Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-18 / 287. szám

1977. bktóber 18., kedd Dunántúlt napló 3 |f||§§§ A hatékonyság útjai (10|| Dói megfizetve, de... D ögtön kiegészítve a címet, a három pont helyére írjuk oda: nem ösztönözve. Ami eléggé tipikus a népgazdaság kü­lönböző területein, azaz nemcsak a termelőtevékenységben. Tipikus, de nem minden esetben igaz. Bizonyos munkakörök­ben ugyanis semmi baj az ösztönzéssel. A darabbérben elszá­molt teljesítmény megfogható ösztönzése a fúrás, a köszörűs esetében. Persze akkor, ha folyamatos az anyag- és a szer­számellátás. A tizenkét gépet kezelő szövőnő ösztönzésével sincs semmi baj, hacsak az nem, hogy lánya, aki kezdő ma­nikűrös, többet keres ... S megfordítva: a kiemelt, ún. személyi órabért élvező műszerész, aki az automata szövőgépek pneumatikái és elektronikai részegységeiért fe­lel, akkor is 18,80-at kap, ha félórákat várnak rá a szövő­nők — mert ő a szomszéd műhelyben tárgyalja a tegnap esti tévékrimi részleteit —, s akkor is, ha a gépállás a megengedett alatt marad. Drága bátortalanság A szocialista iparban fog­lalkoztatottak havi átlagbére idén áprilisban 3177 forint volt, a fizikai foglalkozásúaké 3038 forint. Igenám, de ez az átlag semmit sem mond ar­ról, mekkora a különbség az egyes iparcsoportok között — a legnagyobb körülbelül 1800 forint, a fizikai foglalkozásúak átlagát nézve —, s arra vég­képp nem ad útbaigazítást, indokolt, társadalmilag he­lyes-e az eltérés. Vannak ugyanis „hagyományosan” jól fizető iparterületek, bár az ott végzett munka társadalmi haszna korántsem mindig elégítő. S minél részletezőid ben vizsgáljuk a jövedelem és ösztönzés elvber szoros kap­csolatait, annjl inkább sze­münkbe tűnik az ellentmon­dás: vannak, akiket ösztönöz­ni kellene, de ez nem tör­ténik meg, s vannak, akik jó jövedelmet élveznek, bár sem­mire sincsenek ösztönözve. (Hacsak arra nem, hogy a munkahelyen eltöltsék az elő­írt időmennyiséget.) A kiemel­kedő teljesítmény átlagos el­ismerése, s az átlagos mun­ka kiemelkedő javadalmazása arra érdemtelennek ad előnyt, s érdemesnek hátrányt! Talán fölösleges is a bi- zorfykodás: drága bátortalan­ság terebélyesedett ki a mun­kahelyeken, s általában a közfelfogásban, s mivel léte­zik, kontrát mond a társadal­mi értékrendre. Ez az ér­tékrend ugyanis a munka min­denfajta megbecsülését írja elő — az anyagiakat is be­leértve —, s a 'munka: telje­sítmény. Ezzel szemben a bá­tortalanság kialakította „ér­tékrend” döntő mértékben be­osztást, munkakört, besorolást, tevékenységi területet, időt fi­zet meg, s valahol a hosszú lista végén, úgy mellékesen, ha elkerülhetetlen, a teljesít­ményt. Közgazdászok nemzet­közileg kedvelt példája: az ut­caseprőt nem azért kell fizet­ni, hogy sepregessen, hanem azért, hogy az utca tiszta le­gyen. Mert „sepregetni” sok­féleképpen lehet... tomatizmus és a mechanikus- ság, s csak csekély szerepe van a teljesítménykövetelmé­nyeknek. így azután rábuk­kanhatunk olyan — hogy ne fizikai munkakört említsünk, mivel korántsem csak ott gond ez — bérelszámolóra, aki száz­ötven, s olyanra, aki húsz em­ber keresetét mutatja ki azo­nos fizetésért! Vajon utóbbit mi ösztönzi a többre, s előb­bit mi tartja vissza attól, ne keressen olyan helyet, ahol ne­ki is csak húsz ember bérének számfejtésével kell bajlódnia?! Mi ösztönzi az egyébként tisz­tességesen javadalmazott gyárt­mányszerkesztőt arra, hogy ké­nyelemszeretetét elhagyva, gazdaságosabb konstrukciót produkáljon, ha még egy me­leg kézfogást sem kap ér­te . . .?! lóg ki a sorból, s bomlik fel miatta a rend. Azonos irány­ban haladni ■— ez az egysze­rű tény a hatékonyság javítá­sának legfőbb feltétele. Ami megkívánja a feladatok egy­séges értelmezését, a cselek­vés összehangoltságát, azaz, a XI. kongresszus határozatát idézve, „a szocializmus anya­gi-műszaki alapjaiban rejlő hatalmas erők” értőbb kibon­takoztatását. Lázár Gábor (Vége) Szállítási csúcsforgalom a................... A napi folyamatos áruellá­táson túlmenően ezekben a hetekben rendkívüli feladatok hárulnak a mintegy 2400 te­herautóval dolgozó belkeres­kedelmi szállítási vállalatra, amelynél — a közlekedés egyéb ágazataihoz hasonlóan — javában tart az őszi csúcs- forgalom. A vállalat az elmúlt kilenc hónapban 3,5 millió tonna árut juttatott el a kereskedelmi hálózatba változatlan eszközál­lománnyal és személyzettel, mintegy 5 százalékkal többet a tavalyinál. Soron kívüli tennivalókat el­sősorban a zöldség-, a gyü­mölcs-, a burgonyafuvarozás ad a vállalatnak. A ZÖLDÉRT például a szerződésben meg­határozott 200 helyett 400— 500 teherautót kér naponta. Ifái&Mfsi társuláséból Megalakult a Baranya megyei Kútfúró Közös Vállalkozás Évi 30 milliós új kapacitás 150-800 méter mély kutakat fúrnak Legnagyobb megrendelő a mezőgazdaság Azonos irányban A jól megfizetve, de nem ösztönözve gyakorlata lényege­sen akadály a hatékonyság gyors növelésének útjában. Mert ténylegesen ösztönzési feladat — az ösztönzésen nemcsak pénzt, forintban mu­tatkozó vállalati nyereséget stb. értve — az állóeszközök kihasználtságának javítása éppúgy, mint az élőmunka ész­szerűbb kamatoztatása. ösz­tönzési, azaz érdekeltségi vi­szonyainkban lelhetjük meg azokat az ellentmondásokat, amelyek miatt a népgazdasá­gi, össztársadalmi érdekek nem tükröződnek megfelelően és kö­vetkezetesen a helyi cseleke­detekben. A hatékonyság fo­kozása gazdasági növekedé­sünk kulcskérdése — a párt XI. kongresszusa határozata mondta ki ezt. S mert kulcs­kérdés, megoldatlanul hagyni nem lehet, nem szabad. Feladataink serege nagy, so­rai sűrűek. Csak valahogy irá­nyításban és közvetlen terme­lésben, vállalati és iparági körben, az ágazati kapcsola­tokban, s a termelők együtt­működésében nem mindig si­kerül sem tettek, sem felada­tok seregét egy irányban fel­sorakoztatni. Hol ez, hol az fi szomszéd megyeszékhely legnagyobb beruházása 1 flz épülő szekszárdi húskombinát Ezer vagon dobozolt sonka A robogó autóban kapkod­juk a fejünket, a zarándokok­nak valóan hosszú Keselyűsi úton ipartelep ipartelepet ér. Szekszárd ipari negyede most tovább terebélyesedik. Állnak már a szekszárdi sonkagyár­ként emlegetett húskombinát óriásai, egy tömbbe épített csarnokai, tőszomszédságá­ban pedig rendezik a terepet az új sajtgyár alá. Mindkettő­re égetően szüksége van Tolna megyének. A hagyományosan jó állattenyésztő és tejtermelő megyéből, miután csak néhány tsz vágóhíddal rendelkezik, most is tizennégy felé, száz ki­lométerekre szállítják a hízott állatokat, de nehezen birkóz­nak a tejjel is. A korszerűtlen feldolgozó helyeiken a tej egy részét is kénytelenek kiszállíta­ni a megyéből. Megfelelő ütemben Az épülő húskombinát mel­letti barakképületek irodaabla­kaiból óriási, tizennyolc hektár­nyi területre tekinthetünk, úgy, hogy kocsiba kell szállnunk. Vajon hogyan halad a beruhá­zás? Figyelmünket mindeneset­re nem kerülte el a faliújság­ra rajzszögezett újságcikk-kivá­gás, a cím azt kiabálja, késik Nem szabad irigyelni özemen belül természete­sen találni olyanokat, akik két­szeresét keresik társaik jöve­delmének. A több pénzt, a jó fizetést senkitől sem szabad elirigyelni, ha: megdolgozott érte. Kétségeinket az táplál­ja, hogy — sokoldalú vizsgá­latok igazolták — a jövede­lemnövekedésben sok az au­Az „algavirúg” az emberre ártalmatlan Algainvázió a Dunán és Pécsett „Szagos" a víz a pécsi víz­vezeték-hálózatban, mert meg­kezdődött a kovaalgák virág­zása a Dunán. Ez az algaféle a kissé hű1 vös vizet szereti, az intenzív napsütést, valamint a sok szer­ves tápanyagot. A folyó hő­mérséklete most nagyon is jó elszaporodásukra, hiszen hő­mérséklete hirtelen csökkent a korábbi húsz fokról 12—13-ra. A kovaalgák most nagy mér­tékben szaporodnak, ezt neve­zik virágzásuknak és a víz szí­nét erősen sárgásbarnára, mus­társzínűre változtatják. Hirtelen érte az üszög-pusz­tai derítő- és tisztítótelepet az algainvázió és így néhány napja Pécsett a csapokból kagylóillatú víz csurog. Ize és szaga eléggé élvezhetetlen, de a vezetékbe bejutó „algavirág" az emberi szervezetre ártalmat­lan. Ilyenkor üszög-pusztán több vegyszert adagolnak derítésnél és a szűrésnél és gyakrabban klóroznak. így is kevés algavi­rág átjuthat, de ez bőven elég ahhoz, hogy szagra és ízre kel­lemetlen hatással legyen. Bár a folyón az algaszapo­rodás ilyenkor szokásos és 1—2 hónapig is eltarthat, de a pé­csi ivóvízben kellemetlenséget csak néhány napig okozhat még. a szakipari szerelés. Mindezt megemlítem Szakály Kis Józsel- nek, a húsipari vállalat főmér­nökének. — Az még augusztusban volt — nyugtat meg. — Azóta minden helyrerázódott. A beru­házás megfelelő ütemben fo­lyik. Nem először járunk itt, nem először írunk Szekszárd minden eddiginél nagyobb beruházá­sáról. A rend kedvéért néhány számadat. Az egyedi nagybe­ruházás csaknem kétmilliárd forintba kerül. Ha majd telje­sen üzembe helyezik — 1980 január 1-től egy műszakban, 1982-től két műszakban dolgo­zik —, korszerű technológiájú vágó- és feldolgozó csarnokai­ban évente 550 ezer hízott sertést és 45 ezer hízómarhát vágnak le és dolgoznak fel. Fő készítményük a dobozolt sonka lesz — a külpiacokra szánják. Évente 1000 vagon dobozolt sonkát tudnak majd gyártani, de lehetőség nyílik további 500 vagon egyéb hús- készítmény gyártására és több mint 1000 vagonnyi zsír olvasz­tására. Az állatok minden por- cikáját feldolgozzák, a hulla­dékokból csont- és vérlisztet gyártanak, évente mintegy 600 vagonnyit. A húskombinátnak 2000 dolgozója lesz, negyven százalékuk szakmunkás. Három futbaUpálya A beruházáson a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vállalat munkásai dolgoznak. A pilla­natfelvétel most a következő képet rögzíti: elkészült a víz­kezelő, a saját mélyfuratú kút. Sajnos gázt találtak, ezért a vizet gáztalanítani kell, ami nem várt kiadás. Folyik az ál­latszállás alapozása, a mére­tekre jellemző: az állatszállá­sokat hatezer négyzetméternyi alapterületre tervezték. Alapoz­zák a húslisztüzemet is. Ami a beruházást uralja: a vágó- és feldolgozócsarnokok, melyeket — mint említettük — egy tömbbe építettek. Kül­sőleg tehát egyetlen nagy csarnok jelenik meg előttünk. Óriási, 20 ezer négyzetméter­nyi alapterületet foglal el, a tetején három futballpálya is elférne. Ez _a megoldás a leg­kedvezőbb, így érvényesülhető korszerű feldolgozási technoló­gia, amikor is minden éssze­rűen sorba rendezett, az egyes műveletek között a legrövideb­bek a szállítási utak. A beruházás hálóterve sze­rint a következő említésre mél­tó esemény a Diósgyőri Gép­gyár felvonulása, az ütemezés szerint október második felé­ben. A diósgyőriekre vár a hű­tőgépház vezetékeinek elkészí­tése, a hűtőkompresszor szere­lése. Ugyanakkor kezdetét ve­szi a hústechnológiai szerelés, a MEZÖGÉPTRÖSZT monori gyára elsőként felszereli a ma­gas pálya tartóit. Sorra bekap­csolódik a többi technológiai szerelő is, hogy aztán együttes munkájuk eredményeként 1979. október 1-én megkezdődhessék a próbaüzem. Mire számíthat Baranya? Azt, hogy mit jelent a hús­kombinát Tolna megyének és Szekszárdnak, egyértelmű és világos. De jelent-e valamit nekünk, baranyaiaknak? Sza­kály Kis Józseffel végezetül ezt latolgattuk. Természetesen gyártanak hagyományos húské­szítményeket, töltelékárut me­gyéjük ellátására, s szeretné­nek kirukkolni — bár erről a főmérnök szerint még korai lenne beszélni — speciális tol­nai ízekkel is. Hogy abból vá­lasztékbővítésként mi kerül a mi asztalunkra, az már a ba­ranyai élelmiszerkereskedelem dolga. A másik, számunkra iz­galmas kérdés — figyelemmel a Pécsi Bőrgyár nyersanyag­ellátási gondjaira, hogy vajon a szekszárdi húskombinátban foglalkoznak-e a sertések nyú- zásával. Amit hallottunk, nem éppen biztató. A nyúzógépek helyét ugyan kialakítják, lesz bőrraktár is, de a nyúzás csak a távlati tervekben szerepel. De Pécs így sem számíthat nyersbőrhegyekre, a dobozolt sonka alapanyaga ugyanis bő­rös sertés. Miklósvári Zoltán Az építőkapacitás hiánya országos gond. Ezen be­lül is Baranya az ország négy legellátatlanabb megyéje közé tartozik. Nagyobb beruházá­saink is legtöbbször kapacitás- hiány miatt szenvednek kése­delmet. De még városainknál is rosszabb helyzetben vannak a községek, hisz a megye apró­falvas településszerkezete miatt a nagy vállalatok kapacitásuk szétforgácsolásával tudnák csak ezeket az apróbb beru­házásokat elvégezni. A vidék tehát ellátatlan s ezen a hely­zeten csak kisebb, rugalmas, mozgékony kapacitások — tsz építőbrigádok, TÖVÁLL-ok lét­rehozásával lehet gyorsan vál­toztatni. A megyei vezetés ezért tá­mogat minden olyan helyi kez­deményezést, ami enyhít a fe­szítő kapacitásgondokon. A községek vízgondjainak enyhí­tésére, és a mezőgazdasági üzemek vízellátásának javításá­ra ilyen mozgékony és ütőké­pes kapacitást hozott létre há­rom baranyai termelőszövetke­zet: a kishajmási, a kisharsá- nyi és a lippói tsz. A három szövetkezet pécsi telephellyel szeptember 1-vel megalakítot­ta a Baranya megyei Kútfúró Közös Vállalkozást, amely már az első egy hónapban 10 mil­lió forint értékű szerződést írt alá. Az első megrendelő a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és a Sásdi Búzakalász Tsz, de o megrendelők listája igen hosz- szú és ezen a listán — s ezt csak érdekességképp említjük — ott található a Mecseki Ércbánya Vállalat és a Paksi Atomerőmű is. A társulás ka­pacitása egyelőre nem teszi lehetővé a megrendelések ma­radéktalan kielégítését. A mun­kát ötven dolgozóval és 8 kút­fúró berendezéssel megkezdték. A létszámot az év végéig újabb 30—40 fővel kívánják növelni s 1978 végére egy 120 fős létszámú kútfúró gárdát hoznak létre. Továbbfejlesztik gépparkjukat is oly mértékben, hogy évente 25—30 millió fo­rintos megrendelésnek tehes­senek eleget. A közös vállalkozás önálló jogi személy, egyéves műkö­dése után már hitelt is felve­het kapacitásfejlesztésre, a tevékenység bővítésére. Fúró­berendezéseikkel 150-től 600— 800 méter mélységig tudnak kutakat fúrni a mezőgazdasági üzemek céljaira, az állatte­nyésztési telepek, az ötéves terv programjában szereplő szakosított tehenészeti telepek vízellátására. Ilyen nagy tele­peket épít ebben a tervciklus­ban a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a Szigetvári Állami Gazdaság és a Mozsgói Zrínyi Tsz. Egyik nagy megrendelőjük a szigetvári termálvizes pa­lántanevelő telep. A most lét­rehozott megyei kútfúró kapa­citás a mezőgazdasági terme­lést szolgáló kutakon kívül a jövőben kommunális célokat is szolgálhat majd azáltal, hogy jó ivóvízhez juttatja a ma még ellátatlan baranyai községeket. Rné

Next

/
Thumbnails
Contents