Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-03 / 272. szám

Lendkerekes autóbusz Svájcban Látszólag a két IKARUS 260-as semmiben sem külön­bözik a sok ezer más hasonló típusú autóbusztól, néhány ki­lométert követve azonban szemben, sőt orrban is érzé­kelhetővé válik, hogy egészen különleges társasgépkocsik ezek. A Villamosipari Kutató Intézet és az Autóipari Kutató Intézet közös konstrukciói a hibridbuszok, melyekben vil­lamos motorok szolgálnak haj­tóerőül. Nincs orrfacsaró, fe­kete gázfelhő mögöttük, még akkor sem, amikor teljes ter­heléssel indulnak. A hibrid­buszokba épített 100 LE-s Ford-motorok háromfázisú ge­nerátorokat működtetnek, állandó fordulatszámon járva légszennyezésük tulajdonkép­pen minimális. A hetvenes évtized elején a kutatók esküdni mertek vol­na arra, hogy például Kali­forniában 1975-ig kitiltják az összes belső égésű motorral működtetett közúti járművet. Sőt arra is számítani lehetett, hogy Budapesten, az V. kerü­letben is kiátkozzák a levegőt szennyező autókat. A villamos autó^ tulajdon­képpen ősibb, mint a robba­nómotoros. A Budapesti Posta három évtizedig ilyen jármű­veket használt. Az első ver­senyautó, amely túllépte a százkilométeres sebességet, szintén villamos meghajtású volt. Az akkumulátorokat saj­nos máig sem sikerült úgy fej­leszteni, hogy a benzinnel ver­senyre kelhettek volna. Bár az űrkutatásban, a hadiiparban rendelkeznek már könnyű, nagy teljesítményű akkumu­látorokkal, az évtized vége előtt aligha számíthat erre a villamos meghajtást szorgal­mazó kutató. Pedig az Autóipari Kutató Intézet és a Villamosipari Ku­tató Intézet már 1975-ben el­készítette a hibridbuszokat, tirisztoros vezérlést dolgoztak ki, amely sokkal gazdaságo­sabb, mint a korábban hasz­nált menetellenállásos, tö­megközlekedésre való elter­jesztésük azonban további megfontolást igényel. Az NSZK-ban 20—30 da­rab M. A. N.-autóbusz közle­kedik, amelyek utánfutón húz­zák maguk után az akkumulá­torokat. ötven kilométeres ha­tósugáron belül képesek köz­lekedni, amikor az energia­telepek kimerülnek, lekapcsol­ják az utánfutót s másikkal közlekedik tovább. Svájcban olyan villamos meghajtású autóbuszok köz­lekednek, amelyek a megál­lókban töltik fel magukat energiával. Háromfázisú ge­nerátorok 1,5 méter átmérőjű, 1500 kilogramm súlyú lendítő­kerekeket pörgetnek fel, ame­lyek egy-két kilométeres úton képesek annyi villamos­energiát termelni, hogy a gép­kocsik kerekeire szerelt villa­mos motorokat működtessék. A szellemes megoldás ellené­re sem életképesek, ma már Svájcban is inkább trolibusz­Két Ikarus villamos motorral Az Autóipari Kutató Intézet új társasgépkocsi-család tervezésén dolgozik Világszínvonalú szervókormánymüveket gyártunk szerű társasgépkocsik közle­kednek, amelyek azonban áramkimaradás esetén is ké­pesek folytatni útjukat. A mű­emlékekkel zsúfolt belvároso­kat például nem csúfítják ve­zetékekkel, ezen a területen a troli automatikusan bevonja áramszedőit és akkumulátor­ral közlekedik tovább. Ahol ismét vezeték van, kidúgja áramszedőit, önmaga megke­resi a vezetéket, s arról táp­lálkozik tovább. Szűcs László Állami-díjas tervezővel és Rezsabek Nán­dor tervezővel, az Autóipari Kutató Intézet munkatársaival beszélgettünk a villamos meg­hajtás jövőjéről, a nagyváro­sok tömegközlekedésének le­hetséges útjairól. Mint emlí­tettük, ha megfelelő kapaci­tású, könnyű akkumulátorokat tudnak előállítani, a villamos motorral működtetett autóbu­szok jelenthetik a legjobb megoldást. Jelenleg a troli­busznak van a legtöbb párt­fogója, Budapesten újból a virágkorára lehet számítani, de elképzelhető, hogy Pécsett is ez jelent majd megoldást. Kevésbé látványos, de je­lenleg sokkal nagyobb jelen­tőségű az Autóipari Kutató Intézet szervokormánymű­programja. A Csepel Autó­gyár az intézetben már koráb­ban kifejlesztett 0,69-es típus­ból évente 25 ezer darabot gyárt, külföldön és belföldön is jó piaca van. A KGST-or- szágok között a legnaqyobb darabszámban állítjuk elő az 5—6 tonna mellső tengely­nyomású gépkocsikban is al­kalmazható kormányszerkeze­tet. Az intézetben azonban már folyik a 0,49-es típus kifejlesz­tése, amely megbízhatóbb, hosszabb élettartamú (500 ezer kilométerig 100 száza­lékig üzembiztos), rövidebb, kisebb súlyú, a vezérlésre ér­zékenyebb, egyszerűbb szer­kezetű, tehát • könnyebben gyártható és kedvezőbb áron előállítható. A tervek szerint 1979-ben, 80-ban kezdik gyár­tani, nagy sikerre számíthat a világpiacon. Az intézet másik kiemelt programja még csak első lé­péseinél tart, egy-két monda­tot azonban feltétlenül érde­mel. Új, egységes magyar— szovjet autóbuszcsalád kiala­kításán dolgoznak. A követ­kező évtized közepén várha­A MECSEK TOURIST túraajánlatai pécsi indulással, autóbusszal: Észak-magyarországi kirándulás Dunakanyar Kirándulás Zalakarosra Szilveszter a Hiltonban (jelentkezés okt. 10-ig) Szilveszter Tátralomnicon Szilveszter Tátralomnicon Szilveszter Harkányban X. 28-30. 1 050,­X. 14-16. 800,­X. 23. 250,­XII. 31-1. 1. 1 500,­XII. 28-1. 2. (teljes pansió) 3 250,­XII. 30-1. 2. (fél pansió) 2 050,­XII. 31. 1. 1. 450,­tóan ismét új IKARUS-ok ke­rülnek forgalomba. Ez még nagyobb változást hoz majd, mint 1967-ben, amikor a 200- as családra csodálkoztunk. Lombosi Jenő Vicáin matatnak a zavarosban* Voltaképpen lakasüzé- rekröl szeretnék szólni, azokról, akik szamara nem égető szükség, hanem pénzszerzési lehetőség a lakáskulcs. Azokról, akik más kiszolgaltatottsagat remekül tudják kamatoz­tatni. Kemény forintokat kotornak be a ,,jóságos nagynéni” álarcával, s a becsapott-rászedett part­ner fut megannyi fórum­hoz — mindhiába. Évente harminc hiéná­val, s ugyanannyi rásze­dett lakas után vágyóval számolnák Pécsett. Olyan csaladokkal, akiknek minden vagyonuk, remé­nyük odaveszett! Kezdeném az olappéldával, egy valóban megtörtént eset­tel. A magányos úriember ta­nácsi lakásába fiatal házaso­kat fogadott be albérlőként, Lakáshiénák Csak figyelmeztetés? majd kis idő múltán egy este egyeszségre bírta őket: neki nem kell a lakás, s bizonyos lelépési díj fejében végleg „rá­juk hagyja". A fiatalok fizet­tek — minden vagyonuk ráment, — a főbérlő pedig angolosan elköszönt. A fiatalok a volt tu­lajdonos nevén fizették a lak­bért, a villanyszámlát meg a szemétpénzt jó néhány évig, mígnem a hatóság tudomására jutott a vásár. Csöngetett a postás, s hozta a végzést: önök jogcím nélküli, rosszhi­szemű lakók, 15 napon belül hagyják el a lakást, cserela­kásra joguk nincs Az ilyen hatósági felszólítás­végzés ellen nincs apelláta. (Fellebbezéssel ugyan el lehet jutni még néhány fórumon át Csemegesajt a szekszárdi borospincékből Miért nem hallgathat egy sajt Titkos tanácsos névre? A fogyasztók áldhatják, az üzemben pedig talán még fer­de szemmel is néznek rá. Ki­csiny sajtkockákkal gyötrődni, amikor Tolna megyében nap mint nap tej-Niagarák zúdul­nak a feldolgozó iparra, elön­téssel fenyegetve a szekszárdi borpincéket. Egy tejipari vál­lalat főmérnökének inkább azon kellene ügyeskednie, hogy szapora malomkerekek gördüljenek ki a sajtüzemek­ből. Hiszen az elmúlt 30 év­ben Magyarországon kimon­dottan sajtüzem nem is épült, a feldolgozóipar legalább húsz éves késésben van, egyáltalán, ilyen mostoha körülmények kö­zött nem is szabadna sajtot gyártani. Dehát ezzel éppen a főmérnök van leginkább tisz­tában. És mégis. Ö gyűszűzni kezdi a Niagarát. Hogy mi­ért? Talán mert úgy gondolja, egy tejipari vállalatnak, amely valamit is ad szakmai tekinté­lyére, csak-csak ki kell ruk­kolnia valami igazi csemegé­vel is. Úgyis efég vád éri a tejipart, hogy egyforma ízűek a magyar sajtok. Schubert Béla, a Tolna me­gyei Tejipari Vállalat főmérnö­ke négy-öt éve járt kint Auszt­riában, ott találkozott az Es- rom sajttal, amely a dán Je­rome típusú sajt egyik válto­zata, a félkemény és lágy saj­tok határán. Nekünk is kelle­ne ilyen, morfondírozott a fő­mérnök, habár a csomagolásra gondolva máris hideg borzon­gás futott végig rajta. És mé­gis, megszületett a Szekszárdi csemegesajt, amelyre azóta szinte vadásznak az ínyencek, ahol egyáltalán lehet kapni. Ök különben Alizkának szeret­ték volna elnevezni, ez nagy­szerűen rímel az A//sca-val, ami — talán kevesen tudják — Szekszárd latin neve. Végül a tröszt vette magára a kereszt­apaságot, maradt a Szekszárdi csemegesajt elnevezés, ami ugyan semmit sem von le a sajt pikáns ízéből, de mégis­csak kár. Az ilyen sajtoknak „személyiségük” van, s hogy a névadásban mennyire el le­het engedni a fantáziát, arra csattanós példa az a német sajtféleség, amely Titkos taná­csos névre hallgat. ínyencek, figyelem! így ké­szül a Szekszárdi csemegesajt. A sajt alapanyagát, a fehér masszát a kölesdi üzemben hagyományos módon, kádak­ban, majd kétkilós téglákba formázva, formakeretben der- mesztik, egy napra sós vízbe állítják. Kölesdről átkerül a sajtalap a szekszárdi Kadarka utcába. Itt, a volt borospin­cékben rendezte be a vállalat a sajtérlelőjét. Föld alatti bi­rodalom. A kétkilós darabokat polcokra helyezik és 10—12 na­pon át, másnaponként külön­leges baktériumtenyészettel, a sárgás-vörös színű rúzzsal ke- negetik. A végén a nyálkás kencét teljes egészében lemos­sák, a sajtot szárítják, majd rákenik a sárga színű kérget- tejpor, sajtfesték és tejsav- baktérium keverékét. A kétkilós téglákat egyszer hosszában, négyszer keresztben — tíz darabba elvágják, külön­leges, 20 mikron vastagságú zsugorfóliába külön-külön cso­magolják, ezután a tíz kockát ismét egymás mellé rakják és összecsomagolják. A fólia bőr- szerűen ráfeszül a sajtra, még néhány hétig így is érlelik. Utána mehet a Szekszárdi cse­mege Hajdúba, Fejérbe, Buda­pestre és — szerencsére — Ba­ranyába, a sajtimádók aszta­lára. Máshová sajnos nem jut, hiszen havonta mindössze egy vagonnal készítenek. Ennyit tudnak, úgy hogy ebben a helyzetben a reklám egyenesen nemkívánatos számukra. Hogy miért, az olvasó előtt az ed­digiekből nyilvánvalóan vilá­gos. Ezek a finom sajtocskák elejétől a végéig gyötrelmes kézi munkával készülnek. Már­pedig Szekszárdon is munka­erőínséges világban élnek. Mindez már átvezet bennün­ket a Tolna megyei sajátságos gondokba. Jóval több a tejter­melés, mint amennyit a megye elfogyasztani képes, így a tej nagy részét feldolgozva — ami­vel már végképp nem tudnak megbirkózni, több tízezer liter a pécsi tejporgyárba kerül — kiszállítják a megyéből. Az or­szágban elfogyasztott minden negyedik-ötödik kiló sajt Szek­szárdon és a megye üzemeiben készül. Mindemellett a tejfel- dolgozásban nagy hagyomá­nyokkal rendelkező megye fel­dolgozó iparán kiütközik a ma­gyar sajtgyártás minden gond­ja és elmaradása. Ezért örü­lünk most velük együtt, hogy elkészültek új, modern sajtgyá­ruk tervei. Ez lesz a nyitánya a magyar sajtipar rekonstruk­ciójának, azon az úton, amely a minőség trónra ültetéséig vezet. A néhai De Gaulle elnök, a kormányzás nehézségeire cé­lozva jegyezte meg, országá­ban csak sajtból több mint há­romszáz félét készítenek. Schu­bert Béla főmérnök, aki mel­lesleg Baranyából, Villányból származott Szekszárdra, erre el­neveti magát, ő is hallott az állítólagos mondásról. — Alapvetően van vagy tíz­féle sajt, a többi annak variá­ciója. Ki kockában, ki piramis alakban formázza, ki melegben, ki nedvesebben érleli és így tovább, (gy jön létre a sok ezernyi változat, megannyi he­lyi íz. üdvözlet a jóféle, helyi izek­nek. Miklósvári Zoltán a bíróságra, de a bíró sem le­het tekintettel a guruló forin­tokra.) A törvényellenes iakásvétel nyomán azonban csak a rásze­dett vevő bűnhődik keményen. Konkrét esetek bizonyítják: 150 —200 ezer forintot fizettek a szükséglakásért — hiszen vég­eredményben szükséglakást kaptak —, az eladó pedig rö­hög a markába. A tanács igazgatási osztálya ugyan szignalizálja az esetet az ügyészségnek — de a lakásár nehezen vagy egyáltalán nem bizonyítható —, s a tanácsi la­kását szép summáért értéke­sítő hiéna — ejnye-ejnyével megússza. Igaz, van még egy szankció is: öt évig tanácsi ki­jelölésű lakást abban a város­ban nem kaphat, ahol már volt egy fekteüzlete. Másutt igen. De aki elad, többnyire azzal számol, hogy úgyis az or­szág más végébe megy, s ezen a drákóinak egyáltalán nem tűnő rendelkezésen csak elvi- gyorodik. Uránvárosból hívtak fel a minap telefonon: egyedülálló nőt és két gyermekét fenyegeti a kilakoltatás. Hasonló kényes üzlet kapcsán jutottak a la­káshoz, két szobához, össz­komforthoz. Megjegyezném: 160 ezer forintot vett fel tőlük a volt főbérlő, aki jelenleg egy másik lakásban lakik, ugyan­csak Pécsett. (Az ő példájuk is bizonyítja, hogy ideig-óráig lehet csak kiutalás nélkül ta­nácsi lakás „főbérlőjének" sze­repében tetszelegni. Az más kérdés, hogy az ember sajnál­kozik, ha arra gondol, hogy a rászedett családot még szük­séglakásba is teszik, de a saj­nálkozásnál többet nem tehet. Ebben a lakásmizériában nem szabad szemethunyni a suba alatt szerzett lakások fe­lett, nem szabad kivételeket tenni. A kivételek ugyanis ösz­tönöznék e pénzes cserét-el- adást. A jog is megpróbál mi­nél több korlátot állítani. (Egy korábbi szokást már letörtek. Sűrűn előfordult, hogy a 3 szo­bás tanácsi lakásra jogosult, mihelyt beköltözött a lakásba, hirdetés útján kétszobásra vál­totta. Ehhez tudni kell, hogy 60-80 ezer forint manapság egy szoba feketepiaci ára. Het­venhét januárjától tanácsi la­kások cseréjéhez az igazgatási osztálynak nem szükséges hoz­zájárulnia. Ha a körülmények szobaüzletre mutatnak, a ta­nács három hónapot gondol­kozhat a dolgon ...) Visszatérve a tanácsi laká­sok fiktiv eladóihoz-vevőihez, néhány mondat még idekíván­kozik. Senki se ugorjon fejjel az ilyen boltba, mert kidobjo a pénzét az ablakon. Az eladó azonban vígan matathat a za­varosban: többnyire a haja szála sem görbül. Mert amit tett — rászedett valakit és to­vábbáll a pénzzel — ma még nem bűncselekmény. Csak er­kölcsi rosszallást vált ki. De miért csak azt? Kozma Ferenc A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres: □ karbantartó vizvezetékszerelőt, □ autóvillamossági szerelőt, O vasesztergályost, □ vasszerkezeti festőt, □ raktári segédmunkásokat. Jelentkezés: Pécs, Szántó Kovács János u. 1. Munkaerő-gazdálkodás Aiiekánnk nem kell a reklám

Next

/
Thumbnails
Contents