Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-02 / 302. szám

e Dunántúlt napló 1977. november 2., szerda Száz éve született Augustin Béla gyógynövénykutató. Nevéhez fűződik a Gyógynövénykísérleti Állomás megszervezése, mely a mai Gyógynö­vénykutató Intézet elődje volt. Gyógynövények vallatói Minősítés: Dr. Kaposi Pál tudo­mányos főmunkatárs növényi drogot vizsgál minta-összeha- sontítással. Fűben, fában orvosság — tartja a magyar közmondás. Hogy mikor fedezte fel az ember a növények gyógyító erejét? A választ az ókorban kell keresnünk: egyiptomi, kí­nai, görög írások bizonyítják, hogy már időszámításunk előtt ismerték a gyógynövényeket. Nagy Károly frank király és ró­mai császár idejében (768— 814) rendeletet adtak ki a fű­szerek és gyógynövények ter­mesztésére. A középkori ko­lostorok kertjéből nem hi­ányzott az ánizs, menta, mák, hársfa, székfű, zsálya. Hazánkban a XIV—XV. szá­zadtól kísérleteztek termeszté­sükkel, de feltételezhető, hogy már az ősmagyarok sámánjai is különböző betegségek gyó­gyításához növényi nedveket, főzeteket használtak. Tehát a gyógynövények is­merete szinte egyidős az em­beriséggel. Napjainkban, mondhatnánk, reneszánszát éli ez a tudomány: a termé­szetes anyagok alkalmazása a gyógyászatban, a kozmetiká­ban ismét előtérbe került. A Herbária Vállalat üzemei az idén mintegy 1200 tonna gyógy- és fűszernövényt dol­goznak fel. Évente mintegy 15 millió dollár és 10 millió ru­bel értékű gyógynövényt adunk el külföldön, a hazai piac is gazdag: 200 millió fo­rintos forgalma van évente. vénykutató Intézet tagolt épületcsoportja. Nyáron külö­nösen vonzza a szemet, mivel 100 hektárnyi földjén külön­böző színű gyógynövények pompáznak. Most traktor jár­ja a földet, ültetik az évelő pipacsot, más néven a mur­vás mákot. Ez a növény va­don terem a Kaukázusban és jóval több ópiumot tartalmaz, mint a nálunk meghonosodott mák, a gyógyszeriparnak egyik fontos alapanyaga. A 62 éves múltra visszate­kintő intézet létrejötte tulaj­donképpen a teához fűződik. Az első világháború idején többféle teakeveréket (szeder­ből, mentából, csipkebogyó­ból, cseresznyeszárból) hoztak forgalomba, köztük az akkor divatos plántát. A teák minő­sítése, ellenőrzése sem volt megoldott. Szükség volt te­hát egy olyan intézetre, ahol a különböző gyógynövénymin­tákat tudományosan vizsgál­ják, minősítik. Az ország leg­jobb gyógynövényszakértői dolgoztak itt. Pár nevet em­lítve: Augustin Béla, a ma­gyar gyógynövénykutatás nagy szervezője, Bittera Gyula, ki­nek nevéhez fűződik a hazai illóolajgyártás, Békésy Mik­lós, az anyarozs (varjúköröm) termesztésének feltalálója itt kísérletezte ki a felbecsülhe­tetlen értékű vérzéscsillapító szer növényi anyagát. Talál­mánya világviszonylatban el­ismert. Az anyarozstermesztés ma is az intézet egyik fő fel­adata. Legjobb a tiszántúli mák Jelenleg biológiai, agrárké­miai kísérletekkel kutatják a vadnövények termesztésének lehetőségeit: 31 kutató —ve­gyészek, gyógyszerészek, bio­A kanadai gyártmányú klímaszekrényben mesterséges fényű, hőmérsékletű és páratartalmú környezetben nevelik az egyidős spanyol és angol mákfajtákat. Képünkön: dr. Bernáth Jenő biológus figyelemmel kiséri a termés növekedését. Amikor gyógynövényekről beszélünk, általában a gyó­gyászati célokra felhasználha­tó füvekre, virágokra, gyöke­rekre, levelekre gondolunk, pedig a kör jóval tágabb. Ide tartoznak a fűszerek, s mindazok a növények, melye­ket élvezeti cikkek, szépség­ápoló szerek, festékek készí­téséhez használnak. Termesz­tésükkel, nemesítésükkel egy tudományos intézmény, a Gyógynövénykutató Intézet foglalkozik. A plantával kezdték A főváros határán túl Szentendre felé haladva az országútról már messziről fel­tűnik a budakalászi Gyógynö­lógusok," genetikusok, mező­gazdászok, kertészek, gé­pészmérnökök — és stábjuk a laboratóriumokban, s az in­tézet szabadtéri területein „vallatják” a növényeket ti- kaikról. Ismerik az ország gyógynövényeinek 200 faját, tudják, hol, melyik tájon te­rem a legjobb minőségű, ha­tóanyagú növény: a majorán­na a homokot kedveli, a men­ta a Nyírség földjét, a leven­dula pedig Badacsony kör­nyékét. A tiszántúli mák a legjobb. Az anyarozs hazája Dunántúl, míg a mustár ott­hon érzi magát minden föld­ben. A tudomány e területe szin­te kimeríthetetlen, a Föld növényeinek alig tíz százaléka vizsgált gyógyhatásra. A ma­gyar gyógynövénykincs bizo­nyos része is még feltáratlan, holott a kutatók nem pihen­nek: az intézet az utóbbi év­tizedben hat nemesített fajtát és húsz szabadalmat produ­kált. A kutatók minden eszközt felhasználnak arra, hogy mind mélyebben betekinthessenek e különös világ rejtelmeibe. A korszerű technika, vegytudo- mány mellett azonban még ma is szívesen tanulnak a trópusi vagy a mediterrán országok híres sámánjaitól, kuruzslóitól, akik évezredes örökségüket, a növények tit­kait őrzik. Sietniük kell, mert az ősi tudomány ismerői kiha­lóban vannak. Horváth Anita Alispáni rendeletek a beszolgáltatásokról Baranya megye 1917-ben Az I. világháború harmadik évébe lépett. A gazdasági-tár­sadalmi helyzet tovább súlyos­bodott megyénkben is. Rövid cikkünk keretében szeretnénk felvillantani Baranya megyé­nek ezt a háborús évét. Az ország kormányzati vál­sága — Tisza István bukása — következtében megyénkben a politikai vezetésben személyi változás történt. Az eddigi fő­ispán, Szily Tamás lemondott, helyette a miniszterelnök a 48- as párti Benyovszky Móricot nevezte ki főispánná. Időközi országgyűlési képvi­selőválasztásokra is sor került: a siklósi és a szalántai kerü­letben a lemondott Benyovszky Téti hóm « ijtesxJk**' Remek kikapcsolódás a széllovaglás A partról csak a vitorlát látni A szakosztályban többségben pécsiek A hullámlovagló deszka öt­lete alapján az 1960-as évek elején egy amerikai mérnök kezdett olyan kísérletekbe, me­lyek végül egy új vízisport szü­letéséhez vezettek. A széllovas 1972-ben jelent meg Európá­ban, de a következő esztendő­ben már a Balatonon is sik­lottak nyugati turisták ezzel az első látásra bizony furcsa al­kotmánnyal. A partról csak a vitorlát lehetett látni és az egy fős „személyzetet”, aki külön­böző manőverekkel, állva igye­kezett szélnek tartani a „mi­nivitorlást”. Csokonay László, a MÉV gé­pészmérnöke is a Balatonon fi­gyelt fel a széllovasra: — Külföldi képes magazinok­ban ekkor már olvastam a windsurferről, vagy ahogy ná­lunk elnevezték, a széllovas­ról, de a látvány adta meg az ihletet, hogy hozzáfogjak elkészítéséhez. Rengeteg baj­lódás után végre sikerült egyet úgy megcsinálnom, hogy vízre szánhattam vele. Azóta több is kikerült a kezem alól. Mi is ez a széllovas? Egy 370 centiméter hosszú, 70 cen­timéter széles, 13 centiméter vastag, az alján több irány­ban ívelt, nagyon könnyű, megfelelően erős anyagból épí­tett test, melynek közepén egy minden irányban elmozduló kardáncsukló segítségével csat­lakozik a 4,5 méter magas ár­boc, amely mintegy 5,8 négy­zetméteres vitorlát tart. A vi­torlás kötélzetét itt a kezelő lába és keze helyettesíti. Nagy előnye, hogy körfutás esetén sem süllyed el, mert belseje nem nedvszívó anyagból készül. Az összsúlya alig haladja meg a 20 kilogrammot, így kézben is könnyen vihető. Érdekesség, hogy Pécsett van a legtöbb „deszkatulajdonos" az országban és a széllovas szakosztályban is zömmel pé­csiek vannak, így többek kö­zött Csokonay László is. Mint elmondta, egy éves gyakorlás után bárki kényelmesen elér­heti a 25-30 kilométeres órán­kénti sebességet, de aki sokat foglalkozik vele, még 50-el is száguldozhat a vízen kedvező