Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-13 / 252. szám

1977. szeptember 13., kedd Dunántúli napló 3 Gyarak — tauíranyítassal (3.) I# ii I ii ii /ii ff f Kölcsönös függőség A mohácsi módszert az egész selyemipar átvette 1,4 millió forint óvoda- és bölcsödeépítésre II A Mohácsi Selyemgyár szövögépterme Huszonkét évvel ezelőtt vált országos ipari nagyvállalattá a Magyar Selyempiari Vállalat, tíz gyáregységgel és egy orszá­gos központtal. A három leg­nagyobb között - létszám és termelés tekintetében is - ott van a mohácsi szövőgyár. Ho­gyan .találkozik, vagy éppen üt­közik a helyi, illetve vállalati érdek, elegendő-e a meglévő önállóság, s azzal hogyan él­nek? Ezekről folyik a beszélge­tés Sense Jánossal, a gyáregy­ség igazgatójával. ft gyáregység | IMI fteive HU — Hol a helye egy gyáregy­ségnek a vállalat egészében, milyen elvek, szabályok szerint dolgoznak? — A vállalat megalakulása­kor a vezérigazgatóság a gyá- rakkcl közösen kidolgozta a szervezeti és működési szabály­zatot, amely meghatározta a vállalat egészének és az egyes gyáraknak tevékenységét, egé­szen műhely-szintig. Nagyvál­lalati szinten határoznak az anyagbeszerzésről, az értékesí­tésről, a gyáregységek cikkpro­filjáról és ott döntenek az éves bérfejlesztésről. — Tehát gyakorlatilag min­den a központtól függ . . . — Inkább úgy fogalmaznék, hogy a függőségi viszony köl­csönös. Egy elhibázott központi döntés nyomán a gyárak nem tudnak eredményt felmutatni, viszont a leghasznosabb elkép­zelés is megbukhat az alsóbb szinten, ha rossz a végrehajtás. — Volt már arra példa, hogy a gyáregységek vétója követ­keztében megváltoztattak egy központi döntést? — Igen. Mondok egy példát. Az egyik év tervezett termelési értékénél olyan magasra tette a mércét a vállalat vezetése, hogy csak a minőség rovására lehetett volna teljesíteni. A gyáregységek vezetői kifejtet­ték ezzel kapcsolatos vélemé­nyüket, ennek következtében maradt az eredeti terv. . i ft vidék hangja — Milyen lórumok állnak rendelkezésre a vélemények egyeztetésére? — Többféle, különböző fel­adatra orientált bizottság mű­ködik vállalati szinten. így pél­dául a terv-, a szervezési, a gyártmányfejlesztési, a közgaz­dasági, a műszaki bizottság. Ezek tagjai között vannak a gyáregységek vezető szakembe­rei is. Évente egy-kétszer tart ülést az igazgató tanács. — Hogyan jutnak el vállalati szintre a helyi öiletek, javas­latok?,- Ismét két példával vála­szolnék. A termelékenység szín­vonalának egyik meghatározója a gépek üzembiztossága. A mohácsi gyárban dolgozták ki a szövőgéppark gépszínvonal- ellenőrzési rendszerét. E rend­szer nagyabb megbízhatóságot, A felmérések, statisztikák szerint a táppénzes fegyelem szilárdítására 1976-ban hozott kormányintézkedések hatására a táppénzfronton kedvező ten­denciák alakultak ki. A receptírás igen jelentős része alól felszabadított orvosok több időt fordíthatnak betegeik kivizsgálására, gyógyítására, és jobban gondoskodhatnak arról is, hogy az arra rászorulók mentesüljenek a munka alól, de a betegállomány lehetőségével ne élhessenek vissza a dolog­kerülők. Eredményesnek bizo­nyult az a törekvés is, hogy mi­nél több üzemorvos kapjon jo­got táppénzes állományba vé­telre, mivel ezek az orvosok is­merik legjobban betegeiket, a helyi körülményeket. Az alaposabb vizsgálatok és a fokozott ellenőrzés eredmé­nye, hogy az 1975. évi 6,1-ről tavaly 5.7 százalékra csökkent a táppénzesek aránya, s meg­közelítően ugyanez a folyamat tapasztalható, ha az első fél­évek statisztikáját hasonlítjuk kisebb élőmunka ráfordítást eredményez. A mi módszerünket bevezették az egész vállalatnál, akárcsak a DH munkarendszert, amelyet a soproni és a mohácsi gyárban kísérleteztek ki. Egyéb­ként a kollektív szerződések módosításánál a gyári dolgozók javaslatait figyelembe veszik, azok kilencven százalékát fel is használják.- Nincs rivalizálás a gyár­össze. 1975 első felében a dol­gozóknak 6,3, 1977 első hat hónapjában pedig 5,8 százalé­ka volt táppénzes állományban. E néhány tized százalékos csök­kenésnek is nagy a jelentősé­ge, mert egyetlen tized száza­lékos táppénzes állomány 4200 ember munkából való kiválását jelenti. Az 1975 első fele óta elért 0,5 százalékos csökkenés tehát azt fejezi ki, hogy az idei első félévben 21 ezerrel keve­sebb volt a beteg vagy álbeteg, mint két évvel ezelőtt, ennyivel több embert vonhattak be a termelő munkába. Ez év január elseje óta a vállalati nyereségből kell fizet­ni a 3 napnál nem hosszabb időre járó táppénzt. Viszonylag nem nagy összegről van szó, tavaly például az évi 6 milliárd forint körüli táppénzből nem egészen 100 milliót fizettek a vállalatok, erkölcsileg azonban mindenképpen fokozta a gaz­dasági vezetők és a vállalati, társadalmi szervezetek felelős­ségét a kormányhatározat. egységek között beruházások­nál és a bérfejlesztésnél?- Az effajta érdekellentétek elkerülhetetlenek. Különösen, ami a bérezést illeti. A főváros és a vidék közötti megkülön­böztetés fáj legjobban a vidé­ki gyáraknak. A kispesti „Ad­ria" gyárban például maga­sabb a bérszínvonal, mint a hasonló nagyságrendű mohá­csiban. Bár ez is érthető, mert ha nem konkurrálnának a kör­nyék ipari üzemeinek béreivel, nem kapnának munkaerőt.- Bármilyen tárcához, bár­milyen vállalathoz tartozik egy gyáregység, egy adott környe­zet sajátos körülményei között kell megállnia a helyét. Milyen a gyár kapcsolata Moháccsal?- A közismerten szűkös mun­kaerőhelyzet nálunk is gondo­kat okoz. Ami a város segítését illeti, mi vagyunk az ütköző­pont. Hozzánk futnak be a he­lyi igények, és velünk közli a központ azt, hogy mit adha­tunk. Ez ügyben egyébként azt hiszem, nem lehet panasz a vállalatra. A jelen tervidőszak­ban 1,4 millió forinttal segít­jük a várost az óvoda és a böl­csőde építésben, 1,5 millió fo­rinttal járulunk hozzá a gyár körzetében épülő központi üze­mi konyha létesítéséhez. Szo­cialista brigádjaink, a város ve­zetése által is elismert, nagy­arányú társadalmi munkákkal járultak hozzá a várospolitikai célok megvalósításához. Kurucz Gyula Csökkent a táppénzesek állománya fis első keityérkeresö napok Tetszik a munkám ■ Ilés Erzsébetnek három hó­“ nappal ezelőtt még tan­könyv és ceruza volt a kezé­ben, most pedig forrasztópá­ka. Még diákként nyaralt, pár napja pedig már dolgozó nő a Sopiana Gépgyárban.- Komlón végeztem a Kun Béla Gimnáziumban - mond­ja. - Komlóról járok be, min­dennap négykor kelek, hogy a fél ötkor induló buszt elér­hessem. Az első napok nagyon nehezek voltak. A munka tet­szik, rádiócsöveket szerelek és forrasztok, de még nagyon sok hibát követek el. A gya­korlottabb munkások naponta 330 darabot is el tudnak ké­szíteni, én eddig csak 40-50- et. Ma jó napom van, elő­ször sikerült a 100 darabot elérni. Hogy milyen érzés is­kola helyett dolgozni?... Fur­csa, de jó. Mennyi kíváncsiság, szoron­gó félelem, öröm és izgalom előzi meg azt a percet, ami­kor az ember elhagyva az is­kolapadot, először áll munká­ba, immár felnőttként. Vége a nyaralásnak, és most nem egy új tanév, hanem egy egé­szen új, eddig ismeretlen va­lami kezdődött azoknak az érettségizett fiataloknak a szá­mára, akik nem tanulnak to­vább. Viszonylag könnyebb an­nak, aki az iskolaév befeje­zésével határozott elképzelés­sel indul, már eldöntötte, mit szeretne csinálni. Nagyon sok azonban azoknak a száma, akik tanácstalanok. A Pólyaválasztási Tanácsadó Intézet szerteágazó munkájá­nak egyik fontos feladata, hogy segítse ezeket a bizony­talankodókat. Jobbágy Mária és Glück Mária a Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet segítségével kerültek a Kesztyűgyárba. Mindketten most kezdték a munkát, mindketten statiszti­kával foglalkozó adminisztrá­torok. Jobbágy Mária: — A Nagy Lajos Gimnázi­umban végeztem, nem tud­tam pontosan, mit akarok. Mi­kor a munkavállalási tájékoz­tatón felolvasták a különböző munkalehetőségeket, mindjárt úgy éreztem, ez az, amit sze­retnék. Az utolsó „szabad” napjaimon féltem, egy káosz volt bennem, hogy jaj, mi lesz velem? Az első pár nap elfo­gódottsága már elmúlt, jól ér­zem magam, tetszik a mun­kám. Glück Mária: — A Komarov Gimnázium német tagozatán végeztem. A soproni Nemzetiségi Óvónő­képzőbe jelentkeztem, nem vettek fel. Az első napok szá­momra itt nagyon nehezek voltak. Ez a sok-sok számadat, azt hittem sohasem fogom megtanulni. A kollégák na­gyon segítettek abban, hogy gyorsan közéjük tartozónak érezzem magam. Egy valami hiányzik még. A gimnázium­ban KISZ-titkár voltam. Sze­retnék most is dolgozni az if­júsági szervezetben, de eddig még nem sikerült az itteniek­kel megtalálni a kapcsolatot. A Pályaválasztási Tanácsadó Intézet az idei évben össze­sen 441 fiúnak és 563 lány­nak biztosított állást. Október 1-ig még várják azoknak a segítséget kérőknek a jelent­kezését, akiket nem vettek fel az egyetemekre, és eddig még nem helyezkedtek el. Munká­juk sikerességét bizonyítja, hogy köszönőlevelek sokaságát kapják azoktól, akiket kellő körültekintés után a képessé­güknek, hajlamuknak legin­kább megfelelő munkához se­gítették hozzá. Sarok Zsuzsa Kevesebb lesz a kerülőút P écs hetvenes éveire a közművek város­méretű építése és felújítása a jellemző. E szé­les körű tevékenységgel együtt született meg az ún. koordináció igénye, vagyis az, hogy a különböző mun­kák lehetőleg összehangol­tan, nem túl nagy időkü­lönbséggel bonyolódjanak. Tudjuk, hogy e munkák összehangolásának renge­teg a buktatója. A követ­kezmény pedig: a sokat em­legetett koordináció ese­tenkénti csődje. Ez a csőd nemcsak a lakosságot ide­gesíti, hanem legalább eny- nyire azokat is, akik egy nevetséges banánhéjon lát­ják elcsúszni korábbi ígére­tüket. A pécsi városi tanács e heti ülése elé rendeletter­vezetet terjesztenek ezzel a címmel: ,,A' közterületeken folyó munkák és közterület- foglalások összehangolá­sának szabályozása”. Előz­mények nélküli úttörő kezde­ményezésről van szó, s talán ezzel magyarázható, hogy az 1971-ben megfogalmazott gondolat csak most realizá­lódott. Tény, hogy a taná­csok még sehol sem kísérel­ték meg a területükön folyó különféle munkákat rende­let segítségével szabályozni. A tervezet olvastán azon­ban hiányérzetünk támad, s hadd kezdjük mindjárt ez­zel. A címmel ellentétben a tervezet túlzottan közmű­központú, ami nem lenne boj akkor, ha a közterüle­teket csupán a közműmun­kák miatt foglalnák el tar­tósan. A közutakat azonban gyakran elfoglalják — nem kis időre, hanem hosszú hónapokra! — építkezések, épületfelújítások miatt is. Tulajdonképpen ezek az iga­zi, hosszan tartó közterület­foglalások, amelyeket igen komolyan kellene megrend- szabályozni. Minthogy nem vagyunk már „itthonülő" nemzet, va­lamennyiünknek van idevá­gó külföldi tapasztalatunk, amelyeket el is sorolunk az unalomig látott pécsi palán- kok tövében. Hallottunk cso­dálatos szervezésekről, há­rom nap alatt megépített magas házakról és más cso­dákról. Én most csak a ma­gam személyes és már meg­írt szliveni tapasztalatát ad­nám ismét közre: láttam a város belterületén 9—10 emeletes lakóházakat építe­ni úgy, hogy a járdán — ahol még a fát sem vágták ki! — nyugodtan lehetett járkálni. Mi az egyszerűbb megoldást vállaljuk, hiszen az utca az mindig kitűnő és rendelkezésre álló felvonu­lási terület. Köztudottan ren­geteg elfogadható (?) ma­gyarázat van arra, miért van ez így, s hogy miért nem le­het rendet teremteni. Nekem az tetszett legjobban, amit pár éve a téma kapcsán hallottam, hogy ti. „bármi­lyen megszorítást is akar­nánk tenni, legfeljebb az lenne, hogy a kivitelező visz­szalépne; ezt pedig nem akarhatjuk". Lehet, hogy emiatt kerüli ki a szóban- forgó rendelettervezet is ezt a „kényes” kérdést? Dehát akkor törődjünk ebbe bele és adott esetben szó nélkül vegyük tudomásul az épít­kezés, felújítás miatti meg­határozatlan ideig tartó köz­területfoglalást? Mint tettük az I BUSZ-fel ú jításná I, a Széchenyi tér 6. felújításá­nál, s tesszük most a Szé­chenyi köz esetében (az Asztalos kollégium alagsorá­ban folyó képtárépítés miatt), ami ugyancsak illetékes vé­lemény szerint nem okoz gondot (?), s tenni fogjuk néhány hónap múlva, ami­kor megkezdik az Elefántos tömb felújítását... A tanács elé terjesztett tervezetben egyetlen sze­rény mondat utal arra, hogy a rendeletet a fent leírtakra is érthetjük. Imigyen szól: „Közterületfoglalás: a közte­rület rendeltetésétől eltérő célú használata". Ez kevés. Főleg ha látjuk, hogy a fel­szín alatt folyó munkákkal kapcsolatos leírásokat és magát a koordinációt mi­lyen gondos precizitással fo­galmazták meg. Ha tévednénk és e ren­delettervezet nem vonatkozik mindarra, amit fentebb leír­tunk, akkor célszerűbb lenne a címét (ami így megtévesz­tő) a szöveghez igazítva egyértelművé tenni és az itt nem szabályozott közterület­foglalásokat más rendelet­ben szabályozni. Bár ugyan­arról a témáról két rende­let... Vitatkozásra késztet a ren­delettervezet még egy pon­ton. Az ún. vegyes rendelke­zésekben 3 ezer forint pénz­bírságot helyez kilátásba a rendelet ellen vétőknek. Va­jon ez az összeg bír-e ele­gendő visszatartó erővel egy vállalatra nézve? Mert alig­ha lehet vitás, hogy az ilyen szabálysértési bírságot a vállalat fogja „lenyelni", s nem a ténylegesen felelős személy. Persze, egy tanácsi rendelet nem avatkozhat be egy vállalat belügyeibe (esetleg csak o hatáskörébe tartozó vállalatoknál), de ajánlhat. Pl. azt, hogy a bír­ságot a vállalat a személy szerint felelősre (legyen az az igazgató, vagy a közvet­len munkahelyi vezető) há­rítsa át. E me észrevételünk mel­lett is nagy jelentő­ségűnek tartjuk a rendelettervezetet, amely a gazdának azt a törekvését fejezi ki, hogy végre rendet teremtsen a portáján. Ha csak annyi haszna lesz, hogy kevesebb lesz a zűrzavar a közutakon, a különböző mun­kák időben közelebb kerül­nek egymáshoz és rövidebb ideig kell kerülő utakon bo- lyonganunk, akkor már el­mondhatjuk: érdemes volt megtenni ezt a kezdemé­nyező lépést és ajánlhatjuk másoknak is. Hársfai István 20 százalékos árengedmény Őszi OFO TÉRT -vásár Az Ofotért a fényképezési időszak meghosszabbítása és a házi laborálás további népsze­rűsítése érdekében az idén is megrendezi hagyományos őszi vásárát. A szeptember 13-tól 30-ig tartó akcióban fényképe­zőgépeket, villanólámpákat, filmvetítőket, nagyítógépeket és egyéb fotó- és optikai cik­keket hoznak forgalomba 20 százalékos árengedménnyel. Ugyancsak 20 százalékkal ol­csóbban kínálják a Forte feke­te-fehér és színes fotópapírokat, valamint többféle írásvetítőt és episzkópot. A vásár idején mintegy 110 millió forint értékű fotócikk kerül forgalomba en­gedményes áron. A kedvezményes akcióban az Ofotért-szakboltokon kívül részt vesznek az áruházak, a megyei iparcikk-kiskereskedelmi válla­latok és az ÁFÉSZ-ek kijelölt boltjai is.

Next

/
Thumbnails
Contents