Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-06 / 245. szám

1977. sieptember 6., kedd Dunántúlt napló 3 Gyárak — távirányítással A svéd Johansson cég kereskedelmi szakem­berei néhány héttel ezelőtt jártak a Szék- és Kárpi­tosipari Vállalat mohácsi gyáregységében, hogy a helyszínen egyeztessék a III. negyedévi programot és új típusok bevezetéséről tárgyaljanak. A belföldi kereskedelmi partnerek egy része már korántsem ilyen igényes. Mit jelent vidéki gyáregység lenni? Ezzel kapcsolatban tet­tünk fel néhány kérdést az SZKIV mohácsi gyáregysége igazgatójának, Ősi Jánosnak. — Mennyi önállósága van a gyárnak? Mi függ tőlük, s mi a központtól? — A nagyvállalattól döntően függ a gyártmányösszetétel ki­alakítása, a piackutatás, az értékesítés és az árak kialakí­tása A vállalat központja ha­tározza meg az egyes gyáregy­ségek részére a nyereségfel­adatokat és programozza a termelést.- A gyárnak tehát csak any- nyi jut, hogy végrehajtsa a központi akaratot. . . — Nem ilyen egyszerű. A gyár feladata, hogy ésszerű helyi költséggazdálkodással, a helyi sajátosságoknak megfe­lelő szervezéssel a leggazdasá­gosabban állítson elő minél több terméket jó minőségben. Ugyancsak a gyár feladata az ésszerű munkaerő gazdálkodás.- A leiadatokat meghatáro­zó döntéseknél milyen beleszó­lási lehetőségeik vannak?- A gyáregység minden ne­gyedévre operatív tervet készít, amely meghatározza a kollek­tíva feladatait. Ugyancsak ki­dolgozzuk az anyagtakarékos­sággal, a munkaerő-gazdálko­dással és a gyári fejlesztési feladatokkal kapcsolatos el­képzeléseinket. Ezeket a terve­ket a központ hagyja jóvá, egyes esetekben egyeztetés után alakul ki a végleges ered­mény. A gyáregység csak engedelmeskedik? Kizárólag a központ foglalkozik gyártmányfejlesztéssel — A helyi ötletek, újítások megvalósításának, a gyárt­mányfejlesztésnek milyen lehe­tőségei vannak? — A gyártmányfejlesztésre a gyárnak nincs joga, ezzel kizá­rólag a központunk foglalkozik. — Ha valaki nem diplomás iparművész, azért még lehet egy jó ötlete? . — Volna is, hiszen gyakran a gyártásnál derül ki egy terv hiányossága. És most hadd kérdezzek vissza: ha húsz ötlet közül — mondjuk — tizenöt rossz, miért kell kidobni velük együtt azt az öt jót is? — Ugyanez az újításoknál? — Újítómozgalmunk a nagy- vállalaton belül kiemelkedően jó. Az elmúlt évben a hat gyár­egység közül a második helye­zést értük el. — Az üzemi demokrácia ha­tárai meddig terjednek? — Gyári viszonylatban meg­határozóak mindennapi mun­kánkban. Nemcsak a lehetősé­gét biztosítja, hanem igényli is a gyár gazdasági, politikai vezetése. Sokféle fórumon — termelési tanácskozások, kibő­vített vezetőségi értekezletek, szocialista brigádvezetők ta­nácskozásai, DH szakbizottsá­gok, bizalmi tanácskozások — kapnak szót dolgozóink. A nagyvállalatot érintő ügyekben csak a szakszervezeti tanács­üléseken keresztül érvényesül az üzemi demokrácia. Féléven­ként 1—2 alkalommal a vezér- igazgatóság kibővített igazga­tósági ülést tart, erre két-két dolgozót hívnak meg gyáregy­ségenként. — A városi célkitűzéseket ho­Előrecsomagolt élelmiszer A Belkereskedelmi Miniszté­rium a kulturáltabb kiszolgá­lás, a vásárlási idő rövidítése és a bolti munka hatékonysá­gának növelése érdekében az előrecsomagolt élelmiszerek kö­rének és mennyiségének ál­landó bővítését szorgalmazza, s ellenőrzi is e követelmény „ érvényesülését. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a fogyasztók több­sége szívesen vásárolja az előrecsomagolt élelmiszereket. Az ellenőrzések megállapítot­ták, hogy a boltokban előre­csomagolt tőkehús, húskészít­mény, zöldség és gyümölcs ál­talában megfelel a minőségi követelményeknek. Többször előfordul azonban, hogy a csomagolásnál keverik az árut, ami jogos elégedetlenséget vált ki a fogyasztók körében. A minisztérium nemrégen ki­adott rendelkezése hangsúlyoz­ta, hogy az előrecsomagolás széles körű elterjesztésének alapvető feltétele a vásárlók bizalmának' megnyerése és megtartása. Ezért kötelezte a vállalatokat, a szövetkezeteket, az iparban és a boltokban előrecsomagolt élelmiszerek minőségének folyamatos és szi­gorú ellenőrzésére. A rendel­kezés szerint tilos az áru ke­verése, kizárólag azonosan jó minőségű, friss és csak egész részeket tartalmazó hús- és húskészítmények, valamint a szabvány forma nagyságú zöld­ség és gyümölcs hozható elő­recsomagolton forgalomba. gyan tudja elősegíteni a gyár­egység? — A várospolitikai célkitűzé­seket minden évben a cselek­vési programjainkban is meg­fogalmazzuk, végrehajtásukat negyedévenként értékeljük. Ami viszont számunkra gond, hogy a városnak és a járásnak nincs megfelelő munkaerő-tartaléka. Ezt a hiányt a belső tartalékok feltárásával és saját képzéssel igyekszünk pótolni. Kurucz Gyula A BKR bemutatkozása külföldön Jól sikerült a Bajai Ku­koricatermesztési Rendszer külföldi bemutatkozása. Az itthoni bizonyítás után az idén a szovjet moldáviai Csadür lungoi körzetben, és a bulgáriai Razgrad megyében „vizsgázik" a rendszer. A moldáviai kol­hozok földjén 800 hektó- ■ ron sikerült honosítani a módszert, amellyel jóval nagyobb a hozamígéret - 30-40 százalékkal több - az ottani kukoricatermő­földekénél. A bajaiak, csakúgy, mint itthon, a moldáviai és bulgáriai föl­deken is pontos talajtér­képet készítettek a takar­mánynövénynek, s a ve­téstől a betakarításig irá­nyítják a munkát. A moldáviai földeken jövőre már búzát, napra­forgót és szóját termesz­tenek a kukorica társnö­vényeként a bajaiak irá­nyításával. Nyugat-európai cégeket képvisel Interág ■ Használhatják a Shell-emblémát és márkanevet ■ Öt év alatt megduplázódott a forgalom ■ Export a fejlődő országokba A gond akkor jelentkezett, amikor a Gerő László féle tő­kés export-import jogú magán­képviselet vagyona elérte a 20 millió forintot. Nyugat-európai, elsősorban vegyipari alapanya­got gyártó cégeket képviselt itthon. A Mészáros utcában pedig szervizt és töltőállomást létesített külföldiek részére. Ilyen maszek vagyont a 60-as években engedélyeztek. Ami­kor elérte a 20 milliós nagy­ságrendet, nem akarták fel ­A Mecsekben Hetvehelynél épülő vasúti alagutat építő Bányá­szati Aknamélyitő Vállalat Ikotics brigádja jelentős vállalást tett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszte­letére. A december 31-i átadási határidőt két hónappal hozták előre, számításuk szerint munkájukkal október végére elkészül­nek. így a Budapest—Pécs közötti vasútvonal korszerűsitését szolgáló alagutat november 7-e tiszteletére átadják. Képünkön az aknamélyitők a Pécs felőli kapuzat előtt dolgoznak. üó közösség kovöpsol ód ott A PMMF hallgatói a paksi r . r. ff építő­táborban „Lapátközeiben” az évnyitó előtt Repülőrajt... Ez a sportból kölcsönvett szakkifejezés jól il­lik a pécsi elsőéves műszaki főiskolások tanévkezdésére. Mi­re a tanulókörök, csoportok beülnek az első előadásokra, már jó ismerősökként, esetleg barátokként köszönthetik egy­mást. Ismerik már tanáraikat, és tudják, hogy mi vár rájuk a főiskolán, s azt, hogy mit várnak tőlük. Immár harmadik alkalommal, idén is munka előzte meg az ünnepélyes évnyitót. Akiket fel­vettek a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolára, az erről szóló értesítés mellett arról is tájé­koztatást kaptak, hogy ekkor és ekkor, itt és itt várják őket az egyhetes építőtáborban. Idén a paksi új lakótelep építésén dolgoztak. A négy építésvezetőség egybehangzó véleménye alapján nem elfo­gult megállapítás, hogy ha a tanulásban is így megállják a helyüket, akkor aligha lesz utóvizsga a főiskolán. Pakson, ahol a dombra, a lakótelep felé kanyarog az út, több helyen kis tábla jelzi az irányt: „PMMF építőtábor”. A táborvezetőség irodájában együtt a „vezérkar". Juhász Jenő főigazgató éppen meséli: — Nagyon meg vagyok elé­gedve a gyerekekkel. Az előbb jártam körül a munkahelyeket, persze óvatosan, hogy lehető­leg ne vegyenek észre. És min­denütt keményen dolgoztak. Nagy Zoltán igazgatóhelyet­tes így fogalmazza meg az építőtábor célját: — Három évvel ezelőtt tá­madt az az ötletünk, hogy a tanévkezdés előtt az elsőéve­sek részére építőtábort szerve­zünk. A brigádokat úgy állít­juk össze, ahogy később a csoportokat, tanulóköröket oszt­juk be. Munkájukat azok a tanárok irányítják, akik később a patronálóik lesznek, [gy,köl­csönösen megismerkednek egy­mással, és a beszélgetések so­rán azzal is, hogy mi vár rá­juk a főiskolán. A fizikai mun­ka során tapasztalatból ismer­hetik meg azt, amit majd el­méletben tanulni fognak és azt a munkát, amelyet később, a diploma megszerzése után esetleg irányítaniok kell. Az építőtábor felett a főis­kola KISZ-szervezete vállalt védnökséget. Ábrahám Ferenc harmadéves mélyépítés szakos hallgató, neki nem újdonság a mozgalmi munka, hiszen ti­zenhárom éve KISZ-tag, a fizi­kai munkában is van gyakor­lata, dolgozott, mielőtt felvet­ték a főiskolára. — Reggel fél hatkor van ébresztő, hétkor kezdjük a munkát. Fél háromig dolgo­zunk, utána szabad idő, amit igyekszünk hasznosan kitölteni. Közösen meglátogattuk az erő­mű építését, voltak kulturális műsorok, sportversenyek, a kü­lönféle tanszékek pedig tájé­koztatót tartottak a főiskola életéről. — Presszó, esetenként egy kis kimaradozás? — Szeszes italt fogyasztani, takarodó után visszatérni fe­gyelmi terhe mellett tilos. Ez­zel azonban nincs gondunk. Bejárjuk a munkahelyeket. Kalauzom, Varga Teréz szintén harmadéves mélyépítős, az egyik brigád művezetője — a harmadévesek művezetőként dolgoznak — büszkén muto­gatja a frissen ásott kábel- és csatornaárkokat, a rende­zett terepeket a házak előtt. Látjuk, amint a. vegyigépészek nagy lendülettel és kitartóan rakják a szállítószalagokat — és ezt csinálják nyolc órán ke­resztül! Látunk két fiatalem­bert, már túl az ebédidőn, amint épp egy téglarakás ár­nyékában szundikálnak. — Ök nem hozzánk tartoz­nak. Fizetett segédmunkások. — A főiskolások nem kap­nak pénzt? — Keresetükből levonják a szállás és az étkezés költségét, a maradék a KISZ-szervezet pénztárát gazdagítja. Varga Teréz brigádja terep- rendezést végez. Közöttük van Tóth Zsuzsa, akiről elmondták, hogy a fiúkat is megszégyení­tő kitartással, lendülettel dol­gozik. Karcsú lány, az ember vala­hogy nehezen képzelné kezébe a lapátot, csákányt. — Honnan ez a szorgalom, munkabírás? — Sohasem végeztem még ilyen fizikai munkát. De ha már itt vagyunk, ne valljunk szégyent, dolgozzunk szívből. A tábor szombaton véget ért. Kicsit megkérgesedett te­nyérrel, esetleg néhány vízhó­lyaggal most már a jóval könnyebb tollat forgatják. S ami ebből az egy hétből meg­marad, azt talán Kaszás Fe­renc adjunktus fogalmazta meg legjobban, egy frissen elsimí­tott út szegélyén ülve, diákjai körében: — Lapátközelből tanulták meg most azt, ami számukra később tudomány lesz. A kö­zös munka, az élmények pedig egy jó kis közösséget ková­csoltak. Kurucz Gyula oszlatni, de ezzel a vagyonnal és az 50 fős létszámmal ma­gánkézben nem működhetett tovább, így tulajdonosa a cég állami tulajdonba vételét kér­te. Ez megtörtént: tíz eszten­deje született meg az Interág Rt. Alaptevékenységük csak any- nyiban változott, hogy vala­mennyi vegyipari ágazatot fel­öleli, és az általuk képviselt nyugat-európai cégek száma eléri a hatvanöt. Forgalmuk 1976-ban már megközelítette az 55 millió dollárt. Hajlamosak vagyunk azt mondani: a Shellhez járunk tankolni, holott minden Shell- készítményt és adalékos ben­zint az Interág tulajdonában lévő 14 fővárosi és 16 vidéki töltőállomás árusítja. Ezen kí­vül 14 szervizállomással is ren­delkezik az Interág. Onnan az esetleges félreértés, hogy az Interág és a Shell között lét­rejött szerződés értelmében bi­zonyos összeg ellenében vala­mennyi Interág tulajdonú kút és szerviz használhatja a Shell- emblémát, valamint márkane­vet, a cég viszont a reklámért fizet. Az Interagnak tehát na­gyon is érdeke, hogy minden­hol feltűnjön a sárga kagyló. Múlt év végén kisüzemek, szövetkezetek külföldre, főként a fejlődő országokba irányuló exportjának bonyolításával to­vább bővült az Interág profil­ja. Szakembereit most az új piacok felkutatása köti le. Jó eredménnyel zárta a ta­valyi évet a vállalat. Netto ár­bevételük — változatlan áron számolva — elérte az egymil- liárd-százhatvanmillió forintot az 1971-es 265 millióval szem­ben. Egy dolgozóra eső for­galmuk is igen kedvező: 1 202 000 forint volt 1976-ban, míg öt évvel korábban csupán 588 000 forint volt. Szervezés­sel, a gépi adatfeldolgozás be­vezetésével elérték, hogy az egy munkásra és ügyintézőre eső adminisztratív létszámuk csupán 0,12. Decentralizálták a döntést, és a kooperatív ve­zetés a meghatározó. Jóllehet az Interág nem tar­tozik a nagy külkereskedelmi vállalatok közé, célul tűzte ki az évenkénti 25—40 százalé­kos forgalomnövekedést. Jobb piaci munkával, a szakkülke­reskedelmi vállalatokkal ered­ményesebben együttműködve szeretnék növelni az exportot. Meglévő képviseleteik további aktivizálására törekednek. Szervizhálózatukat viszont nem kívánják fejleszteni ebben a tervidőszakban. Október kö­zepén nyílik meg Tatán — egyelőre az utolsó — töltőál­lomás. A jelenleg 1100 dolgo­zót foglalkoztató Interág kül­kereskedelmi tevékenységével szeretne sikert elérni az elkö­vetkezendő években. Horváth Teréz Nemzetközi építésügyi tanácskozás Hétfőn a Hilton szállóban megkezdődött a RILEM, az Anyag- és Szerkezetvizsgáló és Kutató Laboratóriumok Nem­zetközi Egyesülése állandó bi­zottságának ülése. Ezúttal em­lékeznek meg a nemzetközi szervezet megalakításának 30. évfordulójáról. Ez a szervezet kezdeményezi az építésügyi tu­dományos és technikai nem­zetközi együttműködést, és se­gítséget nyújt a kutatási mód­szerek fejlesztéséhez, az ex­port-import termékek műszaki jellemzőinek azonosításához. Az állandó bizottság szeptem­ber 15-én fejezi be budapes­ti ülését.

Next

/
Thumbnails
Contents