Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-01 / 240. szám
6 Dunántúli Tlaplö 1977. szeptember 1., csütörtök A szervezésfejlesztési intézkedések eredményei Kézi munkát - több ésszel Az ötödik ötéves tervben a Pécsi Kesztyűgyár igencsak magasra telte a mércét, jelentős termelés- és exportfelfutást irányzott elő. Célkitűzéseink megvalósítása természetesen nem nélkülözheti a vállalati szervezés színvonalának emelését, éppen ezért ötödik ötéves tervünk egyik fontos fejezeteként dolgoztuk ki az 1976—80- ra szóló középtávú szervezés- fejlesztési programunkat. Hol tartunk ennek megvalósításában? Zárt ciklus Az idei nyáron avattuk új pécsi kesztyűgyárunkat, ahová a korábban barakkban dolgozó gyáregységünk költözött be. A korszerű gyárban a termelés megkétszereződik, a folyamatos, felfutás utón évi félmillió pár kesztyű-többlettermelésre számítunk. Bőrkesztyűben lényegében az új kesztyűgyár belépése biztosítja döntően az ötödik ötéves tervidőszakra előirányzott termelésnövekedést. Az új gyárban csehszlovák tapasztalatok felhasználásával, sőt, azt továbbfejlesztve, zárt c i k I u- s ú termelési rendszert alkalmazunk, ami azt jelenti, hogy a szabászattól a végmeóig mindenki' egy nagy üzemcsarnokban dolgozik. Ez biztosítja a termelőegységek között a legközvetlenebb munkakapcsolatot, eredményezi a hatékonyabb és termelékenyebb munkát, a minőség további javulását. A zárt ciklusú termelési rendszer bevezetésével csökken az anyagmozgatási igény, improduktív létszám szabadítható fel, kiiktatható továbbá a termelési folyamatból az eddigi szabványraktár, mivel a termék útja a technológiai folyamatban nem szakad meg. A gyártási idő így mintegy 10 százalékkal lerövidül, ezáltal a piaci igények gyorsabb kielégítése biztosítható, és a termelésben lekötött forgóeszközök értéke is csökken. A bőrruházati termékekben előirányzott dinamikus fejlesztést szintén a tervidőszakban épülő és a jövő év őszén belépő új bőrruházati gyárunk biztosítja. Ide is a legkorszerűbb és leggazdaságosabb gyártás- technológiát telepítjük, elsősorban a legtermékenyebb varrodai szalag- és munkaszervezés alkalmazásával, ideértve az anyag-, a félkész- és a késztermékek szállításának legcélszerűbb megoldását is. A ruhaipari szervezésben már jártas Textilipari Kutató Intézet munkáját vesszük igénybe, a felmérő munka már folyamatban Okos gépek Az ötödik ötéves tervidőszakra előirányzott nagyarányú fejlesztések — amelyek döntően géppel varrott kesztyűkben realizálódnak — további létszám beállítását igénylik, hiszen a beszerzett varrógépek kétmű- szakos üzemeltetése csak megfelelő létszámmal biztosítható. Ezt a létszámigényt azonban különböző, termelékenység-javulást biztosító műszaki-szervezési intézkedésekkel mérsékeljük, vagyis a tervezett meny- nyiségi felfutást refatíve kisebb létszám beállításával oldjuk meg. így a géppel varrott kesztyűk arányát a korábbi 62,2 százalékról 67,7 százalékra emeljük, ami relatíve 180 fő varrodai létszámmegtakarításnak felel meg, mivel a gépi varró a kézi varró teljesítményének átlagosan háromszorosát biztosítja. A szabászatban is növeljük a termelékenységet. Még tavaly eredményes kísérleteket folytattunk annak érdekében, hogy a sportkesztyűknél jól bevált gyártástechnológiát — a gépi bőrnyújtást és a gépi szabást — kiterjesszük meghatározott divatkesztyűkre is, természetesen a jó minőségi színvonal megtartása mellett. A gépi szabást az idén már Munkaerőt kiváltó műszaki fejlesztések a Pécsi Kesztyűgyárban 150 ezer pár divatkesztyűnél alkalmazzuk, s ez a hagyományos kézi szabáshoz viszonyítva kétszeres termelékenységnövelést biztosít. Ezzel az intézkedéssel, a szabászati munkaidőigény csökkentéséből adódóan, relatíve 17 fős szabászati létszámmegtakarítást tudunk elérni. Ugyancsak a szabászati munkafolyamat keretében a préselésnél szélesebb körben alkalmazzuk a körülvágó kalibereket. Ezáltal a technológiai sorból az eddig kézzel végzett tisziázási munkaműveletet teljesen kiiktattuk. Foglalkozunk a munkaidőigényes kézi díszítések lehetséges gépesítésével is, így például megfelelő kísérletek után a kézi lyukasztás kiváltására matricákat alkalmazunk. Keressük a kézi munkát helyettesítő további kisgépesítési lehetőségeket, fokozottabb mériékben támaszkodunk az újító mozgalomra. A piaci igényekhez való gyors alkalmazkodás és a gazdaságosság szempontjai figyelembe vételével a felszabaduló barakkokban központi mechanikai részleget hozunk létre. Alapvető feladatát a termeléshez szükséges kivágószerszámok és kaliberek készítése mellett a varrógépek felújításának elvégzése és az egyes varrógépalkatrészek házi előállítása képezi. Mindez gyorsabb és gazdaságosabb megoldás, mintha külső kivitelezőre bíznánk. Többen normában A teljesítménykövetelmények alapján dolgozók részarányának növelése érdekében folytatjuk a normázott munkaműveletek kiterjesztését, a kesztyűgyártásban a jelenlegi 79 százalékos arányhoz képest mérsékeltebben, a bőrruházati termelésnél, ahol ez az arány alacsonyabb, fokozott mértékben. így például a bőrruházatnál a számozás, a bélés- és kellékszabásra alakítottunk ki megfelelő normákat, s ezáltal csökkent az időbérben foglalkoztatott fizikai munkások aránya. A takarékossági szemléletet érvényesítjük az alkalmazotti létszámgazdálkodásban, a jelenlegi. 10 százalékos, szerény alkalmazotti létszámnak kell kiszolgálnia a tervezett termelésnövekedést. Ezt elsősorban a megfelelő ügyvitel- szervezéssel, a párhuzamos nyilvántartások és felesleges információk leépítésével, nem utolsósorban az alkalmazotti teljesítménykövetelmények meghatározásával segítjük elő. Az ügyvitelgépesítés területén a gépi adatfeldolgozás további kiterjesztését tervezzük a munkaigényesebb ügyviteli jellegű tevékenységeknél, így a rendelésállomány feldolgozásánál, a számlázásnál, az állóeszköz-nyilvántartásnál és — amennyiben a feltételeit megteremtjük — az anyag- és bér- elszámolásnál is. Tanulmányozzuk a termelésirányítás számítógépre vitelének lehetőségeit is, ezzel kapcsolatban együttműködünk egy csehszlovák kesztyűgyárral. Rajtol a DH Vállalatunknál, másfél éves előkészületek után, eljutottunk a „Dolgozz hibátlanul!” munkarend tényleges bevezetéséig. A bevezetést szakaszosan hajtjuk végre. A „DH"-munkarend ez év márciusában a gyártás- előkészítésben rajtolt, ugyanis a hibafeltáró munka során szerzett információk arra utaltak, hogy a „rendcsinálást” itt kell megkezdenünk, mivel a gyártáselőkészítő tevékenységnél jelentkező kisebb-nagyobb hiányosságok jelentik a fizikoi munkaterületen a jobb munkavégzésre irányuló törekvések legnagyobb akadályát. A,,DH"- munkarendbe október elsejével bekapcsolódik a szabászat, 1978. január elsejével pedig a varrodák és a díszítők is. Közben szeptember 15-ével megteremtjük a „DH” információs rendszerét, minden műhelyben, és osztályon hibajelző tömböt helyezünk el. A „DH”-munka- rendszer bevezetésétől többek között azt is várjík, hogy kollektív munkával, a vezetők és a végrehajtók pozitív hozzáállásával sikerül a legdöntőbb veszteségforrásokat kiküszöbölni és a vállalati munka eredményességét javítani. Ángyán Antal, a Pécsi Kesztyűgyár szervezési osztályvezetője Egy pályázat megállapításai A rugalmas munkaidő előnyei A vállalatok °Qd°k munkaidő-beosztását általában merev módon, nem az egyenlőtlenül jelentkező feladatok arányában, a munkaidő-rendszert a termelésnek alávetve határozzák meg. így a szombati, illetve a pénteki nap kivételével a munkaidő minden munkanapon egyforma hosszú, annak ellenére, hogy a népgazdaság egész területén viszonylag kevés az olyan munkakör, amelyben a feladatok, a munkák egyenletesen jelentkeznének. Ezzel szemben a rugalmas munkaidő-rendszer azt jelenti, hogy az egyenlőtlenül jelentkező feladatok és a munkaidőalap-felhasználás összehangolásával a dolgozó rugalmasan, saját maga határozza meg munkavégzésének idejét, Kedvezel a munkahelyen ások A társaság rr • ŐSZI programja Az őszre változatos programot ígér a Magyar Közgazda- sági Társaság megyei szervezete. Év végéig a Technika Háza Széchenyi klubjában hetente átlagban két előadásra kerül sor, az előadók között a pécsiek mellett számos országos szaktekintélyt találhatunk. A programban tallóztunk. A zöldségtermesztés helyzetéről — immár a bőség zavarában — napjainkban sok szó esik, így időszerű lesz áttekinteni a zöldség-gyümölcs-keres- kedelem átszervezésének tapasztalatait. Szeptemberben erről tart tájékoztatót dr. Pintér György, a ZÖLDKER vezérigazgató-helyettese. Ugyancsak szeptemberben előadások foglalkoznak többek között a megye ötödik ötéves tervi ipar- fejlesztési célkitűzéseivel, Pécs kereskedelmi ellátásával és a középtávú vállalati tervekkel. Októberben Iparfejlesztés és hitelpolitika címmel dr. Cser- nok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese tart előadást. A szocialista hitelpénz és a KGST valutáris rendszerének helyzetével a neves pénzügyi szaktekintély, dr. Ha- gelmayer István egyetemi tanár foglalkozik. Érdekes rendezvénynek ígérkezik az a ke- rekasztal-beszélgetés, melyet a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat és a Pécsi Tudomány- egyetem Közgazdaságtudományi Kara negyedikes belkereskedelmi szakos hallgatói folytatnak. Októberben — és az ősz foKOZ GAZ DA SÁGI ÉLET lyamán még többször is — a Szervezési és Vezetési Tudományos Társasággal közös rendezvényekre is sor kerül. így közös konferenciát tartanak a gyógyüdülőhelyi idegenforgalom fogadási feltételeinek fejlesztéséről. Ugyancsak közös rendezvény lesz dr. Pongrácz László, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjének előadása a gazdasági struktúra változásának hatásáról a munkaerőre. Novemberben a statisztikai munkabizottság rendezésében A dél-dunántúl tervezési-gazdasági körzet sajátosságai című anyagot vitatják meg. Több előadásra kerül sor, így dr. Árvay József, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke környezetvédelmünk helyzetéről és lehetőségeinkről, dr. Tallós György, az MNB elnökhelyettese pedig az általános fo- gyasztásicikk-kereskedelem időszerű pénzügyi kérdéseiről tart előadást. sO-5Műbőrvásár (vegyes színekben) 50 százalékos engedménnyel a 60. sz. Műanyagáruházban Pécs, Szalai András u. 16. (nagypiacnál) Telefon: 15-782. azzal a megszorítással, hogy minden munkanapon és a munkanapnak egy meghatározott időszakában van az úgynevezett törzsidő, amikor a dolgozónak a vállalati belső együttműködésre és a külső kapcsolatok fenntartására a munkahelyén kell tartózkodnia. Baranyában ma már négy pécsi vállalat dolgozik rugalmas munkaidőben: a Pécs- baranyai Beruházási Vállalat (UNIBER), a Baranya megyei Tanácsi Tervező Vállalat (BA- RANYATERV), a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Pécsi Tervező Vállalat. Tapasztalataik összegezésére vállalkozott Várbíró Péter, aki egy pályázat keretében ezekre a tapasztalatokra támaszkodva, saját munkahelyének, az Energiafelügyeletnek tesz javaslatot a rugalmas munkaidő bevezetésére. A dolgozat alapján ismertetjük a rugalmas munkaidő bevezetésének előnyeit. Mindenekelőtt jelentősen növekszik a munka intenzitása, ésszerűbbé válik az élőmunkafelhasználás. Növekszik a termelékenység, csökken a munkaerő felhasználási igény, csökken az alkalmazotti létszám. A módszer lehetőséget biztosít a munkaerőhiány csökkentésére, amennyiben hozzájárulhat a belső tartalékok felszínre hozásához elősegítheti a hatékonyabb munkát. A törzsidőt megha- Jadó napi munkaidő mértékét a dolgozó saját maga tudja meghatározni, figyelembe véve a munka mennyiségét, a hullámzó munkaellátottságot. Mindez elősegíti a munkaidő jobb kihasználását. Egyensúly teremthető az alacsonyabb munkaintenzitású leterhelés és a rohammunka között. Az egy munkaórára jutó leterhelés egyenletesebb lesz, mert a munkaidő a termelés függvényévé válik. Ugyanakkor az egyének munkateljesítménye jobban mérhető. Ennek alapján egyenletesebb lehet a munka elosztása, vagy a többletteljesítményért jutalom fizethető. A rugalmas munkaidő-rendszer alkalmazása esetén gazdaságosabban lehet felhasználni a társadalmi munkaidő- alapot, jelentős mértékben csökkenthető, illetve megszűnik a túlóralelbasználás. A megtakarított túlórapénzeket ösztönzésre, jutalmazásra és prémiumokra fordíthatják. Mivel a dolgozó bizonyos korláton belül maga határozza meg munkaideje kezdését, illetve befejezését, ebben a bizalom és a megbecsülés jelét látja, ez önbizalmat, munkakedvet ad, nő a dolgozó ragaszkodása a vállalathoz, csökken a munkaerőmozgás. Erősödik a dolgozóban az önállóság és a függetlenség érzése, javul a munkaerkölcs. A dolgozók £i3*.. mint időcentrikusak lesznek. Nagyobb felelősséggel és kezdeményező készséggel fognak dolgozni. A késés nem számít bele a munkaidőbe, illetve ez a fogalom a rugalmas munkaidő-rendszerben megszűnik. Egyáltalán: a rugalmas munkaidő megszünteti azt a hamis elképzelést, hogy az a jó dolgozó, aki korán érkezik a munkahelyére és későn megy el. Javulhat a fizikai és szellemi munkások közötti összhang is, hiszen az alkalmazottak merev munkaidejéből adódó „lazább munkaerkölcs" megváltozik. Elmarad a pontosság kényszere, elmarad a rohanás a munkahelyre, és ezzel csökken a baleseti veszély az utakon. Elmarad a reggelente jelentkező stresszhatás, csökken a koncentrócióhiány, a kiegyensúlyozatlanság. A közlekedési csúcsok kisimulnak, illetve lehetővé válik a közlekedési csúcsforgalom elkerülése. Kiegyensúlyozottabbá válik a tömegközlekedési eszközök kihasználtsága. Jobban egyeztethető a család programja, növelhető a személyautók kihasználtsága, s ez szintén a közlekedés zsúfoltságát enyhíti. A család jobban ki tudja használni idejét, a család tagjai között jobb kapcsolatok alakulhatnak ki. A dolgozó szülők felváltva vigyázhatnak gyermekeikre, illetve kényelmesebben kísérhetik gyermekeiket a gyermekintézményekbe. A dolgozók jobban be tudják osztani szabad idejüket és intézni magánügyeiket, mert az ehhez szükséges időt össze tudják hangolni munkájukkal. Csökkennek a fizetett kieső munkaórák, mert a dolgozók magánügyeiket (hivatalos ügyintézések, társadalmi munkák, családi problémák, sportolás, továbbtanulás stb.), amit csak munkaidejük alatt tudnának intézni, megoldani — munkaidejük megválasztásával —saját szabad idejük terhére fogják elintézni. Mindezekért nem kell a vezetőktől elkéretőzni, szívességet kérni. A nem munkával kapcsolatos távollétek nem a társadalom munkaidő- alapját, hanem a dolgozók szabad idejét terheli. Csökken a jellegzetes „egynapos betegségek" gyakorisága, a napközbeni eltávozás mértéke, javul a munkafegyelem, nő a munka termelékenysége, kedvezőbbé válik a munkahelyi légkör. Flncpoíti egyben korlá‘ CIOSeglU, tot> ellenőrizhető formát biztosít arra, hogy a dolgozók minden politikai és társadalmi tevékenységet — taggyűlések, értekezletek, társadalmi (!) munkák — munkaidő előtt vagy után végezzenek, így azokhoz kedvezőbb feltételeket teremt. A tanulásra (továbbképzésre), sportolásra könnyebben lehet időt biztosítani, kedvezőbb feltételek teremthetők a kulturális és sportigények kielégítéséhez. Több lehetőség adódhat a szakképzésre. A másodállással (mellékfoglalkozással) kapcsolatos munka az első munkaviszony munkaidején túl is elvégezhető. A rugalmas munkaidő megfelel a korszerű vezetési elveknek. Növekszik az egyes emberek önállósága, függetlensége és egyéni felelősségérzete (az elvégzett munkáért, teljesítményért), amely a munkatársi viszonyon alapuló vezetői stílus kibontakozását is elősegíti. A rugalmas munkaidő bevezetésének természetesen vannak korlátái és hátrányai is. Éppen ezért bevezetése gondos mérlegelést, alapos és átgondolt előkészítést igényel. Egy biztos, olyan előnyökkel kecsegtet, amiért érdemes foglalkozni vele. Bevezetésére további vállalatoknál is sor kerülhetne.
