Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-03 / 272. szám
Lendkerekes autóbusz Svájcban Látszólag a két IKARUS 260-as semmiben sem különbözik a sok ezer más hasonló típusú autóbusztól, néhány kilométert követve azonban szemben, sőt orrban is érzékelhetővé válik, hogy egészen különleges társasgépkocsik ezek. A Villamosipari Kutató Intézet és az Autóipari Kutató Intézet közös konstrukciói a hibridbuszok, melyekben villamos motorok szolgálnak hajtóerőül. Nincs orrfacsaró, fekete gázfelhő mögöttük, még akkor sem, amikor teljes terheléssel indulnak. A hibridbuszokba épített 100 LE-s Ford-motorok háromfázisú generátorokat működtetnek, állandó fordulatszámon járva légszennyezésük tulajdonképpen minimális. A hetvenes évtized elején a kutatók esküdni mertek volna arra, hogy például Kaliforniában 1975-ig kitiltják az összes belső égésű motorral működtetett közúti járművet. Sőt arra is számítani lehetett, hogy Budapesten, az V. kerületben is kiátkozzák a levegőt szennyező autókat. A villamos autó^ tulajdonképpen ősibb, mint a robbanómotoros. A Budapesti Posta három évtizedig ilyen járműveket használt. Az első versenyautó, amely túllépte a százkilométeres sebességet, szintén villamos meghajtású volt. Az akkumulátorokat sajnos máig sem sikerült úgy fejleszteni, hogy a benzinnel versenyre kelhettek volna. Bár az űrkutatásban, a hadiiparban rendelkeznek már könnyű, nagy teljesítményű akkumulátorokkal, az évtized vége előtt aligha számíthat erre a villamos meghajtást szorgalmazó kutató. Pedig az Autóipari Kutató Intézet és a Villamosipari Kutató Intézet már 1975-ben elkészítette a hibridbuszokat, tirisztoros vezérlést dolgoztak ki, amely sokkal gazdaságosabb, mint a korábban használt menetellenállásos, tömegközlekedésre való elterjesztésük azonban további megfontolást igényel. Az NSZK-ban 20—30 darab M. A. N.-autóbusz közlekedik, amelyek utánfutón húzzák maguk után az akkumulátorokat. ötven kilométeres hatósugáron belül képesek közlekedni, amikor az energiatelepek kimerülnek, lekapcsolják az utánfutót s másikkal közlekedik tovább. Svájcban olyan villamos meghajtású autóbuszok közlekednek, amelyek a megállókban töltik fel magukat energiával. Háromfázisú generátorok 1,5 méter átmérőjű, 1500 kilogramm súlyú lendítőkerekeket pörgetnek fel, amelyek egy-két kilométeres úton képesek annyi villamosenergiát termelni, hogy a gépkocsik kerekeire szerelt villamos motorokat működtessék. A szellemes megoldás ellenére sem életképesek, ma már Svájcban is inkább trolibuszKét Ikarus villamos motorral Az Autóipari Kutató Intézet új társasgépkocsi-család tervezésén dolgozik Világszínvonalú szervókormánymüveket gyártunk szerű társasgépkocsik közlekednek, amelyek azonban áramkimaradás esetén is képesek folytatni útjukat. A műemlékekkel zsúfolt belvárosokat például nem csúfítják vezetékekkel, ezen a területen a troli automatikusan bevonja áramszedőit és akkumulátorral közlekedik tovább. Ahol ismét vezeték van, kidúgja áramszedőit, önmaga megkeresi a vezetéket, s arról táplálkozik tovább. Szűcs László Állami-díjas tervezővel és Rezsabek Nándor tervezővel, az Autóipari Kutató Intézet munkatársaival beszélgettünk a villamos meghajtás jövőjéről, a nagyvárosok tömegközlekedésének lehetséges útjairól. Mint említettük, ha megfelelő kapacitású, könnyű akkumulátorokat tudnak előállítani, a villamos motorral működtetett autóbuszok jelenthetik a legjobb megoldást. Jelenleg a trolibusznak van a legtöbb pártfogója, Budapesten újból a virágkorára lehet számítani, de elképzelhető, hogy Pécsett is ez jelent majd megoldást. Kevésbé látványos, de jelenleg sokkal nagyobb jelentőségű az Autóipari Kutató Intézet szervokormányműprogramja. A Csepel Autógyár az intézetben már korábban kifejlesztett 0,69-es típusból évente 25 ezer darabot gyárt, külföldön és belföldön is jó piaca van. A KGST-or- szágok között a legnaqyobb darabszámban állítjuk elő az 5—6 tonna mellső tengelynyomású gépkocsikban is alkalmazható kormányszerkezetet. Az intézetben azonban már folyik a 0,49-es típus kifejlesztése, amely megbízhatóbb, hosszabb élettartamú (500 ezer kilométerig 100 százalékig üzembiztos), rövidebb, kisebb súlyú, a vezérlésre érzékenyebb, egyszerűbb szerkezetű, tehát • könnyebben gyártható és kedvezőbb áron előállítható. A tervek szerint 1979-ben, 80-ban kezdik gyártani, nagy sikerre számíthat a világpiacon. Az intézet másik kiemelt programja még csak első lépéseinél tart, egy-két mondatot azonban feltétlenül érdemel. Új, egységes magyar— szovjet autóbuszcsalád kialakításán dolgoznak. A következő évtized közepén várhaA MECSEK TOURIST túraajánlatai pécsi indulással, autóbusszal: Észak-magyarországi kirándulás Dunakanyar Kirándulás Zalakarosra Szilveszter a Hiltonban (jelentkezés okt. 10-ig) Szilveszter Tátralomnicon Szilveszter Tátralomnicon Szilveszter Harkányban X. 28-30. 1 050,X. 14-16. 800,X. 23. 250,XII. 31-1. 1. 1 500,XII. 28-1. 2. (teljes pansió) 3 250,XII. 30-1. 2. (fél pansió) 2 050,XII. 31. 1. 1. 450,tóan ismét új IKARUS-ok kerülnek forgalomba. Ez még nagyobb változást hoz majd, mint 1967-ben, amikor a 200- as családra csodálkoztunk. Lombosi Jenő Vicáin matatnak a zavarosban* Voltaképpen lakasüzé- rekröl szeretnék szólni, azokról, akik szamara nem égető szükség, hanem pénzszerzési lehetőség a lakáskulcs. Azokról, akik más kiszolgaltatottsagat remekül tudják kamatoztatni. Kemény forintokat kotornak be a ,,jóságos nagynéni” álarcával, s a becsapott-rászedett partner fut megannyi fórumhoz — mindhiába. Évente harminc hiénával, s ugyanannyi rászedett lakas után vágyóval számolnák Pécsett. Olyan csaladokkal, akiknek minden vagyonuk, reményük odaveszett! Kezdeném az olappéldával, egy valóban megtörtént esettel. A magányos úriember tanácsi lakásába fiatal házasokat fogadott be albérlőként, Lakáshiénák Csak figyelmeztetés? majd kis idő múltán egy este egyeszségre bírta őket: neki nem kell a lakás, s bizonyos lelépési díj fejében végleg „rájuk hagyja". A fiatalok fizettek — minden vagyonuk ráment, — a főbérlő pedig angolosan elköszönt. A fiatalok a volt tulajdonos nevén fizették a lakbért, a villanyszámlát meg a szemétpénzt jó néhány évig, mígnem a hatóság tudomására jutott a vásár. Csöngetett a postás, s hozta a végzést: önök jogcím nélküli, rosszhiszemű lakók, 15 napon belül hagyják el a lakást, cserelakásra joguk nincs Az ilyen hatósági felszólításvégzés ellen nincs apelláta. (Fellebbezéssel ugyan el lehet jutni még néhány fórumon át Csemegesajt a szekszárdi borospincékből Miért nem hallgathat egy sajt Titkos tanácsos névre? A fogyasztók áldhatják, az üzemben pedig talán még ferde szemmel is néznek rá. Kicsiny sajtkockákkal gyötrődni, amikor Tolna megyében nap mint nap tej-Niagarák zúdulnak a feldolgozó iparra, elöntéssel fenyegetve a szekszárdi borpincéket. Egy tejipari vállalat főmérnökének inkább azon kellene ügyeskednie, hogy szapora malomkerekek gördüljenek ki a sajtüzemekből. Hiszen az elmúlt 30 évben Magyarországon kimondottan sajtüzem nem is épült, a feldolgozóipar legalább húsz éves késésben van, egyáltalán, ilyen mostoha körülmények között nem is szabadna sajtot gyártani. Dehát ezzel éppen a főmérnök van leginkább tisztában. És mégis. Ö gyűszűzni kezdi a Niagarát. Hogy miért? Talán mert úgy gondolja, egy tejipari vállalatnak, amely valamit is ad szakmai tekintélyére, csak-csak ki kell rukkolnia valami igazi csemegével is. Úgyis efég vád éri a tejipart, hogy egyforma ízűek a magyar sajtok. Schubert Béla, a Tolna megyei Tejipari Vállalat főmérnöke négy-öt éve járt kint Ausztriában, ott találkozott az Es- rom sajttal, amely a dán Jerome típusú sajt egyik változata, a félkemény és lágy sajtok határán. Nekünk is kellene ilyen, morfondírozott a főmérnök, habár a csomagolásra gondolva máris hideg borzongás futott végig rajta. És mégis, megszületett a Szekszárdi csemegesajt, amelyre azóta szinte vadásznak az ínyencek, ahol egyáltalán lehet kapni. Ök különben Alizkának szerették volna elnevezni, ez nagyszerűen rímel az A//sca-val, ami — talán kevesen tudják — Szekszárd latin neve. Végül a tröszt vette magára a keresztapaságot, maradt a Szekszárdi csemegesajt elnevezés, ami ugyan semmit sem von le a sajt pikáns ízéből, de mégiscsak kár. Az ilyen sajtoknak „személyiségük” van, s hogy a névadásban mennyire el lehet engedni a fantáziát, arra csattanós példa az a német sajtféleség, amely Titkos tanácsos névre hallgat. ínyencek, figyelem! így készül a Szekszárdi csemegesajt. A sajt alapanyagát, a fehér masszát a kölesdi üzemben hagyományos módon, kádakban, majd kétkilós téglákba formázva, formakeretben der- mesztik, egy napra sós vízbe állítják. Kölesdről átkerül a sajtalap a szekszárdi Kadarka utcába. Itt, a volt borospincékben rendezte be a vállalat a sajtérlelőjét. Föld alatti birodalom. A kétkilós darabokat polcokra helyezik és 10—12 napon át, másnaponként különleges baktériumtenyészettel, a sárgás-vörös színű rúzzsal ke- negetik. A végén a nyálkás kencét teljes egészében lemossák, a sajtot szárítják, majd rákenik a sárga színű kérget- tejpor, sajtfesték és tejsav- baktérium keverékét. A kétkilós téglákat egyszer hosszában, négyszer keresztben — tíz darabba elvágják, különleges, 20 mikron vastagságú zsugorfóliába külön-külön csomagolják, ezután a tíz kockát ismét egymás mellé rakják és összecsomagolják. A fólia bőr- szerűen ráfeszül a sajtra, még néhány hétig így is érlelik. Utána mehet a Szekszárdi csemege Hajdúba, Fejérbe, Budapestre és — szerencsére — Baranyába, a sajtimádók asztalára. Máshová sajnos nem jut, hiszen havonta mindössze egy vagonnal készítenek. Ennyit tudnak, úgy hogy ebben a helyzetben a reklám egyenesen nemkívánatos számukra. Hogy miért, az olvasó előtt az eddigiekből nyilvánvalóan világos. Ezek a finom sajtocskák elejétől a végéig gyötrelmes kézi munkával készülnek. Márpedig Szekszárdon is munkaerőínséges világban élnek. Mindez már átvezet bennünket a Tolna megyei sajátságos gondokba. Jóval több a tejtermelés, mint amennyit a megye elfogyasztani képes, így a tej nagy részét feldolgozva — amivel már végképp nem tudnak megbirkózni, több tízezer liter a pécsi tejporgyárba kerül — kiszállítják a megyéből. Az országban elfogyasztott minden negyedik-ötödik kiló sajt Szekszárdon és a megye üzemeiben készül. Mindemellett a tejfel- dolgozásban nagy hagyományokkal rendelkező megye feldolgozó iparán kiütközik a magyar sajtgyártás minden gondja és elmaradása. Ezért örülünk most velük együtt, hogy elkészültek új, modern sajtgyáruk tervei. Ez lesz a nyitánya a magyar sajtipar rekonstrukciójának, azon az úton, amely a minőség trónra ültetéséig vezet. A néhai De Gaulle elnök, a kormányzás nehézségeire célozva jegyezte meg, országában csak sajtból több mint háromszáz félét készítenek. Schubert Béla főmérnök, aki mellesleg Baranyából, Villányból származott Szekszárdra, erre elneveti magát, ő is hallott az állítólagos mondásról. — Alapvetően van vagy tízféle sajt, a többi annak variációja. Ki kockában, ki piramis alakban formázza, ki melegben, ki nedvesebben érleli és így tovább, (gy jön létre a sok ezernyi változat, megannyi helyi íz. üdvözlet a jóféle, helyi izeknek. Miklósvári Zoltán a bíróságra, de a bíró sem lehet tekintettel a guruló forintokra.) A törvényellenes iakásvétel nyomán azonban csak a rászedett vevő bűnhődik keményen. Konkrét esetek bizonyítják: 150 —200 ezer forintot fizettek a szükséglakásért — hiszen végeredményben szükséglakást kaptak —, az eladó pedig röhög a markába. A tanács igazgatási osztálya ugyan szignalizálja az esetet az ügyészségnek — de a lakásár nehezen vagy egyáltalán nem bizonyítható —, s a tanácsi lakását szép summáért értékesítő hiéna — ejnye-ejnyével megússza. Igaz, van még egy szankció is: öt évig tanácsi kijelölésű lakást abban a városban nem kaphat, ahol már volt egy fekteüzlete. Másutt igen. De aki elad, többnyire azzal számol, hogy úgyis az ország más végébe megy, s ezen a drákóinak egyáltalán nem tűnő rendelkezésen csak elvi- gyorodik. Uránvárosból hívtak fel a minap telefonon: egyedülálló nőt és két gyermekét fenyegeti a kilakoltatás. Hasonló kényes üzlet kapcsán jutottak a lakáshoz, két szobához, összkomforthoz. Megjegyezném: 160 ezer forintot vett fel tőlük a volt főbérlő, aki jelenleg egy másik lakásban lakik, ugyancsak Pécsett. (Az ő példájuk is bizonyítja, hogy ideig-óráig lehet csak kiutalás nélkül tanácsi lakás „főbérlőjének" szerepében tetszelegni. Az más kérdés, hogy az ember sajnálkozik, ha arra gondol, hogy a rászedett családot még szükséglakásba is teszik, de a sajnálkozásnál többet nem tehet. Ebben a lakásmizériában nem szabad szemethunyni a suba alatt szerzett lakások felett, nem szabad kivételeket tenni. A kivételek ugyanis ösztönöznék e pénzes cserét-el- adást. A jog is megpróbál minél több korlátot állítani. (Egy korábbi szokást már letörtek. Sűrűn előfordult, hogy a 3 szobás tanácsi lakásra jogosult, mihelyt beköltözött a lakásba, hirdetés útján kétszobásra váltotta. Ehhez tudni kell, hogy 60-80 ezer forint manapság egy szoba feketepiaci ára. Hetvenhét januárjától tanácsi lakások cseréjéhez az igazgatási osztálynak nem szükséges hozzájárulnia. Ha a körülmények szobaüzletre mutatnak, a tanács három hónapot gondolkozhat a dolgon ...) Visszatérve a tanácsi lakások fiktiv eladóihoz-vevőihez, néhány mondat még idekívánkozik. Senki se ugorjon fejjel az ilyen boltba, mert kidobjo a pénzét az ablakon. Az eladó azonban vígan matathat a zavarosban: többnyire a haja szála sem görbül. Mert amit tett — rászedett valakit és továbbáll a pénzzel — ma még nem bűncselekmény. Csak erkölcsi rosszallást vált ki. De miért csak azt? Kozma Ferenc A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres: □ karbantartó vizvezetékszerelőt, □ autóvillamossági szerelőt, O vasesztergályost, □ vasszerkezeti festőt, □ raktári segédmunkásokat. Jelentkezés: Pécs, Szántó Kovács János u. 1. Munkaerő-gazdálkodás Aiiekánnk nem kell a reklám
