Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-02 / 271. szám
1977. OKTÓBER 2. MŰSORAJÁNLAT DN HÉTVÉGE II. Lóban» Borbála és Pákozdy János a darab egyik jelenetében. Fotó: Erb János Nem élhetek muzsikaszó nélkül A legutóbbi Móricz-bemuta- tó 1969-ben volt, amikor a „Légy jó mindhalálig” című művét vitte színre a pécsi társulat. A most bemutatásra kerülő „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" ősbemutatója 1928-ban volt Budapesten, a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Tulajdonképpen ez a mű hozta meg Móricz számára a rég áhított sikert, a közönség és a sajtó együttes elismerését. A darab azóta is szinte állandó műsordarabja színházainknak. A pécsi előadást Fényes Márta rendezi: — Amikor a darab megrendezésére megbízást kaptam, az volt az egyik nagy problémám, hogy mit mondhat ez a dzsentri-világból megmaradt életkép a ma közönségének. De nagyon hamar, — és úgy érzem egyértelműen — rájöttem arra, hogyha önmagomnak kölcsönveszek egy másik világhírű darabcímet, megtalálom a ma is érvényes emberit. Ez a cím: „Amíg összeszoknak". Természetesen semmiféle rokonítás nem képzelhető el Williams drámájával, a cím számomra csupán Móricz darabjának lényegét jelenti. Egy fiatal pár házasságon belüli összecsiszo- lódásának problémája azt hiszem, minden kor fiataljaira érvényes. Minden egyes szereplő hús-vér figura ebben a műben. De a tőlünk távoleső világot ma már mosolygós fej- csóválással szemléljük. Az előadás férfi főszerepét Szegváry Menyhért és György- lalvay Péter felváltva alakítja. Pólikát a Szegedről Pécsre szerződött Faluhelyi Magda játssza: — Nagyon örülök, hogy „Pó- liká”-val mutatkozhatok be a pécsi közönségnek - mondja —, hiszen manapság színész elég ritkán találkozhat ilyen realista módon megfogalmazott figurával. Reméljük, kellemes estét szerzünk a közönségnek. A további főszerepeket Takács Margit, Sólyom Kati, Antal Anetta, Paál László, Besz- terczei Zsuzsa, Katona Ágnes, Albert Éva és Bobor György alakítja. Bemutató: október 8- án, este fél 8 órakor a Kamaraszínházban. ; T. Simon István Lengyel és angol hangverseny Harminc évre bezárkózott a menyasszony A pécsi hangversenyévad nyitányaként — ma délután 5 órai kezdettel a Székesegyházban — Penderecki: Lukács passiója szólal meg. A münsteri katedrális hétszázéves fennállásának ünnepségére komponált nagyszabású alkotás Krzysztof Pen- dereckinek, a lengyel avant- garde vezérének műve visszatérést mutat a tradíciókhoz. Régi zenei formát alkalmazott, új eszközökkel vegyítve. Penderecki számos forrásból merített: szinte az egész zenetörténetből, kezdve a gregoriántól, korunk zenéjéig, felhasználva a lengyel népzenét is. Lengyel művészek (Jerzy Kat- lewitz karmester, Stefánia Woytowicz, Andrzej Hiolszki és Bemard Ladysz énekesek, valamint Leszek Hartdegen narrator) mellett a Magyar Állami Hangversenyzenekar, valamint a Debreceni Kodály-kórus és a Bányai Júlia Általános Iskola fiúkara tolmácsolásában valóságos zenei csemegének ígérkezik a „Korunk zenéje” sorozat első pécsi koncertje. A folytatásra csütörtökön kerül sor a Liszt-teremben: a Fires of London együttes ritkán hallható művekkel összeállított műsorával. Művészeti vezetője Peter Maxwell Davies. 1974- ben a Fires of London együttes számára komponálta — pécsi koncertjükön Schönberg, Weber, Durkó Zsolt művei mellett felhangzó — zenés drámáját, mely Dónnithorne kisasz- szony rögeszméjéről szól: mivel a vőlegény nem jelent meg az esküvőn, a póruljárt menyasszony nem mutatkozott többé. Harminc évig élt bezárkózva, lakodalmi díszbe öltöztetett házában, anélkül, hogy levetette volna magáról a menyasszonyi ruhát. Bemutató zsinegtérben — Nem mertél kétségbeesni, féltél mi, hogy megtisztulsz?! — egyetlen mondat, de kicsit tükörkép lehet önmagunkról. A mondat után a próba süketítő ‘csendes, másodpercekig, majd megint elég mellbevágó gondolatok következnek. Négy színész: Labancz Borbála, Muszte Anna, Pá- kozdi János, és Harkányi János, meg egy rendező: Gáli Ernő küzd ezekkel a filozofikus gondolatokkal, mert egy hét múlva premier és filozófiát látvánnyal, mozgással érzékeltetni, — hát nem könnyű feladat. Novotny Gergely: Vacsora című drámáját próbálják a kamaraszínházban, feszes mondatokkal, feszes csendekkel. Az építészkultúrájú Gáli Ernő nagyon érzékletes színpadképet gondolt ki: körben lógó zsinegek határolják el külön térré a színpad közepét. Ebbe a zsinegtérbe aztán ki-be lehet menni, a zsinegeket egymástól jobbra-balra elhajlítva közöttük járni, szenvedve ráhurkolódni, mint a keresztre, mindenfélét csinálni, ami szavak nélkül, vagy azok helyett, vagy azok ellentéteként sokat mond a nézőnek. Labancz Bori egy kivételes színpadi pillanata: térdre- rogyva mondja kesergő szövegét, közben a próza szépen átcsúszik énekbe és a színpad új vagy ritkán használt kifejezéseit mutatja fel. A Vacsora lényegében élethelyzetek sorába ágyazott filozófia. A szó hagyományos értelmében — cselekményte- len. A szerző igen nehéz utat határozott meg a színház számára: Vagy hagyományosan naturalista, vagy nagyon korszerű, érzékletes színpadi eszközökkel lehet megérteni. Gáli Ernő és kollégái a második utat választották. Gáli kivételes rendezői érzékkel, magas kultúrával fogta most össze a négytagú színészcsapatot és felnyitotta a színpadi kifejezések rejtett tárházait. Suhogó fehér csuklyák, köszörült kés, éppen csak sejtetett zene emeli fel és hozza el a nézőhöz a Vacsora filozófiai gon- dolatkötegeit. Izgalmas játék. Legfőképpen azért, mert most nemcsak szerző, rendező, és színészek vizsgáznak, hanem a közönség is, mégpedig a magasszintű színházi nyelv megértéséből. Mindenesetre érdemes jól megérteni Novotny Gergely drámáját. Ennek bizonyságául hadd írjunk le belőle néhány kiragadott, de önmagában is teljes értékű gondolatot: „A csendőr azért lesz csendőr, hogy megpróbáljon szabadulni az élet kétségeitől, s a felelősséget a feletteseire bízni. Végrehajt és nem gondolkozik.” Vagy: „Törpe patkányok egymás fülébe súgják, hogy »Te vagy a legnagyobb« I” Földessy Dénes Hogyan tanított Tito Gobbi? A rádiósmunka legérdekesebb, legsajátosabb része a monitorozás, amikor a riporter a magnószalagra rögzített riportszövegből „kivágja” az oda nem illő mondatokat, szavakat, bakikat. Épp ilyen munka közben kértük meg Kovács Imrét, hogy — már évek óta rendszeresen — a hónap első hétfőjén jelentkező ÖTTÖL—HATIG című esti hangos újságjának októberi tartalmáról beszéljen. — A közelgő ünnep adott aktualitást annak a látogatásnak, amelyet egy November 7. szocialista brigádnál tettem, majd egy kis munkáskollektívával beszélgettem arról, miképp birkóztak meg az egyik pécsi belvárosi épület tatarozásával. Érdekesnek ígérkezik Németh József operaénekesünk beszámolója Tito Gobbinál és Mario del Monaconál lezajlott korrepetáló óráiról. Jelentkezik az eszperantó-sarok és beszámolunk a horgászélet legfrissebb híreiről. (Hétfőn, 17.00.) Csütörtökön a Petőfi Rádióban jelentkezik 12.33 órakor a Pécsi Stúdió önálló műsorával. „Hű nevelőim, dunántúli dombok,/ ti úgy karoltok, hogy nem korlátoltok..." — idézi a műsor Illyés Gyula versét a tolnai dombok ölelte szülőfaluról, majd arról, miképp lelt új szellemi otthonra a költő Pécsett, ahol a színház művészkollektívája évek óta sorozatosan mutatja be Illyés új drámáit. A műsorban dr. Szabó Pál Antal, Tolna megye tanácsának elnöke köszönti a költőt, akinek versére fény gyulladt a pusztán. Erre emlékezik Csányi László a szemtanú hitelességével, majd a költő és a pécsi színház gyümölcsöző kapcsolatáról beszél Nógrádi Róbert, a színészek közül Győri Emil, Holl István, Faludi László. Természetesen szól új drámájáról, a háromnegyed évszázadról — 75. születésnapja küszöbén — maga az ünnepelt, a költő is. A műsort Kovács Imre és Nádor Tamás készítette, Borsos József szerkesztette. Hat teuenap Queimada, Ady-verseny, Polgári Törvénykönyv módnsítása A Magyar Televízió jövő heti műsorában tallózgatva nehéz helyzetben voltunk, hiszen a sokszínű programból nagyon nehéz kiválasztani a legérdekesebbet. Ügy tűnik mégis, hogy igen sok néző kíváncsian figyeli majd kedden este, 18.35 órakor a Hat évtized című sorozat 3. részét, ebben ugyanis az 1920—30-as évek történetéről tudhatunk meg sok érdekességet, eredeti archív filmek segítségével. Szerdán délután 17.50 órakor a magyar—jugoszláv labdarúgó-mérkőzést közvetítik áz első programban. Csütörtökön vetítik a népszerű Kisfilmek a nagyvilágból sorozatot este 20 órakor. Majd 21,25-kor a Jogi esetek különkiadásaként egy rendkívül közérdekű, fontos kérdésről, a Polgári Törvénykönyv módosításáról hallhatnak a nézők vitát. A kettes csatornán e közben vetítik a Tizenöt lépés távolság című NDK filmet, mely egy párbajról szól. Pénteken a Budapesti művészeti hetek keretében tévéfilmeket vetítenek Dömölky János rendezésében, mégpedig Galgóczi Erzsébet, Csurka István egy-egy forgatókönyvéből készült műveket. Szombaton kezdődik az Ady Endre Versés Prózamondó Verseny, hat elődöntőjének első napja, mégpedig 18 órakor és Salgótarjánból közvetítik. A legnagyobb népszerűségre számot- tartó műsor: 20 óra 50-kor vetítik a Queimada, magyarul beszélő olasz filmet, melynek két főszerepét Marlon Brando és Renato Salvatori alakítja. A Pannónia Filmstúdió bábfilm műtermében megkezdték az esti tévémese új bevezető képsorának forgatását. A rendező Foki Ottó, e bábfigura tervezője Koós Iván, operatőr Bajer Ottmár. Újdonság, hogy a hét minden napján mindig mást csinál a tévé-maci. A bemutatót 1979. év elejére tervezik. Képünkön: Zoltán Annamária animá- tor az új , .sztárt” beállítja. Cserépvásár Pécsett Október 9-én (vasárnap) Pécsett a Jókai téren 22 fazekasmester kínálja portékáját a vásárló közönségnek az I. pécsi cserépvásáron. A ponyvákon bakócai, csákvári, kecskeméti, kishajmási, mezőtúri és tamási fazekasműhelyekben égetett tálak, bögrék, korsók, köcsögök között lehet majd válogatni. Nem hiányzik a vásárjának való cserépfütyülő sem, amelyet a gyerekeknek szánnak a mesterek. Pódium „Nem lövöm le a poénjaimat” — mondja Bárdi György Ady, Örkény, Karinthy, Szilágyi György — szeszélyes sor a magyar irodalomból. De ilyen szeszélyes egy sokoldalú színész sorsa is, akit alkata miatt sokszor akartak beskatulyázni, egyetlen szerepkörbe gyömöszölni. De nem hagyta magát. Torokszorongató emberi tragédiáktól, kegyetlen banditák szerepéig és falrengő bohózatig — mindent tud. Most összeállított egy önálló estet — az a címe, hogy „Az5 én színházam” — s mindjárt az elején elhozza Pécsre is. Hiszen az október 6-i pécsi est mindössze a tizenötödik előadása, tehát a darab még „ki sem futotta magát” Pesten, s már itt lesz Meszesen, a József Attila Művelődési Házban. — Meséljen róla I — Nem lövöm le a saját poénjaimat! — Ne lőjje le, csak tegyen bennünket kiváncsivá! — Pályám alatt sok írót, költőt ismertem és szerettem meg. A szerepeket, amit ők írtak, nem lenne jó idézni, hiszen az egész darabból kiragadva szinte alig mondanának valamit. Ezért ugyanazoktól az íróktól, de más szöveget, verset mondok el. Úgy, hogy az egész este egyben az én vallomásom, talán portrém is legyen. — Nem színházi körülmények között, hanem pódiumon szerepelni nehéz feladat, különösen egyedül. — Ez igaz, de nagy örömet, és erőt ad, hogy aki oda eljön, az kizárólag Bárdi Györgyért jön el. Ez egyúttal kötelez is. De most már tényleg nem mondok többet, mert lelövöm a poénjaimat. F. D. Film, film, film Apám néhány boldog éve Apám néhány boldog éve címmel színes magyar filmet forgat Simó Sándor rendező. A háborút, a fel- szabadulást követő évek világát, nehézségeit, ellentmondásait idézi fel, s az egyes ember útkeresését, erkölcsi tartását, döntéseit boncolja. A még máig sem egészen tisztázott időszak rendkívül érdekes és izgalmas mind az idősebb, mind a fiatalabb korosztály számára. A főbb szerepeket az erdélyi Lohinszky Lóránd (a Román Népköztársaság Érdemes Művésze}, Szakács Eszter, Bujtor István, Patkós Irma, Mesz- léry Judit, Madaras József, továbbá Tarján Gyöngyi és Garas Dezső játssza. Képünkön: Lohinszky Lóránd és Szakács Eszter.
