Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-07 / 246. szám

e Dunántúli napló 1977. szeptember 7., szerda Hangar oruos tengeruízxel gyógyított Dr. Fodor Géza tudományos A szulimáni török gát kutatásai az Adrián „Die Abteilung zum guten Herzen” főorvosa Zágrábban Dr. Fodor Géza korabeli fény­képe Magyarországnak már régen nincsen tengere s ha élvezni akarjuk kellemetességeit vagy kihasználni kereskedelmi-közle­kedési előnyeit, úgy más or­szágok, népek vendégszeretetét kell igénybe venni. Utolsó ten­gerrésze a Quarnero-öbö! volt, partján Fiume kikötővárosával, amelyet az első világháború után D'Annunzio kéteshírű köl­tő és forradalmár szabadcsa­patai szálltak meg és azután csatolták Olaszországhoz. A második világháború befejezé­se óta Rijeka néven Jugoszlá­via fontos kikötője és a ma­gyar tengerjáró hajók egyik ki- és berakodó helye. A várossal szinte egybeépülve fekszik Opotija (a monarchia idejében Abbázia), legalább másfél szá­zada kellemes klímójú, kedve­ző fekvésű, jelentős tengeri üdülőhely, ahol a múlt század végétől az I. világháború kitö­réséig végezte balneológiái kutatásait dr. Fodor Géza or­vos, budapesti egyetemi m. ta­nár. A magyar közegészségügy megalapítójának, dr. Fodor Jó­zsefnek volt a fia s a kutató­szellemet orvosapjától örököl­te. Budapesten 1867. november 12-én született s 1889-ben avatták doktorrá. Korányi pro- feszor klinikáján kezdte meg munkáját s hamarosan a nagy­hírű professzor első assziszten­se lett. 1893-ban állami ösz­töndíjjal Európa leghíresebb • klinikáin gyarapította tudását. Visszatérése után, 1897-ben A vér és anyagcsere kór- és gyógytana című tanulmányával a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán magántanárrá ha­bilitálták. Több tudományos munkáját publikálta az Orvosi Hetilapban, a Magyar Orvosi Archívumban és számos külföl­di orvosi lapban, a cukorbaj, a húgyutak megbetegedései és — hűen az apai hagyomá­nyokhoz — a higiénia téma­köreiből. Súlyos mellhártyagyulladás után az Adria mellé, Abbáziá­ba (a mai Opatija) ment egészségét helyreállítani. Ekkor szerezte az első közvetlen ta­pasztalatokat saját magán, a tengeri klíma és a tengervíz gyógyító hatásáról. Gyógyulá­sa után ott maradt Abbáziá­ban és végleg letelepedett. 1898-ban Abbázia fürdőorvosá­vá nevezték ki, amelynek kö­vetkeztében nagy számú pa- cientura került orvosi ellenőr­zése alá és ezeken megfigyel­hette a tenger és a tengeri klíma gyógyító hatását. Nagy érdeklődéssel fordult a bal­neológia és a thalassotherápia felé, amely a monarchia je­lentős nagyságú tengere elle­nére tudományosan meglehe­tősen mellőzött volt. Dr. Fodor előtt az ember és a tenger kapcsolatának sok évezredes ismerete állott. Dön­tő módon hatott az emberiség történelmére az a tény, hogy földünk kétharmadát víz borít­ja s az élet csírája is itt kelet­kezett. A tengerparti népek ős­idők óta használták a tenger­vizet, mint gyógymódot és gyógyszert. Avicenna, az ókor híres arab orvosa is ajánlotta betegeinek. Fürödtek benne, vi­zét itták s tengeri növények, szivacsok porát, hamuját kül­sőleg és belsőleg egyaránt al­kalmazták betegségek egész sora ellen. Persze a mai or­vostudomány ismeretei és fel- készültsége mellett ezek a módszerek bizony kuruzslásfé- lék voltak, de sok esetben mégis használt. Tény az is, hogy a tengerparti lakók szí- vósabbak, egészségesebbek, a járványokkal szemben ellenál­lóbbak voltak a belső száraz­földi népeknél. A vizek sokféle ásványi sót, elemeket tartal­maznak s ezek fejtik ki gyó­gyító hatásukat. E vizek közé tartozik a tenger is. Nem vé­letlen, hogy az ókori kultúrák, szervezett hatalmak csaknem mind a tengerpartokon ala­kultak ki és virágoztak. Ezt bi­zonyítják az elmúlt évezredek birodalmainak, a föníciaiaknak, az egyiptomiaknak, a görögök­nek és a rómaiaknak létezé­sei. Az egészségesebb népek tartósabb, kulturáltabb államo­kat tudtak szervezni és mind­ezt a tenger jótékony hatásá­nak köszönhették. Az évezre­dek folyamán a tenger gyógy- hatása feledésbe merült s csu­pán közlekedési szerepe ma­radt meg. A mai ember tapasztalata pedig az, hogy néhány hetes tengerparti üdülés valóban hatásos, általános regeneráló­dást ad. Akinek alkalma van hosszabb időt tölteni a ten­gerparton, az valósággal új­jászületik, amint azt Russel an­gol/orvos 1750-ben a mirigy­megbetegedések tengervízzel való gyógyításáról írt könyvé­ben állította. Dr. Fodor Géza, bár sok te­kintetben követte orvoselődei­nek, Avicennának, Russelnek a tapasztalatait s azokat saját megfigyeléseivel összehasonlí­totta, ő a külső tényezők mel­lett a tengervíz kémiai alkotó­részeinek "hatását kutatta a modern tudomány eszközeinek felhasználásával. Elsőként a Quarnero vizét analizálta, amelynek egy lite­re 3,7810 gramm különféle ás­ványi és organikus anyagot tartalmazott; legnagyobb meny- nyiségben konyhasót, 2,9027 grammot. Az összes európai tengerek között az Adria vizé­nek a sótartalma a legna­gyobb s ennek köszönheti cso­dás tintakék színét is. Hőmér­séklete a legkedvezőbb, mivel a négy téli hónapot — de­cembertől márciusig — leszá­mítva, amikor 8—11 Celsius- fok, áprilistól már 15—19 Cel- sius-fok és még szeptemberben is 20 Celsius-fok. Mindezek olyan nagyszerű adottságok, amelyek kedvező lehetőséget adtak a tenger segítségével SZABADALMI LEIHAS * HMMIII i.l/\ M.YM V TAXÁM ABAZZíABAN A Marina sterilizált ivóvíz sza­badalmi leírásának címlapja s megállapította, hogy a sza­bad tengeri fürdők maximum 15 percig tarthatnak, így a leghatásosabbak. Különösen az időseket óvta az elnyújtott für­dőzéstől. Párhuzamosan végez­te kutatásait a belsőleg ada­golt tengervízzel. A tengervizet nagy nyomás alatt 112 Cel- sius-fokra hevítették és így bakteriológiailag teljesen steril folyadékot nyert, amely kémiai összetételében semmit sem változott. Az így kezelt tenger­vizet Marina névvel 1904-ben szabadalmaztatta s palackok­ba töltve Európa-szerte gyógy­szertárak hozták forgalomba. A tengeri fürdők külső és a Marina belsőleges használatá­val számos betegségnél, így az idegártalmaknál, vérsze­génységnél, étvágytalanságnál, gyomor- és bélhurutnál, a lég­utak krónikus hurutjánál, cu­korbajnál és a tbc enyhébb eseteinél ért el határozott ja­vulást. Kutatásainak és gyógymód­jának eredményeit 1903-ban a Budapesti Orvosi Újságban nyilvánosságra hozta. „Tagadhatatlan, hogy a ten­geri fürdők alkalmazásának az ember szervezetére óriási be­folyása van, ezen befolyásu­kat érvényesítik az anyagcseré­re, a vérkeringésre, a vérkép­zésre, az idegrendszerre, sőt mondhatjuk az egész szervezet összes élettevékenységére" — írta tanulmányában. Az európai balneológusok 1904-ben Abbáziában tartott kongresszusán orvostársai előtt számolt be kutatásairól és eredményeiről. 1910-ben Zent­ralblatt für Thalassotherapia címmel e tudománnyal foglal­kozó szaklapot indított s ku­tatásaival nemzetközi viszony­latban is olyan tekintélyes ne­vet szerzett magának, amely­nek eredményeire ma is érde­mes felfigyelni. Különösen a turizmus korszakában, amikor sok százezren keresik fel a ten­gert. Katonam'entő főorvos a helyőrségi kórházban A tudomány és a természet kapcsolatai történő gyógyításhoz. Kezdet­ben csak külsőleges gyógy­módként használta a tengert BUDAPESTI ORVOSI C.ISAti TUDOMÁNYOS KOZLtMENYBl A tengervíz mint gyógy szer FODOR OeZA dr. •Sír BUDAPEST Dr. Fodor Géza tanulmánya a Budapesti Orvosi Újságban. Tudományos és gyakorlati or­vosi munkáját az I. világhábo­rú kitöréséig végezte s akkor őt is behívták katonai szolgá­latra. De ezt megelőzően a tengerpart közegészségügyének terén is hathatósan munkálko­dott. Elnökhelyettese volt az általa még 1898-ban alapított abbáziai és fiumei orvosok egyesületének. Létrehozta az adriai élővilág Aquariumát. Megakadályozta az Abbázia— Fiume környéki erdők pusztí­tását s ezzel korát megelőzve felismerte a környezetvédelem fontosságát. A közélet minden területén dolgozott s különö­sen szívügyének tekintette az idegenforgalmat. Orvostársai­val megírta Abbázia nagy mo­nográfiáját, Abbázia als Ku­rort címmel. A szegények meg­segítésére megalapította a Hu­manitás egyesületet. Mindezekből ragadta ki 1914-ben a háború, amely Zágrábba, az ottani k. u. k. helyőrségi kórházba szólította. A kórház belgyógyászati osz­tályának a vezetésével bízták meg ezred-, majd törzsorvosi rangban. A háború befejezé­séig állott e helyen s az évek során — háborúellenes néze­tének megfelelően — ezrével mentette meg a fronttól, a ha­láltól a horvát fiatalságot. A sebesült, a beteg, a gyenge fizikumú férfiak harctéri alkal­masságát kellett felülvizsgáló­bizottsági főorvosnak elbírál­nia. Dr. Fodor, akiket csak le­hetett, áldiagnózisok alapján sorra felmentette a harctéri szolgálat alól. Fodor ezred- orvos, e számára kockázatos tevékenységének híre kelt a horvát fővárosban, és, a hely­őrségi kórház belgyógyászati osztályát „Die Abteilung zum guten Herzen" néven emleget­te a nép. A jó szív a háború után elnyerte jutalmát. Dr. Fo­dor nem kívánt az olasszá lett Abbáziába, Fiumébe visszatér­ni. Amikor Horvátország ki­mondta elszakadását a monar­chiától, dr. Fodor ama kevés magyar állampolgár közé tar­tozott, akik maradhattak. A Horvát Nemzeti Tanács felkér­te, hogy maradjon és mint polgári orvos dolgozzék a hor­vát főváros közegészségének területén. A jugoszláv vas­utak zágrábi igazgatóságának egészségügyi főnökévé nevez­ték ki. Rövid betegség után, 1927. május 11-én — ötven évvel ezelőtt halt meg, sírja a zágrábi temetőben van. Családjából halálakor négy gyermeket hagyott hátra, akik közül egy meghalt, egy az USA-ban él leányánál, ketten: Fodor József és Fodor Amália (Franjo Cencic mérnök felesé­ge) ma is Zágrábban élnek és megmaradtak magyarnak. Az utóbbi években dr. Pá­ter János pécsi egyetemi tanár foglalkozott a neves magyar balneológus orvos életének és munkásságának felkutatásával s emlékeinek összegyűjtésével. Számos dokumentumot kapott a zágrábi leszármazottaktól s azok egy része a budapesti Semmelweis Orvostudományi Múzeumban van. [gy dr. Fodor Géza édesapjának, dr. Fodor Józsefnek az a bíborköpenye is, amelyet higiéniai munkás­ságának elismerése alkalmából o cambridge-i egyetemen tör­tént díszdoktorrá avatásakor kapott. Dr. Páter János tavaly hirtelen meghalt, munkáját be­fejezni nem tudta s a nála maradt Fodor-dokumentumok sorsa ismeretlen. Dr. Fodor Géza tudományos munkássága ma is érvényes, s aki teheti, használja fel a maga javára a tenger — a természet ingyen ajándékát. Kelenváry János A szultán mérgesen tépte szakállát meséje és a valéság Ali Portugot nyakon találta egy ágyúgolyó Minden falunak megvan a mondás öregje, csak a lélek- kulcsot kell megtalálnunk, hogy a mesezsilipet megindítsuk. Egy szulimáni öreg, Szuhanek Józsi bácsi meséli: — Szulimán szultán a turbé- ki sátrában megesküdött: „Ha egész Magyarországot kell is elvesztenem, addig nem me­gyek el Sziget alól, míg el nem foglalom." Régen volt ez már. De mint szulimániak még gyer­mekkorunkban hallottuk, hogy a szigeti vár elfoglalását ez a kis domb könnyítette meg. A kis dombnak mondott emelkedés Szulimán előtt pár száz méterre délre fogja át az Almás-patak völgyét. A nép em­beremlékezet óta útrövidítésül használta, ha Mozsgóra gya­logolt paphoz-jegyzőhöz-orvos- hoz. Az emelkedést átszelő Al­más-patakon szál gerendán kellett átegyensúlyozni. Nyári vízapadáskor, vagy a meder- tisztítás alkalmával a dombocs­ka szélességében hatalmas, szenesre feketedett tölgygeren­dák emelkedtek ki a mederből. — Látja, fiam! Itt, a partom- ladékban most is kikukucskál az egyik gerendavég. Pedig de régen verték a földbe szegény, rabnak fogott apáink. Szuhanek bácsi meséjéhez lapozzuk fel az írásokat. A tö­rökök által „sárfészeknek” ne­vezett szigeti vár legnagyobb biztonságosságát az Almás-pa­tak évszázados mocsárvölgye adta. Ha a Zrínyi-korabeli óvá­ros Patai kapujától a mai 6-os út nyomvonalán a konzervgyá­rig haladó utat hatalmas gát­nak vesszük, érthető a vár kö­rül felduzzasztott tórendszer védelmi értéke. Ali Portug — ez a portugál kalandorból törökké lett rene­gát „műszaki" főtiszt - nagy katonai erőket vetett rá a töl­tés elfoglalására, illetve átvá­gására. A töltés épenmaradá- sának védelmében haltak hősi halált Dandó Ferenc és Rado- ván Jakab. Mindketten a védők legvitézebb tisztjei voltak. A gáton mintegy 200 török esett el. Józsi bácsi körülmutat a Ba- kitya-domb felé. — Itt végig, egészen Szigetig hatalmas tölgyes volt. Az a pár tölgyfa, amit a Bakitya al­jában még lát, abból az idő­ből való. Mert a tölgy ezer évig is elél. A mese visszakanyarodik a törökhöz. — Az öreg szultán esténként mérgesen tépte a szakállát. hogy a várat még nfem foglal­ták el. Pedig annyi volt a tö­rök, hogy minden magyarra száz is jutott. Itt volt a sátruk a Bakityán. — Aztán egy napon fényes szerszámos lovon, sok kísérővel nagyszakállú basa jött. Az öregek azt mondták, azért, mert itt a legkeskenyebb az Almás-patak völgye. Akkor még nem volt ilyen szabályos az ár­ka. Ezt már a törökök után a Festeticsök ásatták. A viz ak­kor még csak össze-vissza folyt. Egészen Szigetig csupa mocsár volt. — A nagy basa elvógtatott és másnap annyi férfit hajta­tott ide, mint a fűszál. Ezek minden népből voltak. Rabok. Magyarok is. Nagy munka kez­dődött. Csattogott a fejsze. Dőltek a tölgyek. Ágakból nagy négyzeteket eszkábáltak össze, és befonták mint a sö- ványkerítést. Az alkotmányokat lerakták a mocsár fenekére. Az ágak vékonyabbjából rőzsekö- tegeket csomóztak. Nem volt megállás, mert azonnal csatto- aott a hátakon a vizezett szíj­korbács. Egy nap és egy éjsza­ka elkészült a völgyet lezáró hatalmas gát. Az írások folytatják: Augusztus 11-én éjjel a tö­rök átvágta az óváros déli ol­dalán húzódó töltést, s a tó vize rohamosan lefolyt. Mivel az Almás-patak vizét az észa­kon épített gát elzárta, a nagy szárazságban a várat körülve­vő tó feneke napok alatt kiszá­radt. Ali Portug hatalmas töl­téseket, töltésutakat építtetett a vár faláig. A győzelmet azon­ban nem érte meg, mert a töl­tésépítés irányítása közben egy kisebb ágyúgolyó nyakán talál­ta, és halálát okozta. — Azért nekünk is maradi valami hasznunk a „Török-gát­ból” — fejezi be a beszélgeté­sünket Szuhanek Józsi bácsi. Mivel a török sokáig itt volt az országban és a gátra szüksége volt, a víz elöntötte q mélyebb helyeket. így lettek Szentmór- tontól Csertőig a ma is megle­vő halastavak. L. J. Melyiket válasszuk? Pécsett a II. kerületi utcák névtáb­láin megfigyelhető, hogy közismert történelmi személyek (Kossuth, Széche­nyi stb.) nevét keresztnevükkel együtt tüntetik fel újabban. Rendjén is vol­na ez, ha következetességgel történ­nék. De a Perczel utcánál már nem tudjuk, melyik Perczel a névadó. Mivel a Széchenyi tér felöli bejáró­nál hiányzik az utcanévtábla, talán még nem késtünk el javaslatunkkal. Az eléggé kiterjedt Perczel család tagjai közül többnek is volt kapcso­lata Péccsel, Baranyával. így töb­bek között: Perczel Béla Pécsett kezdte el tanulmányait, 1875-ben igazságügyi miniszter lett. Perczel Béni huszonegy éves korában Bara­nya megye első aljegyzője, később az ország belügyminisztere. Nevéhez fűződik a polgári házassági törvény előkészítése és a pécs-budapesti vasút létrehozása. És még mindig nem említettük Perczel Mórt és Mik­lóst, Vörösmarty Mihály két kiváló neveltjét, a szabadságharc hőseit! Közülük Miklós a pécsi Perczel utca névadója. Perczel Miklós 165 évvel ezelőtt, 1812-ben született Bonyhádon. Húsz éves korában Baranya megye aljegy­zője, a baranyai reformerek egyike; 1848 márciusában Baranya vármegye követe, Pécs város díszpolgára, majd a 7. honvédzászlóalj nemzet­őri őrnagya, aki a szabadságharc bukása után menekülni kényszerül. Az alkotmányos élet helyreállítása után Perczel Miklós hazatér viszon­tagságos amerikai bujdosásából, s 1868. május 26-án Baranya vármegye és Pécs város főispánja, a főrendi­ház tagja. Naplója a szabadságharc történetének értékes dokumentuma. Baj van a Kisfaludy utca nevével is. Az északi részen Kisfaludy Sándor neve olvasható az utcanévtáblán, a déli szakaszon pedig csak ennyi: Kisfaludy. Mivel Kisfaludy Károly bátyjánál sokkal haladóbb szellemű volt, Mohács című elégiája feltételezi a csatahely megtekintését is, az volna a kívánatos, hogy Sándor he­lyett Károly kapjon utcanevet, vagy maradjon meg a régi állapot, amely mindkét Kisfaludynak emléket állít. (Itt jegyezzük meg, hogy a pécsi Koszits család rokonságban van a Kisfaludyakkal.) Ha már a Perczel utcánál kötöt­tünk ki, hadd szóljunk egy másik ér­dekességéről isi A Perczel utca 2. számú ház falán ez olvasható: PIÉRT 15 LERAKAT. Mindenütt kerestük a tizenöt raktárt, de csak egyre buk­kantunk. Ezt a táblát is a Szabadság utca 28. számú ház falán fedeztük fel: PIÉRT KERESKEDELMI VALLALAT 15. sz. lerakató. így a helyes; a Perczel utcai táb­la félreérthető, téves. Azt hinné az ember, hogy a PIÉRT-nek Pécsett 15 raktára van. A Szabadság utca 24. számú ház falán is érdekes táblára találtunk: BARANYA MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VALLALAT ÁLLÓESZKÖZ RAKTARA Szerényen megjegyezzük, hogy a cégtábla harmadik sorának aláhú­zása nem tőlünk származik. Minden bizonnyal a vendéglátó vállalat igyekszik felhívni a figyelmet nem elfekvő készleteire. Tóth István dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents