filmjét. A megyei rendőr-főkapitány­ság szervezésében létrehozott kiállítás november 27-ig, na­ponta 10 és 18 óra között várja az egyéni és csoportos érdeklődőket, szakemberek ka­lauzolásával és filmvetítéssel, a FEK-klubban. M. L. ezért indokolt, hogy az áfészek jól képzett szakembereket fog­lalkoztassanak. Baranyában 450 fiatal tanulja a kereskedelmi szakmát, a fel­nőttoktatás keretei között pedig ötszázan vesznek részt szak­munkásképzésben, tanfolyamo­kon, továbbképzéseken. A ba­ranyai szövetkezeti kereskede­lem ma még kevés felsőfokú végzettséggel rendelkező szak­embert foglalkoztat, de újab­ban ösztöndíjak adományozá­sával, illetve pályázatok kiírá­sával szeretnék megnyerni a jól képzett kereskedelmi ismeretek­kel rendelkező fiatalokat. Újabb 34 kilométer autópálya Csütörtökön átadták a for­galomnak az M-1-es félautó­pálya Komárom—Győr közötti 34 kilométeres új szakaszát, ezzel további 7 kilométerrel rövidült le a távolság Buda­pest és Győr között, időben pedig mintegy fél órát nyer­hetnek az új pálya használa­tával a gépkocsivezetők. Az út elkerüli a lakott települése­ket, az alsóbbrendű útvonalak­nál és a vasúti kereszteződé­seknél felüljárókat építettek. Az új szakaszon öt forgalmi csomópont és hat pihenőhely van. Később — Győrszentiván határában — üzemanyagtöltő állomást is felszerelnek. A következő ötéves terv ide­je alatt kiépülő magyarországi autópálya-hálózaton belül az M-1-es szakasznak kiemelt je­lentősége van. A fontos útvo­nal Győr utáni szakaszának építése 1981-ben kezdődik meg. Az autópálya egy uj hí­don, a mosoni Dunán vezet majd át, s így elkerüli Győrt. Ezt megelőzően azonban Bu­dapest és Tatabánya között csaknem teljesen kiépül nem­csak a fél, hanem a teljes — négysávos pálya. . Levonult a benzinhollám Mohácsnál Szünetelt a folyóból a vízkivétel Pécs sikeresen vészelte át a Dunán levonuló benzinszeny- nyeződést, ami csütörtök haj­nali ,2-kor érte el Mohácsot. Az innen induló távvezetéket, melyen át a megyeszékhelyet látják el nyers Duna-vízzel,— lezárták és csütörtök reggel 9-ig szünetelt a vízkivétel a fo­lyóból. Pécs lakói és ipari üzemei ezalatt a tározókban összegyűjtött vizet használták, vízhiány nem keletkezett, mert a tartalékkészlet 2—3 napro elegendő. A speciális aktív szénpor adagolását éjjel 10- kor kezdték meg, most is vég­zik még 24 óra hosszáig, nmíg a szennyezési hullám utóhatásai meg nem szűnnek. A benzines víz jelenleg is ve­szélyezteti a Mohácsi Farost- lemezgyár technológiai rend­szerét, ezért a gyári víztisztító­ban szintén aktív szenet al­kalmaznak. A szenet es az adagoló berendezést a Du­nántúli Regionális Vízmű c: Vízgazdálkodási Vállalat adta a gyárnak. A termelés zavar­talan. A Baranya megyei KÖ­JÁL és a dél-dunántúli VÍZIG a folyón továbbra is ügyeletet tart. A kulturált kiszolgálásért Több volt az elemi kár A betakarítás előrehaladtá­val kialakul a kép a mezőgaz­dasági nagyüzemek idei nö­vénykárairól. Az Állami Bizto­sító országos, összesített ada­taiból kitűnik, hogy a vízkárt szenvedett több mint 160 ezer hektárnyi területre az egysé­gesített ár- és belvízkockázat alapján — 320 millió forint kártérítést kaptak a gazdasá­gok. A tavaszi fagybiztosításra kifizetett térítéseken felül a szőlő- és gyümölcsfélékre még várhatóan 300 millió forint ki egészítő kártalantíást fizetnek A múlt év azonos időszaká nak adataival összehasonlítva a gazdaságok mintegy 900 ezer hektár területén — a ta valyinak több mint két és fél szeresén — pusztítottak elem károk, s az ezekre megállapí tott 2,2 milliárd forint kártérí tés csaknem háromszor annyi mint tavaly ilyenkor volt. Eredményes részvétel a mezőgazdaság eredményeiben Tisztújító közgyűlés az agrár­egyesületben A megyei MTESZ-be tömö­rült tudományos egyesületek legnépesebb társasága a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let megyei szervezete, mely sokirányú tudományos társa­dalmi munkájával és tevékeny­ségével méltán osztozkodhat abban az elismerésben, amivel a ragyogó eredményeket elért mezőgazdaságunkat manap­ság elhalmozzuk. Az agráre­gyesület a pécsi Technika Há­zában tegnap délután tartotta tisztújító közgyűlését. Az elmúlt négy év munkájá­Mikrobiológiai kutatások Diavetiteses előadás a tudományos ülésén Tudományos ülés A PAB székházában Pécs hagyományokban gaz­dag tudományos atmoszférája, a PAB keretében folyó aktív tu­dományos élet, a pécsi mikro­biológusok kiváló kutatási ered­ményei - mindezek hozzájárul­tak ahhoz, hogy Pécsett tart­sák meg a szokásos őszi mikro­biológiai ülést. A Magyar Mik­robiológiai Társaság Mezőgaz­dasági és Ipari Mikrobiológiai Szekciójának és az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának közös tudományos ülését tegnap, a PAB székházában rendezték meg. Az ülést dr. Czeglédi Béla kandidátus, a PAB titkára nyi­totta meg, majd felkérte a ku­tatókat előadásuk megtartásá­ra. Az ország tizenöt kutatóhe­lyéről érkezett szakemberek a kórélettan, az élelmiszeripari mikrobiológia, a hidrometallur- gia, a környezetvédelmi és ta- lajmikroDiológia területén vég­zett kutatásaik eredményeiről számoltak be; összesen huszon­hat előadó tizenöt előadásban. A legkülönbözőbb kutatási területek közül csak néhányat említenék meg; így például a szamóca- és málnanövényeken előforduló, eddig ismeretlen mikroszkopikus gombákról; a sajtaroma javítását szolgáló vizsgálatokról; a városi szemét és ennek elégetéséből szárma­zó so'ak felhasználhatóságának mikrutnológiai vonatkozásairól, illetve az e témákban folytatott kutatások eredményeiről hang­zottak el előadások. A tudományos ülés célja a hazai mezőgazdasági és ipari mikrobiológia kutatások jelen­legi problémáinak megismerés, se; a mikrobiológia különbö­ző alkalmazási területein folyó kutatások eredményeinek ösz- szegezése volt. A társadalmi hasznosság szempontjából is rendkívül fon­tos környezetvédelmi jellegű előadások anyaga a közeljövő­ben nyomtatásban is megjele­nik. D. Cs. ról számot adó közgyűlés dr. Földvári János kandidátus, a MAE társadalmi elnöke nyitot­ta meg, majd Czégény József, a MAE megyei elnöke értékel­te a szervezet munkáját — a baranyai mezőgazdaság által elért kimagasló eredmények fényében. Többek között meg­említette, a 620 tagot számlá­ló szervezet az elmúlt négy év­ben csaknem ötszáz jelentő­sebb rendezvénynek volt a gazdája, s a rendezvényeken részt vevők száma csaknem 300 ezer. Előadásaik, bemuta­tóik témáját minden évben úgy határozták meg, arra a növénycsoportra irányították, melyek a népgazdaság, illetve a megyei igények szempont­jából az érdeklődés közép­pontjába álltak. Ilyen volt pél­dául a zöldségtermesztéssel ki­emelkedő rendezvénysorozatuk, vagy a termelésfejlesztés idő­szerű kérdéseiről rendezett elő­adások. Hagyományos rendez­vényük a megyei növényvédel­mi napok, ezeket újabban nö­vényvédelmi kiállításokkal és gépbemutatókkal gazdagítot­ták. Ugyancsak hagyományos rendezvényük a megyei legelő­nap, a juhásznap, de nagyon tanulságosnak bizonyultak a megyén kívüli — a bábolnai és az agárdi állami gazdasá­gokba — szervezett tanulmány­utak is. A baranyai szakembe­rek országosan is mindig az elsők között voltak, akik ke­resték és alkalmazták az új technológiai eljárásokat, en­nek eredménye a gomba mód­ra elterjedt különböző ipar­szerű rendszerek. Az egyesü­let is tevékenyen közreműkö­dött az új módszerek elter­jesztésében, s itt többek között megemlíthetjük kiterjedt kül­földi kapcsolataikat és ta pasztalatcseréiket. Az NDK- ban járt küldöttségük például gyorsan eljuttatta az ott szer­zett ötéves tapasztalatok össze­gezését három baranyai agro­kémiai társulásnak is. Czégény József végül elismeréssel nyug­tázta, a- megyei vezetők min­denkor segítik őket, egyúttal igénylik, döntéseik előtt kiké­rik véleményüket, például az egyesület szakemberei a közel­múltban közreműködtek kü­lönböző fejlesztési koncepciók kooperációk kidolgozásában. A zárszámadás után dr. Ál­ló Miklós, a MAE megyei tit­kára ismertette a szervezet cselekvési programját és mun­katervét. Az elkövetkezendők­ben többek között a taglét­szám növelését, a nők és a fiatal agrárértelmiség fokozot­tabb mozgósítását, a hús- és tejprogramba való intenzívebb bekapcsolódását, az üzemi szer­vezetek és klubok létrehozását, a tudomány és a gyakorlat szorosabb összekapcsolódását, az egyetemekkel és a tudomá­nyos intézetekkel való szoro­sabb együttműködést, a szo­cialista brigódmozgalom ki- szélesítését és a közművelődé­si feladatok végrehajtásában való közreműködést szorgal­mazzák. Ezután hozzászólások követ­keztek. A közgyűlést testületé nevében üdvözölte Török Lász­ló, az MTESZ megyei titkára, Horváth József, a MAE orszá­gos választmányának tagja és dr. Biró Sándor, a tsz-szövet- ség titkára. Majd jutalmakat adtak át az egyesületben ki­magasló munkát nyújtó akti­vistáknak, s végül sor került o tisztújításra. A MAE társadal­mi elnökének dr. Földvári Já­Budapesten megkezdték a Maix tér átépítésének munkait. Je lenleg a tereprendezési munkák folynak. nőst, elnökének Czégény Jó­zsefet, alelnökének Dudás Jó­zsefei, Cséplő Györgyöt, Vass Jánost és dr. Bora cs Józsefet, a MAE megyei titkárának dr. Álló Miklóst, szervező titkárá­nak Tóth Sándort választották. (mz)

Next

/
Thumbnails
Contents