széljárás esetén. A Balatonlellei Vegyesipari Szövetkezet tavaly kezdte a gyártását, de az ára igen bor­sós, 15 000 forint. A Magyar- országra négy éve betört sport­nak hívei vallják, hogy a szél­lovas egyesíti a vitorlázás és a vízisízés előnyeit, de lehető­ségei még gyerekcipőben jár­nak. Ennek ellenére mindenki­nek ajánlják, mert remek do­log. Roszprim Nándor Karácsonyfadísz Az idei karácsonyra 900 ezer karácsonyfadísz — a tavalyi­nál 50 ezerrel több — készül a Soproni Vegyesipari Válla­latnál. Az országban egyedül Sopronban gyártják ezt a ter­méket, amelyből az idén mint­egy 60 fajta kerül az üzletek­be. Az egész éven át tartó fo­lyamatos gyártás eredménye­ként a teljes mennyiség na­gyobb hányadát már átad­ták a kereskedelemnek. Az utolsó tételek gyártásán dol­goznak, s november elején az utolsó szállítmányok is elhagy­ják az üzemet. A in. kir. Bdugymintater ur f. évi márczius hó 8~án ;u>IO. szánt alatt kiadott rendeletével a hadsereg fokozottabb fémszükségletének biztosítása érdekeben és az ezen hivatalos lap 1915. évi 39-ik számában J5Ö0—19I5. alisp. etn. számú rende- kfemmel közhit 16917—1915. B. M. ein. sz, il­letve 2226 * 1916 alisp. ein. számú rendeietemmel a főszolgabíró uraknak másolatban kiadott 101707— 1916. B M. sz körrendeletéiben foglaltak kiegé­sz ítéseképen a kormányzatára bízott igazgatási ág alá tartozó Összes hatóságok és hivatalok, azaz a községek birtokában levó óntárgvakat, a meny­nyiben ez az ezen hivatalos lap 19!6. év» 22-ik számiban 1232 1916 alisp. ein. szám alatt kö­zölt 1449 -1916. M E.U rendeletnek, illetőleg 7862—1916. H. M etn. sz. rendelet 1. § 1. be­kezdésének megfelelőiig eddig még nem történt volna meg. hadiczélokra haladéktalanul beszolgál­tatni rendelte Pécs, 1917. evi március hó 19-én. Móric gróf. illetve Somsich Ti­hamér gróf helyett Csizmazia Endre dr.-1, illetve Kovács Dé­nes dr.-1 választották meg. „A választások rendben folytak le.” A vármegye központi választ­mánya elkészítette az 1918. év­re érvényes országgyűlési vá­lasztói jegyzékeket. £ szerint a 8 választókerületben 34 904 választójoggal bíró személyt ír­tak össze. Az ország anyagi kimerülése fokozódott. A hadiipar és a hadsereg ellátása mind na­gyobb erőfeszítéseket követelt. Ez tükröződik abból a renge­teg központi és helyi rendelet­ből is, amelyekből itt csak 1—2-t mutatunk be: zár alá veszik a tengeri, takarmány- és gyertyakészletet; az egyházi épületeken levő rézanyagokat hadicélokra igénybe veszik, az ajtóveretek kicserélésére bizott­ságot állítanak fel, elrendelik a széna-szalma rekvirálását. Rendelet született „a nyomdák betűanyaga egyrészének hadi­célokra igénybevételéről és be­szolgáltatásáról." Éhség és nyomor Megyénk gazdasági életét a legsúlyosabban az Országos Közélelmezési Hivatal által el­rendelt 280 000 mázsa ter- ménybeszolgáltatási kötelezett­ség érintette. Végrehajtása nem hozta meg a kellő ered­ményt. Ezért az OKH elnöke pólrekvirálásra adott utasí­tást. Az alispán, hogy elkerülje a katonai úton történő rekvirá- lást, „a közfogyasztásra még igénybevehető termények to­vábbi pótrekvirálását járáson­ként és községenként kötelező felajánlás útján” elrendelte. A beszolgáltatási kötelezett­séget az aszályos időjárás miatt is nehezen lehetett telje­síteni. A gabonafélék kivételé­vel a többi terméseredmény nem hozta meg a kívánt ered­ményt. Búzából, rozsból, ár­pából 8-8 q termett holdan­ként, zabból 3,5 q, tengeriből 8 q, cukorrépából 80 q. A leg­rosszabb terméseredménye a burgonyának volt: 25 q hol­danként. Az aszály súlyos gon­dot okozott a takarmányozás­ban is: „...tekintetbe véve a a hadsereg részére szükségkép­pen rendelkezésre bocsájtandó takarmánymennyiséget, vala­mint az erőtakarmányok hiá­nyát, az idei teleltetés csakis a legszigorúbb takarékosság betartása mellett lesz keresz­tülvihető." A háborús viszonyok éreztet­ték hatásukat a mezőgazda- sági munkák elvégzésében is. Az emberhiányt a nők és gyer­mekek, valamint a szabadsá­golt és felmentett katonák „munkaerejének fokozottabb és rendszeres kihasználásával", a hadifoglyok munkába állítá­sával igyekezett pótolni a vár­megye vezetősége. Az állam a súlyos háborús kiadások fedezésére ebben az évben kibocsátotta a hetedik hadikölcsönt. Megyénk 150 000 koronát jegyzett. Az összes ha­Bcfttoigaltatandók mindazok az óittátgyak. a melyek az 1449—1916 M. E. rendetet I. §-anak C 1—4. pontjai alatt lel vannak sorolva, a meny­nyiben azok nélkülözhetők vagy mással pótol­hatók A beszolgáltatandó ón tárgyakat postán, vagy ha súlyosabbak, vasúton teherarukent. j pozso­nyi fémátvHeli buoltnig czimére (Pozsony. Staass léle téglatelep, Récsey-ut 746 > kell beküldeni A küldeményhez csatolni kell az tantárgyak jegyzéket annak feltüntetése mellett, ti <gy a rn: siolgáttaló hiióaág vagy hivatal a tK-iügyt tárcsa alá tartozik. A Jegyzéknek egy-egy másolati péklárva a m. kir. Uelügyminister úrhoz, egy-egy példánya pedig a központi fémfekvizaziós bizottsághoz <Bu- dapest. Kereskedelemügyi mimsterium) az ón- tárgyak elszállításával egyidejűleg beterjesztem*'* Stenge t'crencx altsráa. dikölcsönjegyzés 2 789 400 ko­rona volt. Hadisegélyre az állam 1917 végéig a háború kezdete óta Baranyában 21 226 924 koronát fizetett ki a harcolók hozzátar­tozóinak. A háború áldozatai­nak (rokkantak, elesettek, el­tűntek) hozzátartozói részére 1917 végéig összesen 166 553 korona segélyt fizetett ki az állam. A vármegye gyámhatósága alatt álló árváknak 12 százalé­ka volt hadiárva, ezeknek 79,12 százaléka 12 éven aluli volt! A háború hátországra gya­korolt hatása súlyosan jelent­kezett a közegészségügy terén is: „A nem kielégítő táplálko­zás a gyenge ellenállású ag­goknál és gyermekeknél emész­tési zavarokat, a tisztaság ke­vésbé szigorú kezelhetése — talán a szappannak korlátolt használatával is egybekötve — az élősdiek által okozott bőr­bajokat segítette elő." Me­gyénkben júliusban vérhasjár- vány lépett fel, amely „évtize­dek óta nem tapasztalt ará­nyokat öltött." A megbetege­dettek száma „ezer fölé emel­kedett, tíz százalékot meghala­dó halálozási aránnyal." A járvány mintegy 60 községet érintett. A járvány terjedését elősegítette a „betegek és hoz­zátartozóik által fel nem isme­rése és be nem jelentése", va­lamint a nagyfokú orvoshiány, amit a katonai behívások okoz­tak. Sok esetben a járványok miatt szükséges elkülönitést csendőrség segítségével bizto­sította a meqye közigazgatá­sa. így ol. Sátorhelyen, ahol vörhenyjárvány tört ki. 1917-re fellendült a munkás- mozgalom. Ebben a Pécs kör­nyéki bányászok jártak az élen. Annak ellenére, hogy „vala­mennyi bányamunkás katonai fennhatóság alatt áll"-1, sztrájk sztráikot követett, vagy „a munkások lementek ugyan, de amerikáztak, ameny- nyiben 180 helyett csak 21 csil­lét termeltek." Harcoltak jobb megélhetésükért, követelték a 8 órás munkanap bevezetését, a dráqasáq ellensúlyozására a 100 százalékos béremelést, a fejkvóta (liszt, zsír, szalonna, hús) felemelését, mert a „je­lenlegi háborús élelmezési vi­szonyok mellett testi szerveze­tük nem bírja ki a 10 órai na­pi munkát". Az első szabad május A háború kitörése óta elő­ször ünnepelhették ebben az évben szabadon május 1-t a munkások. Az ünnepélyek a béke utáni vágy jegyében zaj­lottak le. Az 1917. év legkiemelkedőbb és egyben záróeseménye o munkásmozgalomban a de­cember 2-án Pécsett tartott nagy békegyűlés volt. Az ezen- részt vevő 2000—2500 ember „magáévá tette a budapesti munkásság által elfogadott békehatározatot". Tegzes Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents