Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-04 / 273. szám

N Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 273. szám 1977. október 4., kedd Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Befejeződött Enrico Berlinguer magyarországi látogatása Kadar Janos megbesnélése a« OKP főtitkáraival Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hét­főn délelőtt a Központi Bizott­ság székházában folytatta megbeszélését Enrico Berlin- guerrel, az Olasz Kommunista Párt hazánkban tartózkodó fő­titkárával. A megbeszélésen részt vett Anselmo Gouthier, az OKP titkárságának tagja és Berecz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osztá­lyának vezetője. Közös közlemény Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadja Enrico Berlinguert, az Olasz Kommunista Párt főtitkárát. A sajtótájékoztató résztvevői a Majláth-pusztai épülő nyári gát­nál. Erb János felvétele Sajtótájékoztató a tanyahajón Egy nap a vízügyi igazgatóság vezető szakembereivel n Nemzeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár magas kitüntetése Látogatás a Dráva mentén Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak meghívására Enrico Ber­linguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára 1977. szeptember 30-tól október 3-ig baráti lá­togatást tett Magyarországon. A látogatás során Kádár Já­nos és Enrico Berlinguer szí­vélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös szolidaritás és meg­értés szellemében megbeszélé­seket folytattak, s tájékoztat­ták egymást pártjaik helyzeté­ről, tevékenységéről, soron kö­vetkező feladatairól és véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről. Enrico Berlinguer gazdaság­politikai kérdésekről eszmecse­rét folytatott Németh Károllyal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A megbeszéléseken részt vett Anselmo Gouthier, az OKP Központi Bizottság titkárságá­nak tagja és Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak vezetője. A tárgyalásokon kifejezésre jutott, hogy az Olasz Kommu­nista Párt nagyra értékeli a magyarországi szocialista épí­tőmunka tapasztalatait, ered­ményeit. Az MSZMP képviselői tolmácsolták a magyar kom­munisták szolidaritását és tá­mogatását ahhoz a harchoz, amelyet az olasz kommunisták folytatnak a nép széles réte­geinek létérdekeit érintő vál­ság áthidalásáért, az olasz társadalom demokratikus meg­újhodásáért, a haladást és a békét szolgáló olasz politika előmozdításáért. Az MSZMP és az OKP veze­tői úgy értékelték, hogy továb­bi erőfeszítések szükségesek valamennyi haladó és demok­ratikus erő bevonásával az enyhülési folyamat útjában ál­ló akadályok elhárítása, a fegyverkezési hajsza megféke­zése, a világ különböző része­in meglevő konfliktusok meg­oldása érdekében: Kifejezték reményüket, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia belgrádi találkozó­ja a részt vevő államok kép­viselői konstruktív fellépésének eredményeként hozzájárul a helsinki záróokmányban foglal­tak maradéktalan és követke­zetes végrehajtásához, a bé­két, a biztonságot és az or­szágok közötti kapcsolatok fej­lesztését szolgáló elvek és elő­írások betartásához. A két párt képviselői kife­jezték szolidaritásukat és tá­mogatásukat azzal a harccal. amelyet a nemzeti felszabadí­tó mozgalmak a teljes nemzeti függetlenség kivívásáért, a neokolonializmus ellen, a tár­sadalmi felemelkedésért foly­tatnak. Elitélik a fajüldöző rendszerek politikáját és támo­gatást nyújtanak ahhoz, hogy Afrika népei véglegesen meg­szabaduljanak a gyarmati uralom rendszerének maradvá­nyaitól. Az MSZMP és az OK? veze­tői aláhúzták a kommunista és munkáspártok közötti szabad és őszinte eszmecsere, az in­ternacionalista szolidaritás az önkéntes együttműködés, min­den párt függetlensége teljes tiszteletben tartásának szüksé­gességét. Fontosnak tartják széles körű kapcsolatok létesí­tését és közös kezdeményezé­sek előmozdítását a különböző eszmei indíttatású haladó erőkkel. Az MSZMP és az OKP ezek szellemében fog hozzá­járulni az európai kommunista és munkáspártok berlini_ érte­kezlete elveinek és céljainak a megvalósításához. Az MSZMP és az OKP kép­viselői elismeréssel szóltak a két ország kapcsolatainak színvonaláról, amelyet jól kife­jezett Kádár János római láto­gatása. Megerősítették szándé­kukat, hogy hozzájárulnak a Magyarország és Olaszország közötti hagyományos kapcsola­tok további fejlesztéséhez, ami megfelel a két nép érdekei­nek, a béke, a biztonság és a társadalmi haladás ügyének Európában és az egész vilá­gon. A két párt vezetői elégedet­ten állapították meg, hogy eredményesen fejlődnek a magyar és az olasz kommunis­ták testvéri kapcsolatai és el­határozták, hogy intenzívebbé teszik egymás tapasztalatainak és álláspontjának megismeré-' sét és együttműködésüket. * Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára és Anselmo Gouthier, a párt titkársága tagja hétfő délután Budapestről el­utazott — Belgrádba. Az olasz testvérpárt főtitká­rát a Ferihegyi repülőtéren Ká­dár János, valamint Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB tit­kára, Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára, Katona István, a KB taga, a KB osz­tályvezetője és Berecz János, a KB külügyi osztályának ve­zetője búcsúztatta. Jelen volt Mario Franzi, az Olasz Köz­társaság, valamint dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A Munka Vörös Zászló ér­demrendjével tüntették ki jubi­leumi ünnepségén a Magyar Nemzeti Múzeumot és az Or­szágos Széchényi Könyvtárat. Az ünnepségen részt vett Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Orbán László, az Országos Közművelődésügyi Tanács el­nöke, S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának tit­kára. Jelen volt Luis Monreal, az UNESCO mellett működő nemzetközi múzeumi szervezet, az ICOM főtitkára. Fülep Ferencnek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató­jának megnyitója után Molnár Ferenc kulturális államtitkár ünnepi beszédében méltatta azt a szerepet, amelyet a Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár fennállása óta a magyar köz­művelődésben betöltött. Hang­súlyozta: a felszabadulás a múzeum és a könyvtár életé­ben is nagy jelentőségű fordu­latot hozott. Szocialista álla­munk erkölcsi és anyagi támo­gatásával nagyarányú kutató, feltáró és gyűjtő munka kezdő­dött, s ma a Nemzeti Múzeum csaknem egymillió műtárgyat őriz, és tovább gazdagodott a Széchényi Könyvtár állománya is. A múzeumnak az elmúlt 32 évben bemutatott kiállításait 15 millió látogató tekintette meg, s közkinccsé lett a könyv­tár gazdag anyaga. A 175 éves intézmény most még fokozot­tabban bontakoztathatja ki legfőbb hivatását, amikor szo­cialista államunkban törvény írja elő a közművelődés to­vábbi fejlesztésének szükséges­ségét, Az évforduló alkalmából a múzeum kertjében megko­szorúzták az alapító, Széché­nyi Ferenc szobrát. A reggel párás, kora dél­után esővel riogató, de vég­tére is verőfényes októberi na­pon, mint amilyen a tegnapi is volt, nagy élmény Szent- borbástól Drávaszabolcsig ha­józni. Felkap a hátára a Dráva, egyfolytában csábít az Eszperantó tanyahajó fedélze­te, andalít a part menti nyu­galmas táj. Ám nem kirándu­lók vagyunk. Lenn, a tanya­hajó társalgójában, a mély­vízben ülünk: Dél-Dunántúl vízgazdálkodásáról, s közben óhatatlanul Magyarország víz- gazdálkodása előtt tornyosuló óriási feladatokról esik szó. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, élén Hernády Alajos igazgatóval, tegnap egész napra a Dráva mentére invitálta a Dunántúli Napló szerkesztőségének vezetőit, gazdaságpolitikai és belpoliti­kai rovatának munkatársait, hogy méginkább beavassa, a saját szakmai nézőpontjából láttassa a vízgazdálkodás nagy gondjait és feladatait, melyek­re mi — mint ivóvízzel ellátott, árvíztől megvédett — fogyasz­tók oly könnyedén tekintünk, mint amilyen könnyelműen sok­szor nyitva felejtjük a vízcsa­pot. A vízgazdálkodással kapcso­latos teendők igen szerteága­zóak. Erről már maga a tájé­koztatók sora is meggyőzhet: Fekete Károly osztályvezető a vízellátás és a csatornázás helyzetével foglalkozott, Szap­panos Ferenc osztályvezető a vízrendezési és mezőgazdasági vízhasznosítási célkitűzéseket ismertette, Polohn István a Dráva balparti árvízvédelmi rendszer kialakításának mun­kálatait és terveit tekintette át. A sajtótájékoztató résztvevői közben partra szálltak, s Maj- láth-pusztánál megismerked­hettek a nyárigát építési mun­kálataival. Itt Csokona József, a Dráva menti Vízgazdálko­dási és Talajvédelmi Társulat elnöke és Kern József, a Szentlőrinci Állami Gazdaság igazgatója mutatta be a majd 16 kilométer hosszon álló, épü­lő gátszakaszt. A továbbiakban szó volt a Dráva magyar—jugoszláv kö­zös érdekeltségű szakaszának szabályozásáról, a magyar— jugoszláv vízügyi kapcsolatok­ról, a bares—djurdjevaci víz­lépcsőrendszer megvalósításá­nak előkészületeiről, minderről Hernády Alajos, Brachna La­jos igazgatóhelyettes és Borza- vári Béla osztályvezető-helyet­tes adott részletes tájékozta­tást. Végül bemutatták a drá- vaszabolcsi árvízvédelmi köz­pontot, ahol Werner János szakaszmérnök, s a máriagyű- di kőbányát, ahol Zukovits Zoltán szakaszmérnök kalau­zolta az újságírókat. Arra nincs hely, hogy az el­hangzottakból valamit is fel­villantsunk, tudósítás szinten nem is szabad elmélkedni a vízről. A Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság vezető szak­embereivel való egész napos együttlét és eszmecsere in­kább arra szolgált, hogy meg­ismerve véleményüket és tö­rekvéseiket, ezentúl — az ő szemükkel és szenvedélyessé­gükkel is — behatóbban és többet foglalkozhatunk a víz- gazdálkodás gazdasági fejlő­désünket gyorsító és életünk minőségét emelő nagy kérdé­seivel, megvalósításuk elő­mozdításával. (—mz—) 175 éve alapította Széchényi Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Szé­chényi Könyvtárat. A Nemzeti Múzeum dísztermében megtartott jubileumi ünnepségen — képünkön — az ünnepi köszöntőt dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár tartotta.

Next

/
Thumbnails
Contents