Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-11 / 280. szám
1977. október 11., kedd DunQntüii napló 3 M ár csak a Mátra alján szedik a komlót. Heves megye kivételével az egész országban befejeződött a komló betakarítása, feldolgozása, megkezdődött az osztályozás, az átvétel. A termés felét száraz toboz formájában közvetlenül a hazai gyárak ellátására, a másik felét az NSZK-ba irányítja a söripar, ahonnan folyékony kivonat, illetve komlópor formájában érkezik vissza. A sörgyárak mind nagyobb mértékben igénylik a komlóport és a kivonatot, s ez új követelményként jelentkezik a komlótermelő mezőgazdasági üzemekben. Ilj biológiai alapokon a komló termesztése Lépésta rtás a söripar igényeivel Az öt évvel ezelőtt megalakult Bólyi HUMUION Komlótermelési Rendszer, amely ma már egy termelőüzem — a sükösdi tsz — kivételével átfogja az egész hazai komlótermelést, azt tűzte ki célul, hogy az ipar igényéhez igazodva korszerű biológiai alapokra helyezi a komló előállítását. Magyarul: áj, bő termő és minőségi komlófajtákkal látja el a termelőket, olyan fajtákkal, amelyek gazdaságosan poríthatók, illetve kivonatolhatok. ™IÍÍ(RÉdÍ--iillllilfi ' A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban 15 éve foglalkoznak komlónemesítéssel, fajtafenntartással, a legkülönfélébb külföldi fajták behozatalával és kipróbálásával. A bólyiak központi és üzemi törzsültetvénnyel rendelkeznek s innen látják el szaporítóanyaggal az egész országot. A másfél évtizedes kutatómunka sikerét bizonyítja, hogy az angol Brewers Gold-fajtá- ban megtalálták a bőtermő — hektáronként 20—25 mázsa hozamra képes — porításra kiválóan alkalmas komlófajtákat, amely mindinkább vezető helyet foglal el az új telepítésekben és a rekonstrukcióban. Négy évvel ezelőtt kezdte ellátni partnereit ezzel a fajtával Boly. — A Brewers Gold ma már több mint 100 hektáron terem, s aránya a következő évek rekonstrukcióiban a régi fajták lecserélésével tovább emelkedik. Részesedése már most sem lebecsülendő, hisz az ország komlóterülete alig több mint 700 hektár. A HUMULON-rendszernek közel 700 hektár ültetvénye van, amiből 600 hektár a termő komló. A bőtermő Brewers Goldot 3 gyárak jó kivonatolhatósága, magas, 8—12 százalékos alfa- »avtartalma miatt kedvelik. Ez adja meg a sör keserű ízét és 3 tartósságát. De a gyárak a tivonatolásra nem alkalmas — íelyesebben nem gazdaságos minőségi komlófajtákat is ke- esik, mert ezek adják a sör jromáját. Ezek a fajták általában ke- 'ésbé bőtermők. De Bolyban rancia alapanyagból, klón- zelekcióval az elmúlt évek órán két új minőségi komló- ajtát nemesítettek ki, a Boly :—5-öt és a Boly F—8-at. Az dén mindkét új fajta állami ilismerést kapott. A kiváló mi- őség ellenére hektáronként 8—20 mázsa átlagtermésre épesek. E két fajta képviseli najd — a cseh komló mellett - a minőséget az új telepíté- ekben. tet^öíögíák A rendszer sokat tett a nagy- zemi technológiák bevezetésért is. Az elmúlt 4—5 évben legoldották a komlómetszés gépesítését, részben szocialista, részben tőkés gépek behozatalával 100 százalékban gépesítették a komló betakarítását, részben megoldották a gépi huzalakasztást. Ma egyetlen művelet, a hajtásfelvezetés nincs gépesítve. Az eredmény így is figyelemre méltó: míg hagyományosan 1 hektár komló művelésére 3000—3500 munkaórát kellett fordítani, addig ma a gépesítés folytán ez 1200—1300 munkaórára csökkent. Söriparunk jelenlegi szükséglete évi 100 vagon szárazkomló, amiből az idén 50 va gont már a Bólyi Komlóterme lési Rendszer biztosított. (A hiányzó 50 vagont az ipar egy ötéves szerződés keretében Csehszlovákiából szerzi be.) A söripar az elmúlt ötéves tervben 30 százalékkal járult hozzá a komlóültetvények fejlesztéséhez. A rendszer 500 hektár új telepítést tűzött ki, ami csak részben valósult meg, mivel az ipar időközben megvonta a támogatást. A cél ma rekonstrukciókkal, fajtacserével és a termelés további korszerűsítésével az adott területről több hozamot elérni. Ezek az ültetvények reálisan 30 vagonnal tudnának több komlót termelni, ami 80 százalékos hazai önellátást biztosítana — ha a partnergazdaságok a rendszergazda színvonalán termelnének. A Bólyi /Mezőgazdasági Kombinát saját ültetvényein az idén átlagosan 14 mázsa komlót szüretelt hektáronként, a rendszer átlaga 9 mázsa, tavaly 8 mázsa volt, azelőtt 7 mázsa. Igen alacsonyról, 6 mázsás szintről indult a rendszer és évente 1 mázsát emelt a hozamokon. Ebben az ötéves tervben új sörgyár nem épül, csak rekonstrukciót végez az ipar: kapacitásbővítés lesz a nagy- kanizsai és az új Bocsi Sörgyárban. Ezért a komlóterület további fejlesztése ma lekerült a napirendről. A komlótelepítés igen költséges, hektáronként 300 000 forintba került, és 8—9 mázsa alatt a komlótermelés nem jövedelmeid Hozama« mnlése Bolyban 1 hektár komló hozamértéke 200 000 forint — minden növény közül a legmagasabb. Ezért a partnergazdaságok nem a területfejlesztéssel, hanem a hozamok növelésével igyekeznek jövedelmezőbbé tenni az ágazatot, amihez a rendszertől minden támogatást megkapnak. Ha a következő ötéves tervben megépül az új szentesi sörgyár, ez várhatóan újabb komlóterületek létesítését igényli majd. Tekintve, hogy egy sörgyár építéséhez általában három év kell, ez nem okoz a termelőknek problémát, hisz a komló három év alatt termőre is fordul. A hazai komlótermelés felkészülten várja az ipar újabb igényeit, mert a jól működő termelési rendszer révén ma már képes rugalmasan igazodni az igények kielégítéséhez. Rónaszéki Ferencné Kétnapos Vasasakadémia Kétnapos Vasas-akadémia kezdődött hétfőn a szakszervezet székházában. A tájékoztató jellegű tanácskozásra meghívták a kohászati üzemek, a gép- és villamosenergia-ipari vállalatok gazdasági és társadalmi vezetőit, valamint az illetékes tárcák képviselőit. A Vasasakadémia első napján Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja népgazdaságunk helyzetéről és időszerű feladatairól tartott előadást, majd Trethon Ferenc munkaügyi miniszter bér- és szociál- politkiai kérdésekről adott tájékoztatást. Hasznait qg aMom sokoldalú segítsége Több terméket adnak a háztáji gazdaságok Az első félévben tízezerrel több bízott sertés, több nyúl, tojás Használt-e a kormány „vitamininjekciója"? Túljutottak-e a mélyponton háztáji gazdaságaink? Fellendült-e termelésük a támogatások, a kedvezmények hatására? A válasz egyértelmű, igen! Ma ott tartunk. Milliós berendezések irányítói Az UNIMOG Nagydobszánál dolgozik ennyibe kerülhet egy UN 050-es rakodó? Gondolom száz- százötvenezer forintba. Közel nyolcszázezerbe. — Hűha! Akkor nagyon alábecsültem az árát — lepődik meg Dávid Gyula, a KPM szekszárdi géptelepének autószerelője, aki úgy határozott, hogy felhagy régi mesterségével és nehézgépkezelőnek áll. Természetesen, a közel egymilliót érő rakodóra nem is lehet olyan egyszerűen felülni. Előtte legalább nyolc hétig kell koptatni a tanfolyam padjait: a kellő elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása után jön a vizsga. A nehéz- gépkezelői bizonyítvány mellől pedig nem hiányozhat a vezetői jogosítvány sem. Az útépítő szakma már évekkel ezelőtt kinőtte a kubikos-lapátos korszakot, egyre-másra jelentek meg az alapgépek, amelyek gépláncokká alakultak és eltűnt a tenyérkérgesítő szívlapát: a fizikai munka aránya húsz százalékra zsugorodott, Az új technológia, a milliót érő gréderek, az aszfaltgyárak, a terítőgépek és rakodóberendezések óhatatlanul megváltoztatták a munka jellegét, az emberek gondolkodásmódját. Ügy tartják, hogy egy óra kiesés — géphiba vagy más okokból - típustól függően 200- 1200 forintos kárt okozhat. Nem mindegy tehát, hogy kit ültetnek a kezelőfülkébe. A KPM közúti igazgatóságok évente több százezer forintot áldoznak a különböző szintű gépekezelői tanfolyamok szervezésére, a szakemberek képzésére. Az országban működő három oktatóbázis egyike Pécs. Nagy Megyeri Andrással, a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága biztonságtechnikai főelőadójával a Dömör- kapui turistaházban találkozom: most éppen tanfolyamvezető minőségben.- Harmincötén érkeztek hozzánk, nyolc megyéből. A nyolc és fél hét alatt az emMennyit ér egy UNIMOG? Gépkezelők az iskolapadban berek elsajátítják a szükséges tudnivalókat: az egy főre jutó költség megközelíti a tízezer forintot. A tanfolyamokat 1974 óta szervezzük rendszeresen. A nyolc megyét illetően azóta hetven százalékra emelkedett a gépkezelői vizsgával rendelkezők aránya: az alföldi igazgatóságok egyelőre kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Az új, korszerű útépítőgépek és berendezések magas felkészültségű szakembereket követelnek. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a nagy teljesítményű és nagy értékű gépláncokat ne használjuk ki maximálisan. Csőzik István gépészeti osztályvezető hozzáfűzi.- Ezelőtt öt-hat évvel még a mechanikus működtetésű berendezések voltak túlsúlyban. Ma már a hidraulika az általános. Óriási jelentősége van a karbantartásnak, az emberek kiválasztásáról nem is szólva. A felelősség tehát kétoldalú: vállalati és emberi oldalról egyaránt felmerül. Az igazgatóságnak mintegy ötvenmillió forint értékű útépítő berendezései vannak, 1500 kilométer hosszúságú úthálózat tartozik hozzánk. Nem túlzók, ha azt mondom; a jó úton haladó utasnak, gépkocsivezetőnek a közérzete is jobb. Zalaul János gépkezelő másfél évtizede dolgozik a KPM Közúti Igazgatóság sásdi telephelyén. — Mikor a vállalathoz kerültem, azt hiszem, mindössze egy billenőplatós kocsink volt. Ismeretlen volt előttünk a szóróautó, a VOLVO erőgép, az UNIMOG. Huszonegy éven ál gépkocsivezető voltam, de már nem bírtam tovább gyomorral: a nyáron kerültem az UNI- MOG-ra, erre a mozgékony mindentudó masinára. Megbecsülöm, vigyázok rá, mert ez a kenyerem. Csak az alapgép közel kétmillió forintba került: az adapterekkel együtt legalább nyolcmilliót ér. Hát eny- nyiért felelek. Szükség szerint (Szegélykövet mosok, padkát kaszálok . . . Kiss Lajos Tamásiból érkezett a tanfolyamra. Ő is UNIMOG kezelő. — Sajnálom, hogy nem előbb találtam magamra. Annak ellenére ezt mondom, hogy a munkakönyvembe eddig mindössze két bejegyzés volt. Dolgoztam Claas Dominátoron, más mezőgazdasági erő- és munkagépeken. Gondolom ezt is figyelembe vették, mikor az UNIMOG-ra ültettek. A géptől először tartottam, de azt nem mondhatom, hogy féltem tőle. — A tsz-nél meg sem fordult a fejemben, hogy tanuljak. Megbecsültek, úgy éreztem nem kell több. Aztán, hogy a KPM-hez kerültem, mégiscsak oda lyukadtam ki, hogy papír nélkül nem ember az ember. Ezért is végzem el a tanfolyamot, ezért járok szakközépiskolába. Mert mégiscsak másként nézek arra a gépre, ha tudom, miért van, mi mitől mozog, vagy áll meg. Kiss Lajos negyennyolc éves. Tizenkét év múlva éri el a nyugdíjkorhatárt. Salamon Gyula hogy a megyei háztáji gazdaságok termelése meghaladja a baranyai termelőszövetkezetek bruttó termelésének 10 százalékát. A Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat megközelítően 36 000 hízott sertést tudott felvásárolni a háztájiból az év első hat hónapjában a tervezett 26 000- rel szemben. Mind a felvásárolt nyúl, mind a felvásárolt tojás mennyisége messze meghaladta az 1976-os mennyiséget. Csaknem másfélszer több tápot és szemestakarmányt adott el a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 1977 júliusáig, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Nőtt a tej- és a zöldségtermelés. Jóllehet a számok bizonyítják, hogy fokozatosan felfelé ível a háztáji gazdaságok termelése, azért akadnak gondok. A nehézségek kiküszöbölése, a lehetőségek és az igények között fellelhető különbségek további csökkentése volt annak a tanácskozásnak a célja, amelyet a megyei tsz szövetség szervezett. A háztáji gazdaságok félévi eredményeiről és gondjairól Csekő Mihály, a megyei tsz szövetség főmunkatársa beszélt. Mint a bevezetőben írtuk, eredményes megyénkben a sertéshizlalás. Ezáltal azonban megnövekedett az adatszolgáltatás mennyisége, melynek csökkentését kérik a termelő- szövetkezetek. Legtöbb fejtörést a több évre szóló hizla- lási szerződés okozza. Az idén aláírt megállapodás nem rögzíti a bázisszámot, így a fel- vásárlási felár nagyságát nem lehet pontosítani. Hiányolják a gazdák, hogy nem köthetnek több évre szóló malac- és süldőértékesítési szerződést. Kedvrontó, hogy az exportra kerülő vágómarhák átvevőhelyét több községben megszüntették, helyben pedig csak akkor minősítik az állatokat, ha megtöltenek két vagont. Bár igyekszik rugalmasan megoldani feladatát a megyei ZÖLDÉRT Vállalat, maradéktalanul ez ideig nem sikerült. Két nappal a szállítás előtt köteles bejelenteni a termelő: mennyi árut kínál fel, de akkor még nem tudja milyen áron. Javaslatként hangzottéi, hogy a szállításhoz szükséges göngyöleget ingyen kapják meg a termelőszövetkezetek, s csak akkor kelljen befizetniük, ha elfelejtik azt visszavinni. A baksai termelőszövetkezet képviselője hiányolta a kis, olcsó kerti traktorokat és a háztájiban használható fejőgépeket. Bár hozzászólásából kitűnt, ha pillanatnyilag van is néhány náluk, azok alkatrész- hiány miatt sok gondot okoznak. Magyarszéki gazda az eddigieknél igénytelenebb sertésfajtát szeretne beállítani a háztáji ólakba. A Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat képviselője támogatást kért a termelőszövetkezetektől. Segítsék szállítóeszközökkel a helyi ÁFÉSZ-eket a zökkenőmentes takarmány- és tápellátás érdekében. Noha előzőkben a gondok vannak túlsúlyban, ne vonjunk le helytelen következtetéseket! Hiszen alapvetően javultak a feltételek, nincsenek átvételi nehézségek. Tovább kell azonban lépni, meg kell szüntetni a termelést gátló tényezőket. Ennek érdekében a megyei tanács a MÉM-hez, a megyei tsz szövetség pedig a TOT-hoz továbbítja a tanácskozáson elhangzott javaslatokat. H. T.
