Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-10 / 279. szám

Pécs; ikerbe fulladt” Sáfrány Géza bakócai faze­kas széttárja a karját: — kilenc órára mindent eladtam. 230 darab különféle cserépedényt hoztam ki, fél hétkor rakodtam le, már akkor nagy volt itt a mozgolódás. Tányérok, vizes- és boroskancsók, eceteskorsók, „bandó-korsók", köpülök, tejfe­lesfazekak .. . Ezek voltak a portékáim. Ki gondolta volna, hogy ilyen nagy lesz a keres­let. És valóban, kilenc óra felé sokan bosszankodnak már — Pestről, Miskolcról, az ország másik végéből érkezettek: — Nincs már semmi, minden el­kelt. — Hja, az igazi vásár a ko­ránkelőké - mondja valaki mellettem, tele szatyrot szoron­gatva. Legjobban talán maguk a fazekasmesterek lepődtek meg: csaknem tízezer tárgyat adtak el — alig másfél-két óra alatt, Kitűnő idő, szenzáció- és népünnepélyéhség. vásárlási kedv, no és persze megfelelő zsebpénz kelletik az ilyen jel­legű rendezvények sikeréhez. Ezúttal úgy látszik, mindez együtt volt - csupán a Géza bácsi által említett „portéka” bizonyult kevésnek. És a hely. Mert bizony a fazekasmesterek ki sem látszottak az embergyű­rűkből, a Bóbita-együttes mű­sorát is elsősorban a papa nyakában üldögélő gyerkőcök élvezhették. Több jutott a „nyilvánosságból” a Komlói Amatőr Színtársulatnak és a Muzsikás-együttesnek, őket pó­dium emelte ki a sokadalom- ból. Gyermekjatekok néprajzi kiállítása „Dü, dü, hegedű, macska far­ka keserű” — szól bennem az egykori, bárgyúnak mondható gyermekdal, meg az okosab­bik: „síppal, dobbal, nádi he­gedűvel”. De mi a csuda lehet az a nádi hegedű, ezen törtem a fejem gyerekkoromban. No azért ettől függetlenül mégis felnőttem, s most váratlanul szembetalálkoztam a titokzatos hangszerrel Pécsett, a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán megnyílt kiállításon, amely a Gyermekjátékok Nép­rajzi Gyűjtőpályázat anyagából nyílt. A tárlókban csillogó üveg mögött az egykori hétköznapi élet hétköznapi játéktárgyai, melyek attól váltak érdekessé, hogy mai gyerekek mai fantá­ziával, de a régmúltat kutató kedvvel alkották meg őket. A tárgyak nevei a néprajzi múlt­időt idézik: parittya, (mellyel azért ugyanúgy lehetett abla­kot belőni, mint a csúzlival), istráng, töröksíp, Lencsi-baba. Kis faragott fa-lószerszám, két kukoricacsuta befogva ló gya­nánt, gyermekhangszerek: kö­csögduda miniben, síp-kollek­ció, motolla. Amott vízimalom gyufányi lécekből, meg propel­ler nevű gumis légijármű, épp oly jól repül, mint mai két- háromszáz forintos utódai. . . ■ A kiállításnak máris nagy si­kere van: a nyitás napján szer­vezett formában százharminc gyerek kereste föl, két pécsvá- radi iskola, a két pécsi gyakorló iskola, a Köztársaság téri is­kola diákjai. S a kíváncsiak to­vábbra is jöhetnek hétfő kivé­telével mindennap délelőtt tíz­től egyig, délután pedig három­tól hat óráig. Sz. P. A pódiumon: Sándor György Nem tudom, hogy egy hu- mor(al)ista számára elképzel- hetőbb-e nagyobb siker, mint ez, hogy a tegnap és tegnap­előtt született műsoroknak ma is közönsége, tapsoló, ráadást követelő, lelkes nézőserege van. Sándor György (kétlábon járó egyszemélyes színház, a ma­gyar Buster Keaton, mister fa­pofa, humorista és humoralista, előadóművész, író, költő, or­szágúti vándor, a kedves Ci- polla) igencsak merész ötlettel, négy egymás utáni este állt ki, csütörtöktől vasárnapig a pécsi publikum előtt. Négy önálló est — négy telt ház. Sorrend­ben: Én egy an alfa béta va­gyok ; Bokszkesztyű és rózsa; Nézeteltérítés; Egy végtére két vágta. Lehet, hogy nincsenek régi viccek, csak öreg embereit van­nak, de Sándor György tíz esz­tendővel ezelőtt forgalmazott groteszk-paradox, sírós-nevetős műsorát nem koptatta el az idő. Időtlen éppúgy, mint a legújabb estje. Az ok egyszerű: előadónk témája nem a patyolat, nem a posta, mégcsak nem is a ma­gyar futball. Sándor György filozófus és töretlen következe­tességgel mutat meg bennün­ket a sándorgyörgyi filozófia tükrében. Ezek a mutatványok sohasem maradnak hatástala­nok — provokálnak és irritálnak. Mégis minden este megtelnek a klubszobák, a színháztermek, az előadó helyiségek, mert mindannyian szeretünk tükörbe nézni. Akkor is, ha látjuk a ráncokat, o forradásokat, azo­kat a vonásokat, amelyek csú- nyítanak. E. A. A Baranya megyei Népmű­velési Tanácsadó 23 népi fa­zekasmestert hívott meg az or­szág minden részéből erre az első kísérletnek szánt — és nyu­godtan mondhatjuk: „sikerbe fulladt” cserépvásárra. A tanul­ságok özönéből a mindenek- előtti: az ilyen rendezvények egyetlen rizikója a jövőben csak az időjárás lehet. Úgy lát­szik, . kell a jó cserép ... És mindaz, aminek igénye tegnap délelőtt Pécsett, a Jókai téren olyan kétségbevonhatatlanul hallatta szavát. — B. K. — Gemenc: „Telt ház” a kisvonaton Október ragyogó napsütéses má­sodik vasárnapján az ország minden részéből — Miskolctól Pécsig — fel- kerekedett kirándulók, autóbuszokon érkező csoportok és gépkocsis turis­ták valóságos serege látogatott a híres gemenci erdő Szekszárd felől megközelíthető keselyüsi „kapujába". Zsúfolásig megtelt az erdei kisvonat és a turistahajó. A kétszáz személyes — elsősorban az előjegyzett társas­csoportokat szállító — gemenci kis­vonat alaposan megterhelve indult a vadonba, az előirt időben, mivel még tart a szarvasvadászat. De még- annyian nem kaptak helyet a vonat­ra. Ezek bosszúságát a holt Sió part­ján és a torkolati mű környékén sé­tálva enyhítette az eléjük táruló szép látvány. Szekszárd: Jubileumi néptáncfesztivál Szép sikerrel fejeződött be vasárnap a két napon ál le­zajlott 10. szekszárdi néptánc­fesztivál. Mintegy ötszáz Bara­nya, Bács-Kiskun, Fejér, Komá­rom, Somogy, Tolna, Veszprém, Zala megyei táncos és zenélő fiatal verseny- (valamint néhány minősítő) műsorában gyönyör­ködött a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ színházter­mét kétszer is zsúfolásig meg­töltő, mintegy ezerötszáz néző. A Vásárhelyi László elnökle­tével, országos szaktekintélyek­ből álló zsűri véleménye sze­rint az idei fesztivál elérte alap­vető célját: a Dél-Magyaror- szág folklórkincsének még fel­lelhető anyagából gyűjtött és feldolgozott újabb kompozíciók­kal és zenei anyaggal gazdagí­totta hazánk néptánc- és nép­zenei művészetét. A hét-hétezer forintos két fődíjat a szekszárdi néptáncegyüttes és a kalocsai népi együttes érdemelte ki. Négy-négyezer forintos máso­dik díjat a pécsi KISZÖV nép­táncegyüttes és a Fejér megyei népi együttes, három-háromezer forintos harmadik díjat a zala­egerszegi KISZÖV táncegyüttes és a zalai Honvéd táncegyüttes nyerte el. Nívódíjat kapott a pécsieket kísérő Vízöntő együt­tes. B. L. BoJa; Jugoszlávia leg­nagyobb vaskori temetője Jugoszlávia legnagyobb kora­vaskori temetőjének régészeti emlékeit mutatják be Baján, a Türr István Múzeum földszinti termében, ahol a hét végén nyílott meg a Zombori Városi Múzeum archeológiái kiállítása a két település közötti testvér- városi kapcsolatok keretében. A Vajdaságban lévő Dorosz- ló határában 1957-ben bukkan­tak a vaskori temető maradvá­nyaira, amikor a jövendőbeli Duna—Tisza-csatorna nyomvo­Báta: Óriás cukorrépák A bátai November 7. Tsz-ben jó nagyra nőtt, hét kilós cukor­répák is kikerültek a sárközi lapályos részen elterülő földből az idén. A Duna-ártér melletti úgynevezett belső szigeti részen hatalmasra fejlődő cukorrépá­kat, „döglött süldőknek" ne­vezték el a szövetkezeti gaz­dák. A túlnagy répákat ugyan nem kedvelik a cukorgyárban, annál örvendetesebb azonban, hogy az idei több napfénytől s nem utolsó sorban a gondos műveléstől, műtrágyázástól csak­nem a kétszeresére emelkedett a tsz-ben a répa cukortartalma, a korábbi évek 8-9 százaléká­hoz képest 15—16 százalékosra. A tsz már ötödik éve százötven hektár cukorrépa termesztésére szerződött, s az idei előszedés közbeni előzetes becslés szerint mintegy 400 mázsa hektáron­kénti hozam mutatkozik erősen javuló minőségben. Szolidaritási emléktúra A KISZ Pécs városi és a Ha­zafias Népfront Pécs városi Bi­zottsága közös szervezésében szolidaritási emléktúra volt teg­nap délelőtt Pécsett. A túrán 34 csapat tette meg a 10 kilo­méteres útvonalat, amelynek kezdő pontja a Sétatéren, cél­pontja pedig a Tettyén volt. A rendezvény vendége Elpido Alvarez, a Kubai Népköztársa­ság magyarországi nagykövet­ségének kulturális attaséja elő­adást tartott a túra résztvevői­nek. Megemlékezett a kubai forradalomról, ismertette a ku­bai nép építő munkájának eredményeit és szólt arról is, hogy miként készül a kubai if­júsági mozgalom a XI. VIT-re. A szolidaritási emléktúrán közreműködött Csizmadia Sán­dor és pol-beat együttese. A verseny első helyezettje a Pé­csi Kesztyűgyár csapata lett. — B. K. — nalát húzták meg. Az alapos és valóban tudományos feltárás 1974-ben kezdődött és azóta száz sírt tártak fel, hozták nap­világra leleteit. Most ezek leg­szebbjei láthatók Baján. A be- hemót-méretű, de finom vonalú urnákban egykor a halottak elégetett csontjait is felhalmoz­ták és közéjük rejtették a ki­sebb edényeket, görbe vaské­seket, bronz kapcsolótűket, ru­hadíszeket, borostyánból és halgerincből formázott gyön­gyöket. Nagyon sok kerámia került elő a lócsontvázak közül, így agyagból formált lovasszob­rok. Ez is, valamint a lószer­szám-mellékletek az északi trák-kimmer és a szkíta elemek hatását bizonyítják. Hozzájá­rulnak a Magyar Alföldön fel­fedezett urnatemetők proble­matikájának megoldásához. A zombori kiállítók a régebbi vas­kor temetkezési szokásait is részletesen illusztrálják. Cs. J. Harkány: KOSZOrÚZaS A Bolgár Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának, Angel Velev elnök vezette küldöttsége vasárnap délelőtt Harkányban meg­koszorúzta a Bolgár Hősök emlékművét. Az aktusnál jelen vol­tak a magyar tárgyalóküldöttség tagjai, valamint a járás párt­ós állami vezetői is. Zalakaros: Szezonzárás Minden eddiginél nagyobb látogatottságot mondhat el az idei főszezonjáról, a zalakarosi gyógyfürdőhely. Az idén 10 esz­tendeje annak, hogy a kőolaj után kutató szakemberek, ter­málvízre bukkantak, s hogy megnyitották az első szabadtéri medencét. Azóta hatalmasat fejlődött a karosi gyógy-komp- lexum, melyet az idén eddig már több mint félmillió vendég keresett fel. Gépkocsival, mo­torkerékpárral, aztán meg ke­rékpárral, sőt gyalog is jöttek, külföldi és hazai turisták, per­sze nem kizárólagosan a karosi víz miatt, hanem a táj, a jó levegő, a ritkaszépségű pano­ráma is vonzotta őket. A zala­karosi idegenforgalmi körzet, az idénytől új szórakozási lehető­ségekkel gyarapította szolgálta­tásait, s kirándulásokat szer­veztek a kápolnapusztai bivaly­rezervátum megtekintésére, lo­vasiskola nyílt a közelben s hegyi vendéglő várta a kirándu­lásban elfáradtakat. Csak a fő­szezon ért véget Zalakaroson, hiszen a téli fürdő, a számos új szolgáltatás egész évben üzemel, és e hónaptól SZTK alapon is igénybe lehet venni. A gyógyfürdőhely és a körzet további fejlesztésére is megtör­téntek az intézkedések — a jö­vő évi főszezonra újabb meg­lepetéseket tartogat Zalakaros. K. G. Dunaújváros: Egy „Duna- szennyezővel” kevesebb Hazánk és Közép-Európa leg­nagyobb biológiai szennyvíz- tisztító műve teljes kppacitás- sal üzemel a hét végétől a Pa­píripari Vállalat dunaújvárosi gyárában, ahol a vegyiüzem szomszédságában csaknem két­száz millió forintért készült el az új létesítmény a vállalat be­ruházásában. Naponta hetven­ezer köbméter szennyvizet tisz­títanak meg a mikroorganizmu­sok, vagyis a különféle bakté­riumok bevetésével. A hatásfok Dunaszekcső: Ekkora halat (nem) fogtam! A „tudományos futuroló­giáról” naponta kiderül, hogy a létrás béka a dunsztos- üvegben sokkal biztonságo­sabb tnódszer. Mellettem egy horgász dühöng, mert a „tu­dományos" halászati előre­jelző naptár szerint ma jó haljárás van, holnap meg egyenesen igen jó lesz. Ezt a halak vagy nem tudják, vagy nem veszik komolyan — szóval az eredményekkel né­hányon aligha fognak dicse­kedni. A szenvedélyes horgászok még emlékeznek Olaszy Gá­bor bácsira, aki halála előtt, még 86 évesen is aktív mun­kása volt a horgászsport ügyének. Az ő emlékére szer­vezte a versenyt Dunaszek- csőn a MOHOSZ pécsi in­tézőbizottsága. Az idő kitű­nő, mindez azonban nem kárpótolja a horgászokat. Itt vannak a favoritok: a duna­újvárosi és soroksári csapat. (Persze jöttek Bajáról, Győr­ből, Pécsről, valaki azt kér­dezi, egyáltalán, maradtak Pécsett emberek?) Mi a titka a favoritoknak? Nemcsak a vőlegényt, a halat is a hasán át kell megfogni: lényeg a beetetés. No meg a módsze­rek! Dél van, vége a verseny­nek, fölsóhajtanak a Duna lakói. Eredményhirdetés, majd a versenyzők, szurkolók ha­lászlé-ebédre indulnak. Előre megfőzték, nem a ma fogott halból. Mert hát az ördög soha nem alszik... Sz. P. 90—95 százalékos. Pécs szem­pontjából azért jelentős, mert ennyivel kevesebb szennyvíz jut a Dunába, ahonnan a megye- székhely nyeri napi ivóvíz-szük­ségletének csaknem kétharma­dát. Kiiktatták a legveszélyesebb szennyezőket, így a halak elől az oxigént „felfaló" lignin-tar­talmú vegyületeket, valamint a gyantás-zsíros és rostos oldato­kat, a vegyiüzemből kijutó „melléktermékeket”. Hatalmas kádakban nevelik a baktériu­mokat, valósággal „éheztetik" azokat, hogy elpusztítsák a ve­szélyes szennyező anyagokat. De alkalmazzák az ülepítést és a derítést is. Naponta 90 tonna szennyvíz-iszap gyülemlik fel, amit a Duna menti egyik völgy­ben halmoznak fel. A völgy geológiai adottságai kitűnőek, vagyis egy csepp szennylé sem szivároghat el. Itt 15 éven át gyűjthetik össze a tisztítás után maradó iszapot. A Duna egyik jelentős szennyezője ezzel meg­szűnt, de maradtak még „luda­sok", így a Dunai Vasmű, c Nagy-Budapest és a Péti Nit­rogén Művek is, hogy csak né­hányat említsünk. — CS. J. — Modern lakásba illő SZŐNYEGEK, FÜGGÖNYÖK, egyéb LAKÁSTEXTÍLIÁK különleges választékát kínálja a SZLlVEN ÁRUHÁZI Szolgáltatás: függöny-szőnyeg szegés, nagyobb méretű szőnyegek házhozszállítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents