Dunántúli Napló, 1977. november (34. évfolyam, 301-329. szám)

1977-11-15 / 314. szám

6 Dunántúli napló 1977. november 15., kedd Vásári kalandozásom I. — Édesapám, nem jössz a vásárba? Izgalmas! Nem mentem. Nem mentem vagy tíz évig. Most ráértem, fölpattantam a buszra, és ki­vágtattam. Most közreadom vásári tanulságaimat. Van ilyen sok. Kezdjük az elején. Mi lehet áru? Ez a kérdés az elején még izgatott, később már csak az, mi nem? Láttam például egy doboz datolyamagot, amit az ipse, miután az ehetőt meget­te, beleköpködte egy dobozba, és rájött, hogy az áru. Találtam egy egybeszabott gumitömböt, amiről kiderült, ha valaki megveszi, kifúrja, egy nyelet szerkeszt bele, lesz egy pompás gumikalapácsa. Azt nem sikerült kinyomoz­nom, hogyan kell kifúrni, és ha sikerül a nyelet becélsze- rűsítenie, mire használható. A gumidominóról tudom, hogy mire . . . Én magam is beleavatkoz­tam az áruválaszték növelésé­be. A vásár végefelé volt egy kis, száraz árok. Ott láttam egy törött, szemétre kidobott tejesköcsögöt. Odaszóltam egy kis srácnak: — öcsi I Itt ez a tizes, tedd ezt a köcsögöt oda a többi­hez! (Nem messze onnan ácsorgott egy sokcserepű áru­ló.) Az öcsi korrekt volt, pilla­natok alatt odasuszterolta. — Hé, te Kölyök! Mi az istent csinálsz itt?!... Hát nem lopni akart! Gazember! Gyere csak ide?! — ordít rá. Illetve a hűlt helyére, mert az öcsi becsületesen elszelelt addigra. — Látja! Ilyen ez a mai fia­talság! — néz rám elismerést váróan. — Bizony! — mondom ál- nokul —, de ne vesződjön ve­le. Nem érdemes izgatnia ma­gát! Inkább tárgyaljunk a mű­kincsekről! Mit kóstál az a mi­niatűr koporsó? — Az magának koporsó?! Cukortartó! Háromszáz forint. Az árat sokallom, érdeklő­döm tovább: És ez a köcsög itt? — mu­tatok a besuszterolt rozog- ványra. A köcsög meg az árus egy pillanatig idegenül merednek egymásra. Ez utóbbi tér ész­hez előbb: — ötven forint! — Lehetetlen! Hiányzik a füle, az a két repedés mutat­ja, hogy csak a szentlélek tartja össze! Mi ebben az öt­ven forint?! — Népi! — nyilatkoztatja ki. — Nézze Uram! Kétségtele­nül, hogy bennünk, a népben is van valami kehe, de ez azért túlzás! — Velem lehet alkudni! — mondja. — Velem nem! — jelentem ki. Értetlenül néz rám, de nem világosítom föl. Egy ismerősöm adta meg a legjobb fölvilágositást, hogy mi a vásári áru. Egy egész zsibvásár közepében állt: — Szervusz, Józsi! — kö­szöntőm. — Mit árulsz? — Ami már fölösleges ott­hon. Nem volt pontos. Olyat is árult, ami az egész világon fö­lösleges. Kirakott például egy „Bakony” zsilettpengeélesítőt, olyan penge számára, amit ma mór nem gyártanak. A legőszintébb választ is itt kaptam. Az egyik ipse árult valami örökmécsesszerű két kis izét. — Ez mi? örökmécses? — Nem tudom! — mondja őszintén. — ön elad valamit, és nem tudja, mit? — dörmögök. — Nem én! — jelenti ki — Én eladok. Aki megveszi, majd kitalálja. Igazat mondott! Tíz perc múlva újra arra jártam, elad­ta már. Aki megvette, tudta vagy legalább is hitte! Szöllősy Kálmán mitnkak Mi kertekben Az október 25-én tartott telefonügyeletünkön elhangzott kérdésekre adott válaszok közül november 1-i számunk­ban már közöltünk néhányat. Ezúttal az őszi kertápolási munkákkal, a virágok, évelönövények ültetésével, fagytól való védésével, különböző gyümölcsfák betegségével kap­csolatos válaszokat ismertetjük. Telefonnál II. Virágok árnyékos bolyon Az alábbi kérdéseket Kalla Gábor, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat zöldterület­gazdálkodási osztály vezetője válaszolta meg: Kérdés: Milyen virágokat, évelő növényeket lehet árnyé­kos helyen eredményesen ne­velni? Mikor és hogyan kell őket elültetni? — Egynyári virágaink közül a begonia, pl. a Begonia sem- perflorens árnyéktűrő. ültetési ideje: május 10. után. A gu­mós begonia (Begonia tuber- hybrida) szintén hálás félárnyé- ki virág. A gyep p mélyárnyék alatt kiveszik, ezért árnyéki gyeppótló évelőkkel helyettesít­jük. Ilyenek: erdei borostyán (Hedera helix), a téli zöld me­téng (Vinca minor), árvacsalán (Lamium galeobdolon). Mind­három évelőt ősszel vagy ta­vasszal telepíthetjük. — Félárnyékos körülményeket jól bírja a gyöngyvirág (Con- vallaria majális). Ősszel tő­osztással szaporítjuk. Említést érdemel még az árnyliliom (Hosta coerulea) 50 centimé­ter magas, széles, hosszúnyelű levelei közül 80 centiméteres fehér virágai törnek elő. Sza­porítható tőosztással ősszel és tavasszal. A természetben a cserjék tövében él a hóvirág (Galanthus nivalis) és az ibo­lya (Viola). Hasonló körülmé­nyek között a kertben is szé­pen díszlenek. Az ibolyát ősszel és tavasszal ültetjük át, a hó­virágot virágzás idején lehet tavasszal megtalálni és kis földlabdával átültetni. Dr. Frank József, a Növény­védő Állomás előrejelzés cso­portvezetője az alábbi kérdé­sekre adott választ: Kérdés: Mi okozza az alma levelén és gyümölcsén a fol­tokat? Az alma a foltok he­lyén nem nő, gyakran berepe­dezik, miért? — Az alma levelén tavasszal a 2-6 milliméter átmérőjű fol­tokat az idei évben nagyobb mértékben fellépett varasodás okozta. Május közepétől a va­rasodás a gyümölcsöt is káro­sította. A fertőzött alma fél­oldalas lesz, a kis almák közül sok idő előtt lehull. A foltok he­lyén nincs növekedés. A beteg­séget gomba okozza, mely a lehullott leveleken telel át. Vé­Kérdés: Hogyan kell a kri- zantént fagytól védeni? Mikor lehet leszedni, hol kell tartani és miben, hogy a bimbó kinyíl­jon? — A fagyvédelmet a fagy mértéke, nagysága dönti el. Enyhe talajmenti fagyok ese­tén elegendő újságpapírral vagy hullámpapírral letakarni a növényt. Hidegebb fagyhul­lám esetén a többrétegű taka­rást kell alkalmazni. Mínusz 2, mínusz 3 C° alatt csak fólia­sátorral, fűtés segítségével biz­tonságos a Crysanthemum vé­delme. Nagy fagy esetén a tö­veket nagy földlabdával ki­szedjük és fagymentes helyen tároljuk. Magasabb hőmérsék­leten gyorsabban virágzik, de plusz 15 Celsius foknál maga­sabb ne legyen a hőmérsék­let, mert a virág elbarnulhat. A bimbós virágokat vízzel telt edényben tárolhatjuk. Jobb a felszívódás, ha a virágszárvé- geket megzúzzuk, majd egyez­relékes cukoroldatba tesszük. A vízbe a poshadás megaka­dályozása végett aktív szenet kell tenni. Amennyiben aktív szén nincs, a vizet naponta kell cserélni. Kérdés: Milyen a feketefenyő és hol szerezhető be? — A feketefenyő (Pinus nig­ra) hazánkban bár nem ősho­nos, de igen elterjedt. Pamacs­szerű tűiről jól megismerhető, illetve mgkülönböztethető a luc­fenyőtől. Igénytelen, a Mecsek szikláiban is jól megél. Főleg erdőgazdaságok szaporítják. Beszerezhető a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat faiskolai lerakatában. dekezni ősszel a lehullott le­velek elégetésével, vagy DNOC hatóanyagú szer áztatásszerű permetezésével kell. Tavasszal április végétől nyár végéig Zi- neb, Chinoin Fundazol 50 WP vagy Dithane M-45 szerrel eredményesen védekezhetünk a varasodás ellen. Kérdés: Érdemes-e meghagy­ni a kajszibarackfát, ha na­gyobb ágai közül egy-egy el­szárad? — Amennyiben 4—5 életerős vázág marad, feltétlenül érde­mes még meghagyni. Az elszá­radt ágat tőben vágjuk le. Ha a fának több mint a fele el­szárad, ki kell vágni és helyet­te más gyümölcsfát ajánlatos ültetni még az ősz folyamán. A kajszi gutaütéses pusztulását a talajban élő gomba okozza, mely a gyökérzeten lévő csere­bogárpajor, talajművelő eszköz­zel okozott sérüléseken fertőzi a fát. A jelenleg forgalmazott csemeték alanya nem megfe­lelő, érzékeny a betegséggel szemben. Kérdés: Mi okozza az őszi­barack levélfodrosodását? — Hűvös, csapadékos tavasz esetén már a fakadás után rö­videsen láthatók a kezdeti tü­netek. A levél később megvas­tagodik, sárgászöld vagy pi­rosas színűvé válik. Gyakran az egész hajtásvég fertőződik, megvastagszik. A fertőzött le­velek június közepétől — ahogy a hőmérséklet 20 C° fölé emel­kedik — leszáradnak. Védekez­ni tavasszal, rügypattanás előtt közvetlen Neopol 5 százalékos, vagy Cuprosán Super D 0,5 százalékos oldatával ajánlatos. Rügypattanás után a réztartal­mú szerek nem használhatók. A további permetezésekhez Orthocid javasolható, a jelen­leg forgalmazott többi szer gyengébb eredményt ad. Az első permetezései, ha elmarad­nak, nem lesz eredményes a védekezés. Díjmontos szaktanács Kérdés: Mi okozza a fák mézgásodását? — Mézgafolyás helyén a fá­kon sérülések találhatók, ezért mindig az elsődleges okot kell keresni, azt, ami a kéreg káro­sodását előidézi. A sérülésnek nagyon sok oka lehet. A fiatal, kis fáknál például nyúlrágás, idősebbeknél kéregmolykár- tétel, de lehet a téli fagy miat­ti repedés is. Nem minden fa bírja egyformán a metszést sem. A túlzottan erős mézga- folyásos fa rendszerint egy-két év múlva elszárad. A csonthé­jas gyümölcsféléknél a kisebb mérvű mézga, a sérülések el­zárása miatt, a fák önvédel­mét szolgálja. A sebhelyeket éles késsel simára kell farag­ni, majd ecetes vízzel öblíteni és fasebkátránnyql lezárni. Kérdés: Az őszibarack gyü­mölcsén világos színű, gyűrű alakú foltok láthatók. Mi ennek az oka? — A betegség okozója vírus. Erős fertőzésnél a gyümölcs fe­lülete dudoros, a maghéjon gyakran sötétebb barna foltok láthatók. A védekezés: vírus­mentes csemeték telepítése, il­letve a fertőzött fák kivágása. Kérdés: A körte torzult, a gyümölcs húsában kövecses foltok találhatók. Mitől? — A betegséget valószínű ví­rus okozza. A pontosabb meg­határozás miatt a helyszínre kell kimenni. Ezért értesíteni kell a Baranya megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állo­mást, ahol díjmentesen kivizs­gálják az okot. A gyümölcsfák védelme SZÜLETTEK: Vizsi Péter, Dukits Zsuzsa, Szép Mónika, Osztopány László, Juhász Éva, Vavika Adrienn, Rónai Gabri- ella, Kozári Zoltán, Szabados Pé­ter, Hardy Attila, Horváth Gábor, Tatai Zoltán, Horváth Mónika, Csor­dás Marianna, Pap Judit, Megyesi- Schwartz Eva, Varga Norbert, Mik­lós Zsolt, Hajdú Mária, Györkő Mariann, Rozgonyi Viktor, Horváth László, Górván Péter, Németh Dóra, Abrahám Rita, Németh Balázs, Pe- czelák Beáta, Szemere Gábor, Di- mák Andrea, Héjas Imre, Újvári Adrienn, Sugár Tímea, Dóri Tamás, Szabó Mónika, Kollárovics Szifvia, Tóth Roland, Schmidt Gabriella, Szekeres István, Antal Zsolt, Schu­bert Tamás, Rém László, Németh Péter, Spitl Péter, Metláger Zoltán, Polgár Gábor, Keszler Tivadar, Sztraka Renáta, Molnár Gábor, Nős Bálint, Pintér Hortenzia. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Petkó Jenő és Tóth Edit, Tóth Miklós és Kis Ilona, Foral József és Nemes Erzsébet, Tapasztó Ferenc és Erdősi Alice Zsuzsanna, Keresztúri Kálmán József és Kosa Mária Ibo­lya, Gyurkó Tibor és Árvái Éva, Auth József Ferenc és Wolf Mária, Horváth József András és Egyed Anasztázia, Szaller Károly és Petro- *yics Mária, Gajár Zoltán és Ivanov Csilla, Szenczi Sándor András és Varga Erzsébet Mária, Szalai László Károly és Szávai Mária, Gera Sán­dor és Reining Márta, Kovács An­tal és Pájer Rozália Mária, Varga Győző János és Paulovics Katalin, Lubiczki Zoltán és Balogh Terézia, Radványi Károly és Sajgó Ilona Éva, Etzl István és Tóth Gizella, Orsós József és Orsós Julianna, Weisz László és Korpa Aranka. MEGHALTAK: Mikóczi Gáspár, Czilják Mátyásné Hauzer Margit, Réder András, Deli Ferencné Horváth Anna, Neubauer János, Tóth Jenőné- Benkő Julianna, Baráth János, Veres József, Szolga Józsefné Lantos Katalin, Kummer­mann János, Varasdi Jánosné. Ta­kács Mária Amália, Várnai Vil­mos, Kuklis Mihály, Imre Sándorné Dallos Rozália, Marosics Károly, Streicher György, Gaál József, Papp Jánosné Stein Hedvig, Megyer Mi- hályné Kis Katalin, Vokó József, Kubicsek Péterné Kerner Teréz, Becskei József, Kis Jánosné Ked Terézia,. Hazai Jánosné. Dolanszky Mária, Radó András, Hoffer János­né Tőtő Mária, Stéhli Pál, Vörös János Gézáné. Horváth Mária, Ber­ki Károly, Hablicsek Sándorné Bjiró Ilona, Rózsa Sándorné Végh Gyón- yi, Szokola József Béla, Herr yörgy, Szolnoki Mariann, Wirth Já­nosné Gadó Erzsébet, Sárkány Pál­Tizenegy szülők klubja működik Baranyában Közösségben a gyesen lévő kismamák A népesedéspolitikai ha­tározat nyomán évenként több mint kétszázezer anya él a gyermekgondozási sza­badság lehetőségével. Az édesanyák szülés előtt dofc goztak, s mindennapi mun­kájuk során nemcsak a köz­vetlen munkatársaikkal tar­tottak kapcsolatot — közü­lük számoson társadalmi, közéleti tevékenységet is folytattak. A gyermekgondo­zási szabadságon levő anyák alapvető feladata a gyerme­kükkel való törődés, ám igényt tartanak közösségi kapcsolatra is. A Vöröskereszt Baranya megyei Szervezete mellett működő családvédelmi mun­kabizottság elsősorban ezért hozta létre járásonként, vá­rosonként a szülők klubját. A klubok tevékenységének te­hát kettős célja van: egy­részt továbbra is közösség­ben tartja a gyesen levő anyákat, másrészt segítik őket az otthonteremtés, a kisgyermekgondozás felada­taiban. A havonta egy alkalom­mal megszervezett összejö­veteleken — ahova a férje­ket is meghívják —, előadá­sok hangzanak el a család helyéről, szerepéről, a gyer­meknevelésről, a játékok szerepéről és jelentőségéről, a gyermektáplálásról, a ju­talmazásról, büntetésről, a beszédre tanításról, a csa­ládtervezésről. Emellett min­den alkalommal szó esik olyan témákról, melyek nem tartoznak szorosan a gyer­mekneveléshez. így többek között szakemberek beszél­nek a lakáskultúráról, szép otthonról, a fiatalság meg­őrzéséről, szépségápolásról, a szobanövényekről, a kor­szerű konyha ételeiről, a barkácsolásról, kiskertek mű­veléséről, a többgenerációs családok békés együttélésé­ről, a szabad idő helyes fel- használásáról, a gyesen levő anyák továbbtanulásának le­hetőségéről. Baranyában jelenleg 11 szülők klubja működik. Rö­videsen megalakul a siklósi és vajszlói is. A megyei vö­röskereszt, illetve a telepü­lések vöröskereszt és társa­dalmi szervezetei gondos­kodnak előadókról. A rend­szeres havi foglalkozásokat követően játékos vetélke­dőkkel, fórumokkal zárják egy-egy év rendezvényeit. Vigyázzunk önmagunkra, gyermekeinkre! Mikor kezdjük fogazatunk ápolását? A száj- és a fogbetegségeket megelőző, valamint fogkozmeti­kai célú rendszeres tevékenysé­get nevezzük szájápolásnak. Ez két formában nyilvánul meg, a naponkénti, háromszori fogmo­sásban és félévente, a szakor­vosi ellenőrzésben, szükség szerinti kezelésben. Mikor kezdődjön tehát az a tevékenység, mely biztosítja az egészséges fogazat kifejlődését, a minél hosszabb ideig — éle­tünk végéig - tartó rágóképes­ség és az arc, a száj kozmeti­kai egységének megőrzéséi? A „bölcsőben”, az anyai méhen belül, magzati korban. Ennek érdekében biztosítani kell a fogazat fejlődéséhez szükséges tápanyagok bevitelét az anyai és ezen keresztül a magzati szervezetbe. Tehát a terhesség egész ideje alatt naponta egy liter tejet vagy ennek megfele­lő mennyiségű tejterméket, s vitamindús gyümölcsöket fo­gyasszunk. Szülés után, szopta­táskor (mely az állkapocs fej­lődésének hatalmas ingere) az anyatej nagyon fontos a cse­né Takács Teréz, Bakó Józsefné Bárány Erzsébet, Tischler Józsefné. Lakatos Rozália, Szép Jenőné Rácz Rózsa, Köpösdi László, Huszár Lász- Ióné Kardos Anna, Mezei László, Lénárt Ferencné Schwartz Irén, Há­ga Ferencné Heisz Ágota, Jandó György, Magyar Józsefné Bor Ilo­na, Fehér Ferenc, Köhler Antal, Bedő Lajosné Licsák Mária, Nyíri István­ná Fodor Gizella, Jerger József, Tóth Péter, Elmer József, Nagy* Sólyom Zoltánná Strohl Julianna, Magyar Gizella, Schrancz Jbnos, Lukács László, Bircsák Györgyné Petkó Anna, Cinkotai Frigyesné Bé­res Regina, Turkó Istvánná Csalié Klára, Antal László, Molnár Józsefné Herhardt Julianna Tóth Marianna, Tóth János, Aries Józsefné Dóczy Anna, Varga Károly, Boros János, Tóth János, Finta Józsefné Farkas Erzsébet, Peperő Jánosné Kiss Ró­zsa, Völgyesi Ferencné Platz Janka, Balogh Sándor, Horváth István Bó­dog, Borbás Gyula, Sokácz Mihály. csemő zavartalan fejlődéséhez - legalább féléves korig — majd a fehérje és vitamindús, szénhidrát és zsírszegény ét­rend egész életük során. Fontos az alkoholtól, a do­hányfüsttől való tartózkodás mind a terhesség, mind a szop­tatás ideje alatt. A táplálkozáson kívül rendkí­vüli jelentőségű a kisgyermek- kortól kezdődő helyes szájhy- giénére való szoktatás, nevelés a rendszeres fogmosásra, a fél- évenkénti szakorvosi ellenőrzés. A kisgyermek mindenben igyek­szik szüleit utánozni, így az előttük való fogmosás előbb vagy utóbb bennük is feléb­reszti a tapasztalás utáni vá­gyat, s maguktól kérik, minden külső erőszaktól mentesen a fogkefét, mely gyermekeknek való, puha sörtéjű legyen. Ez­zel szorgalmasan begyakorol­ják, majd szokásukká, szükség­letükké válik a száj rendszeres ápolása — mely ne csak víz­szintes, hanem függőleges dör­zsölő mozgásból is álljon. Ugyan így kívánatos kigyer­mekkortól folyamatosan meg­szerettetni velük a fogorvosi rendelőt, annak berendezését, a félelem mentes, rendszeres fogorvoshoz járást'. Ha szülei­től azt látja a gyermek, hogy félelem nélkül kezelteti és ápol­tatja fogazatát, ő ugyanígy cselekszik egész életében. Ha romlott és hiányos foga­zatunkon mór csak szakorvosi beavatkozással lehet segíteni, sürgősen keressük fel a korsze­rűen felszerelt rendelőben dol­gozó orvosunkat, ahol biztosí­tott a fájdalmatlan kezelés, a gyógyulás lehetősége. A fen­ti tanácsok megfogadásával pedig kíméljük meg gyerme­keinket, a jövő generációt a fogbetegségekkel járó sok-sok szenvedéstől és az ezzel egyült- járó félelem érzésétől. Dr. Ütő Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents