Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-17 / 286. szám

A cseppek száműzték a járványt Emlékszem azokra a hóna­pokra, amikor Magyarországon járványszerűen terjedt a para- lízis. Édesanyám legszívesebben az utcára sem engedett volna ki. Bátyámmal és nővéremmel nem értettük pontosan az ese­ményeket, csak azt tudtuk, hogy a szomszéd házból Zolika is megbetegedett. Megbénult. Mi akkor — rokoni kölcsön segít­ségével — a Balatonra utaz­tunk, mert úgy hírlett, hogy azon a tájon még nem ütötte fel a fejét a félelmetes kór. Az­tán hazautaztunk néhány hét múlva, és mi, gyerekek cukor­kát kaptunk a védőnőtől. Az a szem mokkacukor akkor sokak számára az életet jelentette. Dolgozott ebben az időben a Szovjetunióban egy orosz szár­mazású amerikai orvos, akinek a nevét hamar megtanulta az ország. Neki köszönhettük az egészséget, amelyet az a né­hány csepp gyógyszer jelentett, amellyel omlóssá tették a mok­kacukrot. Sabin Albert Bruce profesz- szor ma 71 éves. A tudósoknak ahhoz az igen szerencsés cso­portjához tartozik, akik szinte tökéletes eredményt értek el kutatásukkal. Kis cseppeivel so­kat tett az emberiség nyugod- tabb, egészségesebb jövőjéért. Lexikonból tudom, hogy a Sa- bin-cseppek „védőhatása tar­tós, alkalmazása egyszerű, meg­szakítja a fertőzéslánc folyama­tát”. Az ezüsthajú professzor har­madszor jött el magyar kollé­gáihoz, hogy előadásokon, vi­tákon beszélgessen a mikrobio­lógiai kutatások helyzetéről. — Az első Sabin-cseppeket a tudós kislánya kapta. Azóta vajon hányán szereztek életre szóló védettséget a Sabin-vak- cina segítségével? — Egy ideig az ENSZ-statisz- tikók segítségével még nyomon tudtam követni a folyamatot. Már az első évben a Szovjet­unióban Mihail Petrovics Csu- makovval közösen sok millió gyereket oltottunk be. Az elmúlt évtizedben a nem túl pontos becslések egymilliárdra teszik a Sabin-oltásban részesült gye­rekek számát. Mégsem lehetek elégedett, mert csak Európából sikerült teljes mértékben szám­űzni a járványos gyermekbénu­lás betegségét. Dél-Amerika, Ázsia és Afrika egyes országai­Budapesti beszélgetés Sabin professzorral Most rákkutatással foglalkozik ban nem sikerült még megfele­lően intézményesíteni a védőol­tásokat. Sajnos pontosan azo­kon a területeken pusztít ma is a paralízis, ahol a szegény­ség és az éhség is időről időre megtizedeli a lakosságot. A szérum tehát immár húsz éve változatlan, csupán terjesz­tése nem kellően szervezett még. A tudós számára azon­ban ez a munka mégis befeje­zettnek tekinthető és úgy tu­dom, hogy ön most a rákkuta­tással foglalkozik . . . — A rákkutatás olyan, mint amikor sűrű erdőben bolyong az ember. Ha ki akar jutni a szabadba, akkor minden ös­vényt ki kell próbálnia. Eddig még nem sikerült megtalálni azt az ösvényt, amely korunk legpusztítóbb népbetegségének ellenszeréhez vezet. Az én kuta­tásaim eddig arra irányultak, hogy bebizonyítsam: a rák nem vírusos eredetű megbetegedés. Most azt a folyamatot vizsgá­lom, amelynek eredményeként a normális, egészséges sejtből rákos sejt lesz. — A nukleinsavban van kó­dolva az a kontrollanyag, amely megakadályozza a rendellenes osztódást, a rendellenes növe­kedést, azaz a sejtek rákos elburjánzását. Mai gyógyszere­ink még nem alkalmasak ar­ra, hogy az ilyen beteg sejte­ket elpusztítsák, mert az egész­séges sejteket is károsítják. — Munkatársaimmal együtt arra is felfigyeltünk, hogy a különböző rákféleségek gyako­risága országonként eltérő. Ja­pánban például az átlagnál többen halnak meg gyomor­rákban, kevesebben szenved­nek vastagbél-rák megbetege­désben. Ez csak egy példa a sok közül, amely azt látszik bi­zonyítani, hogy a rák kifejlő­dése igen szoros összefüggés­ben van az életmóddal. Jó példa erre a dohányzás, amely elősegíti a tüdőrák kialakulá­sát. A miértekre még nem is­merjük a választ, de sok ezer tudós keresi a megoldást. — A Szovjetunióban végzett munkája nagyszerű példa arra, hogy milyen eredményeket hoz­hat a tudósok együttműködé­se. Vajon ma nem fecsérlünk-e felelőtlenül sok energiát azért, mert különböző országokban egyazon kérdésekre egyforma utakon keresik a választ? — Nemzetközi megbeszélé­seken, kongresszusokon a tudo­mányos együttműködés szószó­lójaként ismernek. Ma sajnos még az a helyzet, hogy az ál­lamok közötti szerződésekben rögzített formák elég kevés le­hetőséget nyújtanak az ilyen fi Mechanikai pécsi gyara felvételre keres: felsőfokú végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szerszámkészítőket, gyors- és gépirónőt, nagy gyakorlattal rendelkező szerszámkészítő szakmunkásokat, villanyszerelőket, szerszámgépjavitásban jártas géplakatosokat, elektroműszerészeket, esztergályosokat, marósokat, raktári betanított vagy segédmunkást, férfi és női betanított munkásokat, férfi és női segédmunkásokat, takarítónőket. JELENTKEZÉS: PÉCS, SZILVA U. 1—3. MUNKAÜGY. gyümölcsöző kapcsolatokra. Én sokszor külön utakon járok, sze­mélyes kapcsolatok, barátságok segítségével lépem át a tudo­mány nemlétező országhatára­it. Mert mi tudósok — közülünk is azok, akik a szebb jövőért dolgoznak — egy nemzet fiai vagyunk. Ez a gondolat hozott most engem Magyarországra, ezért örülök az itteni találkozá­soknak. Erdős Ákos Acél­tartályban a vörös bor Harmincezer hektoliterrel bővült a Villány—Siklósi Állami Gazdaság bortáro- ló-kapacitása az idén. Nemrég készültek el azok a hatalmas acéltartályok, amelyek japán saválló acéllemezből vannak, s így alkalmasak a köztudottan savas vörösborok tárolásá­ra is. Az óriási tartályokat a Kiskunfélegyházi Vegyigép­gyár dolgozói készítették a helyszínen, s jóllehet alkal­masak arra is, hogy ben­nük erjedjen borrá a must, alapvetően tárolási felada­tokat szánnak nekik. Az új bort tehát új, korszerű körülmények között tárol­hatják Villányban. Ritka, óriási szarmata-tömb Geológiai védelem alatt a Havi-hegy Teliholdnál sejtelmesen ragyog Visszacsalogatják a virágokat A szarmata mészkő a Me­csek déli lankáin — láthatóan — legnagyobb tömegben csak a Tettye melletti pécsi Havi­hegyen bukkan elő: maga a hegynek becézett magaslat is egy behemót szarmatamészkő- tömb. Ez a fajta mészkő nap­fényben vakít, teliholdnál sej­telmesen ragyog, esőben hó­fehér. Néhol kisebb-nagyobb szemcsék tarkítják és azok mintha kézzel gyúrva, össze­ragasztva lennének, nagyon la­zán. De ferdén csapott sze­A beruházó sürget§ a kivitelező sajnálkozik A pécsi Domus Áruház A héten a pécsi Do­mus Áruházról tár­gyaltak. Nem először és nem is utoljára. A mostani tárgyalás után — a be­ruházás programtervét vi­tatták meg — még min­dig nyitva van néhány fontos kérdés. Ha a hal­lottak pesszimizmusra sar­kallnának, még talán azt is megkockáztatnánk: ma­ga a létesités is kétsé­ges. Nem a beruházói szán­dék miatt! Foglaljuk össze az előz­ményeket. 1968. A BOTORÉRT egy ak­kori levél tanúsága szerint Pé­csett indította volna az egész országra kiterjedő Domus- programot. (Azóta széles e ha­zában 11 lakberendezési áru­ház épült azonos szisztéma szerint.) 1975. július. A BÚTORÉRT vezérigazgatója nyilatkozik la­punknak: az ötödik ötéves terv­ben nyolc Domust építenek, a sor így kezdődik: Pécs, Sze­ged, Kaposvár... Pécsett 1976-ban indítanának. 1976. február. Újabb nyilat­kozat a HDN-nek: „A jövő év első negyedében kezdjük épí­teni, s rá. egy évre elkészül­ne ...” 1976. május. Tárgyalás a vá­ros tanácselnökénél (beruházó, tervező, kivitelező részvételé­vel), ahol a felek egyetértet­tek abban, hogy 1978 elején el kell kezdeni az építést, 1980. elején pedig meg kell nyitni Pécs első lakberende­zési áruházát. Helyét a ma­gasház mellett jelölték ki. Ezután kezdődött a helyke- resés(l), melynek során a Sik­lósi városrésztől kezdve tíz különböző — az eredetileg ki­jelöltnél jobb — helyet kínál­tak. Maradt egy: a Bajcsy- Zsilinszky út és Vasút utca sarkán, ahol egyelőre a BÉV telephelye van. Elkészül-e 1980. december 31-ig? Mielőbb megtalálni a megoldást Közben a BÚTORÉRT és a BARANYAKER mint beruházók állami támogatásért pályáztak. 63 millió forintos költséggel 1980. december 31 -i üzembe helyezésre kötelezték magu­kat. Az 50 százalékos állami támogatás feltétele pedig: a vállalt kötelezettség betartá­sa. A héten tartott tárgyaláson kiderült, hogy baj van. A programtervben szereplő költ­ségelőirányzat jócskán meg­haladja a vállalt összeget. Több lett az alapterület is: pályázatban közölt 4500 he­lyett 4900 négyzetméterre ter- veződött. És belekerült egy sereg olyan közművesítési és területrendezési költség is, ami másutt nem terhelte a Domus építési költségét. A BÚTORÉRT képviselője egyébként úgy ér­tékelte a tervet, hogy „ez a Domus nem egy lenne a tucat­nyiból, hanem „a pécsi Do­mus" lenne, ehhez pedig ra­gaszkodni kell”. Viszont azt is közölte, hogy a tárca a kere­teket elosztotta, így nincs le­hetőség a tervezett költség ki­egészítésére. Tehát: hogy le­gyen pécsi Domus, ahhoz az kell, hogy mindenképpen ki­jöjjön a 63 millióból. A prog­ramtervet — mint elhangzott — lehet úgy módosítani, hogy a külső megjelenés ne változ­zon. Sokkal rázósabb dolog a ha­táridő. Lesz-e 1980. december 31-ig pécsi Domus? BÚ­TORÉRT : „Ha ezt az időpon­tot nem tudjuk valószínűsíte­ni, az egész beruházás illú- zorikus lehet..." BARANYA­KER: „Az 1980-végi befejezés­re kérünk biztosítékot, de csak azt halljuk, hogy ezért, meg azért nem megy . . .” Egyik ol­dalon tehát a beruházói szán­dék azzal, hogy 1981. január­ban már árusítani kell a pécsi Domusban, a másik oldalon meg a kivitelező sajnálkozása, hogy valamikor 1981-ben... Nem csoda, hogy a beruházók egyi­ke a végén már így fakadt ki: „Döntsük el végre, hogy kell-e Domus? Ha nem tudjuk meg­valósítani, hát mondjunk le ró­la és adjuk a pénzt oda, ahol el is tudják költeni. Mi meg csak várjunk ...” Rossz volna, ha az elkese­redett indulat diktálta taná­csot bárki is megfogadná. In­kább azt kellene most kutat­ni: van-e akármilyen kis le­hetőség arra, hogy a vállalt határidőre mégis elkészüljön. S ha volna, hát ragadjuk meg I Hársfai István Hármas a Fortuna kegyeltje Az idei harmincnegyedik he­ti húzással 5400-ra emelkedett a lottó megindulása óta kihú­zott nyerőszámok mennyisége. Az eddigi 1080 húzás alkalmá­val tehát a lottószelvény 90 száma közül egyre-egyre pon­tosan hatvan húzás esett. Kilenc szám akadt, amely mór több mint 70-szer szere­pelt; közülük a hármas a csúcstartó, 84 alkalommal volt egyike az öt nyertes számnak! Mindössze nyolc olyan számot tartanak nyilván a lottóstatisz­tikák, amelyek kevesebb, mint 49 alkalommal szerepeltek. Ezek között is a „leglustább” a 30-as, amely mindössze 43-szor került elő eddig. Néhány érdekesség, amely ékesen bizonyítja Fortuna sze­szélyes természetét. A kártyá­sok nyerőszáma, a 21-es 62- szer volt a nyerők között. Szólni kell még a 13-asról, amely az átlagosnál többször volt nyerő, eddig 71-szer váltot­ta be a benne bízók remé­nyeit. gélyű, acélkemény lapok ha­salnak egymás fölé, lépcsősen elcsúszva, akár a partra tor­lódott jégtáblák. Formáznak tükörsima óriás hasábokat is, melyek merőlegesen „zuhan­nak alá", kissé megbillenve, szétnyílva. Míg másutt göcsör- tös felületű, tömött tömböket alkotnak, mintha ormótlanra csiszolt kőfejek volnának. Imitt- amott vékony sárga rétegek bújnak meg a csipkés felszí­nű, lyukacsos „kőlabdák" kö­zött és az esőtől ezek rozs­dás színű levélerezethez ha­sonlítanak. Hamar lazulnak és apró, kicsi-gödrös kőszemcsék hosszú lavinákban ereszkednek alá és mire lehömpölyögnek, majdnem porrá, meszes ho­mokká válnak. Ha fúj a szél, fehér „por-füstöt” tereget a magaslat fölé. Szarmata mész­kő kisebb rakásokban még a Kis-Szkókó dűlőben magaso­dik a felszínen. A Havi-hegy (régi nevén Ka­kas-domb, de egy 1687-beli irattöredék Kokas-várhegyként is említi) épp földtörténeti szépségei, ritka értékei miatt kap geológiai védettséget el­sőnek Pécsett, még idén. Ugyanilyen védett terület lesz a Jakab-hegy is az elkövetke­ző években. Az elképzelések szerint a földtörténeti formákhoz nem nyúlnak, csupán cement-injek­tálással kezelik a meglazult sziklákat, hogy ne hulljanak. Hat kőhalmaz csúcsosodik a tetőn, közülük legterebélyesebb az északi, feszületes, de leg­magasabbra a középen megbú- vú Nyúl-domb nőtt. A hátán a régebben kihasított út így is lerombolta a leglátványosabb szikla-oromzatokat. Megállítják a teraszos földművelés terjesz­kedését és betemetik az elha­gyott bányákat. Akár egy labi­rintus a Tukija—Gadó-féle, mélysége 20, szélessége 30 mé­ter és csak néhány laza drót övezi. Lépcsőzetesre faragják, így szüntetik meg a szakadéko­kat, csalogatják vissza a virá­gokat. A Zsolnayak kaolint is fejtettek itt. Csa lenem tíz hek­táron konzerválják a hegyet, ezért nem kerül a 33-as busz új végállomása a templom mellé, bár a környékbelieknek így volna a legjobb és csu­pán a Felsőhavi dűlőig jár el. A felszín háborítatlansága azért is fontos, mert értékes karszt-gyep fedi: növényei ko­ratavasszal pompáznak, életrit­musuk gyors, alig 1—2 hóna­pos és nyárra kiszáradnak. A kövek úgy áttüzesednek, hogy éjszaka is katlanként ontják a meleget. Ritkaszépek a 200— 250 éves, csavarodott törzsű mandulafák. Kő- és lánckorlátokat húz­nak épp a szédítő szegélye­ken, míg beljebb pihenő-pado­kat helyeznek el. A fél hegy­hátat elcsúfító zug-szeméthe- lyet felszámolják. Értékei közé tartozik a havi Boldogasszony tiszteletére 1697-ben emelt ba­rokk műemlék-templom, az egész Pécsi-medencét felvillan­tó fenséges panoráma és a két feszület, — a templom melletti Kiss György alkotása. Idegen- forgalmi látványossága az au­gusztus 5-i bosnyák-búcsú, ami­kor, az országból idesereglenek a délszláv nemzetiségiek ro­kont és egymást látni, de alig­ha sejtik már búcsújuk törté­nelmi eredetét, amikor ezen a napon, a 17. század végén Pé- terváradnál a törököt végleg kiűztük. Tilesch György erdészmérnök a helyszínen dolgozik, az ál­lami területek határait tisz­tázza, vagyis hogy meddig ter­jedhet majd a védettség, hek­tárokban. A későbbiekben a Tettyét is geológiai védelem alá helyezik. Csuti János Hétfői □

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents