Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-12 / 251. szám
Amikar a régi újságcikk visszaköszömg A finánc után a tanács sem jár a bor után Üdvözlet az ésszerű és egyszerű, ösztönző és nagyvonalú borforgalmi adózási rendszernek! Csak a megvalósuló találmányokért fizetnek Főként az eszüket használják • Világszínvonalon a NIVOCONTROL-család • A leltaláló a piackutatásban is segít Reszkessetek, mert jön a finánc! Hol van már ez?! Legfeljebb már csak a késő őszi pincézgetések meséléseiben él tovább, hogy a boradótól vi- szolygó, az adófizetés alól kibújni akaró szőlősgazdák micsoda furfanggal rejtegették el borukat a finánc elől — kukoricásba begurítva és szalmakazal hasában, ólban és veremben, pincében elásva és padlásra felcigelve. És a bizalmatlanság, az egymás elleni gyűlölködések légköre a falvakban, amikor X jelentgette Y-t, hogy ugyan már, kapargassák meg itt és itt a kertjében a földet... Ez már szerencsére a múlté. Előbb átkerült a borkészlet-felmérés a pénzügyőröktől a tanácsokhoz, nemrég pedig, amint azt hírül adták az újságok, tovább egyszerűsödött a borforgalmi adózási rendszer. Rög a koporsóra A világért sem akarunk most megüdvözüini, hogy na, ugye, mi már rég megmondtuk, hogyan kellene adóztatni. Dehát mégiscsak az az igazság, már akkor rögöt dobtunk a borforgalmi adózás kincstári szellemű rendszerére, amikor még a sírja sem volt megásva. Ha pedig így történt, engedtessék meg visszaemlékeztetni a tíz egynéhány évvel ezelőtti csatározásunkra, amikor a szőlősgazdák és a népgazdaság érdekében kiálltunk egy egyszerűbb és ésszerűbb, ösztönző adórendszer mellett. Tegyük még hozzá, itt Baranyában vannak szőlősgazdák vagy negyven-ötvenezren. Mit is írtunk? Dunántúli Napló. 1966. november 23. Kifizetődő-e a bortermelés? „.. . Vajon megfelel-e a követelményeknek a jelenlegi borforgalmi adózási rendszer?... Feltétlen ösztönzőbb adórendszer lenne egy rögzített rendszer. Ezt egyénenként (vagy községenként) kellene kivetni egy átlag alapján. Mondjuk, 10 év adótételeiből (ami a területnagyság, valamint az előállított bor függvénye) számitanának forintátlagot, és ez az összeg jelentené a termelő adókötelezettségét. A kivetést természetesen tovább lehetne finomítani. Ez a differenciáltság jobban ösztönözné a termelőket, hogy adott területen minél nagyobb hozamot érjenek el. Az államnak megmaradna a jelentős bevételi forrása, igaz, jó vagy rossz termés esetén is ugyanannyi lenne - egy átlagösszeg..." Átlagot számítanak H És tizenegy év múlva? Visz- szaköszön régi írásunk. De most már közzétéve minden napilapban, nem óhajként, de kötelező érvényű rendelkezésként. Egyszerűsitik a borforgalmi adót. íme, még egyszer a híradásokból: A borforgalmi adót 1978-tól - a tényleges termés helyett — az 1972—1976. évi bortermés átlagát alapul véve állapítják meg a tanácsok. Ezért a termésbejelentési kötelezettség és a borkészletek ellenőrzése minden termelőnél megszűnik. Már az 1977. évi termést sem kell bejelenteni, A felvásárló szervezeteknél értékesített bor után a jövőben sem kell adót fizetni. Az eladást tanúsító vételi jegyet a felvásárló szervezet küldi meg az adóhatóságnak, a termelőt ennek bemutatási kötelezettsége a jövőben nem terheli. Eddig a legkisebb bortermés is forgalmi adózás alá esett. Ezentúl csak évi 50 litert meghaladó bortermés után kell fizetni. Az új szabályozás fokozottabban ösztönzi a termelőket a hozamok emelésére azáltal, hogy a megelőző öt év átlagánál magasabb termést nem vonja adó alá. Az adó alapja több évig állandó marad, és azt csak az adózásra kiható körülmények megváltoztatása - például szőlőtelepítés, területcsökkenés — esetén módosítják. Az új szabályozás az adó- mentesség idejének a telepítés évétől számított nyolc évig érvényes kiterjesztésével a kisüzemi szőlőterületek hasznosítását, a termelési kedv fokozását kívánja elősegíteni . . . Pálca után lándzsatörés Csak mellesleg említjük, annak idején, cikkünk megjelenését követően ötoldalas levelet kaptunk a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokától. Ebben javaslatunkat, mint rosszat és hasznavehetetlent, elvetették. De minek felpiszkálni ezt? A lényeg, hogy megszületett. Üdvözlet az ésszerű és egyszerű, ösztönző és nagyvonalú borforgalmi adózási rendszernek! líj betegosztályok a Megyei Kórházban? Enyhül az elhelyezés gondja Új pavilon épül Sokáig foglalkoztatta az embereket: mi lesz a pécsbánya- telepi kórház sorsa? Az integrációs rendelettel élve korábban megszűnt „városi” státusza, a Megyei Kórházhoz csatolták. Százhúsz betegágy működik még itt, többször is megemlítettük, hogy korántsem európai körülmények között, de kitűnő szakmai sznívonalon. Mégis dönteni kellett az egészségügy vezetőinek, hogy mi legyen e korszerűtlen, elavult, felújításra szoruló házzal? A döntés Sok mindent kellett mérlegre tenni ahhoz, hogy végül a közérdeknek, a gyógyító-megelőző munkának és gazdasági meggondolásoknak egyaránt optimális megoldás szülessen. A döntés előkészítését nagy körültekintéssel végezték az illetékesek, s amikor az egészség- ügyi miniszter Baranyában járt, már csak apróbb részletkérdések maradtak nyitva. Mit is kellett eldönteni? Országos érem- biennálé Sopronban Sopron középkori belvárosában — a most helyreállított Lábas-házban — vasárnap megnyílt az első országos érem- biennálé. A kiállítás 59 művész 300 alkotását mutatja be. A Lábas-ház a tizenhatodik és a tizenhetedik század fordulóján épült. Árkádjait az 1850-es években befalazták. A második világháború idején egy bombázás alkalmával a lábazatok közé húzott falak kidőltek, s újból előtűntek az árkádok. Az ideiglenes helyre- állítás után most véglegesen helyreállították a középkori belvárosnak e híres épületét, amely ezentúl kiállítási és múzeumi célokat szolgál. Két kiállítási terme mellett otthont ad különböző múzeumi gyűjteményeknek is. Nem könnyű feladat rendezni az információkat. A budapesti Puskás Tivadar Műszgr- és Gépipari Szövetkezetről az a hír járja, hogy a magyar találmányok megvalósításával foglalkozik. Való igaz, de nem csupán ezzel, nem is akármilyen berendezés, szerkezet építését vállalják. A perpetuum mobile ötletével persze már egyre kevesebben keresik fel a szövetkezetét, nemrégiben is volt azonban Dróth József elnöknél egy lángelme, aki minden magyar lakásba holtbiztos földrengésjelzőt akart szereltetni. Azt kérte, hogy Dániában vásároljanak tízmillió kivilágítható földgömböt, s ő mindegyikbe olyan műszert szerel, amely 20 másodperccel a földrengés előtt jelzést ad. Mielőtt a találmányokról beszélnénk: a 18 telephellyel rendelkező, 100 milliós termelési értéket előállító szövetkezet fő Elsősorban azt, hogy kórházként működjön-e tovább, vagy sem? Utóbbi mellett szólnak azok a meggyőző érvek, hogy ellenkeznék az integráció és az egészséges szervezés elveivel, hogy párhuzamosan ugyanolyan betegosztályok működjenek egyazon kórház kebelén belül. Ez amolyan „szomszéd- vár" helyzetet teremtett volna. Dönteni kellett végül abban a kérdésben is, hogy ha nem kórház lesz Pécsbányán, hát akkor micsoda? A város szociális otthoni férőhely tekintetében szegény. Jóllehet az országos statisztika az átlagosnál jobb képet mutat, ez csak azt jelenti, hogy másutt még rosszabb a helyzet. Rendkívül sokan várnak elhelyezésre, a fluktuáció nincs arányban a várakozással, az együttműködés a városi és megyei szociálpolitikai apparátus között igazán példás, márhosz- szú évek óta. így született meg az a döntés, hogy a pécsbá- nyatelepi kórház helyébe egy viszonylag korszerű szociális otthont alakítanak ki, amely mintegy központja lesz a szociális gondoskodásnak Baranyában, elláthatja a szakmai felügyeletet is a területen. Már tervezik E döntéssel a legfelsőbb vezetés is egyetértett. Biztosították a hozzá szükséges anyagi erőt is, jelenleg ott tart az ügy, hogy a tervezők elfogadták a megbízást, és megkezdték a szükséges munkát. Korai volna még időpontokról beszélni, mindenesetre megjósolható, hogy e fontos társadalompolitevékenysége fémtömegcikk és műszergyártás. Az utóbbi kínálja a lehetőséget, hogy egyre korszerűbb, több területen hasznosítható, biztos információkat szolgáló műszereket állítsanak elő. Ez a feltalálók területe. Említettük, hogy nem könnyű rendezni a szövetkezettikai ügyet mind a tervezők, mind pedig a majdani kivitelező a magáénak fogja .érezni. Ez lesz a garancia rá, hogy hamar készen lesz. Van viszont egy olyan rendelet, hogy kórházi betegágyat megszüntetni nem lehet, azt valahol vissza kell pótolni. így szorosan ösz- szefügg az új szociális otthon létesítése a Megyei Kórház fejlesztési elképzeléseivel. Az „elvesztett” százhúsz betegágyat ugyanis a Megyei Kórház területén, egy új pavilon építésével pótolják. Ezzel az elképzeléssel is egyetértettek az egészségügy vezetői, s ehhez is biztosították a zöld utat. Krízisintervenció Eldöntött tehát, hogy épül majd egy új pavilon. A hatodik ötéves terv első éveiben készül el, mivel már ezt is tervezik, minden remény megvan rá, hogy így lesz. Azt viszont még csak körvonalaiban döntötték el, hogy a százhúsz ágyon milyen betegeket ápolhatnak. Sok szempont vizsgálatával hozhatják meg ebben a döntést. Fejleszt-e a POTE? Ha nem, okvetlenül létre kéne hozni egy urológiai osztályt, esetleg egy orr-fül-gégészetet. A fennmaradó ágyak egy része belgyógyászati betegek ellátására, más része pedig a szintén rendkívül fontos krízis-intervenciós osztály megindítására szolgálna. Ez nem szentírás, csak egy óvatos becslés, várhatóan ez lesz a megoszlás. Ágyszámot is épp ezért nem tudunk közölni. ről hallottakat, nos a találmányok sorát megvalósító, 480 főt foglalkoztató szövetkezetben nagy számmal dolgoznak testi és szellemi fogyatékosok is. A csökkent munkaképességűek aránya eléri a 25 százalékot, s mint Dróth József mondja: — Jól dolgoznak, részfeladatokat oldanak meg, melyekből értékes termékek állnak ösz- sze. A szövetkezetben jelenleg öt magyar találmány alapján építenek műszereket, s ezekért a feltalálóknak még fizetnek, további négy találmány még él, de már a jogdíjak lejártak. Náluk ugyanis nem fordulhat elő, hogy álmodozásszülte találmányokat vásároljanak. A találmányok megvalósítása után a forgalomból részesülnek a feltalálók, így még a piackutatásban is érdekeltek. Másrészt csak olyan találmányokat vásárolnak, melyek a szövetkezet profiljába vágnak. A NIVOCONTROL K—10/V nevű vízszintszabályzót például a szövetkezet fejlesztő gárdája alkotta, nem jelentették be találmánynak, nem tartották oJyan színvonalú alkotásnak. Közben kiderült, hogy hasonlót csak Svédországban készítettek, a Szovjetunióban tervezik a dél-budai vízderítőt, a tervezők már mindenütt kutattak, a kifejlesztés gondolata is felmerült, mígnem hazánkban találtak megfelelő szintszabályzókat. Csak belföldön 20 ezer darab kelt már el. Az igazi sztár azonban a kapacitiv szintmérő és szabályzó, a NIVOCONTROL-C1, C2, C3 és CE család. Bármely villamos jellé alakítható fizikai jellemző: hőmérséklet, nyomás, elmozdulás jelzésére és automatikus szabályzásra alkalmas. A műszerrel folyamatosan mérhető minden fajta elektromosan vezető folyadék, darabos anyag szintje, tartályok, kazánok, tárolók megbízható jelző és szintbeállító műszere. A tüzeléstechnika, vegyi-, gyógyszer-, élelmiszer- és petrolkémiai ipar, a mezőgazdaság, vízgazdálkodás és az energia- ellátás területén a víz, olaj, benzin, a savak, a lúgok, a bor, a sör, a tej szintmérését robbanásveszélyes közegben, széles hőmérsékleti skálában és nyomástartományban lehetővé teszi. Az elmúlt esztendő végén kezdték gyártani, az idén már 10 milliós értékben állítják elő, továbbfejlesztésére is megvannak az elképzelések. A KGST-n belül egyedül ők csinálják ezt a műszert. Természetesen adódik a gondolat: ebben a szövetkezetben gyorsan, hatékonyan valósulnak meg a jó ötletek, találmányok. Hazánk egyik legna- gobb „nyersanyag kincsét", a magyar szellemi kapacitást nagy általánosságban korántsem aknázzuk ilyen jól ki. — ön szerint miért nem? — Együtt jártam egyetemre egyik nagy vállalatunk főmérnökével — mondja Dróth József —, aki a miénkhez hasonló témában egész sor találmányt nyújtott be saját vállalatánál. Egy Trabant, budai öröklakás és persze sok külföldi út, megfelelő, vagy talán az átlagnál kicsit jobb élet- színvonal volt, amit elért. Elégedett volt. Néhány esztendő után azonban egyetlen találmányát sem fogadták el, sőt vizsgálat vizsgálatot követett: honnan az autó, a lakás, az adriai nyaralás. Az új gondolatai, ötletei, értékes szellemi termékei azóta az íróasztalában fekszenek. Pedig megvalósításuk során nagyvállalati keretek között jelentőségük sokszorosa lenne annak, amit mi produkálunk . . . Értesítjük kedves vendégeinket, hogy a Kazinczy éttermet szeptember 10-én ismét megnyitottuk Az étterem reggel 7 órától 17.30 óráig önkiszolgáló rendszerben üzemel. , Gyors reggelizési lehetőségi Zónaételek, készételek, frissensültek egész napon át kaphatók! 18 órától 23, szombaton 24 óráig az éttermet ZENÉS SZÓRAKOZÓHELYKÉNT üzemeltetjük. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket! MECSEKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT E z a fejlesztés nagyot lendít a Megyei Kórház működésén. ™ Ha mindez elkészül, s a többi elképzelés — a központi sterilizáló megépülte, a még fel nem újított épületrészek felújítása, a központi laboratórium és kórbonctan bővítése, — megvalósul, egy csaknem komplett kórháza lesz Baranya megyének. Kampis Péter Miklósvári Zoltán vXvXvX;XvX;X;XvXvXvXvX;XvX;X;X;X;XvX;XvX^^ ■••:■ Szociális olt Hon Pécs banyán Lombosi Jenő
