Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-10 / 279. szám

\ Egy ház a Parti utcában llnne baba szívverése fl filmgyártás legpikánsabb helyszínei megindult Korszerű egészségügyi és bányamentő eszközök a Pécsi Központi Bányamentő-állomáson Recording Resusci Anne az orvosi ágyon fekszik. A bánya­mentőorvos a mesterséges lé­legeztetés után a pulzusát fi­gyeli, úgy tűnik minden rend­ben van, a jelzőlámpák nem égnek, Anne gyomrából úgy csípőtájt telerekording szalag fut ki, leolvasható a bepumpált levegőmennyiség, a nyomás, a szívverés ritmusa. A 20 centi­méternyi szalagszakaszon a ba­ba szív- és tüdőműködésének egy percnyi képét kísérheti fi­gyelemmel az orvos. Recording Resusci Anne testvére, Anato­mie Anne korántsem ilyen tö­kéletes (olcsóbb is: R. R. An­ne ugyanis 48 ezer forint), vi­szont a bányamentők oktatás közben megfigyelhetik a mell­kasban levő szervek elhelyez­kedését, figyelemmel kísérhetik a vérkeringést, az újraélesztés közben a pupillák tágulását. Az Intubánes baba csak az orvosok gyakorlását szolgálja: tüdeje és gyomra van, jelző- rendszerével tiltakozik, ha a különösen nagy gyakorlatot igénylő, csövön keresztül köz­vetlenül ö tüdőbe lélegeztetés közben hibás a beavatkozás. A Mecseki Szénbányák Köz­ponti Bányamentőállomásán egész sor újdonság szolgálja az életmentést, az egészség- ügyi oktatást és természetesen a bányamentők védelmét is. A norvég gyártmányú Pratcoplast sebimitációs, készlet például 33 féle sérülést tartalmaz, élethű koponyaalapi törést, has- és szemsérülést lehet vele imitál­ni. Termésetesen így a sérülé­sek felismerésének, az elsőse­gélynyújtásnak az oktatása könnyebbé válik. A bányamen­tőorvosok „saját gyártmányú alkarjába” az injekcióadás tu­dományát lehet gyakorolni. A bányabeli baleseteket követő­en fellépő sokk gyakorta ve­szélyesebb, mint maga a sérü­lés. Az alumíniummal átszőtt, gammasugarakkal fertőtlenített, cigarettadobozba begyűrhető, 140x240 centiméter nagyságú műanyag takaró valóságos cso­da. Mínusz 70 fok és plusz 260 fok hőtartományokban tökéle­tes hőszigetelő, az égéssérülte­ket ebben lehet szállítani, más sérülteket hőveszteségük meg­akadályozására betakarni. Az NDK-beli, tüdővel felfújható sínek ugyancsak kitűnőek: a lábfej, a lábszár, az alkar és a medence rögzítését megold­ják, a vérzéseknél a nyomókö­tések hatását növelik. Az AMBU lélegeztető készü­lék ugyancsak az újdonságok közé tartozik. A bányamentők korszerű felszerelései azonban nemcsak egészségügyi oktató- és használati eszközökkel gaz­dagodtak, hanem más techni­kai eszközökkel is. A Dréger BG 174 mintájú bányamentő készülék például 6 kilóval könnyebb (mindössze 12 kiló), mint a régebben hasz­nált és 2 óra helyett 4 órás időtartamra biztosítja, hogy a bányamentő gázokkal terhelt levegőben mozogjon, dolgoz­zék. . A felfújható tömlőgát, bár még csak kísérleti jellegű esz­köz, az ÁBBSZ (biztonsági sza­bályzat) még nem teszi lehető­vé mindenütt az alkalmazását, ígéretes gyors védelmet jelent a bányamentők számára tűz esetén a végleges, biztonságos kőgátak elkészítésére. A hor­dó alakú 2500—4500 mm át­mérőjű tömlőgátak a győri Graboplaszt termékei, a gya­korlás alatt 16 perc alatt épí­tették be a bányavágatba, ha­sonló körülmények között az ideiglenes anyaggal tömített deszkagát elkészítése 6—7 órát vesz igénybe. A nemrégiben vásárolt tűz­álló ruhákban kissé esetlenül mozgó bányamentők láttán Amstrongék holdbéli sétáim gondolunk: az ezüstszínű, csuk­lyával ellátott ruha, a kesz­tyűk, a csizma láttán azt hi­hetnénk, űrhajósokat látunk, Lombosi Jenő Makk Károly az Egy erkölcsös éjszaka műhelytitkairól Makk Károly, amint körbetelefonálja az országot bizonyos házak után. több háromszáz lépésnél. Le­léptük. Továbbá Csuki, a gim­názium korabeli vagánya ötö­dikes korában megrovót kapott László Vince igazgató úrtól, mert hosszasan időzött az akáclombok alatt. A Parti utco ma már nem több egymást ug­rató sztorik helyszínénél. Mégis, híre kelt a pesti filmgyárban. Makk Károly filmrendező maga jött le Bajára, besétált a máig rácsos ablakú kapun, lenézett az udvarról a Sugovica-partra, tarkójára tolta kalapját és azt mondta:- Gyerekek! Ez gyönyörű! Mégsem ez lett a helyszín, a filmesek sajnálatára. — A bajai ház szívenütött, — meséli Makk Károly — mert a Sugovica-partra nyíló lelátás o történetnek a természettel való kapcsolatát segítette volna elő. Sajnos, a Pesttől távoli helyszín költséges. Ezért a filmbeli nyil­vánosház feszültsége nem oldó­dott annyira, mintha Baján for­gattunk volna. A természethez kapcsolódó, vidéki ízű környezet végett Makk Károly és csapata Esz­tergomba, Kaposvárra, Kecske­métre, Bajára, Szolnokra, Veszprémbe kocsizott el, ősz pincéreket és roggyant derekú öregurakat szólított le, hogy merre volt egykor az a bizo­nyos ház. Az öregurak erre azonnal hozatták a féldecit. — Ma már nem támaszkod­hatunk nyilvánosházi emlékek­re. Honnét találták ki ezt a vi­selkedést, ezt a modort?!- Hunyady, Krúdy, Szomory, Szép Ernő sok írása szól erről, meg a forgatás alatt mindig felébredő játékos ösztön kiala­kította a lányok viselkedését.- Az Egy erkölcsös éjszaka kora rég eltűnt. De a különbö­zőségek mellett némi azonossá­gokat is érzékeltet a régi és a mai ember között. A rendező szerint alakoskodunk még? — Ha egy műben hiteles az emberek természetrajza, akkor a jelenkor nézőit is mindig kö­vetkeztetések levonására kész­teti. Hogy alakoskodunk-e? A pszichológiai szakirodalom sze­rint is minden ember szerepe­ket játszik, jó értelemben is, mást a munkahelyén, mást ott­hon, vagy mást egy presszó­ban. A lényeg, hogy egy ember többféle szerepet játszik. Ez az életműködés természete és sze­repjátszásunk gyakran ellent­mondásban van az alapmaga­tartásunkkal. Baján a Parti utcában volt a nyilvános ház, ahol nyárelőn a bódító akácok is besegítettek a lányoknak. Magam — ötéve­sen! - úgy jöttem rá a dolog­ra, hogy Vendel bácsi, a helyi ipartestület struccolt bajszú, megbecsült elnöke egyszer be­ment a Parti utca elején és csak másfél óra múlva jött ki a végén, pedig ez a bajai ut­cácska évszázadok óta nem Aki ISO 000 tengeri mérföldet hajózott Az egyenlítői keresztelő szent és sérthetetlen formái, „ember- gyötrő" szokásai és pajkos vi­dámsága minden tengerész éle­tében a sok között, a legna­gyobb élmény. Mert ha Neptun szagot fog, hogy pogány van a hajón, bizony kapitány le­gyen a talpán, hogy kivédje a tengeristen jogos haragját. A váltságdíj, így sör, bor és egye­bek meglágyítja a zord Nep­tun szívét, de csak az nyerheti el a szabad hajózást a világ valamennyi tengerén, aki a le­tisztulás! műveletet is végre­hajtja. Vízzel teli hordóba bú- jás, kátrányozás, zsírozás, ola­jozás szerepel a műsorban, melynek végén a már jókedvű tengeristen átnyújtja a kereszt- levelet. Bajai Árpád 1973 májusában vált „igazi" tengerésszé, ekkor kelt át először az egyenlítőn, Előtte már öt évig hajózott a Földközi-tengeren, majd tíz esztendőn keresztül „szárazföl­di emberként” dolgozott. A visszatérés után a 13 600 ton­nás Petőfi tengerjáróra került, mint gazdasági tiszt. Azóta „in­gázik” Nyugat-Európa és a Távol-Kelet között. Szertartás a hajon — Valóban, hisz évente két­szer, háromszor is útra kelek. A kezdeti indulási izgalmak ugyan elmúltak, de a nagy víz mindig tartogat meglepetése­ket. Nem olyan régen az At­lanti-óceánon egy hétig hány­kolódtunk, fél mérföldet nem haladtunk előre. A Beafurt ská­la 10—11-es erősségi vihart jel­zett; 22 méteres hullámok do­bálták a vasrakománnyal tele­pakolt hajónkat. Mintha tenger­alattjárón mentünk volna. Alud­ni egyszerűen képtelenség volt, amit nem lehetett rögzíteni az „táncolt”, csapódott ide-oda. — Legutóbb Norvégiából, Thaiföldre szállítottak vegyes­árul. Mennyi ideig tart általá­ban ez az út? — Ha semmi nem jön közbe, akkor egy hónap alatt érünk Bangkokba. A világon talán itt rakják leggyorsabban a hajó­kat, a Petőfit is 10 nap alatt „kirámolták". Sajnáljuk is, mert ebben a roppant tiszta és gyö­nyörű városban több időt is el- töltenénk. Visszafelé több he­lyen megállunk, árut veszünk fel. Indiában, ha kiszállunk a hajó légkondicionált kabinjá­ból, negyedórán belül ragadunk a párától. Egyszerűen elviselhe­tetlen a klíma. Egy-egy ilyen két-három hónapos út után, amikor elérjük állomáshelyein­ket, Antwerpent, vagy Rotterda­mot, bizony óriási kedvvel in­dulunk haza. Hosszú távoliét után ez a legjobb dolog. — Eddigi útjai során mire gondol vissza a legszívesebben? — Arra, mikor egy korall- szigetre léphettem a dél-indiai óceánon, kötelező mentőcsónak­gyakorlat közben. Életem álma vált valóra. Pálmák, korallvirá­gok, napfény mind együtt... Bajai Árpád, Európa, Afrika és Ázsia között eddig 150 000 tengeri mérföldet hajózott. Né­Tözállá ruhában abányamentők Vadászlesen Ennek a puskának a lövedé­ke a 60 centi vastag fatörzsön is átszalad, akár egy papírla­pon. A távcső keresztjében megjelenik a cél: no nem szarvas, vagy vaddisznó, hanem egy műanyag gyermekfürdőkád, amit az árpádtetői régi kőbá­nyában mint alkalmi szemétte­lepen elhajított egy „természet- barát”. A környékbeli vadászok itt szokták belőni a puskájukat vadászat előtt. Jobb azt előre tudni, hogy pergeti a naptárt a puska: szerdát mond-e, vagy csütörtököt? Nagyot dörren a fegyver: a lövedék szétrepeszti a kádat, s néhány másodpercre a csendet is, amely a célzás közben szinte megsűrűsödött körülöttünk. Ám ez nem rontja most a vadász­siker esélyeit. Dél körül jár az idő, ilyenkor a vad még a sűrű bozótosban pihen, biztonság­ban érzi magát, s nem mene­kül a távoli zaj miatt. S egy­előre mi sem vadászni indu­lunk, csupán a Jószerencsét va­dásztársaság területével ismer­kedünk, pontosabban annak egy darabjával, hiszen 100 négyzetkilométernyi erdőt, me­zőt aligha lehet bejárni néhány óra alatt. A száraz levelek ropogásától szinte visszhangzik az erdő, ahogy megyünk az ösvényen, vadcsapásokon, s Tóth Já­nos hivatásos vadász rá-rámu- tat a csak beavatottak számára ismerős jelekre: itt egy szarvas­bika járt, nem is olyan régen, ott meg vaddisznónyomok. Élethivatás számára a vadá­szat, rpontosabban az erdő. A jóval jobban jövedelmező autó­szerelő szakmát hagyta ott érte. A Kőlyuk völgy a vaddisznók kedvenc helye. Az útba eső vadetetőknél időzünk egy kicsit. Ilyenkor ősz idején, ezeknek az ellenőrzése, javítgatása, építé­se, majd télen az élelemmel való rendszeres feltöltése a hi­vatásos vadász feladata. Egyik a sok közül. A másik a fácán- tenyésztés: igen szép jövedel­met hoz a vadásztársaságnak. „Cserkelés” közben persze szóba kerülnek különféle va­dásztörténeteié. A vaddisznóról, amely még 100 métert futott, bár a golyó a szívén ment ke­resztül, az idős nyugatnémet va­dászról, aki helyett magyar sporttársai lőtték meg a szarvast, azért, hogy az oregúr — nem sejtve a turpisságról — trófeát vihessen haza, a farkasról, amellyel Tóth János sörétes puskával találkozott, így aztán ennek a dúvadnak a bundája most más vadász szobáját dí­szíti. Négy óra korul kezd már sötétedni az erdőben, s naple­mente után megmozdulnak a vadak, s a megszokott útjukon kirajzanak a tisztásokra élele­mért. Ilyenkor érdemes vadász­ni a tisztások köré épített ma­gaslesekről. Mi is ilyen ga­lambdúcon ülünk naplemente­kor: a tisztás túloldalán lévő erdőből vadászok szívét meg­dobogtató ismerős zajok szivá­rognak felénk: vaddisznók és szarvasok tanyáznak ott. Tóth János a Mecsekbe felvándorolt fekete balkáni szarvasok közül szeretne egyet kilőni. Órák telnek el „hosszú, méla lesben.” A szomszédos magas­leseket is megszállták már a vadászok. Aki előbb lő, azé itt a zsákmány, a többi vad elme­nekül. A szomszédos les előtt vaddisznó! A lövés szétlövi a csendet, no meg a mi esélyein­ket. Ez a vadászszerencse. Cso­magolhatunk: nekünk itt ma már nem terem babér. Dunai Imre hány nap múlva ismét útra kel: irány a Távol-Kelet! Mindenesetre jót nevetünk rajta. Roszprim Nándor Földessy Dénes Vízügyi munkákkal összefüggő erdőgazdálkodási, erdőművelési és műszaki tervezési feladatok ellátására gyakorlattal rendelkező erdőmérnököt felvesz a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. nr «I IV Jelentkezés személyesen az árvízvédelmi és folyószabályozási osztályon, Pécs, Köztársaság tér 7. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents