Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)

977-10-14 / 283. szám

1977. október 14., péntek Dunántúli napló 3 Képessegeim legjmiäual szolgálni Sántavy László Az MSZMP Szigetvár városi Bizottságának első titkára Ax MSZMP Szigetvári városi Bizottsága dr. Kása Ferenc elsá titkárt érdemei elismerése mel- lett, más fontos funkcióba ke­rülése miatt tisztsége alól fel­mentette, egyben Sántavy Lász­lót, a DEDASZ szigetvári üzem- igazgatóságának vezetőjét a vá­rosi pártbizottság első titkárá­nak választotta meg. Új munkahelye irodájának ajtaján már kint a névtábla: „Sántavy László első titkár”. — Szeretném olvasóinknak bemutatni. — Rendben van — mondja s már ülnénk is le, de az elő­szobában megcsörren a tele­fon — kimegy, kis idő múlva visszajön: - Elnézést, a titkár­nő betegszabadságon van, mint hallom már hosszabb ideje, így aztán ilyen telefo­nos dolgokat is intézni kell . . . Pécsett érettségizett a Szé­chenyi Gimnáziumban, 1959- ben. Első munkahelye a Pécsi Bőrgyár volt. — Dolgoztam, egy év alatt megszereztem a tímár szak­munkás-bizonyítványt, estén­ként pedig egyetemi előkészí­tőre jártam. Villamosmérnök akartam lenni. Sikerült a fel­vételim és 1960-ban a buda­pesti Műszaki Egyetem villa­mosmérnöki karának hallgató­ja lettem - nappali tagoza­ton. Egyetemi tanulmányaimat 1965-ben fejeztem be és a DÉDÁSZ-nál helyezkedtem el. Mint fiatal mérnököt fél évre úgynevezett gyakorlatra küld­tek. Dolgoztam többek között Villányban, Nagyharsány­ban ... Vándorélet volt, de hasznos: a szakma sokféle ágát lehetett megismerni. Ké­sőbb a pécsi üzemvezetőségbe kerültem, ahol a város mű­szaki fejlesztésével foglalkoz­om. Az új beruházásokkal új Fogyasztók is jelentkeztek, vil­lamosenergia ellátásuk meg­szervezése volt egyik feladó­ink. Különösen a közvilágí- :ós témájával szerettem fog- alkozni. Megterveztem az Irá- tyi Dániel tér, a sétatér köz- rilágítását... Az egyik legiz­galmasabb feladatunk volt Pé- :sett a Dzsámi díszvilógításá­lak megtervezése, elkészítése. Jókat dolgoztunk rajta, társa­dalmi munkában is. Sikerült. Az új, a „valamit alkotni” vágyás mindig különböző fel­adatok megoldására serken­tette. Mint fiatal műszaki nyert pályázatot is. — Bekapcsolódtam a KISZ munkájába. Itt kezdetben a csúcsvezetőség tagjaként ter­melésfelelősi reszortom volt. Szakmai munkám mellett eb­ben a funkcióban is nagyon szívesen dolgoztam. Számos védnökséget vállaltunk. Később megválasztottak csúcstitkárnak, majd a KISZ Pécs városi vb tagjaként is végeztem mozgal­mi munkát. Amikor párttag lettem, egyik ajánlóm a KISZ volt. öt évvel ezelőtt került Szi­getvárra, az üzemigazgatóság vezetését bízták rá. — Közel kétszázötvenen dol­goznak most az üzemigazga­tóságnál. Úgy érzem, sok szép feladatot sikerrel megoldot­tunk. Az utóbbi három év alatt háromszor nyertük el az Élüzem címet. — Új beosztásában is sok, szép feladat vár megoldás­ra . ,. — Igen. Eléggé jól ismerem a várost, tagja vagyok a vá­rosi pártbizottságnak és vég­rehajtó bizottságnak is. Most legfontosabbnak tartom az új funkciómmal járó tennivalók elmélyült tanulmányozását. Az első napok az ügyek átadásá- val-átvételével teltek el. Dr. Kása Ferenc elvtárssal a vá­ros legjelentősebb üzemeiben bemutatkozó jelleggel már voltam, megyek a többi üzem­be is. Ami pedig a közvetlen feladatokat illeti... íróasztaláról felveszi a párt- bizottság munkatervét: — A közeljövőben kerül sor a XI. kongresszus határozatai végrehajtásának helyi értéke­lésére. Ez kitűnő alkalom lesz a pártélet, a pártmunka egé­szének alapos megismerésére. — Előző munkahelyén szíve­sen foglalkozott „közvilágítási" témákkal. Most hadd utaljak szimbolikus értelemben erre, új funkciójával járó munkájá­nál ... — Értem. Meggyőződésem, hogy legfőbb feladatunk egyi­ke az emberek tudatformálá­sa, politikai, szakmai terüle­ten a képzés, továbbképzés szorgalmazása. Csak egy pél­dát — előző munkahelyemen is tapasztaltam — gyorsul a munka gépesítése. Ezek keze­léséhez már nem elég' a teg­napi tudás. Nincs