Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-23 / 292. szám

1977. OKTÓBER 23.

MŰSORAJÁNLAT

DN HÉTVÉGE II.

Tolnay Klári legszebb monológjai

Két év után ismét Meszesen

így mondta: A legszebb darabjaimból válogattam ki a monológokat: Nóra, Sirály, Kispolgárok, Albee: Nem félünk a farkastól, Beckett: ÓH, azok a szép napok. Shaw: Warrenné mestersége, Bornemissza: Magyar Elektra, aztán Babits: Jónás könyve. — Ezek mind megszólalnak a meszesi színpadon Tolnay Klári hangján.

A művésznő nem először jön el Meszesre. Két esztendeje már remek műsort adott a pécsieknek, s most a Radnóti Miklós színpad szervezésében ismét ellátogat ide. Tömegek zarándokoltak két évvel ezelőtti estjére, és bizonyára most is telt ház várja majd. Hiszen nemzedékek kedvence. A „Francia szobalány” emlékezetes címszerepével hódított először, aztán jött a színpadi és filmszerepek végtelen sora. Hadd idézzünk belőlük

kicsit emléknek is: Meseautó, Légy jó mindhalálig, Duna- parti randevú, Az én lányom nem olyan, A kölcsönkért kastély, A hölgy egy kissé bogaras, A nőnek mindig sikerül, Egy csók és más semmi, Visz- sza az úton, Tóparti látomás, A szerelem nem szégyen, Néma kolostor. Aztán a háború után: Déryné, Rokonok, Akiket a pacsirta elkísér, Arany- sárkány, Pacsirta, Utószezon. És még egy idézet, ezúttal a filmlexikonból: „Színművészetünk kiváló alakja. Naivától a drámai feladatokig, a társalgási és vígjátéki szerepekig a vezető helyek egyikét vívta ki. Stílusa, a könnyed műfajban, a líra és a humor elbájoló ötvözete. Egyszerű, vonzó és közvetlen. Tragikus hősnőt klasszikus és társadalmi drámában egyaránt megrázó erővel formál meg".

A „dob-show” nagymestere Pécsett

Új műsor

A Doktor Sándor Művelődési Központ matinéján ma délelőtt fél 11-kor új összeállítású dzsesszegyüttes mutatkozik be a pécsi közönség előtt.

Vezetője Jávori Vilmos, a magyar dzsesszélet közismert ütős művésze, a Csik—Fogarasi— Jávori-trióval szerzett nemzetközi elismerést. Pécsett legutóbb a „Dob-show" című műsorban hallhattuk kiváló játékát. — Lakatos Antal tenor- szakszofonos koncertről koncertre a szemünk láttára,

a fülünk hallatára fejlődik.

Nem túlzás: hangszerén ö á jövő ígérete. — Babos Gyula

mélyen rezonáló érzékenységgel szólaltatja meg gitárján a zene legszebb árnyalatait. Őszinte játékát, egyéni kifejezésmódját több együttes műsorában élvezhettük már. — Berki Tamás invenciógazdag blues-énekes. Dalait rekedtes hajlításokkal színezi. Hol a dallamhoz simúlva, hol scat frazeállással, de mindig a műfaj alázatával. Tóth Tamás bőgős kivételével valamennyien régi ismerőseink. Az összeállítás azonban új műsoruk. Ma délelőtt szólal meg először a pécsi premieren.

B. G.

, Film

Mustte Anna északi- tengeri filmforgatása

Egyéniség. Ezt mondják róla a filmesek. Muszte Anna, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal művésznője most egy Szabolcs megyei paraszt- asszonyt alakított, második világháborús hangulatban, német környezetben, de muszteannás bájjal. Ez a báj- átüt azon a sokfajta színen, amit ott fent, az Északi-tenger partján a parasztmenyecske alakjába beleöntött. A film, Fábri Zoltán: Magyarok című alkotása, most készült el, s nemsokára megjelenik a mozivásznon. Muszte Anna pedig emlékezik:

— Nyáron, szép időben is dideregtünk néha. Rostock, Berlin, Warnemünde, meg sok kis német halászfalu —

erre forgattunk. A németek csak nézték Fábri Zoltán kemény iramát. Hajnali ötkor már forgattunk, és mindenki azonnal centire tudta a dolgát. A pontosságukról híres németek gratuáltak nekünk, — hát ez ritka élmény volt.

— Miről szól a film?

— A második világháború elején Szabolcs megyei parasztok mennek el vendégmunkásnak Németországba, egy porosz gazdához. Tízen vannak, közöttük néhány házaspár. Én játszom az egyik fiatalasz- szonyt. A magyar, parasztokat ott éri a háború híre, ott ismerkednek meg Hitler nevével, a német világgal. De nem közvetlenül a fegyverropogással, a bombazu- hanóssal, hiszen csak egyetlen esztendeig és a háború elején éltek az akkor még a diadalittas Németországban. De úgy érzem, a film nagyon jól megmutatja, hogy a magyar paraszt hogyan viselkedik egy ilyen világban, hogyan gondolkodik, milyen indulatai, fájdalmai vannak, amikor a nagyobb ház vagy föld árért messzire megy dolgozni, és nagyon finom áttételekkel érzi meg a terror világát. Eredeti perceket jelent például, amikor a német gazda elviszi őket az Északitenger partjára, és ők úgy készülnek, olyan csodavárással, mintha Párizsba mennének. Aztán a hideg német tenger vize . . .

A filmet Balázs József azonos című regényéből rendezte Fábri Zoltán és Illés György, az operatőr. Muszte Annának ez a sokadik filmfőszerepe, kedves, eredeti alakokat formált már meg pesti és pécsi színpadon is, de amire vágyik, az valami nagy, klasszikus görög tragédia. Azt mondja: az lenne az igazi.

Földessy Dénes

Három megyén át

„Pécsi Rádió" — nevezik sokan, bizonyára magukénak érezve a Magyar Rádió Pécsi Stúdióját. Persze, ez lehet kritika is: Pécs-centrikusságot jelentve, holott a stúdió feladata — és ezt igyekszik is a lehetőségekhez képest megvalósítani — dél-dunántúlivá válni, mindarról szólni, ami itt — hozzávéve még Baja környékét is — történik. Ezért jelentős a hétfői adásnap, melynek teljes műsoridejét Nagyatádról közvetítik. A 6 éve várossá lett, 68- as út- mentén fekvő település mai életéről kíván szólni az összeállítás, melyben a városműsor szerkesztői, riporterei (So- mogyvári Valéria, Hídvégi József és Nádor Tamás) ellátogatnak a 3 ipari üzembe, a konzervgyárba, a cérnaüzembe és a Da- nuvia gépgyárba, bemutatják az ország legmodernebb, 600 ágyas kórházát, á modern és jól működő művelődési központot, beszélgetnek a különlegesen jó óvodai ellátottságról, bekopogtatnak egy nagyatádi munkáscsalód otthonába, és természetesen a város vezetőinek is lesz alkalma szólni Nagyatád jövőjéről. (Hétfőn, 17.05: Városnak lenni... Egy nap Nagyatádon.)

Ezt a három megyére kitekintést megtalálhatjuk a hét több műsorában is: Szigetvárra, az exportra termelő cipőgyárba látogat el Laky Rudolf (kedden, 17.30), Wolfart János német nyelvű riportja az óbányai fazekasokat mutatja be (kedden, 19.00). Dél-Dunántúl zenei krónikája dr. Nádor Tamás szerkesztésében elhangzott hangversenyekkel, együttesek terveivel, koncertnaptárral foglalkozva tájékoztat (csütörtök, 17.05). A Somogyi Népi Együttes énekel csütörtökön (17.50).

____________________

K

önyv

/ ' ,'vf V Tw'-'

Rózsakiállítás

;!v!*!v!*!v!v!v!vav!v!v!v!v!v!v!vXv!v!v!v!v!v!v!v!v!v!v!vIvXv!v!v!v!vXv**!v!v!vXv!v!

lv!vl\vlvl;lvl;XvlvlvX’XvX;i|iÍ^^^^^I||v^^^^vijj»jj^Xw!jiUj^l;lvlvl;l\';lvXvlvlvlv.Xv

Magyar operett Karl-Marx-Stadt-ból

Őreitner Tamás vezényli a Magyar Televízióban azt a műsort, amelyet a Német Demokratikus Köztársaságban vettek fel, és rövidesen műsorra kerül.

— Néhány évvel ezelőtt a fertődi kastélyban német demokratikus köztársaságbeli énekesek közreműködésével készített két sikeres operaműsort a Magyar Televízió — mondta Breitner Tamás. — Ennek viszonzásaképpen már korábban felvettük az operettest zenei anyagát Berlinben, ahol a Berlini Filharmonikus Zenekart vezényeltem. A műsort a Berlini Televízió a Karl-Marx-Stadt melletti szabadtéri színpadról rögzítette. Magyar énekesek adták elő az operettek részleteit: Kincses Veronika, Donon- kos Zsuzsa és Turpinszky Béla. A műsorban Farkas Ferenc: Csinom Palkó című daljátékának részletei szerepelnek. Ezt a művet a Német Demokratikus Köztársaságban is jól ismerik. Mellette Millöcker: Casparone és Johann Straus: A cigánybáró című operettnek részletei is elhangzanak a műsorban. A műsort Klaus Eidam, a neves író és színházi szakember vezeti. T. S. I.

Pécsi

Körzeti Stúdió

Az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója mutatja be a héten Látiátuc felleym

........című műs

orát. Képünkön: dr. Lajos László felvétele a mánfai templom déli kapujáról, amely a műsorban is látható majd.

Riportfilm híres kapusokról

Szerdán este fél 7-kor ritka sportműsort láthatnak a televízió nézői: Egri János szerkeszti és ő a riportere is, Andor Tamás pedig a rendezője és az operatőre. Egri János mondta:

— A riportfilm címe: Kapussors. Hat híres magyar kapusról szól. Közöttük van a labdarúgásból Gujdár, a vízilabdázók közül Molnár Endre, a női kézilabda-válogatott egykori kapitánya: Bujdosó Ágota, aztán jégkorong, gyeplabda és férfi kö?árlabdakapus is lesz benne. Azt vizsgáljuk, hogy egy kapus egyénisége mennyire tér el az átlagember egyéniségétől, mennyire gyorsabb, mennyire jobbak a reflexei és így tovább. Pszichológiai vizsgálatokat is végeztünk: hatan egymástól kérdezgettek ilyesmiket. Természetesen híres mérkőzésekre is emlékeznek majd.

Október 30-án, délelőtt fél 11-kor a Liszt-teremben és 31-én este fél 8-kor a Nemzeti Színházban Koródi András vezényletével a Pécsi Filharmonikus Zenekar ad hangversenyt, mégpedig Sosztakovics: I. gordonkaversenyét, Csajkovszkij: IV. szimfóniáját adják elő.

A gordonkaverseny szólóját Onczay Csaba, a magyar zenei élet egyik fiatal kiválósáMár maga a cím jellegzetesen Örkényi. A regényben ugyanis a halálról van szó, nem a rózsákról. Egy fiatal rendező arra vállalkozik, hogy a tévé kamerájának segítségével „bepillantást adjon” a nézőnek abba a birodalomba, ahonnan, mint mondani szokás, még nem tért meg „utazó”, azaz milliók élményévé tegye az emberi elmúlás végső szakaszát. Az abszurd ötlet megvalósítása természetesen nem megy simán. A rendezőnek először is olyan emberekre van szüksége, akik hajlandók a nyilvánosság előtt meghalni. Hosszas keresés után talál ilyen „szereplőket", azonban a nagy pillanat megragadása csak részben sikerül. Az egyik vállalkozó, az író maga teremti meg a kivételes helyzetet, ami tovább fokozza a történet abszurditását.

A groteszk írói elgondolás mindvégig reális 'életközegben valósul meg, s ez a kettősség sajátosan izgalmas légkört teremt a regényben. Örkény mesterien írja le a mellékszereplők viselkedését, gondolkodását, akik a maguk természetes életét élik, miközben egy karnyújtásnyira van tőlük a halál, akik a legközönségesebb dolgaikkal törődnek, mikor egy másik ember sorsa beteljesedik. Az abszurditás ennek következtében mintegy fordulatot vesz, s a történet minden bi- zarrsága ellenére nagyon is valóságos problémák kifejezőjévé válik.

K. S.

ga játssza. A művész már 1968-ban, 22 éves korában elnyerte a Pavlov Casals gordonkaverseny zsűrijének különdíját, majd 1970-ben a főiskola nagydíját. Az idén nyáron Siená- ban André Nevarra mester- kurzusán vett részt. Négy évvel ezelőtt megnyerte a Pavlov Casals nemzetközi zenei verseny első díját. Majd 1976- ban Rio de Janeiro-ban első díjat nyert. Idén tüntették ki Liszt-díjjal.

Onczay Csaba Pécsett