Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-05 / 274. szám
1977. október 5., szerda Dunántúlt napló 3 « művelődési otthonok feladatairól M it tesznek, mit tehetnek a művelődési otthonok a Munka és művelődés akció megvalósításáért? A szabadidő-politikának fontos szerepe van a szocialista társadalom fejlesztésében. A növekvő szabad idő olyan tényezője társadalmunknak, amely a közművelődés számára egyre nagyobb jelentőségűvé válik. A Munka és művelődés akció megteremtette a szocialista brigádok és a közművelődési intézmények jobb együttműködését. Munkások a képtárban A szocialista brigádok a szocialista közösség példái, egyszersmind a közművelődésnek is nélkülözhetetlen bázisai. A közös cél érdekében a színház, a mozi, a könyvtár és a művelődési otthonok összehangolták tevékenységüket, az akció programját közösen állították össze. Ezzel megvalósult a tudatos, tervszerű összehangolás. A Doktor Sándor Művelődési Központ tájékoztatókkal, módszertani levelekkel segíti az üzemeket: hogyan végezzék a munkát azok, akiknek egyelőre még kevesebb a gyakorlatuk, tapasztalatuk. A Janus Pannonius Múzeum és a Doktor Sándor Művelődési Központ A munkások a képtárban akció biztosította, hogy a szocialista brigádok eredeti művek alapján ismerkedjenek a képzőművészettel. Az ismeret- terjesztő előadássorozatok, akadémiák sok olyan természettudományos, művészi stb. témával is foglalkoznak, amelyek megértéséhez közvetlenül nem tudnak olyan szemléltető eszközöket biztosítani, amelyek az anyag megértéséhez szükségesek. A Ságvári Endre Művelődési Ház autóbusszal segíti a kiállítások és a Természet- tudományi Stúdió megtekintéA szocialista közösségek példái még csak kis mértékben járultak hozzá a társadalmi és természettudományi műveltség kialakításához. Ezt sokban befolyásolja az üzemek hozzáállása is. Nagyon sok népművelő a tv „konkurenciájában" látja a sikertelenség okát. Ezt követte az a felismerés, hogy e két egyaránt néptömegeket művelő-nevelő területnek ki lehet alakítani az együttműködését, oly módon, hogy mind a kettő sokat tehet a másik hatékonyságának növeléséért. A tv általában igényeket fejleszt és támaszt a nézőkben. Ezen kívül ismeretterjesztő előadásokra is szükség van. Minden üzemnek megvan a saiátos jellege. Ez a sajátos jelleg nemcsak a termelt iparcikk szerint változik, hanem a munkások összetétele szerint is. Éppen ezért gondolkodás- módjuk és egész emberi magatartásuk is meglehetősen különbözik egymástól. Figyelembe kell venni tehát a munkahely jellegét, emberformáló szerepét, az ott folyó munka szakmai jellegét, a dolgozók differenciálódott művelődésbeli igényét, valamint az általános magatartását az ismeret- terjesztő munka célkitűzéseivel kapcsolatban. A mindennapi élet sok olyan eseményt kínál művelődési anyagul, amelyet így felhasználva az érdeklődés középpontjába állíthatunk. (Évforduló, kiállítás stb.) Az alkalomszerűség fel- használása az érdeklődés és figyelemébresztés céljából is hasznos. Az így kialakuló ismeretek mindig maradandóbbak1 lesznek, mint azok, amelyek .minden helyi és időbeli vonatkozás nélkül kerülnek feldolgozásra. Nem csak a jelen, hanem a jövő közművelődésének is a legfontosabb tényezője az olsét. vasási kultúra. A statisztikai A művelődési otthonok adatok szerint sok még a lenazonban lehetőségeikhez és nivaló az olvasási kultúra fejfőleg a szükségletekhez képest lesztésében. A Városi Könyvtárban: Az olvasók száma: Munkásolvasó: % 1975-ben 15 173 2159 13,7 1976-ban 11 056 1454 13,1 Az SZMT-könyvtárban: Pécsi olvasó: Munkásoivasó: % 1975-ben 13 683 7090 31.7 1976-ban 15 407 8496 51.» A Megyei Könyvtárban: Pécsi olvasó: Munkásolvasó: % 1975-ben 5346 509 9,3 1976-ban 5648 • 572 10,0 Javítani kell a közművelődési könyvtárak és a művelődési otthonok kapcsolatát. Egy-egy író—olvasó találkozó vagy egy- egy könyvismertetés még nem tesz olvasóvá senkit. Még messze vagyunk attól, hogy „olvasó nép”-nek nevezhessük magunkat. Az irodalmi nevelésnek iskolában és iskolán kívül van még mit tennie! A közművelődési intézmények elsődleges feladata minél nagyobb tömegek fölkészítése a művek befogadására, élvezésére, értő olvasására. Ezt csak az élmények és az ismeretek párhuzamos nyújtásával végezhetjük eredményesen. A fejlődés következő szakaszában még több hangsúlyt kap a nevelési terület. Elsősorban a kis, tartós közösségek belső életének megszervezését és szocialista szellemű alakítását kell tovább erősítenünk. Ez vonatkozik minden művelődési közösségre, a szocialista brigádokra is. A Doktor Sándor Művelődési Központ művelődési közösségeiben 2 708 ember (ebből 316 munkás) művelődik, fejleszti képességeit és találja meg a napi munkatevékenységet harmonikusan kiegészítő önkifejezés lehetőségeit. A munkások arányával nem lehetünk elégedettek. Kulturális igényszint A Tanárképző Főiskola Neveléstudományi Tanszékével közösen tanulmányoztuk a So- piana Gépgyár művelődési körülményeit. A tanulmányozás (felmérés) célja a munkásművelődés segítése, a művelődési központ által biztosított lehetőségek tervszerű felhasználása. Azt tapasztaltuk — többek között —, hogy a művelődés és kulturális igényszint összefügg a dolgozók érdekeltségével. Természetes, hogy az üzem elsősorban kereseti lehetőségeket biztosít, azután szabad időt a művelődésre. Az üzemen belüli kulturális rendezvények jobbak mint pár éwe[ ezelőtt, de nem eléggé kihasználtak, a művelődési központ kínálatát sem használják fel eléggé. A hazavonulás, a hétvégi program jellemző. Ez arra serkent bennünket, hogy otthonuk teljesebb életmódjában tanulmányozzuk a munkásokat, dolgozókat. Gondolkodni kell azon, miként lehetne az anyagi javakat a kulturális értékek „termelésére” irányítani és az emberek anyagias szemléletét megváltoztatni. A „Munka és művelődés" akció vetélkedővel fejeződik be. A vetélkedő nem cél, hanem eszköz. A tapasztalatok átadásával segíteni akarjuk a vetélkedőre való felkészülést. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az elemző értékelés: összefügg-e a tervezett ismeretanyag a tervezett réteg, csoport stb. hallgatóinak mindennapi munkájával és az előttük álló feladatokkal. Baló István Munkásfiatalok versenye Munkásfiatalok vers- és prózamondó versenyét rendezi meg 1977. december 10—11-én több baranyai szervezet az üzemi versenyeken legjobban szereplő fiatalok részére. A megyei döntő három legjobbja képviseli Baranya megyét Salgótarjánban a vers- és prózamondó munkásfiatalok IV. országos találkozóján, 1978. április 7—8-án. A versenyeken kizárólag harminc éven aluli fiatalok vehetnek részt, egy kötelező és egy szabadon választott verssel vagy prózával, maximálisan nyolc perc időtartammal. A versenyre 1977. október 31-ig lehet jelentkezni az SZMT kulturális osztályán (7622 Pécs, Szalai András u. 11.). Ülésezett az ifjúság- politikai bizottság II fiatalok érdekében Milyen intézkedések történtek az ifjúsági parlamentek után? Baranyában a tanácsi iparhoz 7 vállalat és 23 szövetkezet tartozik, dolgozóiknak több mint fele, nyolcezer a 30 éven aluli fiatal. A tavalyi ifjúsági parlamenteken beszámoltak a legégetőbb gondjaikról; a beilleszkedésről, az anyagi-erkölcsi elismerésről, élet- és munkakörülményeikről, szociális helyzetükről, a képzésről, önképzésről és lakásgondjaikról. Ezek közül mire találtak orvoslást? Sok vállalatnál javult a bér, másutt a munkakörülmény, a lakásproblémáját is sok fiaNémeth József Olasz- or szagban Németh József (jobbról) Mario del Monaco társaságában Technika és éneklés Németh József, a Pécsi Nemzeti Színház magánénekese nemrégen érkezett haza Olaszországból, ahol ösztöndíjasként három hónapot töltött: Veronában és Firenzében. Tanítómesterei nem kisebb világhírességek, mint Gino Bechi, Tito Gobbi és Mario del Monaco voltak. Gino Bechi már ismerősként köszöntötte, hiszen az ő kurzusán Németh József már tavaly nyáron is részt vett. — A 63 éves mester nemcsak kitűnő énekes, hanem jó muzsikus, az operairodalom avatott ismerője és kitűnő tanár — mondja Németh József —, aki nagy súlyt fektet az énektechnikára és az alakok színpadi megformálására. Csakúgy, mint tavaly, most sem „kímélte” Amerikától Japánig, a világ legkülönbözőbb részeiről érkezett tanítványait, s legkevésbé önmagát, ugyanis minden nap 6—7 órás intenzív foglalkozást tartott. Az itteni firenzei kurzus zárókoncertjét a várostól 20 km-re« fekvő Ca- rusó-villában rendezték meg, melyet mind a rádió, mind a televízió közvetített. Igen nagy megtiszteltetés volt számomra az ottani tv felkérése, miszerint egy félórás áriaestet szeretnének felvenni velem a közeljövőben. — Firenze után következett Velence, ahol Tito Gobbi és Mario del Monaco voltak mesterei. Milyen érzés volt emberközelben élni és dolgozni a zenei világ e két nagy alakjával? — Nehéz ezt megfogalmazni: egyszerűen csodálatos. Mo- nacót és minden idők egyik legnagyobb tenoristájának tartom, ugyanakkor mindig úgy élt benngm, mint egy megközelíthetetlen bálvány. A felvételi vizsgára készülők izgalmával vártuk a vele való első találkozást, s természetesen nem kis megilletődöttséggel. Aztán belépett a terembe egy 40 év körüli, kisportolt, igen jóképű, a sztárok valamennyi kellékétől mentes férfi — a mester. Igen bensőségesen üdvözölt bennünket, s az addigi feszültség pillanatokon belül feloldódott. Egyébként 62 éves, ám hangjának most is varázsa 'van ... Ami Tito Gobbit illeti — „félelmetes” egyéniség. Természetesen ő is kitűnő hanggal rendelkezik ma is, mely csodálatos muzikalitással párosul. Ami benne mégis elsősorban megfogott, az a szuggesztiv színészi játék. Nála nem különül el az éneklés, a technika és a színészet, hanem mindez egyszerre, egy időben van jelen. Amit mindkettőjüktől megtanultam, s nagyon szeretnék elsajátítani: a technika és az éneklés elválaszthatatlan egysége. Azaz, ahogy ők mondták, az áriákra nem szabad „felkészülni”, a közönségnek nem szabad megérezni, hogy most következik a nagyária, annak „reflexsze- rűen” kell megszólalnia... A technikának annyira birtokában kell lenni, hogy énekjés közben már gondolni sem szabad rá. Természetesen ez igen nehéz. Németh József egyébként szeptember 26-án a lengyelországi Lodzban vendégszerepeit, október 7-én már Pécsett énekli az Aida Amonasróját. T. Simon István tolnak megoldották már. A szövetkezeti iparban dolgozók sajnos nem vehetnek részt a munkáslakás-építési akcióban. Emelkedett az általános iskolát végzettek száma, a gyesen lévők intézményes szakmai képzése még megoldatlan, az üzemi demokráciát van ahol úgy értelmezik, hogy a kiszeseket nem veszik be az üzemi „négyszögbe”, a jelentős anyagi megtakarítást eredményező újítások száma alacsony szinten mozog. A Baranya megyei Tanács Oktatás- és Ifjúságpolitikai Bizottságának tegnapi ülésén — melyen Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, a bizottság elnöke irányításával folyt a vita — elsőként dr. Heim György, a megyei tanács ipari osztályának vezetője számolt be az ifjúsági parlamenteket követő intézkedésekről és azok eredményeiről. A már vázolt vitatémák is jelzik, hogy jó úton járnak a tanácsi iparban, de még bőven van megoldani valójuk. Jól és hasznosan tölti-e a 810 szállólakó, köztük az 560 fiatal a szabad idejét? Elégségesek-e a lehetőségek, hogy lehet növelni az igényt az általános iskola elvégzésére, a szakmai, politikai és általános műveltség emelésére, hogy ne legyen az ÉM szálló „sziget a városban"? A Baranya megyei Építőipari Vállalat munkásszállóján lakó fiatalok művelődési és kulturálódási lehetőségeire keresték a választ a bizottság tagjai. A tartalmasabb programok záloga: még jobb együttműködés a felsőoktatási és közművelődési intézményekkel az igények felkeltésére és kielégítésére, még színesebb előadások szervezése. A BÁÉV-szállón lakó fiatalok között nagy a fluktuáció, többségük pár hónap után odébbáll — említette Matko- vits Kornél, a vállalati szb munkatársa. A tartalmas időtöltésüket egy népművelő, két könyvtáros és hattagú közművelődési bizottság szervezi a kívánságok és a munkatervek alapján. A könyvtárukban tízezer kötet és több mint harmincféle sajtótermék között válogathatnak, háromnegyedük rendszeres olvasó. Leglátogatottabbak a tv-szobák, a szálló mögötti PMSC-pályákat is felkeresik, de igazi tömegsportot ritkán űznek, a Pécsi Nemzeti Színházzal is egyre gyümölcsözőbbé válik a kapcsolatuk., M. L A budapesti művészeti hetek egyik kiemelkedő képzőművészeti rendezvénye a Műcsarnokban megnyílt tárlat: Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész első budapesti gyűjteményes kiállítása. A tárlaton több mint félszáz mű ad áttekintést a szobrászművész mintegy kétévtizedes munkásságáról. Mario riel Mnnato és litt Gobbi tanítványa