kihasználva a gép, ha kezelője nem is­meri annak minden tulajdon­ságát. Szigetvár munkásváros, de sok a bejáró dolgozó. Az ingázók politikai, szakmai mű­veltségének növelése, ehhez a Hőszigetelő elem - hulladékból létvégi házak építésénél is felhasználható Fahulladékból és bitumen tlapú kötőanyagból készült, ijfajta hőszigetelő elemet hoz övidesen forgalomba a Dél- )unóntúli MÉH Vállalat. A forgács, a fűrészpor, a zalma, a tovább már fel nem lolgozható növényi szárak ed- lig csak útban voltak a külön­él e ipari termelőhelyeken, s legsemmisítésük tetemes ösz- zegbe került. A Vladár János lépészmérnök és társai által idolgozott, már 27 országban zabadalmazott, viszonylag ol- só eljárással ezeket az anya-- lókat is hasznosíthatják. A legfelelő vegyi- és hőkezelés tán ezekből a hulladékokból - melegen formázva — lap, dóm, üreges szigetelő, vagy alazóelem egyaránt előállít­ató. Ezek a hő- és hangszi- etelő elemek nedvességre, avra, lúgra nem érzékenyek, ombáknak, baktériumoknak illenállnak. Felhasználási le- etőségük rendkívül széles kö­lehetőségek megtalálása is immár napi feladatunkként je­lentkezik. A közeli napok egyik ten­nivalóját említi: — Át kell tekintenünk a vá­ros ez évi tervének állását és már az 1978-as év konkrét tervei, azok megvalósításának feltételeiről is szót ejtünk. Sze­retném tudásom, képességeim legjavával szolgálni ennek a városnak és lakóinak további boldogulását. Garay Ferenc Corvina­könyvek A Corvina Kiadó társa­dalmi, politikai és népsze­rű tudományos munkákat tartalmazó sorozatának, a „Corvina-könyvek” első kö­tete „Egy elmaradt interjú helyett" címmel jelent meg. Ez egy elmaradt televíziós vita helyett született meg, amely 1973-ban Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Alain Beyrefitte akadémikus, az Union Democratique Pour la République párt akkori főtitkára között hangzott volna el. Miután a francia fél visszalépett a vitától, Jacques de Bonis francia újságíró interjút készített Aczél Györggyel, A nagy sikerű francia és magyar nyelvű kiadás után most németül jelent meg a kötet. rű, mert minden ismert építő­ipari anyaggal társíthatok, alumíniumlemezek vagy eter­nitlapok közé formázva hétvé­gi házak, raktárak, garázsok időjárást álló alkotórészei ké­szülhetnek belőlük. A kistérfo­gatú szigetelő anyag megmun­kálása egyszerű; fűrészelhető, szögezhető, ragasztható, fel­melegítve formára hajlítható. Nem vész kárba még a hulla­déka sem; újra hőkezelve is­mét alakos termékké dolgoz­ható fel. A VAPIG-elemekből —ame­lyek építkezéseknél salakot he­lyettesítenek, s tetők, valamint szobák, vizes helyiségek, pad­lóburkolat alatti szigetelésre is alkalmasak — egyelőre körül­belül 40 ezer négyzetméter te­rületet befedő 4—6 ezer köb­métert gyártanak. A gyártás további fejlesztését az új ter­mék iránti érdeklődéstől teszik függővé. Optimális világítási forma Fény a tanteremben Kedvező tapasztalatok Az iskoláknak több mint fele régi épületekben működik, a tantermek világítása korszerűt­len. Miután az iskolaépületek megtervezésekor nincsenek ott a világítástechnikai szakembe­rek, így az újabban épültek megvilágítása is sok kívánni­valót hagy maga után. Az EIVRT — Világítástechni­kai Állomás egy kijelölt isko­lában orvosok, pszichológusok, pedagógusok és világítástech­nikai szakemberek bevonásá­val, különböző megvilágítású tantermekben kísérleteket, mé­réseket , végeztek. Ezek ered­ményei, tapasztalatai alapján kidolgoztak egy optimális vilá­gítási formát. Műszeres méré­sek tanulsága szerint a ha­gyományos világítású tanter­mekkel összehasonlítva ezek­ben az agykéreg aktivitása megnőtt, a reakcióidő és a feladatok megoldásának ideje nagymértékben lecsökkent. A világítástechnikai állomás minden megyében egy iskola részére — bemutató céllal — felajánlott egy tanterem meg­világításához szükséges, spe­ciális fénycsőarmatúrákat és a hozzátartozó berendezéseket, azzal a feltétellel, hogy a ki­kísérletezett tervek pontos be­tartásával szerelik azt fel. Pé­csett az I. sz. Kertvárosi Álta­lános Iskola reagált először a felhívásra, így őket jelölték ki ennek a tudományosan meg­alapozott világítási rendszernek a bemutatására. Szabó Ferenc, az iskola igazgatója a munka kivitelezésével Virág Istvánt, az EIVRT Sopiana Gépgyár vil­lanyszerelőjét bízta meg, aki a gyár egyik szocialista bri­gádja segítségével végezte el a munkát. Az új rendszer nagy előnye, hogy nem szükséges a vezeté­keket háromfázisú rendszerre átalakítani, ezzel komoly költ­séget lehet megtakarítani. Az ily módon felszerelt mintate­remben a fény egyenletesen oszlik el, és az eddigi 36 lux helyett 230 lux lett a fényerős­ség. Az itt dolgozó pedagógu­sok véleménye szerint az új vi­lágítás bevezetése óta a gye­rekek koncentrációképességé­nek időtartama megnőtt, a fá­radtságból adódó fegyelmezet­lenség csökkent. A megfelelő fényerősség és a fény iránya azonban még nem biztosítja a korszerű meg­világítási feltételeket. Ha a fényerősség a terem különbö­ző pontjain eltér egymástól, ez a szemet ugyancsak korán kifárasztja, mert a szemnek minden esetben alkalmazkodni kell az adott fényerőhöz. Ezt az alkalmazkodást nevezik adaptációnak. Ilyen adaptáció­ra készteti a szemet például a fehér fal, fekete tábla kont­rasztja, és a fekete tábla és a fehér füzetlap közti különb­ség is. A jövő — talán nem is olyan távoli — útja, fehér táblán sötét íróeszköz haszná­lata. A korszerűsítésben végzett munkájukért külön ki kell emelni a Pécsi Hőerő­mű Kandó Kálmán szocialista brigádját. Tavaly elkezdték a Gyárvárosi Általános Iskola korszerűtlen világításának át­alakítását, természetesen saját elképzeléseik alapján. Menet­közben ismerték meg az új módszert, melyet már a továb­biakban alkalmaztak. Eddig hat tanterem világítását alakí­tották át, év végéig szeretnék a munkákat befejezni. így Pé­csett a gyárvárosi iskola lesz az első, világítástechnikailag teljesen átalakított iskola. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola villamos tanszékének vezetője felajánlotta, hogy a tanszék hallgatóit is bevonják a munkába és segítséget ad­nak azoknak az iskoláknak, ahol ezt igénylik. A kertvárosi mintaterem arra is jó, hogy példát mutasson hogyan érdemes, hogyan kell tovább­lépni. Sarok Zsuzsa Az új Ptk. A szocialista szervezetek vagyoni viszonyainak szabályozása A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve (Ptk.) az állami, gazdasági, társadalmi szervek és szervezetek, to­vábbá az egyesületek, valamint a magánszemélyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Gazdasági jog — polgári jog A társadalmi-állami és szö­vetkezeti tulajdonnal való gaz­dálkodással összefüggésben kötött szerződések sok vonat­kozásban eltérnek az állampol­gárok közötti szerződésektől. Vállalkozási szerződés létrejö­het pl. szocialista szervezetek és magánszemélyek között is, de más a több milliós beru­házási program megvalósításá­ra vonatkozó szerződés, mint az, ha a szabó öltöny elké­szítésére vállalkozik. A szocia­lista szervezetek közötti és az állampolgárok egymás közötti jogviszonyai elnevezésükben te­hát gyakran azonosak, de tar­talmukban, jellegükben és je­lentőségükben lényegesen el­térnek egymástól. A különbö­zőséget több szocialista or­szágban — pl. az NDK-ban és Csehszlovákiában — azzal is kifejezik, hogy a szocialista szervezetek szerződéses viszo­nyainak szabályait, valamintaz irányításukkal és jogállásukkal kapcsolatos kérdéseket, önálló jogágban — a polgári jogtól és kódextől elkülönült — gaz­dasági jogágban (gazdasági jogi kódexben) foglalták ösz- sze. A hazai jogtudományban már korábban — és a Polgári Törvénykönyv módosításának idején is — felmerült az ön­álló gazdasági jog megalko­tásának gondolata. Mivel az uralkodó álláspont most is az volt, hogy a vagyoni viszonyok envséges szabályozását a jö­vőben is fenn kell tartani, ezért olyan törvénykönyv megalkotá­sára került sor, amely a szo­cialista szervezetek és a ma­gánszemélyek viszonyait eavaránt szabályozza. A módosítás főbb irányai A szocialista szervezeteknek különösen fontos szerepük van népgazdaságunk tervszerű fej­lesztésében, a szükségletek egyre tökéletesebb kielégítésé­ben. Indokolt volt rögzíteni te­hát, hogy a polgári jogi kap­csolatok létesítése során a nép­gazdaság tervszerű, arányos fejlődésének követelményeivel összhangban kell eljárniok. Ez­zel összefüggésben került sza­bályozásra és a polgári jog egyik alapelve lett, az erőfö­lénnyel való visszaélés tilalma. Az új rendelkezés lényege az, hogy a törvény tiltja a tisztes­ségtelen gazdálkodást, különö­sen a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, a tisztességte­len haszonszerzést még abban az esetben is, ha az azt elő­idéző magatartás egyébként nem jogellenes. A Ptk. a következő öt rész­ből áll: Bevezető rendelkezé­sek; A személyek; A tulajdon­jog; A kötelmi jog; Az örök­lési jog. Az utóbbi kivételével valamennyi részben találunk rendelkezéseket a szocialista szervezetekre vonatkozóan. A reform különösen a kötel­mi jog szabályozását változtat­ta meg, illetve egészítette ki, mivel a kodifikációs munka egyik alapelve az volt, hogy az egyes jogintézmények sza­bályozásánál a népgazdasági- lag jelentősebb típusra kell tekintettel lenni. A már emlí­tett vállalkozási szerződés ren­dezése során, ezért pl. nem az állampolaárok közötti szerző­désre, hanem a szocialista szer­vezetek nagy volumenű vál­lalkozásaira voltak tekintettel. Ugyancsak új rendelkezéseket találtunk a jogi személyek jog­képességére, az aláírási jogra, a képviseletre, az igények ér­vényesítésére, a hatósági árak­ra, a kötbérek esedékességére. Új intézmények — új szabályozás A módosítás során nemcsak egyes rendelkezéseket változ­tattak meg, hanem új — ez ideig alacsonyabb szintű jog­forrásokban rendezett — in­tézményeket is beépítettek a Ptk.-ba. Ennek megfelelően az új törvénykönyv tartalmazza már a trösztre, a gazdasági társulásokra, az építési, terve­zési és kutatási szerződésre vonatkozó legfontosabb ren­delkezéseket. Különösen indo­kolt volt a gazdasági társulá­sok problémakörének magas szintű kodifikálása, mert ez fel­tehetően megkönnyíti majd a szétszórt jogszabályok közötti eligazodást. A szövetkezetek társulásaira pl. még ma is al­kalmazhatók az 1875. XXXVII. tv., az 1930. V. tv., az 1967. III. tv. és az 1970. évi 19. sz. tvr. rendelkezései. A jövőben a jogi személyként működő gazdasági társulásnak három faja lesz: a betéti társulás, a közös vállalat és az egyesülés. Az új Ptk. természetesen nem vállalkozhatott a jogi szemé­lyek valamennyi kérdésének rendezésére. A legfontosabb ún. keretszabályokat tartalmaz­za csupán és a további rész­letek kimunkálását más jog­szabályokra bízta. A jogi sze­mélyek legfontosabb típusának, az állami vállalatoknak rész­letszabályait a közeljövőben ki­bocsátásra kerülő vállalati tör­vény tartalmazza majd. Dr. Tamás Lajos egyetemi docens Újítások a kereskedelemben Idén a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat újítási versenyt hirde­tett a Megyei Tanács kereske­delmi osztályának irányítása alá tartozó vállalatok között. A felhíváshoz a szövetkezetek is csatlakoztak. A nyári újítási hónap ered­ményeit szeptember végén Pé­csett, a KPVDSZ József utcai kultúrházában rendezett újítá­si kiállítás mutatta be. Az elfogadott újításból 7 szerepelt a kiállításon, így töb­bek között a Mecsekvidéki Ven­déglátó Vállalat sütőkemencék ajtóinak balesetmentes keze­lését szolgáló berendezése, a Vendéglátó Vállalat villanymo­torok leégését gátló elektromos berendezése. Az újítások több­ségét az Élelmiszerkereskedel­mi Vállalat mutatta be a ki­állításon. így például a pénz­tárfülkék fűtésének szellőzteté­sére készített berendezést, va­lamint a pénztárgép ellenőrző szalagja mindkét oldalának a hasznosítását. A mostani pa­pírhiány idején igen jelentős, hogy a vállalat 136 000 forint értékű papírt takaríthat meg ezzel egy év alatt. S ha más­hol is bevezetik, ez sok-sok tonna papír és jó néhány mil­lió forint megtakarítását ered­ményezi. D. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents