Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-20 / 289. szám
e Dunántúli napló 1977. október 20., csütörtök |Utot te teteket * nrntt Jil Jtei*. »m/VWeteirej te Mar* tan»«* ■ftamttotoei nem u Árpid oauáaituk ftatr* tritewtai. jól tudja, bogy cuk ex ** or»*á* lehet Mg* ét, boidof, MKtr- bea nem «Mt rateratgák. tímúik te nyosorgdk. Ház titu te Htja. hogy a rtei da zó. tnaákm*ayo*ű «• tmMfirtf politika az orszigol népével aeytttl a a» az éténa iuttatta. érr <te*Ä— Mi még caak azt kívántuk ehhez megjegyezni, hogy hazug állítás az. mintha a közalkalmazottakat a „terror* terelte volna be abba a bizonyo* iramlatba, ami alatt a szocialista pártot érti a nevezett lap A közalkalmazottak jöttek maguktól, mihelyt ama mánk. igazi terror alól felszabadultak, amely nekik addig csak borravalóval éa politikai áa szellemi guzzbakotott- aérgel fizetett. Felismerték, bogy ebben a pártban van minden [ kizsákmányolt kategóriának • 1 helye, mert csak itt szolgálhatja, , érvényesítheti a saját érdekeit j Hogy a Pétit Est Légrí dy^jstnak ( ez a párt nem ímpco l az teak azt bizonyítja. ho«y vannak a | kor alkalmazónak kötött ts még néhány an. akiket a papi maszlag a karmaiban tart szorosan. A nagy általánosáig stempn-,tjéből azonban erek a szellemi vakok it sem nyomnak a latba — As ásloki ssolfáb bér asgalsu. Az üzleti szolgák és ; a fönhkök kPztHt ma délelőtt folyt le a békéltető tárgyalás *z Ipái- , hatóság előtt TU! Józaef dr. rendőrkapitány vezetésével. A tárgyalások a legsimább mederben foly- | lak és leijei megegyezésre vezettek, j A megkntntt kollektív szerződés | fök»b pontjai a következők: havi 600 kor. fizetés, K órai mnakaldő, | 3 hónapon felül senki el nem bo- | csátható, vasárnap és májits 1-é« I teljes munkasxflnet, annak a hfav | szolgának, aki 1—3 évig áll agyait- | annál a munkaadónál alkalmarás- ban, évente 2, 3—8 évig 3, 8 ] éven felül pedig 4 hét szabadság- idő jót, amely idő alatt teljes fizetését élvezi. A* uj kollektív szerződés május l-fg visszamenőit« lép érvénybe.- Meglopott «lkába «Mét Schnell Anna a vasúti vendég' lő alkalmazottja, feljelentést tett a rendőraégen, hogy a fő* pályaudvaron levő lakásából egy fehér és két piros köves arsny' gyűrűjét elmúlták. A nyomozza megindult, a gyanú egy szombaton elboctájtott alkalmazottra irányul- Jégkár elleni Mitaettá*. A jégkár «Qcm biztosítás ügyé' ben folyó hó 18-án. a Baranya' varmegyei Gazdasági Egyesület székhazában a gazdák és z biztosító társaságok kiküldöttei i részvéteiével magtáram értei«*' létén mcgtílapittstott. bogy a megazáit területen működő wt- tosító lársaaagoknal jégkár ellen a mai naptól kezdve lehet biztosítani s a károk meKtéritátere biztos fedezet van elhelyezve — A pécsi vu és léasIndtlia fa mint. t Ady Ornidpéiy. ^ Isse rajta is beteljesült a köb 1 tök végzete Élete «cián. ereje j teljében alig értették, kevesen szerették (bár sokan utánozták) ! és ravatalánál egy hódoló onclg | gyászolt. „Megholt költőnek len- oi azép dolog" . . . Pécs város szervezett munkáságának zz z részek, melyet a színház férő' j helye befogadhatott, eljött tegnap ‘ délelőtt, hogy kegyelettel meg- ! hajtsa lobogóját a nagy forradalom nagy költőjének em- léke előtt. A színházi zenekar ünnepi nyitánya után Fekete Tt~ voder elvtirs színes, leiket szavakkal idézte Ady szellemét közénk, markáns vonásokkal jelezve egyúttal azt a ki váltsd go s helyet, melyet irodalmunkban betolt a magyar proletár sie'szempontúból ia. A hatásos bevezetés után Fehér Sándor tanár elv- társ olvasta tv! gondos, megértő tanulmányát, melyben végigvezetett Ady költészetének fázisain, mindenütt z költő tatát szavaival igyekezve annak lelkivilágát megmagyarázni; és hallgatót léikéhez közelebb vinni. Nyugodtan rábízhattuk magunkat vezetésére. mert azep tanulmánya meggyőzött arról hogy nemcsak alaposan ismert Adyt. nemcsak érti és értékeli, hanem át is érzi. Kérésedén közvetlenséggel mindjárt megtalálta a kapcsolatot közönségével éa mihelyt leikébe kapcsolódon, vitte magával és végéig eisern eresztette A felolvasás keretében ötletes rendezéssel maga a költő szólt hozzánk előadó művészek asavsban. énekében. Hampri Ilonka bé»osfinomsággal énekelte el Ady pár dilit és különösen Kató miséjével megfogta a sziveket TVtaaji a tőle megszokott művészettel zxzn tér nagy hatást keltett. A zongora kíséretet Handk Árpád, s legideálisabb kísérő, látta el Ady költeményeinek jfaniag sorozatát Halasi Mdrttka. Qátcn Béta „ és Pcpp l<tvdn olvasták fel az ; élő szó muzsikáját kölcsönözve a gyönyörű verseknek. Külön , kell megemlékeznünk Fekete Ti- | v<xforelőadó művészetéről. Olyan szépen sxivalta az Ady-verseket j küSóoüsen t „Pefeziöott a páva" kezdetű remek verset) hogy él- vezet volt öt hallgatni. Az előadó Fekete határozottan erő« konkurrente az író Feketének A közönség egy szép. magas színvonalú ünnepély emlékének emelkedett értésével tért haza * * + A előadás nagy sikerére való 1 tekintettel a matinét vaairnap, e hó Jó-én. ugyancsak délelőtt »,11 órai kezdette! megismétlik e színházban /«gyek nolnajstól kezdve, a legutóbbi felemelés előtti rendes szí oh áll árakon z ; «aínháxt jegypénztárnál valthitók Egyleti Ügyek „Gntonborglelik!“ Kedden ««te 7 órakor rendet dalóra tar' tátik, amelyre az uj tagok is megjelenni kéretnek. ♦ A Pávai MutAs- MHkrdie!^ kerióvn. t hó il. lután ff! hit makor hz irány HajOíZáH . knlontvi nn ben •••ndknub koz- fcvulrfct fait. »n i-hii a űzető«;; at o-fc/v> Wi«tt.*Kcl VépM«cló- M-ki t., jutlak, vi-lttimi lmin - kaski J zó folugv- ló l’MlttsátJ . i ftk I« iitov im ojvI« i t'«'I f én. ■* A fsrsroeok saadueeeve-.' aeits ezúton értesíti 4 fuvaroztatni szándékozó közöndlget, hogy z vezetőség fuvarozásra megbuásokat elvállal hivatalos órái alatt, minden szerdán este 7-9 is vasárnap d. t. 10-12 óra között A pécsi starb sajtóiroda költései. Bod a pest május 19. A helyzet nsproi-ntpra rosazsbodtk. tz ínség nőttón-nó. A kzvéháwak csak este 0 ő-t* vannak nyitva A kereskedelem teljcaen pan*. Dr Wekerle haláláról szóló hűt nem erősítik meg Wekerle dr. és sok más politikai sccmélyiaéy börtönben van. ahol velük kíméletlenül bánnak A nép alig várja a szövetségetek bevonulásit. kiktől a helyzet megjári- tásét remélik Loodozs. ma tus 18. A Da>! News jelenti, hogy Schetdemann ki jelentett«, hogy * békeezerzódec mostani formában való aláírása a nemet nép egy ssűkségas áldozata lesz Belgrad, miius 19 A régért dr. Ogereiíics fegymtésetí fel- ü gyelótHorvát-Slevonország i gar- sagügyi megbízottjává nevelte ki. Beljrád, május 19. A minisztert enicz tegnapi ülésen fontos nesnzetkozi pénzügyi kérdéseket tárgyaltak, amelyekről mo. t folynak tárgyalások Páriában i*. Szó volt Szerbia hadikáráról is. melyet 8 mitliirdra becsülnek Budapest, május 19. Amínd- inkibb növekvő papirhiány miatt • szovjet kormány elhatározta hogy a napilapok nagvobb rész?: beszünteti, hogy ezzel biztoaritM a feltétlenül szükséges napilapok megjelenését. Belgréd, május 19 A minise' terunics elhatározta, hogy b'- zottsigot nevez ki. melynek cél:« a mostani árigasá^megsxSnfeté'i módoméinak megáÜapitisa IWlgrád, május 19. A kormány tegnap aitrgonytlet mer köszönt« z szövetséges koma n yoknik zz SHS. elismerését Rslftád, májas !9. A két*' kedeimi mini«««« uieguigedte * szilvának szilvalekvartaak «* bureonyuuk koriadén kivitele; Botgrád, májust*- A ment tegnapi * H l P l _ Hf ____II T ímár Ede: Csillagosok, katonák... A turkesztáni vörös magyarok n dy Endre a XX. századi magyar költészet forradalmi megújítója. Ebben az évben ünnepeljük születésének százéves évfordulóját. 1910-ben egyelőadói esten Pécs nagyon szűk közönsége látta, hallotta a nagy költőt. A Szabadgondolkodók Pécsi Társasága, amelynek tagjai élénk kapcsolatot tartottak fenn a Nyugat szerkesztőségével. örömmel fogadták azt az elhatározást, hogy a költő számára szervezett kőrútján Pécset is felkeresi. Az Ady-estet a Nagy Vigadóban (Király utca 14.) rendezték, ahol a megjelent kevés számú közönség meghatottan és csodálattal hallgatta. Ady Endrét Pécs az 1919. május-június folyamán tartott ünnepségeken „fedezte fel” igazán. E jelentős művelődéstörténeti eseménynek számító Ady-matiné, amelyet a Pécsi Nemzeti Színházban rendezett meg a Pécsi Szocialista Párt (PSZP) és a Pécsi Szakszervezeti Tanács, egyben politikai demonstráció volt az antant — szerb megszállás és az elnyomás ellen. Talán nem is pontos, ha általánosítva azt mondjuk, hogy Pécs is „felfedezte" Ady Endrét. Nagyon is jellemzően azt mondhatjuk, hogy a pécsi szocialista munkásság, a forradalom és az ellenállás tüzében égő ifjúság, emelte fel Ady lobogóját műveinek bemutatásával. Ady költészetének előadását a pártban tömörülő értelmiségi csoport (Fekete Tivadar újságíró, Fehér Sándor felsőkereskedelmi iskolai tanár. Doktor Sándor orvos profesz- szor, Rácz Sándor irodalom- történelem tanár, Papp István színművész, Doktor János színművész, dr. Szigeti Géza tanár és esztéta, Bodnár Zsig- mond tanár) sürgette. A szak- szervezeti tanács alatt működő, 1919 márciusa után alakult Pécsi Újságírók Szakszervezete, Pécsi Munkás Műkedvelő Kör, a Pécsi Munkás Képző Egylet Irodalmi Köre jelentékeny számú, az irodalom iránt fogékony fiatal munkást és diákot tömörített soraiban. Az Ady Endre-ünnepségek megértéséhez röviden utalnunk kell Pécs politikai státusára, az egykorú politikai és művészeti élet eseményeire. A város, osztozva a megye legnagyobb részének sorsában, a háború utáni megszállást nyögte. A demarkációs határvonalon túl, a szabad Magyarországon a Tanácsköztársaság hatalmas erőfeszítéseket tett az intervenció ellen. Minden szem a munkáshatalom küzdelmére figyel. Baranyában és különösen Pécsett a megszállás keltette indulatok feszültek. A bányászok a hadiüzemi rend által gúzsba- kötött telepekről a Vörös Hadseregbe szöktek. Az itthonma- radottak február, március, április, júniusban sztrájkharcukat vívták a „megszállók és elnyomókkal” szemben. A Széchenyi téren kardlapozó szerb csendőrök. A párt és a szak- szervezetek állandó megfigyelés alatt. Pécs felett rendszeresen megjelennek a Tanács- köztársaság repülői, röplapok ezreit szórják magyar, szerb- horvát nyelven, a proletárhatalom védelmére hívnak. A színfalak mögött szerb és magyar tőkések alkudoznak a munkásság bőrére. A munkásság között ugyanakkor a szervezettség iránti törekvés soha nem látott eredményeket produkál. A gyárakban és intézményekben egymás után jöttek létre a szakszervezetek (1919 júliusában 42 szakszervezeti csoport működött). Ezek irodalmi szakkörei, énekkarai, az ún. „műkedvelő körök” irodalom iránti figyelmük mellett támogatói voltak a munkásság közötti ismeret- terjesztésnek. A Pécsi Munkás Képző Egylet, amely rendszerint létrehozója volt ezeknek, egyben irányitója és összefogója is. 1919 tavaszán hozta létre a Pécsi Munkás Műkedvelő Egyletet, amely a valóságban is művészeti vezetője lett a munkásság és az ifjúság irodalmi, zenei törekvéseinek. A Tanácsköztársaság jelentős hatása a kulturális mozgalomban is megfigyelhető. A Pécsi Szocialista Párt által a műkedvelő egyletre bízott „irodalmi délutánok", amelyek a művészeti ízlést voltak hivatottak alakítani, hétről hétre jelentős tömegeket mozgattak meg. Az Apolló-mozgókép Színházban tartott rendezvényeken 600-800 ember jelent meg. A figyelemre méltó előadásokon a következők a legérdekesebbek: „Művészet és forradalom”, „A zenetörténet és zenei ízlések fejlődése”, „A szocializmus és a művészetek”, „A régi és az új ideák”, „A magyar irodalom és a magyar forradalom", „A művészet és kommunizmus”, „A szocializmus kultúrjelentősége”. A párt által szervezett előadások természetesen már túlmentek a szokásos ismeretterjesztő célokon. A maguk politikai céljain kívül kifejezetten a munkásság és az ifjúság felkészítését szolgálták a magyar forradalmi irányzatok megértésére. a z 1919 április-májusában tartott újabb előadássorozat mellett a magyar klasszikus zene produktumait mutatták be. A polgári sajtó „megdöbbenve látja, hogy nincs kifáradás, mint minden rendezvénysorozatnál, hanem újabb tömegek jelennek meg a rendezvényen. Nem tudni, valójában mi mozgatja őket. A zene és a művészet iránti szélesedő lehetőség vagy a politika? Mivelhogy nem vitás az egész program tendenciája..." Az 1919. május elején rendezett egyik matiné „Új irányok a magyar irodalomban” címmel igen sok diákot és munkást, értelmiséget vonzott az 1910. évi Ady-est színhelyére. Itt már idézte Ady Endrét a korreferátumot tartó Doktor Sándor, akinek "Irodalom, zene és szociális helyzet" címen tartott felszólalása nagy feltűnést keltett. Világossá vált, hogy a PSZP mellett tömörülő kommunista értelmiségi csoport célja az volt, hogy a szak- szervezetben lévő és mozgósítható munkásságot felkészítse a művészetek, a kor forradalmi művészetének befogadására, értésére. A párt „munkás matiné" címen olyan rendezvényeket szervezett, ahol az előadást zene, irodalom bemutatása, ezt követően vita követte. Mind a rendőri szervek jelentései, mind a sajtóvisszhangok nagy- jelentőségű megmozdulásnak mutatják be ezeket a „komplex műsorokat". A Pécsi Szocialista Párt rendezvénysorozatának kiemelkedő sikerű és jelentőségű megmozdulásává vált az Ady Endre művészetét bemutató matiné. Ennek főpróbája zárt körben, nagy sikerrel, április 30- án a Felső Kereskedelmi Iskolában volt. A pécsi Ady-matinét a párt az Apolló (ma Kossuth) filmszínházban kívánta rendezni. Azonban a munkásság és a diákság több ezres jelentkezése arra késztette, hogy a Nemzeti Színházban bonyolítsák le az ünnepséget. A párt hivatalos lapja, a Munkás szünetelése miatt a Pécsi Napló lett. E lap kezdte hirdetni és kommentálni a készülődő Ady-ün- nepségek eseményeit. Nyomon kísérhető, hogyan emelkedett az „Ady-láz”, az érdeklődés az ünnepségek iránt. Május 2-án este a Pécsi Szakszervezeti Bizottság olyan határozatot hozott, hogy „ ... az Ady-matinét akkor is meg kell ismételni, ha a Nemzeti Színházat a hatóságok és az igazgatóság nem biztosítja”. Azonban minden áron el kell érni — írta Schmira Károly szakszervezeti titkár -, hogy az „Ady-ünnepélyen céljainkról a Nemzeti Színházban halljon a munkásság. Ady Endre most csak a Nemzeti Színházban kerülhet méltó bemutatásra, e^t követően pedig szervezetten a Majlát térre vonulunk ...". Május 3-i számában a párt lapja „Az Ady-ünnep műsora” című cikkében utalt arra, hogy a Munkás Műkedvelő Kör vasárnapi Ady-matinéját olyan nagy érdeklődés előzi meg, hogy a rendezőség máris az egész műsor és ünnepség megismétlésén dolgozik. A színházban tartandó ünnepségre az egyes szakszervezeti csoportoknál kaphatók a jegyek. Ezt követően a cikk közölte a 18-ra tervezett programot. Érdekes, hogy ez a műsor napról napra bővült. Színészek, énekesek, zenészek jelentették be csatlakozásukat a szakszervezetnél a demonstrációhoz. Kérték, hogy részt vehessenek az ünnepség műsorában. Gázsijukat, a szakszervezet, illetve az Ady-szoboralap bizottság részére ajánlották fel. Május 10-i számában a Pécsi Napló „Ady-ünnepély Pécsett" c. alatt számolt be az előkészület eseményeiről. „... Régi mulasztást pótol a jövő héten a Pécsi Munkás Műkedvelő Kör. Ady Endrének, a magyarok halhatatlan költőjének emlékére... matinét rendez. A matiné műsora egyedül a nagy költő méltatásával és műveinek előadásával foglalkozik...” A 16-i száma a lapnak közölte, hogy minden jegy elfogyott. A Munkás Műkedvelő Kör vezetősége határozatot hozott, hogy a tiszta bevétel 50%-át az „Ady-szo- boralapra" fogják felajánlani. Valószínű, hogy a Tanács Magyarországon megindított akcióhoz történő csatlakozásra célzott a lap. Budapesten az akció már javában folyt egy Ady-szobor felállítására. Erről is adott több esetben rövid hírt a párt lapja. A szerb városparancsnok bizalmas információt kért a pécsi rendőrség vezetőjétől azokról, akik a budapesti szoborbizottsággal kapcsolatban vannak. Sajnos a választ nem ismerjük, (gy az is lehetséges, hogy ilyen pécsi szervezők nem voltak. A lap közölte azt is, hogy a jegy csak a szakszervezeti tagsági könyv felmutatásával érvényes. A szervezett matiné előkészítésében a Munkás Műkedvelő Kör, a Szakszervezeti Bizottság kulturális ügyeinek vezetője, Fekete Tivadar újságíró vállalt döntő szerepet Fehér Sándor tanár segítségével, míg az utóbbi lelke volt a felsőkereskedelmiben lezajlott Ady- ünnepségnek. a költőre a figyelmet Ady halálát követően is ő hívta fel megrázó erejű, szép cikkekben. „Az Új Pécsi Élet” című politikai és kritikai hetilap reagálásából kiderül, hogy mit tart a PSZP a nagy költő életművéből magáénak. A halott költőt búcsúztató soraiból idézzük a következőket: „...A végzetes és izzó. önmagát emésztő fizikai szerelem költőjét sirassák benne mások. A bánatos és tragikus magyarság papját könnyezzék meg azok, akik a magyar sorsban, magyar bajban mindig is együttéreztek vele. Mi a proletár Adytól búcsúzunk. Attól, aki az Álmodik a nyomor-t, a Grófi szérűn-1, a Hadak Útja és a Proletár Fiú Dalá-1 írta. Sohasem aktuálisabb ez a két sor, mint éppen ma, éppen itt: Ha meghalunk, hát meghalunk, S ha meghalunk: meghal itt minden! ... Ennek az országnak sohasem kellett az, ami új. Ami irodalom ... amíg Pesten gyászol az irodalom és az újságírás, gyászol az Országban a nemzet, itt Ady Endrét már elfelejtették. Nem tudom ezt elviselni, bocsássák ezt meg nekem ... el kellett mindezt mondanom. Azt, hogy Pécs az a város, ahol a költő halála után se nagy, ki törődik itt Ady Endrével? Azzal, hogy meghalt a magyar idők legnagyobb poétája ...?” A Pécsi Szocialista Párt volt az egyetlen tényező, amely, mint láttuk, Fekete Tivadar szenvedélyes követelése mellé állott. (Folytatjuk) Szita László A Közép-Ázsiában élő és harcoló magyar internacionalisták forradalmi központja Taskentben alakult ki. A vörös magyarok jelentős szerepet játszottak Közép-Ázsiában a szovjethatalom védelmében. Tur- kesztánban a proletárhatalom hívei 1918 elejétől jóformán mindig Szovjet-Oroszországtól elszakítva harcoltak a fehérgárdisták, valamint a helybeli feudális nacionalista bandák ellen. A helyzetet nehezítette, hogy a szovjethatalom ellenségeit angol intervenciósok segítették. A cárizmus félt az őslakosságtól, s ezért az üzbég, kirgiz, türkmén, kazah, tadzsik, karakalpag férfiakat nem hívták be katonának. Akik közülük aztán a szocialista forradalom mellé álltak, nem értettek a hadviseléshez, harc közben kellett kiképezni őket. Birkózva a nehézségekkel Amikor Turkesztén a múlt század hatvanas—hetvenes éveiben a cári birodalom részévé vált, az nemcsak azt jelentette, hogy ezt a területet gyarmatosították. A cári Oroszországgal való kapcsolat, a gyarmatosítás egyben azzal is járt, hogy az oroszországi és turkesztáni haladó erők kapcsolatot találjanak, szövetségre lépjenek, s támogassák egymás harcát — sőt vállvetve küzdjenek — a cárizmus, a feudális és kapitalista elnyomók ellen. A Turkesztánba áttelepült orosz és ukrán munkások, haladó értelmiségiek segítették a helyi forradalmi erőket, mozgalmakat.' A szovjethatalom győzelme után nagyon nehéz volt a helyzet. A bolsevikok turkesztáni szervezetei viszonylag kis létszámúak, gyengék voltak. A gondokat, bajokat, nehézségeket növelte az a tény: a helyi lakosság — üzbégek, kazahok, tadzsikok stb. — körében a társadalmi és kulturális elmaradottság, valamint a mohamedán hit erősen meggyökerezett szokásai, törvényei következtében lassabban terjedtek a marxizmus—leninizmus eszméi. Növelte a nehézségeket az Oroszország fejlett részeitől való nagy távolság, a központi területekkel és vezetőszervekkel való rendszertelen kapcsolat is. „Ilyen körülmények között, bár az évtizedek óta Turkesz- tánban élő orosz és ukrán munkásokénál szerényebb, de jelentőségét tekintve egyáltalán nem elhanyagolható az a segítség, amelyet a szovjethatalom mellé álló hadifoglyok nyújtottak a turkesztáni kormánynak, a terület munkás és szegényparaszt-tömegeinek a külföldi intervenciósok és a belső ellenforradalom ellen vívott küzdelemben" — írja Jó- zsa Antal és Milei György „A rendíthetetlen százezer" című könyvében. 1918 első felében Turkesz- tánban mintegy 32 ezer hadifogoly élt, s közöttük a magyarok száma 11—12 ezerre volt tehető. Turkesztánban 1918 áprilisában adták ki a szovjet szerveknek azt a dekrétumát, amely polgárjogokat biztosított a hadifoglyok számára. Ezt követően megalakították a Külföldiek Taskenti Bizottságát, amelynek a 29 tagja közül 11 magyar volt. 1918. augusztus 4-én alakították meg a Szamarkandi Külföldi Kommunisták Pártját. Augusztus 20-án Taskentben hadifogoly-gyűlést tartottak a politikai helyzet megvitatása céljából, a gyűlésen mintegy négyezer hadifogoly jelent meg. Szeptember 22-én pedig megalapították Taskentben a Külföldi Munkások és Földművesek Kommunista Pártját. Végeredményben 1918 novemberének végére Turkesztén területén már 13 olyan kommunista szervezet működött, amelyekben összesen mintegy 2200 volt hadifogoly tevékenykedett. Turkesztén szovjet kormánya, a turkesztáni bolsevik pártszervezetek minden tekintetben támogatták, segítették a külföldi internacionalista hadifoglyok politikai és katonai szervezkedését. A magyar internacionalisták számára Világszabadság, majd később Vörös Újság címmel adtak ki lapot. A Világszabadság a magyar mellett német és horvát nyelven is megjelent. 1918 nyarán a közép-ázsiai szovjethatalom rendkívül súlyos helyzetbe került, Buhara és Hivő feudális urai. az ashabadi ellenforradalmi kormány csapatai és a brit intervenciós alakulatok támadásba lendültek. Abijan Bunyatov, a katonai bizottság küldötteként a hadifoglyok körében toborzott harcosokat. A hadifoglyok közül számosán készségesen fogtak fegyvert a forradalomért. Az ak- tyubinszki és az ashabadi fronton az 1. orenburgi internacionalista ezred harcolt. Az 1919. augusztus 9-i adatok szerint az 1. zászlóalj 229 katonája közül 86 magyar volt, a 2. zászlóaljban pedig csaknem kizárólag magyar hadifoglyok szolgáltak. Ebben a zászlóaljban az 1. században 110 főből 108 magyar volt, a 2. században 69, a 3. században pedig 72 magyar harcolt. A géppuskás különítmény 78 katonája közül 46, a tüzérosztóly 124 katonája közül 79 volt magyar. A régi hadműveleti jelentésekben, naplókban sok magyar név szerepelt. Az 1. nemzetközi kommunista lovasosztagban például Vrabecz Miklós parancsnokként, Langer Pál agitátorként, Napiráló Mihály parancsnokhelyettesként, Angyal Ferenc, Mihalik Pál szakasz-, Horváth Sándor pedig rajparancsnokként szolgált. A turkesztáni vörös magyarok egyik kiemelkedő személyisége volt Sziklai Sándor. A ka- zanyi ezred 3. zászlóaljának a komisszárjaként harcolt. Az ezred egyik hősies ütközetét a bevehetetlennek tartott Kaah- kánál vívta meg. ötszöri roham után 1919. július 3-án sikerült felszabadítani a várost. A bevonulásról Sziklai Sándor így írt: „Bevettük Kaahkát! A gyűlölt Kaahkából az ezred glóriája lett és a Kaszpi-front babérkoszorúja. A sok véráldozat nem volt hiába, meghozta gyümölcsét. Ragyogó, dicsőséges győzelmet arattunk.” A Kara-Kum sivatagban 45 —55 fokos hőségben küzdöttek az internacionalisták. Erre Sziklai Sándor így emlékezett: „Homok! — Ó, a vízhiány! És még hajnali harmat sem volt a meddő homokpusztaságban, hogy enyhítsük a szomjúságot. Magyarok helytállása M. Frunze 1920. április 24-i parancsából: „A Munkás—Paraszt—Vöröskatona és Kozákküldöttek Szovjetjeinek össz- oroszországi Központi Végrehajtó Bizottsága nevében a Turkesztáni Front Forradalmi Katonai Tanácsa elrendeli: Nemes József rajparancsnokot, a Munkás—Paraszt Vörös Hadsereg katonáját 1952. számon a Vörös Zászló-renddel — a szocialista világforradalom jelképével — tünteti ki bátorságáért, amelyet a szocialista haza ellenségei elleni harcokban tanúsított, főleg Csuszty alatt, a Pap kislak alatt, az Arham kislakban és a régi Marszelan- ban lezajlott ütközetekben való részvételéért, amivel hozzájárult a baszmacsok megsemmisítéséhez.” S nemcsak Nemes József érdemelte ki a magas kitüntetést. Vörös Zászló-rendet kapott Frunze kezéből például Sági, Peczöl és Mihály magyar internacionalista is.
