Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
977-10-02 / 271. szám
1977. október 2., vasárnap Dunántúli napló 3 Tízmillió tonna leltárt szén a Mecsekben A Vasas-bányai új csilleforditó A Mecseki Szénbányáknak az eredeti tervek szerint az évtized utolsó esztendejéig kell felkészülnie arra, hogy évi 670 000 tonna kokszszén-kon- centrótummal szolgálja ki a dunaújvárosi kohókat. A vállalati pártbizottság felülvizsgálta, hogy most, valamivel a félidőn túl, mennyire sikerült Baranya legnagyobb gazdasági szervezetét olyan helyzetbe hozni, amely képessé teszi majdani feladata ellátására. A felkészülési program teljesítésének elemzése annál is inkább dicséretre méltó, mert Dunaújváros 1982 előtt valószínűleg nem várja a Mecsektől, hogy kohóit az említett kokszszén-mennyiséggel táplálja. A mecseki szénbányákban a végcél időbeni eltolódásától függetlenül kialakítják a megfelelő mennyiségű szén- vagyonnal rendelkező, a lehetőségekhez képest korszerű bányákat. Bár a felkészülési program magában foglalja a szén- vagyon-gazdálkodást, a műszaki fejlesztést, munkaerő- és bér- gazdálkodást, ezúttal csak arra keresünk választ, hogy a vállalat száz esztendőre is elegendő szénvagyonból mennyit tárt fel, készített elő a termelésre. Kétféle mérce Mint az a vállalat legutóbbi pártbizottsági ülésének vitájában kiderült, talán az optimálisnál kicsit jobban is halad a szén- vagyon feltárása. Ez pedig felesleges vágatfenntartással, jelentős költséggel jár. A Mecseki Szénbányák két mérce szerint is felmérte a szénvagyon-gazdálkodás helyzetét. A hároméves felkészülési program szabta követelmények és a Nehézipari Minisztérium normái szerint. Mindkét előírást teljesítették, sőt a NIM előírásainak kétszeresét is meghaladó feltárt szénvagyonnal rendelkeznek. A negyedik 5 éves terv időszakában volt, amikor a NIM normáinak csupán 68 százalékát tudták kimutatni. A feltárt szénvagyon jelenleg több mint tízmillió tonna, csaknem 47 hónapra elegendő. A NIM normái időellátottság szempontjából 24 hónapot írnak elő. Az optimális — a felkészülési programot is figyelembe véve — 40 hónap lenne. Az előkészített szénvagyon csaknem 1,5 millió tonna, ez 6,7 hónapra elegendő, a NIM 5,5 hónapot ír elő. A fejtésre, tehát közvetlen termelésre 863 000 tonna szén áll rendelkezésre, ez 4,6 hónapig biztosítja a termelést. A NIM normája 3,5 hónap. Korszerű kutatási eszközök A külfejtések jövője A kedvező helyzet fennáll a vállalat csaknem valamennyi üzemében, csupán a komlói Kossuth-bánya és Béta-bánya van kedvezőtlenebb helyzetben. Kossuth-bánya a mecseki szénmedence legnagyobb bányaüzeme, a „csupán” ezért egyáltalán nem helyénvaló. A vágathajtási eredményeket elemezve kiderül, hogy a kossuth- iak nagy erőfeszítések árán építik bányatérségeiket, kétségtelen azonbcn, hogy a korábbi években a széntermelésben oroszlánrészt vállaló bányaüzem, melyben most éppen két akna mélyítése, illetve rekonstrukciója is folyik, csak nagy nehézségek árán képes felzárkózni. 21 864 méter A bányaépítésnél maradva: 1977. évi felkészülési tervükben 42 526 méter vágat kihajtását tervezték - 21 864 méter valósult meg. A vágatrekonstrukciók mennyisége is több a tervezettnél. Ha figyelembe vesz- szük, hogy az optimálisnál már nagyobb a feltárt, az előkészített és a közvetlen termelésre kész szénvagyon is, az eredmények különösen értékesek. A vállalat szakembereinek egyöntetű véleménye szerint a szénvagyon-gazdálkodásban most már a mennyiségi mutatók javítása helyett a minőségre kell törekedni. Az ésszerű szénvagyon-gazdálkodás alapvetően meghatározza a termelt szén minőségét, ez pedig a vállalat árbevételének, gazdaságosságának egyre inkább alapkövetelményévé válik. A vállalat vezetőinek szándéka, hogy a bányabeli kutatásokat fokozzák, ebben is elsősorban a minőségi szemléletre törekednek, az ehhez szükséges korszerű eszközöket, műszereket beszerzik. Kérdőjel a külfejtés A mélyművelési üzemek kedvező szénvagyon-helyzete mellett (Kossuth-bánya kivételével) gondot okoz a külfejtéses művelés jövője. A külfejtéses szén iránt megnőtt kereslettel a Mecseki Szénbányák egyelőre csak nehezen tud lépést tartani. A jelenlegi szénvagyon a mostani mértékű folyamatos termelést nem biztosítja. A rendelkezésre álló mintegy 1,1 millió tonnás szénvagyon csak az ötödik 5 éves terv idejére biztosítja a termelést. Kutatások természetesen intenzíven folynak, remélhetően eredményesek is lesznek, a vállalat eredeti célkitűzései ugyanis 1990-ig számolnak a külfejtéses bányaműveléssel. Lombosi Jenő 1990-ig számolnak a külfejtéses bányaműveléssel Az ADL—2 típusú automatikus dobozládázó gépsor két gépe beállítás alatt Útibeszámoló a Vegyipar ’ll-rő! Pécsi gépsor sikere Moszkvában Amikor az automata sor megindult sajátos szuszogó hangot hallatva, az óriási kiállítási csarnokban mindenki otthagyot mindent és rohant oda. A szállító pályán dobozok surrantak, töltés - a bemutató kedvéért ezúttal rózsaszínű műanyag granulátummal -, zárás, szín- pöttyözés, majd kartondobozokba rendezés. Ez Moszkvában történt, a Vegyipar ‘77 nemzetközi szakkiállításon. Most pedig Pécsett, az Egyesült Izzó Sopiana Vákuumtech- niki Gépgyár igazgatói irodájában hallgatjuk Gödöny Mihály szerkesztő és Vadász József szerelő útibeszámolóját. Ők voltak a CHEMIMAS megbízásából Pécsett gyártott s Moszkvában nagy sikert aratott doboztöltő vonal kísérői. Mindennapos vendég a miniszter Persze, más a közönségsiker — a laikus látogató mindig is díjazza a kiállítások működőmozgó csodáit — és más a szakmai, üzleti siker. A pécsiek doboztöltő gépsora végül is nem ismeretlen a piacon, ez volt immár a 28. vonal, amelyet gyártottak. Az eddigiek többsége éppen a Szovjetunióban talált gazdára, jövőre pedig már Irakba is küldenek belőlük. A Szovjetuniónak több évre szóló államközi szerződés alapján szállít a CHEMOKOMPLEX évente 10-12 doboztöltő gépsort, most, a Vegyipar '77 kiállításon ennek a vonalnak jobb, nagyobb teljesítményű változatát mutatták be. Jó fogadtatásra találva a házigazdáknál, Zöldségtermelők, méhészek, nyulászok Baranyai kistermelői mintaközségek, mintaudvarok A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az alábbi kistermelői mintaközségeket és mintaudvarokat jelölte ki Baranyában. A lakossági ellátásra történő friss zöldségtermelésben mintaközséggé nyilvánították. Bere- mendet, Tótföldet, Oldot, Kémest, Boksát és Drávaszabol- csot. Zöldségtermelő mintaudvarok a következők: Takács János- né Old, Végh Imréné Tóthföld, Tárnán Dezső Matty, Ambrus István Nagyharsány, Kovácsevics Tamás Mánfa, Keresztes Nándor Siklós, Pólya Márton Harkány, llijin Petár Pécsvárad, Pápai Ignác Zengővárkony, Kovács Ferenc Geresdlak, Balázs Istvánná, Mátray Józsefné és Üjpál Gézáné Tengeri (Baksai tsz). A Szigetvári Konzervgyár körzetében, az alábbi konzervzöldség-termelő mintaudvarokat jelölte ki a minisztérium: Ihász Ferenc Zádor, Mester Gyula So- mogyapáti. Kovács Rozália Basal, Szűcs Sándorné és Bakta Józsefné Kétújfalu. A tejtermelési mintaközségeket, illetve mintaudvarokat a Tejipari Tröszt javaslatára jelölte ki a MÉM. Ezek: Pataki Miklós udvara Babarc, Wunderlich József Mecsekfalu, Zsifkovits István és Szóród Ferenc Nagynyárád, Kri- zics Mihály, Pávics Márk és Bosnyák Mihály Szalánta. Sertéstenyésztési és hizlalási mintaudvarok: Bosnyák Mihály udvara Szalánta, Dr. Heller József és Péter Géza Egerág, ifjú Búzás János Személy. Nyúltenyésztési mintaközségek: Mágocs, Szederkény, Pellérd, Boksa, Bár. Méhészeti mintaudvarok: Göndör János udvara Sellye, Tóth Kálmán Pécs, Ma- gyarürögi út, Kelle Mihály Be- remend, Perhács László Baranya- jenő. Méhészeti minta szakcsoportok: a Mohács és Vidéke ÁFÉSZ mohácsi szakcsoportja (Mohács, Fürst Sándor u. 19.) és a Pécs és Vidéke ÁFÉSZ pécsi (Pécs, Zsolnay Vilmos u. 27.) méhészeti szakcsoportja. akik, élükön Kosztandov szovjet vegyipari miniszterrel, szinte mindennapos vendégei voltak a magyar pavilonnak, s mint arról a Világgazdaság tudósítása beszámol, az iránt érdeklődtek, hogy a magyar vegyigyártók az itt látott termékekből mennyit tudnak azonnal szállítani, esetleg a két ország hosszú lejáratú államközi megállapodásában fpglall mennyiségeken felül. De hallgassuk a pécsieket! Azzal kezdik útibeszámolójukat, hogy a gépsor sajnos nem úszta meg törés nélkül a hosszú utat, végül is azonban — hiszen ezért is küldték ki őket —, a hibát helyrehozták, nem volt semmi zökkenő. Az érdeklődés? Nagyon sok érdeklődőt kísértek be a CHEMOKOMPLEX irodájába, ők tárgyaltak, ők foglalkoztak az eladásokkal. Még az élelmiszeripar is érdeklődött, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen — fél kilátói öt kiló súlyig — nemcsak folyékony festék, de más anyag, még élelmiszer, például paradicsompüré is tölthető a dobozokba, ha kellő viszkozitása van. A pécsiek egyébként a felhasználók véleményére voltak inkább kíváncsiak. Végül is ja- roszláviakkal találkoztak, akik úgy nyilatkoztak, teljes mértékben elégedettek a náluk üzemelő pécsi gépsorral. Túl a szakmai érdeklődésen, a kiállításról ismeretterjesztő filmet forgatott a MOSZFILM, sokat időzve a doboztöltő gépsornál, felvételeket készített továbbá a magyar és a szovjet televízió. A versenytársak? — Egy belga félautomatát láttak, az olaszok is hoztak gépet, de ilyen nagy teljesítményű doboztöltő gépsorral a moszkvai nemzetközi kiállításon nem találkoztak, pedig a CHEMIMAS részéről a gépsor budapesti tervezője, Balogh Iván alaposan szétnézett. A magyar vonal teljesítménye 2000—2400 doboz óránként, felügyeletéhez pedig mindössze két ember szükséges. A hazai BUDALAKK festékgyárban dolgozó félautomata, amely kézi műveleteket is igényel, nem sokkal többet tölt meg ennél — egy egész műszak alatt. Az a bizonyos pókháló Ennyit a moszkvai fogadtatásról és sikerről. A továbbiakban arról faggattuk a pécsieket, ők hogyan tekintenek a Budapesten tervezett gépsorra. Lehetne-e egyszerűbb megoldású? Egyáltalán, akik „fémről” kapott dokumentációk alapján dolgoznak, csak a dokumentáció szolgai lemásolására vannak kárhoztatva? Vagy igénylik és figyelembe veszik alkotó vágytól fűtött javaslataikat, esetleges újításaikat? A pécsiek válaszai összegezve: a gépsoron minimális öntvény található, hengerelt lemezből készült, acélvázas szerkezet, a lehető legkisebb a súlya. Mechanikájában viszonylag kiforrott, a mozgásokon nem lehet változtatni. Pneumatikáján viszont igen, az elemek csökkentése a cél. A pécsiek már szerelés közben több problémával küszködtek, bonyolult a vezérlő-működtető szelep és műanyag csővezetékrendszer. Egy pókháló az egész, vagy ahogy a gyári szóhasználat emlegeti a műanyagcsöveket — sok a tyúkbél. Hatvannégy szelep van a gépen, nem igaz —jegyzi meg Gödöny Mihály —, hogy két hét múlva nem lehet belőle kidobni kettőt, fél év múlva megint négyet. Kombinált működésű szelepek kellenek, s az egész sokkal egyszerűbb lesz. A dokumentáció gazdájával, a CHEMIMAS-szal nagyon jó a kapcsolat, alkotó az együttműködés. Nagyon is adnak az itteni szerelők, szerkesztők javaslataira, ha szükséges, a módosításokat átvezetik a rajzokon. A pesti tervező most éppen ezeken az egyszerűsítéseken dolgozik, ez a fejlesztés iránya, A pécsiek tehát joggal érezhetik, ők is alkotó, nem pedig gépies munkát végeznek. Sikeres kiruccanások A doboztöltő vonal értéke több mint 2 millió forint. Évente 10—12-t gyártanak, ez 22— 26 millió forint, csaknem 15 százaléka a pécsi gyár évi 180 millió forintnyi termelési értékének. Vagyis jelentős tétel. S készül már a hordótöltő vonal is, továbbá, ugyancsak a CHEMIMAS megbízásából, a nyugatnémet Mail cég licence alapján a tubusgyártó automata sor. Kérdezhetik, ez bizony nem „izzás” profil. Igen, csakhogy azt kell gyártani, amit a piac kér. Mindemellett ezek a gépsorok a Sopiana szakember- gárdájának újszerű, izgalmas, szép feladatokat jelentenek, olyan területekre való sikeres kiruccanásokat, ahol új ismeretekkel és tapasztalatokkal gazdagodhatnak. Erre szükség is van, hiszen a világpiac növekvő követelményeivel csak azok a gépgyárak tarthatnak lépést, amelyek sokoldalú, rugalmasan váltani tudó, soha zavarba nem jövő szakembergárdával rendelkeznek. Miklósvári Zoltán Javult a szénvagyon-gazdálkodás
