Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-06 / 245. szám

e Dunántúlt napló 1977. szeptember 6., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat A mezőgazdasági termelő­szövetkezetekről # A családtagokra vonatkozó rendelkezések • Károkozás, kártérítés Kanadai randevú A televízió stábjainak lá­togatásai más országok­ban, más földrészeken las­san megszokottá, válnak, ami nem jelenti azt, hogy veszítenének érdekessé­gükből. Úgy is felfoghat­juk, hogy egy egész or­szág nagy kollektív kirán­dulásai ezek. A kirándu­lásokon papucsban ve­szünk részt, ami azzal a hátránnyal is járhat, hogy nem kódoroghatunk el kü­lön utakra, s egyéni kí­váncsiságunkat sem min­dig elégíthetjük ki. De ha a „szervezés jó" és a lát- ni-hallanivalók mindvégig érdekesek, gazdagok, ak­kor nyugodtan megfeled­kezhetünk erről a hát­rányról. A tévések kanadai uta­zásai feledtették e papu- csos kirándulás minden hátrányát, s az esetleg el­maradt turista látnivaló­kért olyan szellemi izgal­makkal kárpótoltak, ame­lyekkel egy útifilm ritkán szolgál. Persze, a Kana­dai randevú csak formai­lag volt útifilm, tartalmi­lag ennél jóval több: tár­sadalmi körkép, amely tör­ténetesen a történelem hullámveréseitől éppen Ka­nadába sodort honfitársa­ink helyzetét, sajátos vilá­gát, kötődéseit, vergődé­sét vagy életük ürességét mutatta fel. Ki-ki megta­lálhatta ebben a körkép­ben a számára különöset, az exotikumot is, de a tanulság egyértelmű volt. A kétrészes film legfőbb erénye éppen a bősége­sen áradó példákból száj­barágós nélkül leszűrhető tanulság, a generációk e példákon át kivilágosodó jellemzése volt. * Csütörtökön este Maráz Borbála, a pécsi múzeum régészeti osztályának fia­tal vezetője volt a Kezdő­kör vendége. Rokonszen­ves szakmaszeretet és ko­molyság — így jellemez­hetnénk legrövidebben a műsor fűszereplőjét. Azok számára, kik eddig nem sejtették, miért és mi mó­don tudomány a régészet, azok számára, akik játé­kos gyűjtögetésnek vélték, most kirajzolódhattak en­nek a nagyon szép, de nagy felkészültséget igény­lő tudománynak a körvo­nalai. Nem Maráz Borbá­lán múlott, hogy a késő esti órákban ennek a mű­sornak figyelmet szentelő néző mégis úgy állhatott fel a képernyő elől, hogy megismerkedett ugyan egy rokonszenves, nagy tudású és a szakmájáért rajongó fiatal kutatóval, megsej­tette ugyan, hogy mi fán terem a régészet, de bi­zonytalanságban maradt a lényeget illetően. Holott a lényeg ott rejtőzött a nyersanyagban: a régé- « szét is, mint annyi más szép szakma, nem adja magát olcsón. Minden kis eredményért keményen meg kell dolgozni. A sok könyv, a mutatós „tudós környezet”, a látványos ásatások és a többi mind csak külsőség. Mondom, benne volt ez a lényeg a nyersanyagban, de való­színűleg nem mindenki számára „jött ki” egyér­telműen. Valószínűleg azért, mert a lelkendező hangvétel, a mindenáron érdekességre való törek­vés, a rossz kérdések, egy­szóval a riporter és a ri­portalany összhangjának hiánya mindig megzavarja az egész riport mondani­valóját. S amilyen kelle­metlen a képernyőn a ri­porter túlságos beavatott- sága, legalább annyira kellemetlen a felkészület­lenség is. H. E. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a termelőszövetkezetek mindennapi munkájában a csa­ládtagok is tevékenyen részt vesznek. Mai tájékoztatásunkat a közös munkában részt vevő családtagokra vonatkozó ren­delkezésekkel folytatjuk. Az 1967. évi III. törvény 14. §-a értelmében a családtagok — a tagokkal egyenlő felté­telekkel — részt vehetnek a termelőszövetkezet közös mun­kájában. A termelőszövetkezet nem kötelezheti a családtagot munka végzésére. Részvétel a munkában A közös munkában való rész­vétel az elnök hozzájárulásá­val történik. A közös munká­ban rendszeresen részt vevő családtaggal írásban munka­megállapodást kell kötni. A 7/1977. (III. 12.) MT sz. r. 16. §-ának előírása szerint a termelőszövetkezeti tagnak a közös munkában rendszeresen részt vevő családtagja — jogosult részt venni ta­nácskozási és javaslattételi jog­gal a közgyűlés és — meghí­vás alapján — a termelőszö­vetkezet más szerveinek tevé­kenységében: — részesedik a jogszabály­ban meghatározott társadalom- biztosítási és az alapszabály szerinti egyéb szolgáltatások­ban, betegségi, szülési segély­ben, szociális juttatásokban, továbbá kedvezményekben. A közös munkában rendsze­resen részt vevő családtag kö­teles: —- a termelőszövetkezet alap­szabályában, más belső sza­bályzataiban, a kr zgyűlés, kül­döttgyűlés és a vezetőség ha­tározatában foglaltakat meg­tartani ; — a részére kiszabott mun­kafeladatot elvégezni. Anyagi felelősség A továbbiakban a tagok anyagi felelősségére vonatkozó rendelkezések közül a legfon­tosabbakat ismertetjük. A tagsági viszonnyal kapcso­latos kötelezettség megszegé­sével vétkesen okozott kárért a termelőszövetkezet tagja kárté­rítési felelősséggel tartozik. A törvény értelmében nem róható a tag terhére a kár­nak az a része, amely a ter­melőszövetkezet kármegelőzési, illetőleg kárenyhítési kötelezett­ségének teljesítésével elhárít­ható lett volna. A jogszabályi rendelkezések értelmében kártérítés címén a tényleges kárt kell megtéríteni. Gondatlan károkozás esetén a tag — a törvényben meg­állapított kivételtől eltekintve — egyhavi munka szerinti át­lagrészesedése összegének 15 százalékáig felel. Egyhavi munka szerinti át­lagrészesedésének 50 százalé­káig felel a tag, ha a foglal­kozására vonatkozó jogszabá­lyok, belső szabályzatok súlyos megsértésével okoz kárt. A magasabb vezetői munka­kört betöltő tagok, az alapsza­bályban meghatározott üzemi vezetők kéthavi munka szerinti ""átlagrészesedésük erejéig fe­lelnek a kárért, ha azt terme­lésirányítási vagy ellenőrzési feladatuk ellátása körében okozzák. Háromhavi munka szerinti átlagrészesedése erejéig felel a tag a kárért, ha azt gon­datlan bűncselekménnyel okoz­ta. Abban az esetben, ha a gondatlan bűncselekménnyel különösen nagy kárt okozott a tag, akkor hathavi munka sze­rinti átlagrészesedése erejéig felel. Teljes kár erejéig felel a tag, ha a kárt szándékosan okozta. A gondatlan károkozás alap­ján megállapítható kártérítés összege egy naptári éven be­lül ismételten előforduló gon­datlan károkozás esetén sem haladhatja meg a hat havi munka szerinti átlagrészesedés összegét. A közös munkában részt ve­vő családtag a munka végzé­se során, illetőleg a munká­val kapcsolatban vállalt köte­lezettségeinek elmulasztásával a termelőszövetkezetnek oko­zott kárért a termelőszövetke­zeti tag kártérítési felelőssé­gére vonatkozó szabályok sze­rint felel. A rendelkezések értelmében a kártérítést elsősorban pénz­ben kell megállapítani. Abban az esetben, ha a tag a kár teljes összegéig felelős­sé tehető, pénzbeni kártérítés helyett indokolt esetben a ter­mészetbeni kártérítés, illetőleg az eredeti állapot helyreállítá­sa is elrendelhető, Természetbeni kártérítésre kötelezhető az a tag, aki a kárt olyan vagyontárgy eltulaj­donításával vagy megrongálá­sával okozta, amely a háztáji gazdaságban tartható vagyon­tárgyak szokásos körébe tarto­zik. Az eredeti állapot helyreál­lítása- akkor rendelhető el, ha a kárt okozó tag rendelkezik az ahhoz szükséges anyagok­kal, eszközökkel, s az eredeti állapot helyreállítása a terme­lőszövetkezet érdekeinek is megfelel. Tagsági viták Az eddig ismertetettekből is kitűnik, hogy számtalan lehe­tőség van a vitára. A követ­kezőkben a tagsági vitákról, azok jogszabályi előírásairól írunk. A törvény értelmében a tag jogaival és kötelességeivel kap­csolatban a termelőszövetkezet és tagja között keletkezett vita eldöntése a SZÖVETKEZETI DÖNTŐBIZOTTSÁG hatásköré­be tartozik. Tagsági vitáról akkor lehet szó, ha valamely tagsági jog vagy kötelezettség érvényesíté­sével kapcsolatosan a terme­lőszövetkezet illetékes szerve által tett intézkedést vagy an­nak elmulasztását a tag, ille­tőleg a család magára sérel­mesnek tartja. A kérelmet, illetőleg a fel­lebbezést az elévülési időn be­lül (HÁROM ÉV) lehet előter­jeszteni, kivéve ha jogszabályi előírás másként nem rendelke­zik. Tájékoztatásul — a teljes­ség igénye nélkül — megem­lítjük, hogy például fegyelmi ügyben hozott, továbbá a tag 1 A robbanómotorok teljesítménye a fordulatszám és a hozzátartozó for­gatónyomaték függvénye. (A forga­tónyomaték egyenlő az erő és az erőkar szorzatával. A motornál az erő az üzemanyag elégésekor fel­lépő és a dugattyúra ható nyomás- növekedésből származik, még az erőkar a főtengely „könyöke'*.) A teljesítmény, a fordulatszám és a nyomaték között törvényszerű össze­függés van. A teljesítmény rohamo­san emelkedik a fordulatszám nö­velésével, majd a legnagyobb ér­ték elérése közelében a növeke­dés aránya mérséklődik. A maxi­mum után, - bár a fordulatszám to­vább fokozható, a teljesítmény visz- szaesik. A forgatónyomaték is nö­által a termelőszövetkezetnek okozott kár megtérítésére köte­lező határozat ellen tizenöt na­pon belül lehet fellebbezéssel élni. A SZÖVETKEZETI DÖNTŐ­BIZOTTSÁG határozata ellen, továbbá a közgyűlés által fe­gyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat ellen a Mi­nisztertanács által meghatáro­zott ügyek kivételével — a közléstől számított HARMINC napon belül keresettel lehet a bírósághoz fordulni. A tagsági vita elbírálására irányuló kérelmet, fellebbezést a tag szóban és írásban egya­ránt előterjesztheti a döntőbi­zottság elnökénél. A szóban előterjesztett kérelmet jegyző­könyvbe kell venni. A 7/1977. (III. 12.) MT sz.' rendelet 117. §-a értelmében nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz, ha a határozat a) a tagnak más szövetke­zeti tagsági viszony vagy mun­kaviszony létesítése iránti ké­relmét elutasítja; b) a háztáji föld helyének kijelöléséről rendelkezik; c) a munkaköri beosztással kapcsolatos, kivéve, ha a ha­tározat jogszabályi tilalom el­lenére kötelezi a tagot meg­határozott munka végzésére, őt a munkavégzésből kirekeszti, vagy állandó jelleggel alacso­nyabb munkakörbe, illetőleg más munkahelyre helyezéséről rendelkezik; d) a munkaidő megállapítá­sával, a túlmunka elrendelésé- sével, a fizetett szabadság, pi­henőnap és munkaszüneti nap kiadásának idejével, továbbá a munka mérésével, jóváírásá­val és nyilvántartásával kap­csolatos, kivéve, ha a határo­zat a termelőszövetkezet belső szabályzataiba ütközik; ej a tisztségviselőt felmenti, vagy visszahívja; I) megrovásról, szigorú meg­rovásról, kitüntetés vagy elis­merés visszavonásáról és a szervezeti élettel kapcsolatos egyéb tagsági jogok felfüg­gesztéséről rendelkezik; g) a munkadíjat a tag mun­kakörére irányadó kategóriá­hoz tartozó bértétel alsó és felső határa között állapította meg, és egyoldalú munkameg­állapodás, módosítás nem áll fenn. A termelőszövetkezet alkal­mazottainak munkaügyi vitái­ban a szövetkezeti döntőbizott­ság hatáskörére és eljárására vonatkozó szabályokat kell al­kalmazni. A termelőszövetkezeti tag örököse és a termelőszövetke­zet között a megszűnt tagsági viszonyból eredő vitában a bí­róság dönt. vekszik a fordulatszám emelkedésé­vel, de csak a maximális teljesít­mény fordulatszámának mintegy 50— 70 százalékáig. Ezután fokozatosan csökken és a legnagyobb teljesít­ménynél maximumának 75—90 szá­zalékára esik vissza. A teljesítmény és a nyomaték viselkedését az ma­gyarázza, hogy a fordulatszám emelkedésével egyre több üzem­anyag jut a hengerekbe, így a munkavégzés szempontjából haszno­sítható közepes gáznyomás, vagyis az erő növekszik. Az említett ha­táron túl azonban a hengerek töl­tése romlik, az effektiv közepes nyomás tehát csökken és ezzel együtt a forgatónyomaték is. A tel­jesítmény mégis emelkedik, mert a PÉCS : Születtek t Marton-Dobor László, Gróf Pál, Dékány Anett, Tóth Zoltán, Horváth Gábor, Sztojka Andrea, Békéssy Ju­dit, Völgyi Anita, Osztermayer Pé­ter, Kiss Sándor, Marsa Szilárd, Bogár Barbara, Heller Ivett, Borbás Mónika, Kiss Kármen, Vajda Krisz­tina, Rácz Tibor, Baka Krisztián, Czeider Eszter, Szekeres Edit, Papp Eszter, Béna Ernő, Heil Róbert, Balaskó Krisztina, Vén Gábor, Pa- pec Marietta, Molnár Zsolt, Pirisa Csaba, Brandt Szilvia, Stéger Pat­ricia, Németh Péter. Meghaltak: Papp Béláné Hirth Julianna, Ju­hász Lajos, Czakó Jánosné Lusztig Az időváltozások, a hideg és melegfrontbetörések fejfá­jást, kisebb-nagyobb panaszo­kat, közérzetzavart okozhatnak — mondják a szakemberek. A meteorológiai változások bio­lógiai hatása ma már általá­nosan elfogadott tény, a ha­tás módja azonban még nem teljesen tisztázott. Minden bi­zonnyal nagy szerepe van a légköri elektromosságnak, a levegőben lévő elektromos töl­tésű részecskék, ionok számá­nak, eloszlásának, mozgékony­ságának. Az időjárás elsősor­ban az akaratunktól független, a belső szervi működéseket szabályozó vegetatív idegrend­szeren keresztül hat. A főleg nyáron előforduló hidegfrontbetörések nyomón gyakori az úgynevezett érere­detű fejfájás, amelynek egyik tipikus lefolyású alakja a mig­rén. A fejfájás féloldali, lük­tető jellegű és általában lá­tási zavar, hányinger kíséri. Hidegfront idején gyakori a jellegtelen, tompa fejfájás is, enyhe kábultsággal, émelygés­sel társulva. Magas vérnyomá­sos betegeknél felszökhet a vérnyomás. a zöldhályogban szenvedőknél heveny glaukó- más roham keletkezhet, nyak­forgatónyomaték és a fordulatszám szorzata. Ez utóbbi pedig nagyobb arányban növekszik, mint amilyen mértékben a nyomaték csökken. Ezzel kapcsolatban jegyezzük még meg azt, hogy a jármű mozgatá­sához, gyorsításához szükséges vo­nóerő a forgatónyomatékból szár­mazik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy két azonos fordulatszámú mo­tor összehasonlításánál az bizonyul jobbnak, amelyiknek nagyobb a for- gatónyomatéka és nem az, ame­lyiknek a teljesítménye nagyobb. A témakör jobb megértése érdekében még egy fogalommal, a motor nyo­maték rugalmasságával kell megis­merkedni. Ez viszonyszám, amely a maximális forgatónyomaték és a maximális teljesítményhez tartozó nyomaték hányadosa. Értéke sze­mélykocsiknál általában 1,1—1,35. Az alacsonyabb érték azt jelzi, hogy a motor nyomatékgörbéje (a külön­böző fordulathoz tartozó nyomalé- kokat összekötő görbe) lapos. Az ilyen motor nem rugalmas. Ezért gyakrabban kell a nyomatékot mó­dosítani, azaz kapcsolni. A nagyobb érték nagyobb rugalmasságot je­lent. A nyomaték gyorsan emelke­dik a fordulattal és maximumát már viszonylag alacsony fordulat­számnál eléri. A motor szélesebb fordulatszám-tartományban terhelhe­tő, a vezetőnek tehát kevesebbet kell kapcsolnia. Katalin, Papp Jánosné Szendelba- cher Anna, Bukovácz Lajosné Körösi Irén, Német Ilona, Mayer Ferencné Krausz Mária, Kaszap Lajosné Ste- invendner Julianna, Fledrich Vilmos- né Háhn Margit, Bükkösi Józsefné Gyula Julianna, Ruszák Lajos, Ko­vács Mihály, Honvéd János, Garai Sándor, Hárs Ferenc, Négyesi Lász­ló, Egres István, Végh Mária, Hárs Pál, Baráth Szilveszterné Halász Mária, Nagy István, Antal László, Péter Jánosné Tóth Katalin, dr. Bokrétás András, Schreiber Ernő, Czipó József, Bischoff Jenő, Keszt­helyi Jánosné Bemáth Anna, Harag Mihályné Bognár Rozália, Laczho- vicz Béláné Hermann Mária, Far­kas József, Vida Pál, Fabi Bélöné Krémer Gertrúd, Gáspár Jánosné Juhász Róza. csigolya-meszesedésnél pedig fokozódhat a tarkótáji fájda­lom. A melegfrontbetörés ugyan­csak okozhat fejfájást, mégpe­dig elsősorban olyanoknál, akik szorongás, ideges, dep­resszióra hajlamos természetű­ek. Vigyázni kell azonban arra, hogy milyen panaszokat tulaj­donítunk az időjárásnak. A szakemberek nyomatékkai hang­súlyozzák, hogy ha valakinek gyakran fáj a feje, az időjá­rástól függetlenül, feltétlenül forduljon orvoshoz. A fejfájás mögött ugyanis olyan bel-, ideggyógyászati, szemészeti vagy mozgásszervi betegség is állhat, amely összefügghet a meteorológiai változásokkal, de előfordulhat az is, hogy ez a kapcsolat a frontbetörések­kel csak látszólagos. Panasza­inkért jogosan csak akkor okolhatjuk a változékony időt, ha az orvosi vizsgálat alapján kizárható a fejfájás szervi oka vagy vegetatív idegrendszeri egyensúlyzavarról van szó. Or­vosi javaslat alapján gyógy­szeres kezeléssel többnyire azonban ilyen esetben is el­érhető, hogy a frontbetörést az ember kevésbé érezze meg. Ezek után az a kérdés, hogy mi­ként alakul át a forgatónyomaték a járművet mozgató vonóerővé? Ha kiszámítjuk a forgatónyomatékból közvetlenül a meghajtott keréken fellépő meghajtóerőt (a nyomaté­kot osztjuk a kerék sugarával), azonnal kiderül, hogy ez bizony nem elegendő a kocsi üzemben tartásához. A nyomatékot tehát meg kell sokszorozni. A gépjárműveken két ilyen célt szolgáló szerkezet is van: a végáttétel — a kúp- és tá­nyérkerék viszonyából — és a nyo­matékváltó, közismert és pontatlan szóhasználattal, a sebességváltó. Az előbbi állandó, általában 3—5 kö­zötti módosítást jelent. A váltó át­tételei változtathatók. Személyko­csiknál többnyire négy fokozatot al­kalmaznak. Az első, négy körüli át­tételt biztosit, (a váltóból kiménő tengely ennyiszer fordul kevesebbet, mint a motor) majd bizonyos ösz- szefüggést követve az áttétel egyre csökken és a negyedik fokozatban egy vagy ehhez közeli érték. Az összes áttételt a végáttételnek és a váltó megfelelő fokozatának szorza­ta adja. Ahányszoros ez az átté­tel, annyiszor nagyobb a kerekeken jelentkező vonóerő. Búsbarna László Ez évben utolsó alkalom! Elegáns női cipők NAGY VÁLASZTÉKBAN, 40—50 százalékos árengedménnyel Amíg a készlet tartI MECSEK ÁRUHÁZ SZLIVEN ÁRUHÁZ EXPRESS CIPŐBOLT KÓRHÁZ TÉRI CIPŐBOLT Miért és mikor kell „sebességet” váltani? (I.) Frontbetörés, fejfájás Feltétlenül forduljunk orvoshoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents