Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-04 / 273. szám
e Dunántúlt napló 1977. október 4., kedd A közérdekű bejelentésekről, panaszokról fi telefonnál Kötelesek az ügyet érdemben megvizsgálni J Képernyő «»Él Valami más... Előfordul — sajnos, nem is ritkán —, hogy egy-egy műsorból valami más lesz, mint amire a néző számított. Ez rendszerint csak akkor válik világossá, amikor a jóvátehetetlen megtörtént: már megnéztük a műsort... Az Afrikai örömeink című sorozatot például igen nagy érdeklődéssel vártuk. A stáb vállalkozása, az előzetes beharangozás, Rockenbauer Pál neve éppen elég volt az érdeklődés felcsigázására. Aztán a dologból nem az lett, amit reméltünk. Szívesen osztoztunk volna a tévések örömeiben mi is, még ha irigykedtünk is volna titokban, hogy lám, nekik van eredeti faragott szobruk, nekünk pedig, sajnos, nincsen. Ha emellett kaptunk volna valami pluszt is, olyasvalamit, amit szakemberektől elvár az ember. De ez a sorozat zavar- baejtően amatőr munkává sikeredett, még a filmbetéteit illetően is, a klubszerű csevegés pedig ilyen mennyiségben és ilyen szerkesztetlen módon élvezhetetlen. A nézőnek az az — gyanítom: általános — érzése, hogy becsapták, teljesen jogos, amikor a Mangaszta rajta van a térképen cím alatt végül is egy aprócska történet birtokába jut, néhány gyenge fényképfelvétellel vegyítve, s még a beígért elmélkedéseket is nélkülöznie kell a beígért témakörben, hogy ti. mit is jelent rajta lenni a térképen. Másik, említésre talán mindinkább méltó csalódásom a népszerű Columbóhoz kapcsolódik. Magam is Columbo fo- gadatlan prókátorai közé tartoztam vagy fél évvel ezelőtt még, tudván, hogy ő és társai elemi erejű tömegigényt elégítenek ki, s mert örökös hadnagyi rangra kárhoztatott, snassz külsejű, tehetséges barátunk bizonyos üde színt jelentett sok egyébhez viszonyítva. Ami azonban Los Angelesben Columbo szimpatikus egyénisége mögé bújva folyik, az enyhén szólva túlzás. Ne legyünk prűdek, de azért vegyük végre észre, hogy a gyilkolásnak ez a fölfogása, — hogy bármilyen problémánk van, legegyszerűbb, ha pisztolyt, kést, antik szobrot ragadunk, egy hétig borpincében tároljuk az öcsénket, és így tovább —- hovatovább túlmegy a humorral követhető határokon. Most legutóbb, amikor Columbo egy üveg vigasz-itallal is meglepte a peches gyilkost, már olyan érzésem volt, mint mikor egy sportverseny végén kezet szorítanak győztes és legyőzött. Dehát nem hiszem, hogy a gyilkosság a sporttal azonos kategória. Legalábbis nem szeretnénk, ha azzá válna. H. E. A múlt héten megtartott te- lefonügyeletünkön a közérdekű bejelentésekről, panaszokról szóló törvénnyel kapcsolatban sok kérdést tettek fel olvasóink. Ezekre — pár kivétellel — azonnal választ kaptak. Arra a néhány bejelentésre, amely vizsgálatot igényel, az érdekeltek írásbeli választ kapnak. A többeket érintő kérdésekre adott válaszok közül az alábbiakban közlünk néhányat. Kérdés: Panaszomra hónapokig nem kaptam választ. Mennyi idő alatt kell a panaszokat elintézni? Dr. Molnár István, a Baranya megyei Tanács V. B. igazgatási osztály vezetője a következőket válaszolta: — A panaszt a legrövidebb idő alatt, de legkésőbb a benyújtástól számított harminc napon belül el kell intézni. A panaszt tevők érdekében felhívnám a figyelmet arra, hogy az egyéni jogsérelem vagy érdeksérelem esetében mikor éljenek a panasz jogával. Ha a panasz olyan, úgynevezett jogilag szabályozott eljárásban (bírósági, államigazgatási, munkaügyi döntőbizottsági, devizahatósági stb.) hozott határozat vagy intézkedés ellen irányul, amelyre az adott eljárás megfelelő jogorvoslatot ismer (például perújítás, fellebbezés, új eljárás vaqv törvényességi vizsgálat), akkor e beadványt nem a panasztörvényben felsorolt, hanem az adott ügyben határozatot hozó vagy intézkedést tevő szervek, vagy azok felettes szervei bírálják el. Ebből következik tehát, hogy a panaszeljárásra csak akkor kerülhet sor, amikor nincs jogilag szabályozott eljárás, és egyéni sérelem orvoslásáról van szó. Azért tartottam szükségesnek ennek elmondását, mert a jogorvoslatot kérő beadványok megfelelő helyre való eljuttatása esetében az ügy érdemi eldöntésére hamarabb sor kerül, ugyanakkor az intézkedési hatáskörrel nem rendelkező szervek felesleges adminisztrációja csökken. A következő három kérdésre dr. Szabó József, a Baranya megyei NEB elnöke adott választ: Kérdés: Kik kötelesek érdemben foglalkozni az állampolgárok közérdekű bejelentéseivel, javaslataival vagy panaszaival? — Közérdekű bejelentést, javaslatot vagy panaszt írásban, vagy szóval tehetnek az állampolgárok az elintézésre hivatott szervnél. A törvény szerint kötelesek eljárni, az ügyeket elintézni a különböző állami szervek, vállalatok, intézetek és intézmények; a különböző szövetkezetek és azok érdekképviseleti szervei; a különböző egyesületek; a kisiparosok és magánkereskedők érdekképviseleti, illetőleg azok felügyeleti szervei; az egyéb hatóságilag engedélyezett tevékenységet folytató személyek felügyeleti szervei; a különböző társadalmi szervezetek, amelyek saját maguk állapítják meg a hozzájuk benyújtott bejelentések, javaslatok és panaszok elintézésének szabályait. A bejelentések, javaslatok, panaszok tartalma és tárgya szerint az arra illetékes szervek kötelesek érdemben az ügyeket megvizsgálni, azokat elintézni — amennyiben lehetséges —, a munkában hasznosítani és azokról az érintett dolgozókat őszintén, tartalmason, írásban vagy szóban, határidőn belül tájékoztatni. Kérdés: Miben áll a népi ellenőrzési bizottságok különleges jogállása a közérdekű bejelentések, javaslatok és a panaszok intézésében? — A törvény lehetővé teszi, hogy a népi ellenőrzés részéről a reánk vonatkozó jogszabályok szerint az általános szabályozást kiegészítve, úgynevezett „különleges jogok és kötelességek alapián’’ járjunk el. A népi ellenőrzési bizottságok a jogszabályok figyelembe vételével és az ügy tartalma alapján maguk döntik el. hogy a különböző üqyeket közvetlenül megvizsgálják és intézik vagy npás, arra illetékes szervhez — intézkedés céljából — átteszik és azokról az érdemi intézkedések alapján választ kérnek. A népi ellenőrzés bizottságai a különböző ügyeket más szervektől — ha indokoltnak tartja — mindenkor magához vonhatja. Erre általában akkor kerül sor, ha a tudomásunkra jutott tények alapján a bejelentés több, esetleg különböző ágazatokRövidesen újabb magyar filmalkotásokat láthatnak a külföldi tévénézők: az utóbbi napokban öt külföldi tévétársaság és két filmforgalmazási cég vásárolt magyar tévé- és filmprodukciókat a Hungaro- film Külkereskedelmi Vállalatnál. Az ausztráliai National Library 3 játékfilmet, Sára Sándor: Feldobott kő, Fábri Zoltán: Két félidő a pokolban és Szabó István: Álom a házról című filmjeit vette meg. A holland NOS tévéadó Vajda Béla két filmjét, a „Glória Mun- di" és a „Tojás’’ című animációs filmjeit, a Jugoszláv Telehoz tartozó szerv ellenőrzését igényli, illetve, ha ezt a bejelentést tevő, vagy javaslattevő alapos indokkal kifejezetten kéri. A népi ellenőrzési bizottságok rendszeresen figyelemmel kísérik, hogy az ellenőrzési hatáskörükbe tartozó állami, szövetkezeti és egyéb szervek hogyan tesznek eleget a törvényből, illetve a 11/1977. Mt. sz. rendeletből rájuk háruló feladatoknak. A rendszeres figyelemmel kísérés, folyamatos tájékozódást, a szükséghez képest más szervek ellenőrzését. vizsgálatok szervezését is igényli. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottsáq elnöke is felfüggesztheti állásából azt, aki a törvényes állapot helyreállítására irányuló kötelességének nem tesz eleget. Kérdés: Mi a véleménye a Népi Ellenőrzési Bizottságnak a névtelen bejelentésekkel kapcsolatban? — Általában azt tartjuk jónak, ha az állampolgárok a közösség érdekében a legjobb tudásuk szerint, felelősségérzettel és névaláírással teszik meg bejelentéseiket, javaslataikat, panaszaikat. Többször, részben érthető okok miatt ettől eltérnek és a névtelen bejelentéshez folyamodnak. Mi akkor indítunk névtelen bejelentésre vizsgálatot, ha a bejelentésben közölt tények valószínűségét a népi ellenőrzés egyéb tapasztalatai vagy tájékozódásunkon alapuló adataink megerősítik, illetve ha az ilyen bejelentés vizsgálata más okból célszerűnek látszik. Sajnos, egyelőre az a helyzet, hogy az ilyen bejelentések többségének is van alapja. Egyéb esetekben a névtelen bejelentéseket iktatás után „intézkedést nem igényel” feljegyzéssel és rövid indoklással irattárba helyezzük. vízió „A cédrus” és a „Tizenegy több mint három" című tévéprodukciókat, a Svéd Televízió pedig Jankovics Marcell „Küzdők” című filmjét vásárolta meg. A londoni BBC Televízió több kisfilmet, közöttük a „Kati és a vadmacska", a „Kutyabaj", a „Süsü, a sárkány” című produkciókat, továbbá a népszerű Gusztáv-sorozat 13, és a „Marci” című sorozat négy epizódját, valamint két játékfilmet: „A koppányi aga testamentuma" és „A dunai hajós” című produkciókat vette meg. Új magyar filmalkotások a külföldi televíziókban Bogár-történet Az autómodellek általában nem hosszú életűek. Csak ritkán történik meg, hogy egy típus tizedik születésnapján még mindig futnak a szalagok és az elkészült kocsi változatlan karosszériája alatt csak kisebb módosítások utalnak az idő múlására. Az európai autók „nagy öregjei" elsősorban a francia autóipar futószalagjairól kerültek és kerülnek le: a Citroen 2 CV, a Peugeot 404, a Renault 4 és 16, a Simca 1501 ... Az autógyártás történelmében mégsem ezek a modellek tartják az idő- és menyiségi rekordokat. És nem is a híres T-Ford, amelyből 15 millió darabot gyártottak annak idején, hanem a Volkswagen Käfer, a Bogár. Amikor ez év december 31-én végleg befejezik az NSZK-ban gyártását, több mint 20 millió darabbal, feltehetően minden idők gyártási rekordját éri majd el. A közel 30 éves gyártási időt is aligha szárnyalják túl. E méltán híres és nálunk is kedvelt kocsi megérdemli, hogy a közeli búcsú okán visz- szatekintsünk a szó szoros értelmében vett pályafutására. Első terveit még 1930-ban készítette el Ferdinand Porsche. A kocsi sorozatgyártására 1938-ban gyártelepet létesítettek a mai Wolfsburg helyén. A mindössze egy nagyobb motorkerékpár árába kerülő kocsira akkoriban milliók takarékoskodtak, de használni már csak egyenruhában használhatták a kocsi katonai változatát ... A háború befejezőkor a Volkswagen-művek 80 százaléka romokban hevert. Az újrakezdés reménytelen vállalkozásnak látszott és a győztes hatalmak egyike sem mutatott érdeklődést az értéktelen romok iránt. Egy angol őrnagy, Ivan Hirst ugyan megkísérelte a gyártás beindítását, de támogatás hiányában kél év után ő is feladta. 1948 januárjában az Opel gyár volt vezérigazgatója, Heinrich Nordhoff vette át a qyár vezetését. Az volt a véleménye, hogy Porsche a VW-val olyan nyers gyémántot adott ki a kezéből, amely csak akkor fize- lődik ki, ha tovább csiszolják. Aztán 1949 májusában 50 ezer Bogár gördült le a futószalagokról. Egy részük a már megszervezett export-piacokra. A Bogár további történetét emelkedő gyártási számok, a világ minden részén kiépített szervizhálózat, az amerikai piacra való betörés és Brazíliában, Dél-Afrikában, Mexikóban, Nigériában létrehozott leányvállalatok jelzik. Ezek mintegy napi ezer darabot továbbra is gyártani fognak a VW-ből, ami így tulajdonképpen túléli saját halálát. Mi volt ennek a nem túl kényelmes, szűk csomagterű és kis teljesítményű kocsi sikerének a titka? Egyszerűen a minősége és ami sokkal fontosabb: a megbízható szervizhálózata. Az utas bárhol is rekedt meg kocsijával, számíthatott alkatrészre, szakszerű segítségre.. A Volkswagen-story talán nincs is minden tanulság nélkül. Nem arról van persze szó, hogy miként kell jó autót gyártani. Részben azért sem, mert a kérdés ilyen megközelítésből minket nem érint. De a Bogár sikere nem is ezen múlott. A legkitűnőbb kocsi is elromlik előbb-utóbb, a legdrágább modellt is be kell állítani, karban kell tartani időnként, a legtartósabb autóhoz is szükség van alkatrészre. Ezért aztán minden autó csak annyira jó, amennyire jó a szervizlehetősége és az alkatrészellátása. És kérem, tessék elhinni, a VW mindkettőt kitűnően megszervezte, még mielőtt kocsijai megjelentek volna az autókereskedőknél. És ez az, amit nálunk is meg kellene tanulni végre a Daciák, La- | dák, Trabantok és Skodák érdekében. Búsbarna László Az űrkorszak két évtizede |_J úsz évvel ezelőtt, 1957. * * október 4-én a Szovjetunió területéről sikeresen felbocsátották Földünk első mesterséges holdját, a Szputnyik— 1-et. Ezzel új korszak nyílt meg a tudomány és technika történetében, valamint az emberiségnek környezetével való kapcsolatában és világképének alakulásában. Egyszersmind bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a hadietchnika vívmányai békés célok, az egész emberiség szolgálatába állíthatók. Az elmúlt húsz év káprázatoson gazdag eredményekben. Az első évek csaknem kizárólag a szovjet űrkutatás sikereit hozták. 1957. november 3-ón egy élőlény, Lajka kutya kezdte meg űrutazását Földünk körül, majd 1959. január 2-án már a Hold volt a célpont a Luna—1 számára. Az amerikai szakemberek óriási erőfeszítéseket tettek, hogy behozzák a lemaradást ebben a békés versengésben. Az első sikert 1958. február 1-én könyvelhették el az Explorer—1 mesterséges hold felbocsátásával. Azóta a mesterséges égitestek számos fajtája alqkult ki és egyre több állam csatlakozott aktívan az űrkutató nemzetek sorába. Az előbbi megállapításnál gondoljunk csak a Kozmosz-holdakra, melyek több alcsoportra bontva magukba foglalják valamennyi ismert típust. A szovjet űrkutatók ugyanis ezeken a mesterséges holdakon szokták kipróbálni az új technikai megoldásokat mind a tudományos és alkalmazott holdak, mind az űrhajók és űrrakéták tekintetében. Amerikai részről már nem mutatkozik meg ez az összehangolt program. Igaz, ezt kezdetben akadályozta egy nemzeti űrkutatási szervezet hiánya — a hadsereg patronálta a kísérleteket —, de megalakulása után is folytatódtak a hadsereg egyes egységei részéről történő mesterségeshold-fel- bocsátások, főleg katonai célokkal. A kizárólag tudományos célú kutatást teljes egészében a NASA vette át. Ami pedig más nemzetek bekapcsolódását illeti az aktív űrkutatásba, bizony nem sokáig váratott magára. 1962. április 20-án állt pályára az első angol mesterséges hold, az Ariel—1, még amerikai hordozórakéta segítségével, majd ugyanez év szeptember 29-én a kanadai Alouette—1, végül 1964. december 14-én az olasz San Marco—1. Franciaország 1965. november 26-án már teljesen saját erőből állította pályára az Asterix—1 holdat, majd 1967. november 29-én Ausztrália Wresat—1 jelű holdját. A következő években nemzetközi űrkutatási szervezetek — az ESRO és az Interkozmosz — bekapcsolódása jelzi, hogy a problémák megoldása nemzetközi összefogást igényel és ily módon anyagi lehetőségeikhez mérten mind több nemzet szerez jogot magának az aktív űrkutatásban való részvételhez. Az ESRO 1968. május 17-én bocsátotta fel Iris—1 jelű mesterséges holdját, majd 1969. október 14-én a szocialista országok űrkutatási szervezete, az Interkozmosz—1-et. Röviddel ezután — 1969. november 8- án — következett az ^NSZK Azur—1 holdja, amerikai hordozórakétával indítva, majd két, rakétatechnikáját önállóan fejlesztő ország első sikeres kísérletére került sor: a japán Osimu—1 és a kínai Kína—1 mesterséges hold felbocsátására 1970. február 11-én, illetve április 24-én. A legutóbbi időben India ért el sikereket e téren. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a mesterséges égitestek más típusairól: az űrhajókról és űrrakétákról. Az ember első űrrepülésére 1961. április 12-én került sor Gagarin személyében, majd sorozatos sikerek után elérkezett a holdraszállás napja 1969. július 21-én két amerikai aszro- nauta, Armstrong és Aldrin részvételével. Az űrrakéta-kíséri etek sorába tartoznak a Hold és a bolygók, valamint a bolygóközi tér jellemzőinek feltérképezésére felbocsátott mesterséges égitestek csoportjai, melyek több adatot szolgáltattak kozmikus környezetünkről az elmúlt két évtized alatt, mint a megfigyelő csillagászat több évszázad folyamán. Á holdrakéta-kísérletek sorát a már említett Luna—1 nyitotta meg, s azóta számos emberkéz alkotta berendezés érte el a Hold felszínét vagy került Hold körüli pályára vagy éppen tért vissza a Földre a Hold körzetéből. A belső bolygók — Merkur, Vénusz — kutatását az 1961. február 12-én felbocsátott Vénusz—1 szonda vezette be, majd 1973. november 3-án sor került az első Merkur-szonda, a Mariner—10 indítására. A külső bolygók — Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Pluto — feltárása az űrtechnika eszközeivel az 1962. november 1-én indított Mars— 1 szondával kezdődött. A Mar- sot követő bolygók kutatását a Pioneer—10 amerikai szonda kezdte el, melyet 1972. március 3-án helyeztek pályára. /V kutatási témák vizsgálata ma is szakadatlanul tart, sőt állandóan további területekre terjed ki. Ez annál is fontosabb, mert ma még az űrkutatás alapvető jelentőségét a mérés adja meg, még az ember részvételével lezajló kísérletek esetében is. És talán abban rejlik legnagyobb tudományos és műszaki jelentősége, hogy a Föld felszínéről végzett nehézkes mérések, bizonytalan következtetések és extrapolációs találgatások helyébe a műszeres mérés jóval megbízhatóbb adatait állította. Távol vagyunk még attól, hogy szűk kozmikus környezetünk minden jelenségét ismerjük és magyarázni tudjuk, de annyi bizonyos, hogy az űrkorszakból eltelt két évtized az egzakt mérések óriási mennyiségét halmozta fel, melyek alapján lassanként kezdjük kiismerni magunkat szűkebb és tágabb környezetünkben egyaránt. Mezősi Csaba * PÉCS SZÜLETTEK Hrakovszki Dóra, Fábián Attila, Strasszer Krisztina, Szekeres Krisztina, Rónaky Tamás, Reizer Erika, Komáromi Miklós, Milovesz Mónika, Melczer Zsuzsanna, Bödő Gabriella, Kosi Diána, Schneider Judit, Dobos István, Katreiner Roland, Sós Ildikó, Árvái Tímea, Berki Tamás, Dani Zsolt, Meszter Mária, Szebé- nyi Zsuzsa, Máté Zsanett, Kovács Gabriella, Németh Zoltán. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Csaba László és Görög Ildikó, Piegl Péter és Eilinsfeld Klára, Stang Zoltán és Károlyi Zsuzsanna. MEGHALTAK Molnár Józsefné Kóczián Mária, Gregorics Jánosné Engel Mária, Kosa Zoltán, dr. Konkoly-Thege Miklós, Horváth József, Földvári Zsigmondné Közép-Kasza Mária, Kaposi Sándorné Hirschmann Gabriella, Szabó Máté, Ózdi Jánosné Leniczky Matild, Révész István, Kovács János, Handler Ferencné Stang Erzsébet, Németh Istvánné Hári Rozália, Matoric János, Bene József, Jakab József, filő Imréné Rákos Mária, Wágner Ferenc, Engler István, Hajdics Istvánné Kelemen Mária, Kovács Lajos, Jung Mihály, Balogh Ferenc, Rostás Lajos, Huber Ferenc.
