Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)
1977-11-17 / 316. szám
e Dunántúli Tlaplö 1977. november 17., csütörtök Üzbegisztán, sőt az egész szovjet Közép-Ázsia földünk egyik földrengései területe. Alig egy évtizede, 1966-ban pusztult el a főváros, Taskent egy része, de a feljegyzések szerint 1887-ben szamarkandi műemléket rongált meg a földrengés. A taskenti földrengés után hozták létre az Dz- bég Tudományos Akadémia Szeizmológiai Intézetét, amelynek feladata a földrengések kutatása, illetve az előrejelzési módszerek kidolgozása. Taskent alatt 2000 méteres mélységben föld alatti vizek vannak, amelyek kémiai összetételét és ennek változásait már az 1966-os földrengés előtt is tanulmányozták, majd a rengés alatt és után is. Megállapították, hogy a földrengés előtt kb. 24 órával megváltozik a víz kémiai ösz- szetétele, rohamosan emelkedik a benne oldott radon-, argon-, hélium- és klórgáz mennyisége, eléri a korábbiak 3—4-szeresét is. A víz felhozza tehát a készülő földrengésről az információt, csak meg kell azt érteni. Ezt a módszert azóta kipróbálták több helyen is, és az illetékes szervek felfedezésnek minősítették. Azóta a Szovjetunión kívül az USA- ban, Japánban és Olaszországban is alkalmazzák. A módszer csak azt jelzi, hogy közeledik a földrengés időpontja, 1—4 napon oelül bekövetkezik, de hogy milyen erősségű lesz, hogy pontosan hol fog kipattanni, azt nem jelzi. igen nagy tisztaságú vegyületek előállítását szolgáló ioncserés kromatográfiás rendszer Pályázati felhívás A Magyar Népköztársaság bel- ügy- és oktatási miniszterével, illetve a KISZ Központi Bízott* ság első titkárával egyetértésben jelentkezésre hívom fel mindazokat az ifjakat, akik dolgozó népünk fegyveres szolgálatát önként vállalják és a Magyar Néphadsereg, vagy a Belügyminisztérium Határőrség hivatásos tisztjei kívánnak lenni, amennyiben középiskolai tanulmányaikat az 1977/78-as tanévben befejezik, illetőleg korábban már befejezték. 1. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság, — büntetlen és feddhetetlen előélet, — erkölcsi-politikai megbízhatóság, — hivatásos szolgálatra való egészségi és fizikai alkalmasság, — középiskolai érettségi, — nőtlen családi állapot, — 21 évnél nem magasabb életkor. 2. A katonai főiskolára pályázó tanulók jelentkezési lapot a középiskola igazgatójától, az előző években végzettek a megyei hadkiegészítési és terület- védelmi (Budapest Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnokságtól, sorkatonák a parancsnokaiktól kapnak. 3. A jelentkezők pályázhatnak: — a Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész, páncélos, csapatfelderitö, rakéta-tüzér, műszaki vagy határőr; — a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola légvédelmi rakéta, vegyivédelmi, híradó, rádiólokátor, páncélos és gépjármű fegyverzeti vagy hadtáp; — a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola repülő-műszaki, vagy repülőgép-vezetői szakára.' 4. A pályázók 1978 márciusában felvételi vizsgán vesznek részt a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, amelynek időpontjáról értesítést kapnak. A felvételi vizsga tárgyai: — egészségi alkalmassági vizsgálat, — alkalmasság- és képességvizsgálatok, — matematika (repülőgép-vezető jelölteknek helyette oros^ nyelv), fizika (szakközépiskolát végzők esetében az azt helyettesítő géptan, elektrotechnika, mechanika stb.) ismeretek felmérése. Azok a pályázók, akik a főiskolán nem nyertek felvételt, ha egyidejűleg más felsőoktatási intézménybe is jelentkeztek, ott felvételi vizsgát tehetnek. 5. A katonai főiskolák I. évfolyamán a tanulmányi év kezdete: 1978. augusztus 1—5. A főiskolai hallgatók teljes el látásban, havonta illetményben, a második félévtől kezdődően — elért tanulmányi eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. A tanulmányokhoz szükséges tanszereket, könyveket, segédeszközöket a főiskola parancsnoksága térítésmentesen biztosítja és gondoskodik a hallgatók kulturális és sportigényeinek kielégítéséről. A tanulmányi évet eredményesen befejezett hallgatók részére 24 nap szabadság jár. 6. A tanulmányi idő négy év. A harmadik tanulmányi évet eredményesen befejezett hallgatók — állomásviszonyuk meghagyásával — zászlósi rendfokozatba kerülnek kinevezésre. A főiskolát sikeresen befejező és felavatott hallgatók a Magyar Néphadsereg, illetve a Belügyminisztérium Határőrség hivatásos tisztjei lesznek. A katonai főiskola — a katonai szakképesítéssel egyidejűleg — meghatározott szakon üzemmérnöki, üzemgazdászi vagy általános iskolai tanári képesítést is nyújt. 7. A pályázati határidő: 1978- január 31. Repülőgép-vezetői szakra: 1977. november 30. CZINEGE LAJOS vezérezredes s. k. a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere A ritkaföldfémek a jövö anyagai Új módszer a földrengések előrejelzésére távmásolással a címzetthez el juttatni. Képünkön: az új japánamerikai távmásoló-berende zés 00 ritkaföldfémek felhasz- nálása az elmúlt három évtized alatt jelentősen nőtt a világon. Hazai alkalmazásuk ugyan nem olyan mértékű, mint külföldön, ám az előrelépés magyarországi viszonylatban is figyelemre méltó. A ritka- földfémek felhasználásának elterjesztése az ipari struktúra megváltozásának zálogát hordozza. Kutatóintézetek sora foglalkozik előállításukkal, tisztításukkal továbbá keresik azokat a lehetőségeket, ami a minél szélesebb körű alkalmazási lehetőséget biztosítja. Hazai kutatás és fe/ használás Alkalmazzák a híradástechnikában, a kohászatban, a kerámiaiparban... A közelmúltban Pécs adott otthont, immár másodszor a nemzetközi ritkafém-konferen- ciának, ahol a kutatási eredményekről számoltak be, de szó esett az igen értékes anyagok gyakorlati felhasználásáról is. írásunkban dr. Várhegyi Győző, a Ritkafém Tárcaközi Koordináló Bizottság titkára, dr. Czeg- lédi Béla, a műszaki tudományok kandidátusa és dr. Csővári Mihály, a kémiai tudományok kandidátusa előadásait dolgoztuk fel. A ritkaföldfémekkel kapcsolatos hazai kutatások tulajdonképpen hosszú múltra tekintenek vissza. Az 1950-es évektől a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézetben, a József Attila Tudományegyetemen, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen és ez Izotóp Intézetben végeztek jelentős kutató munkát a ritka- földfémek kémiája és analitikája terén. Ezek a kutatások azonban nem szolgálhatták közvetlenül a hazai ritkaföldfémtermelés hatékony megvalósítását, hiányzott a koordináció és nem volt megfelelő a pénzügyi ösztönzés sem. A ritkaföldfémkutatások koordinálása valójában akkor indult meg, mikor az Országos Műszoki Fejlesztési Bizottság 1962-ben témabizottságot alakított a hazai ritka - fémigények és azok kielégítési lehetőségeinek felmérésére: majd kezdeményezésére megalakult a Ritkafém Tárcaközi Koordináló Bizottság. A ritkafémkutatási célprogram tizenöt témacsaládot foglal magában. A feladatok egyhar- madát az alapanyag-előállítás adja, kétharmada pedig a hazai ipar legfontosabb fejlesztési irányai által támasztott ritka - fém-szükséglet kielégítésével foglalkozik. Az ötödik ötéves tervben előirányzott költség- igény mintegy négyszázmillió forintot tesz ki. A technológiai és az ehhez kapcsolódó analitikai illetve kémiai jellegű kutatásokkal az RTKB a Mecseki Ércbányászati Vállalatot bízta meg. A MÉV- nél ugyanis már a hatvanas évek közepén, a ritkafémek kutatásában jártas technológuskutató csoport dolgozott, amely számos nyomelem vizsgálatot végzett és analitikai módszert dolgozott ki: ezek eredményei hasznosíthatók voltak a ritkc- földfémek további kutatásában. A MÉV 1966 óta végzi az RTKB megbízása alapján a kutató munkát, melynél nem hagyható figyelmen kívül a jelentős vállalati áldozat sem. Az eddigi eredmények a következők. Eljárást dolgoztak ki a Péti NITROKÉMIA és a NEVIKI részvételével a kólái apatit ritka- földfém tartalmának kinyerésére, új módszer alapján, amely jól illeszthető a kettős műtrágyagyártás folyamatához, ezáltal a költségek is csökkennek. A MÉV több egyedi ritkaföldfém -oxid előállítására alkalmas technológiát dolgozott ki, többek között a technikai minőségű cériumoxid, a nagytisztaságú ittrium-oxid, európium-oxid előállítására. A lantán, a cerium, a prazeodimium, a neo- dimium, a szamárium, az europium, a gadolinium és az itt- rium nagytisztaságú oxidjainak nagylaboratóriumban való előállításához megfelelő módszereket állítottak össze. Több új elemzési módszert — fotomet- riás, spektroszkópiás és aktivációs — dolgoztak ki a ritkaföldfémek összegének és az egyedi elemek különféle termékekben és anyagokban történő meghatározására. • Az elmúlt nyolc évben tehát olyan eljárások születtek, amelyek segítségével a kólái apadtból nagytisztaságú egyedi rit- kaföldfém-oxidok állíthatók elő. A javasolt eljárás szerint évente 250 tonna ritkaföldfémnek megfelelő koncentrátumot nyerhetnének melléktermékként a péti Kettősműtrágya üzemben, amely jóval meghaladja a hazai igényeket, felvették a kapcsolatot egy nyugati céggel, amely ajánlatot tett a műszaki berendezések szállítására, a know-how eladására, szó esett a közös exportról is, ám a magas beruházási költségek miatt a kidolgozott eljárás nem valósulhatott meg. A kólái apadtból nyerhető ritkaföldfém-kon- centrátum ügye ezzel viszont nem zárult le, hiszen a Péti Nitrogénművekben a közelmúltban üzembe helyezett új műtrágya- gyár technológiája is lehetővé teszi az igen értékes anyag kinyerését. Mindehhez ki kellene alakítani a leggaz'daságosabb módszert, meg kellene oldani a különféle nyersanyagok egyedi tárolását. A ritkaföldfémekkel párhuzamosan kinyerhetők lennének az egyéb ritkafémek is, mint például a szkandium és a stroncium. Következésképp a hazai ritkaföldfém-termelés legkézenfekvőbb. nyersanyaga az a kólai-apatit, amit jelentős meny- nyiségben dolgoz fel vegyiparunk. A magyarországi ritkaföldfém felhasználása jó ideig nem tartott lépést a fejlődés szabta követelményekkel. Az utóbbi években viszont az ipar részéről jelentősen megnőtt az érdeklődés a különböző ritkaföldfémekkel szemben. Elsősorban az üveg- és kerámiaipar, valamint a kohászat igénye jelentős, a különböző fényporok iránt. A korszerű energiatermelés, a híradástechnika és a távközlés, a műszeripar ma már elképzel hetetlen a ritkaföldfémek és ritkafémek felhasználása nélkül. Minél több ritkafémet használunk fel, annál fejlettebb lesz iparunk színvonala, annál korszerűbb lesz hazánk ipari szerkezete. A célkitűzés többféle úton közelíthető meg. Korábban iparunk összes rit- kafém-igényét hazai forrásból szerettük volna megoldani: gondoljunk például a félvezető minőségű szilicium hazai előállítására tett erőfeszítésekre. A hetvenes évek első felében az ipar jelentős lépéseket tett a felhasználás terén, ezzel párhuzamosan túlzottan előtérbe került a ritkafémimport-szemlélet. Ma, a szükséges behozatal mellett igen lényeges feladat a hazai természeti erőforrásaink rit- kafém-tartalmának hasznosítása. Ez o szemlélet felel meg legjobban a népgazdasági célkitűzéseknek, annak, hogy a ritkafémek piacán bekövetkezett cserearány romlás lehetőleg ne érintse hátrányosan a magyar ipar ritkafémigényének kielégítését. Salamon Gyula Képünkön: A taskenti Szeizmológiai Intézet egyik laboratóriumában. Összeköthető riasztóberendezéssel Olcsó gázdetektor Svédországban a Chalmers Egyetem kutatói olcsón előállítható, kis térfogatú, tranzisztoros hidrogén gázdetektort fejlesztettek ki, amely adott esetben életet is menthet. A készülék jelzi a hidrogéngáz jelenlétét. Működése azon alapszik, hogy a hidrogén, amely például vízben alig oldódik, egyes fémekben jól oldható. Ilyen fém például a palládium és a platina. A ,,Mos- fet" típusú berendezés tranzisztorát vékony palládiumréteggel vonták be. Ez a palládium-bevonat oldja a hidrogéngázt, amely a legtöbb izzó anyag égéstermékében jelen van. A tranzisztor 150 C fokos működési hőfoka hatására a hidrogén gyorsan áthalad a palládium-bevonaton és megváltoztatja a tranzisztor áramkörét. A készülék segítségével az eddigieknél olcsóbban kimutatható a gázvezetékek szivárgása, hiszen a földgáz és a városi gáz is jelentős mennyiségű hidrogént tartalmaz. Ha a tranzisztort ébresztőórával szerelik össze, megmentheti Az alig néhány alkatrészből álló hidrogén gázdetektor, amelynek méreteit jól érzékelteti a mellette levő gyufásdo- boz. az égő cigarettával elalvó személyek életét. Riasztóberendezéssel összekötve azonnal és automatikusan jelzi a raktárakban, múzeumokban, üzemekben keletkező tüzet, hiszen égéskor ugyancsak hidrogén szabadul fel. A speciális tranzisztor —különböző fémek kombinációjának felhasználásával — alkalmazható a veszélyes gázok jelenlétére figyelmeztető riasztóberendezésekhez. T r __r I r m ásodpercek alatt A távmásolás iránti igény világszerte megnőtt, hiszen műszaki rajzok, kézírott szövegek, különleges jeleket — matematikai, kémiai képleteket — tartalmazó anyagok csak ezzel a módszerrel továbbíthatók gyorsan és hiba nélkül. A műszaki megvalósítás technológiai feltételei és gazdaságos módszerei azonban csak a legutóbbi időkben alakultak ki. Különösen a japán és az amerikai ipar jár az élen a távmásoló berendezések kifejlesztésében. A képen látható „Quick-FAX" képtovábbító rendszerrel 26 másodperc alatt juttatható el a kiváló minőségű másolat Tokióból New York-ba. A távmósoláshoz az eredeti anyag felületén levő információt (szöveg, kép, rajz) ponthálózatra bontják. A képpontok optikai tulajdonságait (fehér-fekete, szürke árnyalatok, szín) villamos jelekké alakítják, majd a hírközlést úton eljuttatva, a vétel helyén maradandó formában rögzítik, a képpontok összeállításával. A távmásolás minősége kompromisszum a felbontóképesség (minimálisan 2,5 vonal milliméterenként), a képpontok tulajdonságai és az átviteli idő, valamint a rendelkezésre álló átviteli út tulajdonságai és az átvitel költsége között. Jelenleg elsősorban telefon vonalakon történik az átvitel. Egy A/4 formátumú lapot, az általában használatos 3,85 vonal,mm-es felbontás alkalmazása esetén kb. 1 millió képpontra kell felbontani. A tóvmásolás bizonyos esetekben persze nem helyettesíti az eredeti példányok tofcsL 6 vábbítását. Például jogi okok miatt szerződéseket, a kép gyengébb minősége miatt a különleges nyomdatechnikával készített anyagokat nem lehet
