Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-09 / 278. szám

1977. OKTÓBER 9. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. V Táncművészet Kiállítás . Egy újságíró telefonjai Ha sétál egy koreográfus a Balaton partján . .. így is kezdhetnénk a „Balett 1977” születésének történetét. Tóth Sándor, az együttes igazga­tója majdnem egy egész nyarat töltött az idén a Ba­latonnál. Kószált az esték­ben és mindenütt a fülébe ért a diszkóklubok zenéje. Előbb kicsit mérgelődött, hi­szen új koreográfiájának muzsikáját zavarta meg fe­jében a modern diszkó. De egészen jól érezte magát, és a végén már nem bánta azt sem, hogy a táncmű ere­deti tervét kimuzsikálták a füléből. Hazajött Pécsre, kül­földön járt kollégák kamasz­gyerekeitől elkérte az aján­dékba kapott lemezeket és a Balett 1977 című teljes es­tének egyik felvonása ezt a A Balett 1977. próbáinak egy pillanatai: Zarnóczai Gizella és Sólymos Pál tán­colnak. Fotó: Vörös László Nők negyedórája — A munkában helytálló nőkről szól hétfői műsorom — mondotta Nógrádi Erzsébet, akinek havonta rendszeresen visszatérő, népszerű programja a NŐK NEGYEDÓRÁJA. Min­dig talál olyan asszonyokat, lányokat, akikkel érdemes be­szélgetni, akiknek munkáját, tevékenységét, eredményeit — a szó nemes értelmében — érdemes népszerűsíteni. Ilyen az a Népköztársaság kiváló brigádja címmel kitüntetett kol­lektíva, melynek tagjaival Nóg­rádi Erzsébet Dombóváron ta­lálkozott, az Alkotmány terme­lőszövetkezetben. A sertéste­nyésztő-brigád női vezetője bizonyára sok hasznos, érde­kes dolgot tud elmondani épp­úgy, mint az a 40 éves törzs- gárdatag, aki a pécsi postán dolgozik és azért szálai meg a nők műsorában, mert példa­mutatóan helytállt a munka területén. (Hétfő, 17.30.) A hétfői adásban indul a baranyai lemezgyűjtők műsora, melynek az a célja, hogy fó­rumot teremtsen az érdekes, lemezritkaságokkal rendelkező gyűjtőknek (hétfő, 17.05). A RÉGI FALU—ÚJ EMBEREK-so- rozat régi adása a Pécsi Stú­diónak, de mindig tud újat mondani, hiszen akárhová lá- togat is el a rádióriporter, mindenütt a történelmi múlt és a jelen szinte kimeríthetetlen kincsestárába engednek bepil­lantást a községek lakói. Kedden (17.30) Kovács Imre a Dráva menti falu, Drávafok lakóit kérdezi... A HÉT KÖZ­BEN című aktuális magazin (szerdán, 17.05) Borsos József szerkesztésében jelentkezik. A 60. évforduló küszöbén a Kos­suth Könyvkiadó érdekes új­donságairól hallunk e műsor­ban, majd megismerkedhetünk a gesztenyeszürettel és a Bá­bolnán folyó kukoricatermesz­tés eredményeivel. ÉVFORDULÓK NYOMÁBAN címmel a 150 éve született Zi­chy Mihályról hangzik el mű­sor (pénteken, 17.25). A zenei hagyományok ápolásáról szól Wolfart János német nyelvű riportja, mely Mecseknádasdon készült (hétfőn, 19.00), míg a szerb-horvát nemzetiségű hall­gatók számára sugárzott adá­sokból szívesen hívjuk fel a fi­gyelmet Filákovity Brankó ME­SÉL AZ ŐSZI ERDŐ című ze­nés összeállítására (szombat, 18.30). A Pécsi Körzeti Stúdió műsora A múzeumi és műemléki hó­nap keretében rendhagyó mű­sorral jelentkezik az MTV Pé­csi Körzeti Stúdiója. Kulturá­lis magazint láthatunk a kép­ernyőn, amelyről Bükkösdi László, a műsor szerkesztője mondja: — Ez a műsor címe: STB. Vagyis: Somogy, Tolna és Ba­ranya meaye, tehát a körze­tünk múzeumi és műemléki adása lesz. Látható majd a képernyőn a pécsi Sallai utcai egykori pálos-rendi kolostor. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend középkori törté­netéről és magáról a közép­kor építészetéről sokat mond el benne Kárpáti Gábor ré­gész. Majd Gerő Győző mú- zeológus a régi pálos kolos­torromok melletti török fürdőt mutatja be a kamera segítsé­gével. Ellátogattunk a Kapos­vári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozat­ra is, amely nemrég nyílott meg. Somogy megyéből Zichy Mihály születésének 150. év­fordulója alkalmából adunk műsort, mégpedig a Siófokon megnyíló kiállításról. Leskó László kaposvári újságíró egy bíráló jegyzetét is felolvassuk múzeumi tárgykörben, majd a Tettye nyári emlékei közül a Szép Heléna előadás részle­teit, végül a Nő '77 című fotó- kiállítást mutatjuk be. A műsor többi alkotója: Wiedermann Károly rendező. Füzes János műsorvezető. Ri­porterek: Hárságyi Margit és Füzes János. Operatőr: Bá­rány György. Carla Romanelli, mint magyar cigánymenyecske Lassan egy éve, hogy er­ről beszél Pest. A Radnóti Miklós Színpadon mutatták be a Vonalra várva című egyszemélyes drámát, Har- sányi Gábor előadásában. Az is lehetett volna a címe például — Csurka István stílusában — hogy „Egy új­ságíró telefonjai". Mert er­ről szól Békés József mono­drámája, amit október 14- én délután 5 és este 7 óra­kor Meszesen is bemutat­nak, a József Attila Műve­lődési Házban. A darab tehát egy újság­író telefonbeszélgetéseit mu­tatja be. Azt a fajta beszél­getést, amikor a másik em­Válogatják a kiállítás anyagát Régi munkásmozgalmi könyvek, írásos emlékek A Nagy Októberi Szocialis­ta forradalom 60. évfordulójá­ra fontos kiállítás nyílik Pécsett. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat pécsi antikváriuma szervezi. A vállalat ugyanis vi­déki antikváriumok révén fel­kutatta és felvásárolta a még fellelhető munkásmozgalmi ér­tékű könyveket, újságokat, egyéb írásos emlékeket. Kö­zöttük sok 1917-es kiadású irat, illetve könyv is van. Az így összegyűlt értékes anyagot a debreceni antikváriumban gyűjtötték össze. Onnét küldik el Pécsre, ahonnét a vándor- kiállítás indul. Október 17-én, hétfőn dél­után 2 órakor a Doktor Sán­dor Művelődési Központ fotó­kiállító termében nyílik meg a tárlat. Egy hétig, vagyis októ­ber 24-ig láthatják a pécsiek. Különösen a történelmet tanu­ló diákoknak segíthet sokat szemléltető jellegével. Utána Veszprémbe viszik, majd Deb­recenben mutatják be. Min­denütt egy-egy hétig láthatja a közönség. A debreceni tár­lat a hatvanadik évforduló napján, november 7-én nyílik meg. Lassan magyar színésznő is lesz Carla Romanelli, az olasz filmmű­vészet virító szépségű, buja hangú művésznője. Most már nemcsak mo­zifilmen, hanem a televízió filmjein is szerepel, ötödik magyar szerepe is a tv-ben készül a jövő héten, amikor Romanelli ismét Magyaror­szágra jön. Szántó Erika, a Tv Iro­dalmi és Drámai Főosztályának dra­maturgja és Nemere László ren­dező közösen írt forgatókönyvet egy fiatal cigányházaspárról. A cigány­menyecske Carla Romanelli, férje Madaras József lesz. Nemere László rendezi is a művet. A történet lé­nyege: a házaspár szereti egymást, értelmesen, hittel, bizakodással kez­dik közös életüket, úgy érzik, képe­sek arra, hogy kitörjenek a hosszú nemzedékek óta megrögzött cigány­életből. De mindketten másként lát­ják a kivezető utat és sorsuk tragé­diába fut. Műsorszöveg és valóság — ... és a korszerű háztartási gépeknek köszönhetően a há­ziasszony egyre kevesebbet időzik a konyhában. Vázlatok a szerzőről, egy szerzői est előtt Egész mai zenei és alkotó­munkánk egyik legnagyobb te­hetsége Kurtág György. Szer­zői estjét a Korunk zenéje so- lozatban rendezi az Országos Filharmónia október 12-én, szerdán este a Liszt-teremben. 1926-ban született. Zeneszer­zést Veress Sándornál és Far­kas Ferencnél, zongorát Kado­sa Pálnál, kamarazenét Weiner Leónál tanult. Művei általában — akárcsak Weberé — kis terjedelműek: rövid, de igen szigorú formák, a mélységek és a teljesség mgetalálása néhány taktuson belül. Az ötvenes évek belterjes magyar zeneszerzése után 59—60-ban Szervánszky- val együtt ő hozta a megújító hangot a magyar zenébe. Öp. 1. Vonósnégyesével. Ez a hang már a világot látó érett mű­vészé, amely azonban csak itt, Magyarországon születhe­tett. Az a zeneszerző, aki szá­mára az új zene az első pilla­nattól kezdve nyelvet jelent, nem csupán hangzást vagy effektust. Szinte példa nélkül áll az a következetesség és tudatosság, mellyel a maga stílusát, technikáját ismeri és fejleszti. Zeneszerzői világa tágas és invenciózus. Művei azt példázzák, hogyan verekszi ki magát egy művész a tradí­ció és a technika béklyóiból az önkifejezés szabadságába. Szerzői estjén elhangzik az Op. 1. Vonósnégyes, a Fuvola­ötös, a Hegedű és Cimbalom duók, a Szálkák című műve, Gulyás Pál verseire írt dalai és részletek a Jófékok-ból, mely 1973 óta készül, eddig körül­belül 190 két-, négy- és hat­kezes zongoradarabokat össze­gyűjtő sorozat. Nem pedagó­giai mű, bár minden nehézsé­gi fokot végigjár. Anyaga igen gazdag: átirattól a portréig, szigorú szerkesztéstől a vélet­lennel való óvatos játékig min­dent magába foglal. A hang­verseny előadói: az Éder-vo­nosnégyes, a Mecsek Fúvós­ötös, Fábián Márta (cimba­lom), Németh Alice (ének), Hevesi Judit (hegedű) és Jan- dó Jenő (zongora). Kircsi László bernek csak a hangját hall­juk, de nem látjuk az arcát, s ő sem látja a miénket. Alakoskodhatunk, kétszínűek lehetünk tehát, — a másik nem látja. A mindennapi élet számtalan konfliktusa kap így furcsa, ám őszinte képet. Harsányi Gábor, az újságíró alakjában rendőr­főnökkel, utcalányokkal, hi­vatalnokokkal, kisemberekkel beszélget és megpróbál né­ha kívül maradni az életen, de hát ez neki sem megy. Az izgalmas drámát egy előadás keretén belül mu­tatják be A bizalom vonala című darabbal. F. D. Harsányi Gábor Balettszínpadon a „Honey M” címet kapta: „Disco”. Alá­írta, hogy „Felvételről a BONEY M-együttes játszik”, Persze a koreográfia rejtel­mei nem ilyen egyszerűek. Lám Tóth Sándor azt mond­ja erről: — Ha egy alkotó egy ön­álló balettestet készít, azt mindig egy előre meghatáro­zott dramaturgia- és hatás- elemzés alapján építi fel. Már korábbi Mahler-estem- ben, de különösen a „Ba­lett 1976”-ban megtaláltam azt a hármas szerkesztést, amit később a gyakorlat is igazolt. Az első felvonás ál­talában szimfonikus-balett, s főként a műhelymunkáink eredményeit mutatja meg. Az „öt etűd” most ennél ki­csivel több: nagyon megha­tározott emberi kapcsolato­kat, viszonylatokat. A kö­zépső darab „A tűz fiai” ré­gen bennem élő gondolatok alapján, tisztelgés a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom előtt, a hatvanadik évforduló alkalmából, egy sajátos történelmi-társadal­mi mondanivalója táncjá­tékkal. A harmadik: Bo- ney M. Mindezek mögött most is ott van a Pécsi Balett zenei koncepciójának első ága: mai magyar zeneszerzők fel­karolása, műveik színpadra vitele. Az „öt etűd cimba­lomra” Fábián Márta cim­balomművész közreműködé­sével Sáry László, „A tűz fiai” pedig Szöllősy András zenéje alapján készült. Az együttes műsorkoncepciójá­nak másik két zenei ága: az orosz, illetve szovjet ze­neszerzők, továbbá a klasz- szikus szerzők műveire tervez és rendez koreográfiát a Pé­csi Balett mindkét állandó koreográfusa: Tóth Sándor balettigazgató és Eck Imre művészeti vezető. De amivel új közönség rétegeket hódít majd meg a táncművészet­nek, az most a BONEY M. Mégpedig az együttes négy világhírű slágere: a Glória, a Ma Baker, a Silent Lover és a Daddy Cool — balett­színpadon. Földessy Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents