Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-17 / 316. szám

1977. november 17., csütörtök Dunántúli napló 3 Fejlődik az üzemorvosfás Baranyában Százezer munkás egészségét vigyázzák Minden állás betöltött A rendelők felszereltsége jó Égető gond a párhuzamosság Egységes szemléletet a rokkantság megállapításában Egyre több azoknak az em­bereknek a száma, akikről munkahelyükön kartont vezet­nek az orvosok — azok az or­vosok. akiknek főhivatásúk a foglalkozás körében bekövet­kezett megbetegedések meg­előzése és gyógyítása. Az íizemorvoslás — ha nem is túl nagy tempóban — fejlődik, s mind tisztázottabbak a felada­tok. Százezer munkás Az üzemorvoslás megyei szervezete kiépült. Két nagy­üzemünk szakrendelője élén hivatott szakfőorvos áll, a szak­mai egyöntetűséget, felügyele­tet pedig a városi, illetve a megyei üzemi főorvos látja el. Minden üzemorvosi állás be­töltött, Pécsett 18, Baranyában 26 üzemorvos látja el ezt a munkát. A megyében ők vi­gyázzák csaknem ötvenezer, Pécsett pedig több mint negy­venezer munkás egészségét. Egyáltalán nem másodlagos kérdés azonban, hogy mikép­pen. — Beszéljünk tehát az üzemorvoslás feltételeiről, hely­zetéről ! Az átlagosnál jobb Az üzemorvosi rendelők fel­szereltsége jó. Az utóbbi esz­tendőkben az üzemek rendkí­vül sokat áldoztak az egész­ségvédelemre, az üzemorvosi rendelők korszerűsítésére, ki­alakítására. Ez nemcsak anya­gi áldozatot jelent, a szemlé­let is sokat változott — elő­nyére. Egyelőre gondot jelent még a város legújabb üzemei­nek „beilleszkedése" az üzem­orvosi hálózat egészébe. A fej­lesztéseknek elsősorban a Ba­romfifeldolgozó és az Engel János utcai új üzemek rende­lőire kell tekinteni. Ha össze­hasonlításul összevetnők a kör­zeti rendelők és üzemi rende­lők műszerezettségét, ki kell jelentenünk, hogy az utóbbia­ké az átlagosnál jobb. Párhuzamosság A területi és üzemi egész­ségügy máig is legégetőbb gondja a párhuzamosság. Pé­csett 11 üzemorvos rendelke­zik táppénzrevételi joggal, a megyében 18. Táppénzre a já­róbetegeket veszik. Ha fekvő beteg az illető, akkor a terü­letileg illetékes körzeti orvosá­hoz tartozik. Azokon a szak- rendeléseken, ahol nem kérik a beutalót, anélkül is elfogad­ják a beteg jelentkezését, ál­talában meg is jelennek azok az emberek, akik valamilyen oknál fogva elégedetlenek az üzemi szakellátással. Még min­dig sok az újravizsgált beteg, még mindig hadakozni kell egyes helyeken, hogy az üzem­orvos leletét tekintsék lelet­nek, fogadják el. Ez a fajta párhuzamosság csökken ugyan, de viszonylag lassan. Rehabilitáció? Szakmai egyöntetűségről volt már ugyan szó, de csak any- nyiban, hogy ez igény a gya­korló üzemorvosok részéről, s egy fárasztó, sok esetben hiá­bavaló erőlködés a szakmát irányító vezetők részéről. Hiá­nyoznak az országosan ki­adott, útmutató módszertani levelek, amelyek a gondozás munkáját egységessé tennék. E módszertani leveleket az or­szágos intézeteknek kéne ki­adni — természetesen széles körű konzultációk után. Nincs meg az egységes szemlélet a megrokkant munkások rehabi­litációjának kérdésében sem. Egyetlen példa: ötven száza­lékos szilikózissal a szénbá­nyász nyugdíjba mehet, az ércbányász ugyancsak ötven százalékos rokkantsággal nem mehet nyugdíjba, csak más. számára megfelelőnek ítélt munkakörbe. Ez teszi lehetővé azt, hogy a korábban megbe­csült, kiplakátolt, többszörösen kitüntetett csapatvezető vájár udvart söprögessen a szívin­farktus után. Oda kell figyelni Ez a viszonylag új gyógyító szakma nagy fejlődés előtt áll. A műszaki fejlődés dinamikus. Természetes, hogy az új és új technológiák mindenütt új és új következményekkel, foglal­kozási ártalmakkal is szolgál­hatnak. Érdemes hát odafi­gyelni az üzemorvosi tevékeny­ségre. A mezőgazdasági üzemek­ben is intenzívebben kellene Feltérképezik a tettyei barlangrendszert Pécsett, a Tettye-barlangba ember aligha hatolhat be, mert bejáratát nagyon is ré­gen befalazták. Valaha, így 20—30 éve még bejártak a gyerekek, de ritkán merész­kedtek be mélyen, mert gya­kori volt az omlás, beszaka­dás. Napjainkban ez a jelen­ség egyre sűrűbbé vált, ve­szélybe került a tettyei grund, a játszótér, nem győzték a hirtelen keletkező szakadéko­kat, süppedéseket tömedékel- ni. Megfejthetetlennek tűnő rejtéllyé lett a tettyei barlang- rendszer. Most a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat meg­bízásából a Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat geodétái egyhetes kutatást végeztek a barlangban. Mint kiderült, csak 200—300 méteren járha­tó simán és zavarmentesen a barlangfolyosó és környéke, a több tucatnyi oldalág. Az egész formája egy soklábú pókra emlékeztet. Most térkép készül a teker- gős rendszerről a pécsi pin­ce- és üregkutatás keretében. Az is kivehető, hogy minden nyílás, további járat eldugult, teljesen feltöltődött hordalék­kal, de sejteni, hogy mindnek van folytatása — feltehetően inkább a Tettye tér és a Me­csek irányában. Meglelték az ismeretlen barlanglakok lejá­ratát is: amikor alacsonyan folyik a Tettye-patak, akkor a domb alatti túlfolyón át bújtak be a hívatlan vendé­gek. — Cs. J. — szervezni az üzemorvosi szol­gálatot, igaz, ott inkább a megelőzésen van a hangsúly, A mérgek, vegyszerek szaksze­rű tárolását, a mérgekkel dol­gozó emberek állandó labora­tóriumi ellenőrzését kell az üzemorvosnak végeznie. Mert, ha baj van, a mérgezett sor­sa nem rózsás. Igaz, van mór kijelölt megyei mérgezett-osz­tályunk, a Megyei Kórház bel­gyógyászati osztályán, de azt hiszem, jobb inkább nem meg- mérgeződni. Százezer munkás egészségét vigyázni nem kis feladat. Az üzemorvosok jól látják el fel­adatukat. Kampis Péter Ui jogi kötetek az év végéig Az év végéig több új jogi kötetet jelentet meg a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó. Eredeti levéltári adatok fel- használásával vizsgálja Kato­na Géza tudománytörténeti műve a büntetőjogi bizonyítás eszközeit a XVIII—XIX. század­ban. Kiss Lajos „Az igazság­ügyi kézírásszakértői vizsgála­tok alapjai” című kötete a kézirásszakértő igénybevételé­nek jogi kérdéseit, a vizsgálat módszertani alapjait, a kéz­írás sajátosságait tárgyalja. Régi hiányt pótol a „Hatá­lyos építésügyi jogszabályok gyűjteménye". Kis Jogszabály sorozat legújabb kötete a leg­felsőbb bíróság elvi állásfog­lalásaival együtt a birósági végrehajtás szabályait közli. Ezt hamarosan követi „A ki­sajátításra vonatkozó jogsza­bályok" gyűjteménye. Az új ki­adványok között lesz a Dönt­vénytár sorozat legújabb köte­te is. Érdemes odafigyelni Értékelték a jövő építészeinek pályamunkáit Sok jó elképzelés, ötlet, javaslat Az Építőipari Tudományos Egyesület pécsi csoportjának mintegy 50 fős ifjúsági tago­zata a Pollack Mihály Műsza­ki Főiskola hallgatóiból verbu­válódik. A leendő műszaki szakemberek részére üzemláto­gatásokat, konzultációkat, vi­tákat szerveznek. Idén diplo- lamunkákra írtak ki pályáza­tot, amelyet a főiskolán az Csak az elnevezés a régi, a szakma nem A múlt század végén meg­jelent Pallas-lexikon 34 cím­szóban részletezi az adóval, az adóbeszedéssel, az adó- igazgatással, adóvégrehajtás­sal, az adósok börtönével kap­csolatos fogalmakat. „A tulaj­donképpeni országos adónak első nyomával törvényköny­vünkben csak I. Károly dekré­tumában (1342) találkozunk, mely az elterjedt pénzhamisí­tásból származott veszteségek pótlása végett ,.lucrum came- rae" név alat minden paraszt­portára, vagyis oly kapukra, amelyen egy szénával vagy gabonával terhelt szekér át­mehetett, évenkint 18 dénár adót vetett." Az adó a feudalizmus, majd pedig a polgárosodás idejé­ben az állam legfőbb bevé­teli forrását jelentette. Hosz- szas lenne felsorolni, hogy a tisztes honpolgárok hányféle jogcímen fizettek adót. Az ál­lami tisztviselők találékonysá­ga ezen a területen szinte ki­apadhatatlan volt. • Az adó szerepe az új társa­dalmi viszonyok között gyöke­resen megváltozott. Az állam- háztartásnak, az országos költségvetésnek ma már csak egy kis töredékét Jelenti. Ma az adónak nem az állami ki­adások fedezése a legfonto­sabb funkciója, hanem a jö- vedelemszabályozás. Az előbbieknek nem mond ellent az a tény, hogy közsé­geink életében, gazdálkodásá­ban ma is fontos tényező az adó. Évtizedek óta ugyanis az a helyes gyakorlat alakult ki. hogy az adóból származó he­lyi bevételeket helyben is kell felhasználni, az adott telepü­lésen kell a Ttöz javára fordí­tani, utat, iskolát, vízvezetéket, kultúrházat építeni. A közös­ség egyes tagjainak adóiból a közösségnek kell gazdálkod­nia. Mit jelent ma adóbeszedő­nek lenni? Van-e még munká­ja a végrehajtónak, milyen napjaink adómorálja, tisztes-e Olasz községben az új tornaterem es politechnikai műhely épí­tési költségeihez a tanács több mint egymillió forintot adott. a tisztes adófizető? Ezekre o kérdésekre kerestünk választ Olasz község közös tanácsá­nál. Tavaly ilyenkor csak a sző­lőhegyen találkozhattunk vol­na a helyi tanács adóügyi előadóival. Azóta lényegesen leegyszerűsödött a borforgal­mi adó szabályozása és mé- ricskélés helyett az irodában foglalatoskodik Mészáros Má­ria és Popovics János, a ta­nács két fiatal adóügyi szak­embere. A község pénzügyi életében betöltött szerepüket jól jellemzi, hogy a bejárati ajtón egymás mellett olvasha­tók a feliratok: adóügy és gazdálkodás. A tanács ebben az esztendőben 2 millió 200 ezer forinttal gazdálkodhat és ebből az összegből egymillió 700 ezer forintot adóbefizetők szolgáltatnak. Olasz és a közigazgatásilag hozzá tartozó Birján, Lothárd, Magyarsarlós, Belvárdgyula, valamint Hásságy területén 1418-an fizetnek odót. Ez pon­tosan a lakosság felét jelenti és egyben azt is, hogy szinte minden családnak van adó­lapja. A két tisztviselő feladata az adókivetés, az adóbeszedés és az összeg átutalása a költség- vetés számlájára. Ha rosszul dolgoznak és nem folynak be időben a tervezett adóbevéte­lek, akkor a község bajba ke­rül, nem tudják megvalósítani a tervezett feladatokat. Ha jól dolgoznak, akkor semmi különös nem történik, csak annyi, hogy a gazdálkodás zökkenőmentes. Az adóbefizetési kötelezett­ség és az adó összege rende­letekben meghatározott, objek­tív dolog. Miért szükséges még­is ehhez a munkához ráter­mettség? Adót fizetni általában senki sem szeret. Adóbeszedőnek lenni hálátlan feladat. Mészá­ros Mária és Popovics János sem arról álmodoztak gyer­mekkorukban, hogy adóügyi tisztviselők lesznek. Ma mind­ketten szeretik a munkájukat, megbecsült szakemberei a községi tanácsnak és a köz­ség lakói sem mennek át az út másik oldalára, ha talál­koznak velük. Olasz területén jó az adó­morál. Végrehajtó sok-sok éve nem járt errefelé, az emberek mégis pontosan fizetik a bor­adót, a háztáji utón megálla- f pított adót, az ebadót, az ál­talános jövedelemadót, a gép­járműadót, a házadót és a község fejlesztési hozzájárulást. Egy tanácsi jelentés úgy fo­galmazott, hogy az adóügyi előadóknak jó a kapcsolatuk a lakossággal. Mészáros Má­ria és Popovics János benn­szülöttek. így tehát mindenkit személy szerint ismernek a te­rületükön. Ha észreveszik, hogy valakinek hátrálékja van, akkor nem nyúlnak rögtön a fizetésletiltás formanyomtat­ványa után. Ehelyett a legkö­zelebbi találkozáskor figyel­meztetik feledékenységére az adóst. Adószedési napokon — ez többnyire a termelőszövet­kezet zárszámadásának idejé­re esik — mindig elmondják, hogy mi történik az adófize­tők pénzével. Ha valaki mél­tányolható okból nem tud fi­zetni, akkor az adminisztratív eszközök alkalmazása helyett a segítés módját keresik. Ha lehet, akkor a rászorulóknak engedményt adnak. • Az adókivetések ellen egyet­len fellebbezés sem érkezett. Azok, akik az előírtnál koráb­ban fizetnek, mindig pontosan megkapják a kamatvisszatéri- tést. Mészáros Mária és Popo­vics János az első adóbesze­dők, akiket megismerhettem. Nincs könyökvédőjük, és zord szigornak nyomát sem fedez­hettem fel arcukon. Vidámak, kedvesek, mosolygósak. Száz évvel korábban élt elődjeikre mór csak foglalkozásuk elne­vezése emlékeztet. Erdős Ákos épületszerkezettani tanszék patronál. A pályázatot a vál­lalatokkal való kapcsolatfelvé­tel egy módjának szánták, ezért a tématerv kidolgozásá­ban is részt vettek az építő­ipari vállalatok, amelyek a pályázókban a szakember­utánpótlást láthatják. Tíz témakörben lehetett pá­lyázni, ezek között szerepelt pl. a födémemeléses techno­lógia, az IMS-szerkezet, az alagútzsalu stb. Mindössze 11 pályamű érkezett be; a na­pokban megtartott bírálaton úgy vélték, hogy a kidolgozás­ra maradt rövid idő nem ked­vezett a nagyobb számú rész­vételnek, ezért jövőre hama­rabb írják ki a pályázatot. A pályamunkák között voltak népszerű témák, amikhez töb­ben is hozzányúltak, de vol­tak, amiktől valamiért idegen­kedtek. Pedig a könnyűszerke­zetes építési mód, a közmű­alagút, a térelemek előregyár- tása izgalmas témák, amelyek mögött még sok, megoldásro váró építőipari probléma rej­lik. Az elbírált pályamunkák ugyan az „íróasztalnak" ké­szültek, a szakma legtöbbjük­re mégis felfigyelt, mert felfe­dezte bennük a konkrét gya­korlati hasznot. Hogy egye­bet ne mondjunk: a panel- szerkezetek szerelésének az elemek ideiglenes megtámasz­tására „ahány ház, annyi szo­kás" alapon különféle módsze­rek vannak, de nincs egységes szisztéma; az egyik pályaműé különféle módszerek összefog­lalását adja, s ez — lehet — egy lépést jelent az egységes szisztéma kidolgozása felé. A győri Németh Károly érettségi nélkül, szakmunkás előkészítő tanfolyam elvégzése után került a főiskolára. Ö a Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalatnál kifejlesz­tett és még kísérleti stádium­ban levő ún. System M-120 szerkezetről irta pályamunká­ját. A szerkezet a zsűri szá­mára is újdonság volt, s el is határozták: az ÉTÉ meghív­ja Pécsre a győrieket, ismer­tessék az Univázzal rokon, de annál lényegesen többet tudó szerkezetet. Kiss Dezső pályaművében a tetőszerkezetek szigetelési módszereinek számítógépes értékelemzését dolgozta fel olyan precizitással. hogy o zsűri megvételre ajánlotta a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Egyesületnek. Többen foglalkoztak a me­gyében először Mohácson, a kórházépítésnél alkalmazott födémemeléses technológiával, a lift-slab-bel. Ezek közül kü­lönösen érdekes Weiler Ár- pádné II. díjas munkája, amely a módszernek a város­rekonstrukcióban való tömeges alkalmazását vizsgálta, össze­hasonlítva a monolit vasbeton és az előregyártott szerkeze­tekkel. Megállapítása szerint a monolit hosszú kiviteli idő­vel és nagy területigénnyel jár, az előregyártott szerkezet kö­tött rendszer és daruigényes — ezek a városrekonstrukció­ban roppant hátrányos tulaj­donságok. A födémemelés viszont — a pályázó szerint is — az egyetlen az ismert tech­nológiák között, ami praktiku­san teszi lehetővé a foghíjak beépítését szabadon alakítha­tó épülettömeggel. A pályázat dijait a főiskolo november 7*i ünnepségén ad­ták ót. H. I. Az adókból utak, iskolák helyben telüi^s Helyett figyelmeKtetnek

Next

/
Thumbnails
Contents