Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-11 / 250. szám
1977. szeptember 11., vasárnap Dunántúli napló 3 MEDDIG 1ERJE9 0 TERVEZD „SZDBUDSÁGR”’ Kölcsönös fegyelmet a beruházásoknál! Az átadási határidőit legyenek reálisak Az együttműködési szerződés ne csak papír legyen tij típusú panellakások a Petőfi utca és a Nagy Jenő utca kereszteződésénél A beruházás, a beruházási helyzet fogalmával gyakran találkozik az újságolvasó. Határidő előtt készült el egy létesítmény, vagy jóval utána, több volt-e a költség a tervezettnél vagy netán kevesebb? Évente a megye sok-sok városában vagy községében többféle új létesítmény készül el vagy épül, és bárki tud jó példát is és rosszat is. S hogy a jó példák vannak-e többséggel, vagy a kevésbé jók, — ez már fontos politikai-gazdasági kérdés. A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1977. áprilisában több intézkedést hozott a beruházási tevékenység javítása érdekében. Ezek egyike volt, hogy — fi- gyelembevéve a kedvező pécsi tapasztalatokat- — a megye más városaiban és községekben folyó beruházásokat is tekintsék át az érdekeltek és a helyben meg nem oldható gondokban megyei szinten tegyük meg a szükséges intézkedéseket. A megye városaiban és községekben folyó beruházások csaknem teljeskörű áttekintése (városonként és járásonként) júniusban megtörtént. A koordinációs megbeszélések résztvevői érezhették, a megyei, a városi és a járási pártbizottságok segítő és ellenőrző szándékú részvételét. Ennek is köszönhető, hogy a vitás kérdések egy részében helyben kialakulhatott az egyeztetett álláspont. A városi és a járási koordináció alkalmával nyitva maradt és saját hatáskörben meg nem oldható problémák megoldásához pedig a koordinációs megbeszélések résztvevői 39 esetben a megyei szervek segítségét kérték. Ezek egy része általános jellegű intézkedést igényel. A beruházói magatartás legfőbb hiányossága továbbra is az, hogy a pénzügyi feltételekkel összhangban nem álló naturális célokat határoznak meg, illetve próbálnak megvalósítani, s ha ehhez kevés az előirányzott pénz, akkor az árnövekedést hibáztatják. Ez elfogadhatatlan. Az építőipari termékek árai nem emelkedtek olyan mértékben, mint a költségek. S míg az árnövekedés az árpolitikai intézkedések következménye, addig a költségnövekedésben benne vannak azok a pénzügyi feltételekkel összhangban nem álló álmok, amelyeket a beruházók vagy a tervezők — esetenként közösen — vetnek papírra és fogadnak el. Még mindig nem kielégítő a szerződéskötési fegyelem. Elég sokszor esett már szó erről a kérdésről a Dunántúli Naplóban is. Ügy látszik, hogy a szerződéses fegyelem javításához fűződő népgazdasági érdek figyelmen kívül hagyásával a szerződéskötés a részérdekeket képviselők kezében taktikai tényező. A szerződés- kötés körüli viták elhúzódása akadályozója a tervszerű gazdaságszervező munkának. A szerződésben vállalt kötelezettségek határidőre való teljesítése sem jellemző. Elég sokszor szóltunk már arról, hogy egy-egy beruházás nem valósult meg a szerződés szerinti határidőre. Azt hiszem, azzal tudnánk előbbrelépni, ha határidőcsúszások esetén minden beruházó a népgazdaságnak vagy az adott szervezetnek okozott kárt figyelembe- véve megállapítaná a mulasztók felelősségének mértékét is. A beruházásokban érdekelt szervezetek vezetői bizonyára nagyobb figyelmet fordítanának arra, hogy a kötelezettségek teljesíthetőségét már a vállaláskor megfelelően mérlegeljék, azután pedig gondoskodjanak arról, hogy a vállalt kötelezettségek teljesítésének feltételeit az általuk irányított szervezeten belül megteremtsék. A megyei, városi, járási és községi vezetőknek pedig azt kell elősegíteniök, hogy a feltételek hiányában erőn felüli kötelezettséget ne kényszerüljenek vállalni a tervezők, illetve a kivitelezők. Általános érvénnyel azt mondhatnám, hogy számoljon mindenki jobban a realitásokkal, amikor kötelezettséget vállal, még akkor is, ha a realitás kedvezőtlen. Az új szigetvári iskola A beruházásban közreműködők gyakran nyilatkoznak arról, hogy ők mindent megtettek, de az „objektív nehézségek" .... Több nagyobb létesítményre „együttműködési megállapodás"-t is aláírtak. Ezek egy része menetközben jól segítette a partnereket a munkában. Egyes beruházások megvalósításának folyamatát tekintve azonban az embernek az az érzése támad, mintha nem a létesítmények megvalósítására fogtak volna össze. Az együttműködési megállapodások „társadalmi értékét" növelni kell! — ez fogalmazódik meg a koordinációs munkával kapcsolatban szerzett ismeretek alapján. Jó lenne, ha az együttműködési megállapodásokat az aláírók elővennék az irattárból és először saját maguk vonnák le a megfelelő következtetéseket. Az általunk levonható következtetések is többfélék lehetnek. Egyet kiemelve: az együttműködési megállapodásról ne akkor szóljunk elismerően, amikor ünnepélyesen aláírják, hanem akkor, amikor teljesítették a szankció nélkül (?), „becsszóra" vállalt kötelezettségeket. A koordinációs értekezleteken elhangzott észrevételekés a megyei szintű intézkedést igénylő problémák között feltűnően sok volt a tervezők munkájával és magatartásával kapcsolatos észrevétel. A tervezői kapacitás szűkösnek bizonyult, a generál- és társ- szervezői kapcsolatok nem mindenben kielégítőek, a szakhatósági követelmények érvényesítése a tervező munka során nem kielégítő, a tervezők a beruházó által megjelölt pénzügyi feltételeket figyelmen kívül hagyják. (Pedig a „tervező szabadsága” erre nem terjed ki.) Persze az is igaz, hogy ez ideig nem sok tervdokumentációt adott vissza a beruházó a fenti követelmények figyelmen kívül hagyása miatt. Sokat segítene beruházási gondjaink csökkentésében, ha több létesítmény épülne típusterv szerint. Szervezettebben és eredményesebben kell foglalkozni a típustervekkel: beszerzésükkel és adaptálásukkal egyaránt. A beruházásokat tárgyaló értekezletek tapasztalatai bebizonyították; — helyes, ha a beruházónak, a tervezőnek, a kivitelezőnek és más közreműködőnek egy asztal mellett közvetlenül kell információt adnia a soron következő feladatok meghatározása érdekében, vagy éppen magyarázkodnia kell. Ez a módszer nem teszi lehetővé a rögtönzést, amiről néhány közreműködőnek — éppen gazdasági szervező munkánk eredményesebbé tétele érdekében — ideje lenne leszoknia, — ha a beruházási tevékenység időszerű kérdései viszonylag egyidöben kerülnek napirendre a városokban és á járásokban, akkor eredményesebben tudunk a megyei szintű intézkedést igénylő feladatokkal foglalkozni. A beruházási munkában természetesen nemcsak gondok, hanem eredmények is vannak. A leírtak szükségszerűen a kedvezőtlen jelenségekkel foglalkoznak. Szükségszerűen, mert olyan értekezletek tapasztalataiból következtek, amelyeknek feladata volt a gondokat számba venni, tisztázni és megoldást találni. S ezt kell tennünk állandóan, ha eredményeket akarunk. Dr. Dányi Pál Sívilágbajnokság 250000 látogatóval Lahti bemutatkozik a világnak Lakóházépítési kiállítás Testvérvárosunk küldöttsége Pécsett — Lahti bemutatkozik a világnak. Két eszközt is találtunk, amivel a népek közvéleménye elé lépünk: a sivilágbajnokság a télen és a lakóház-kiállítás a jövő nyáron. Büszkék vagyunk a síparadicsomra, amit 25 millió márkáért teremtettünk, és a kiállításra, amelynek tervezésében Finnország egész épi- tészgárdája részt vesz — mondotta Markku Ahtela Lahti városkormányzatának elnöke. Testvérvárosunk kormányzatának — a képviselőtestület 11 tagú bizottságának — öt fős küldöttsége baráti látogatáson a héten Pécsett tartózkodott. A két város vezetői áttekintették Pécs és Lahti kapcsolatait és megállapodtak a továbblépés újabb formáiban. Markku Ahtela, a Lahti Bank igazgatója, a küldöttség vezetője tegnap fogadta a sajtó képviselőit. 1500 lakás évente — Elnök úr! Egy éve jártam Lahtiban, csodáltam az önök vállalkozó szellemét, fejlődésüket, a racionális problémamegközelítést és a szívósságot, ahogy keresztülviszik, amit elhatároztak. Mi történt az elmúlt évben? — Mint Finnországban mindenütt, Lahtiban is egy csomó gazdasági problémával küszködünk. Többek között a munka- nélküliséggel. Törekvésünk az, hogy ezeket a problémákat elimináljuk és biztosítsuk a város fejlődését. Az világos, hogy ilyen gazdasági helyzetben nagy távlatú tervezésre lehetőségünk nincsen. De például a lakásépítés programját nem vagyunk hajlandók csökkenteni. Célunkét, évi 1500 lakást, biztosítani tudjuk. S ha a magánvállalkozást is figyelembe vesszük, akkor bizonyos élénkülés jelei a gazdaságban is észlelhetők már. ön az év legjelentősebb produktumát kérdi. Ez a sístadion kiteljesítése. Nem tagadjuk, erre büszkék vagyunk. Igaz, az állam is benne volt a költségek 60 százalékával. A finn állam nem szokott ilyen bőkezű lenni, de ezzel a beruházással Lahti Finnország legjelentősebb téli sportközpontjává fejlesztette magát. Építettünk egy 250 lakást magában foglaló olimpiai falut is, ahol 600 sízőt tudunk elhelyezni. Javarészt bérház külsejű, de vannak családi ház típusú lakások is. A vb után, jövő nyárig, még építünk családi házakat bemutató jelleggel, és lakóházkiállítást rendezünk. Mivel itt mindenben a legmodernebbet kívánjuk bemutatni, egész Finnország 'részt vesz a tervezésében. Büszkék vagyunk iparunkra — A város lejlődésének alapja a gazdaság, elsősorban az ipar. Olvastuk, hogy a magyar miniszterelnök júniusi látogatása során nagy elismeréssel szólt az önök iparáról. — Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy Lázár miniszterelnök úr Lahtit programjába iktatta, és örülünk, hogy pozitív képet alkotott. Lahti igen nagy mértékben exportra termel. Vezetünk a bútoriparban, jelentős az elektrotechnikai és papírfeldolgozó iparunk. Igen fontos, hogy bővüljenek kapcsolataink. S miért ne Magyarországgal is?! Mi bátran kínáljuk termékeinket, mert amit iparunk készít, az kifogástalan. A város, mint olyan, ipari vállalatokkal nem rendelkezik. Közvetlenül nem veszünk részt az ipar fejlesztésében, de minthogy érdekünkben áll, hogy ipari üzemek létesüljenek, mert az adó nagy része onnan adódik, a területet bérbe adjuk a vállalkozóknak. A vállalatok vezetőivel rendszeresen összeülünk, tájékoztatjuk egymást, hogy a gazdasági életbe lendületet vigyünk. Sok szállal — önökben a januárban megválasztott új városvezetést köszönthetjtük Pécsett. Milyen programmal lépett az új vezetés a lahtiak elé? Más szavakkal: testvérvárosunk lakossága az ezredfordulóra a mostani 95 ezerről 150 ezerre nő. Hogyan képesek lépést tartani az infrastruktúrában ilyen tempóval? — A lélekszám nem követi az elképzelt ütemet, és a lakosság az ezredfordulóra nem fogja elérni a várt számot. Nem tartjuk tragédiának, hogy a robbanás nem következett be, mert a szerényebb fejlődés minőségi megoldást tesz lehetővé. Nagy programjaink nincsenek. ötéves tervekkel dolgozunk, de annak minden évét megnézzük. Felmérjük a várható fejlődés mértékét, és a város felkészül, hogy az infrastruktúra alkalmas legyen mindenki kiszolgálására. A lélekszám emelkedésétől nem félünk, mert bőven van be nem épített terület. Ez az új lakóterület azonban távol van, és a közművesítés költségei magasak. De a leglényegesebb közművek közül a szennyvíz- és az erőműkapacitás olyan, hogy sokkal nagyobb nagyságrendet is képes ellátni. Ivóvíz- problémánk — minthogy szinte vízre épültünk — nincs. Finnország legmodernebb kórházát az elmúlt években mi építettük fel. Férőhelyünk elegendő, bár bizonyos műtétekre most is hosszasan kell várni. Iskolákban sem az a feladatunk, hogy a férőhelyek számát bővítsük, hanem a minőségre törekedhetünk. Például a lakóházkiállí*tás kapcsán egy alsótagozatos általános iskolát is építünk. — Minden városvezetés arra törekszik, hogy sajátos rendezvényekkel is hírnevet szerezzen, vonzást gyakoroljon és kulturális kisugárzást bizositson az országra, örülünk, hogy Lahti- ról egyre többet hallunk és olvasunk. — Mi sok szállal akarunk benne lenni a kulturális életben. Szabadjon említenem a nemzetközi író-szemináriumot, ezt az idén rendeztük. Bien- nálé formájában plakát-világ-' kiállítást tervezünk. És törjük fejünket azokon az eszközökön, amelyekkel Lqhtit ismertté tehetjük. Egyik ilyen lehetőség a testvérvárosokkal való együttműködés. Vendégszerető nép vagyunk és az a törekvésünk, hogy látogatóink gazdag élményekkel térhessenek haza. — A télen, mint már említettük, Lahtit fogjuk nézni minden este a tévében. Hogyan készültek fel a sivilágbajnok- ságra, mire számíthatunk? — Természetes, hogy Lahti nagy tervekkel néz a vb elé, és igyekszünk azt a magunk javára is kihasználni és előnyös képet adni magunkról. Ezer újságíró fogadására készültünk fel és a legkorszerűbb munkafeltételeket, a legváltozatosabb programokat biztosítjuk számukra. 250 000 látogatót várunk. A világbajnokságot Urho Kekkonen elnök nyitja meg, aki mint ma- gánémber mindvégig részt vesz a versenyen. Maga a létesítmény 90 és 70 méteres ugrósáncaival, edzőtermeivel, éttermeivel — ígérem — méltó lesz az eseményhez. Új formák — Elnök úr! Mi szívből örülünk, hogy évről évre többen jönnek hozzánk. Baráti kapcsolataink két évtizedesek. A technika és az anyagi lehetőségek lehetővé teszik, hogy sokoldalúbb kapcsolatokat teremthessünk. Önök milyen lépéseket szorgalmaznak? — Delegációnknak módjában állt Pécs város vezetőivel hivatalos tárgyalásokat folytatni és több új együttműködési formáról is szó esett. Nagy örömmel fogadtuk a javaslatokat. Szeretnénk az együttműködésbe minél nagyobb számú csoportokat bevonni. Ha több alkalom jut a megismerkedéshez, sok előítéletet sikerül megszüntetni. Nagyon lényegesnek tartom a két város építészei és városrendezői közötti kapcsolatot. A PTV-nél tett látogatásunk során ugyanis kiderült, hogy tudunk mit nyújtani Pécsnek, de mi is találunk átültetésre érdemes dolgokat. Azoktól a lahtiaktól, akik korábban itt jártak, csak jót hallottunk. Amit tapasztaltunk, meghaladta elképzelésünket, úgyhogy összeesküvést szőttünk: magánemberként újból visszatérünk. Báling József Markku Ahtela, a finn küldöttség vezetője
