Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-05 / 244. szám

A Pécsi-tóban már nem lehet fürödni... Csökkent a vízszint, lassú az áramlás Miért zavaros az orfűi tó vize? A szennyezési mutatók emelkednek 3<ól Vizsgáztok a taitalékosak Honvédelmi verseny, harcászati bemutató, légiparádé Jól sikerült a főpróba Kedden kezdődik a nyolcvannegyedik kampány a Kaposvári Cukorgyárban Harminc-negyvenezer vagon répa vár feldolgozásra „Veszélyes" dolog a búvár­kodás. Olyasmiket vehet ugyan­is észre az ember, amiket nem kellene. Élvezetes (tengerben pedig egyenesen élményszerü) egy búvárszemüveggel felszerelkez­ve a víz alá bukni és siklani az „ősközegben” halak, növé­nyek között. Tavaly, tavalyelőtt az orfűi tóban 2—3 méterre is magam elé láttam és tisztán kivehet­tem a növényzetet, ami nagy szó egy ilyen típusú vízben. Idén minden megváltozott. Az üvegtől 20—25 cm-re tartott tenyeremnek is csak a halvány ■körvonalát láthattam. Miért? De hadd egészítsem ki ezt még egy másik megfigyeléssel is. Tavaly a gumicsónakomat — ha leálltam vele a tó köze­pén — az áramlás nagyon ha­mar a lefolyó aknához sodor­ta. Idén a csónak szinte moz­dulatlan maradt. Az épített partszakaszokon jól látni, hogy a víszint is csökkent. Miért? Vas Béla. a Megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának főmérnöke a víz­minőséget illetően bizonytalan­ságban volt, amikor efelől ér­deklődtem nála. Csak feltéte­lezései voltak. Ilyen pl.: talán a karsztterületen folyó fúrások­ból el-elszökő fúróiszap szeny- nyezhet... Tény, hogy valami­kor a nyár elején napokig nem lehetett a Vízfőtől Komlóra vi­zet küldeni ilyen iszapszennye­zés miatt. Hanem ez az esetle­ges iszapszennyezés nem okoz­hat egy nyáron át tartó tó­szennyezést. Hát akkor? Beszéltünk a vízszint-csökke- nésről is. Ugyancsak feltétele­zés, hogy a lefolyó akna zsilip­jéből a kelleténél több elemet emeltek ki, s emiatt meggyor­sult a víz lefolyása. De miért lassú az áramlás, miért nincs sodrása a víznek? .. . A Vízügyi Igazgatóság víz­minőségvédelmi laboratóriumá­ban Braun György és Kovács Árpád mérnökökkel beszélget­tem. Mindjárt az első monda­tokkal igazolták a bevezető­ben leírt megfigyelés helytál­lóságát. Egy grafikonsor a ta­vak szennyezés-típusainak vál­tozásait rögzíti. Az Orfűi tónál egyértelmű a szennyeződés fo­kozódása: a görbék egytől egyig felfelé emelkednek. Azt mindenekelőtt leszögezték, hogy a víz átlátszatlansága — vagy ahogy a laikus könnye­dén rávágja: pocsolyaszerűsé­ge — nem iszaperedetű. Az ugyanis pár napon belül le­ülepszik. — Megemelkedett az oldott foszforkoncentráció, amire ma­gyarázatot még nem tudunk — mondta Kovács Árpád. — A tórendezés és az új feltöltés után határozottan jó volt a víz, amit bizonyít, hogy 6—7 hínárfajta is megtelepült. Az oldott foszfor a hínárban sta­bilizálódik. Ha emelkedett a vízben a koncentráció, akkor olyasvalami történt, ami a sta­bilitást felborította. Ha pl. amurokat telepítettek volna a tóba — amiről mi egyébként nem tudunk —, akkor a híná­rokban stabilizálódott foszfor többször is megfordul a vízben, emelkedik a koncentráció, a víz zavarossá válik. — Megemelkedett a szer­vetlen nitrogén (azaz a szer­vetlen növényi tápanyag) tar­talom is, ezáltal megnőtt a tó termőképessége. Ez a ha­lastavak jellemzője. A jó fürdő­vizet a kis termőképesség jel­lemzi és ez az átlátszóság alapja is. Ha a termőképesség nő, a tó fürdésre alkalmat­lanná válik. Voltaképpen ezért kellett a Pécsi tóban is meg­tiltani a fürdést. Itt megszakítom a beszélge­tést, hogy közbeiktassam azt az információt, amiről beszélgető- partnereim még nem tudtak. Az idén tavasszal 160 darab amurt telepítettek az orfűi tó­ba — hínárirtásra. — Az amur a tó makrovege- tációját (hinarat, gyenge ná­dat stb.) fogyasztja, s naponta a testsúlyának három-négysze­resét is lelegeli — tudom meg Kovács Árpádtól. — A növénymennyiség egy része ürülék formájában visszake­rül a tóba a foszforral együtt, s a körfolyamat így ismétlődik a végtelenségig ... A tó élet- bentartása érdekében sokkal célszerűbb volna a mechani­kus hínárirtásra berendezkedni és még így sem a teljes tó- területen, hiszen a víz tisztán­tartásához mindenképpen szük­ség van a hinarakra. Végezetül egy igen fontos megállapítás: — Ha a tóban a szokott mértékű lenne a vízcsere, a különféle koncentrációk nem növekedhettek volna meg eny- nyire, tehát nem romlott volna a víz minősége. Hársfai István Borsodi siker Nem mindennapi látványos­ságban volt része annak a tizenkét-tizenötezer ember­nek, aki tegnap Siklósra, a tartalékosok honvédelmi verse­nyének idei országos bajnok­ságára látogatott el, és nem mindennapi küzdelemben vet­tek részt a 19 megye és Buda­pest tartalékosai, a 35 éven aluliak és az ennél idősebbek korcsoportjainak versenyzői, az ünnepélyes megnyitó után. A tűző napon terepruhában, járőrtáskával, távcsővel és tor­nacipőben kezdték a komoly szakmai tudást feltételező gya­korlatok végrehajtását a vár­árokban, a szurkoló „civilek” árgus tekintetétől kísérve. El­ső feladat a figyelőőrs tevé­kenység végrehajtása, annyit jelentett, hogy a mezőn, Matty irányában rakétakilövőnek, ak­navetőnek, összesen tíz komoly ellenséges célpontnak kellett a figyelési vázlatra rárajzolni a helyét, bemérni és meghatá­rozni az adatait és a célpont jellegét. Távolból füstjelzők sé­ffé# kiállítás Kaposvárott és Szekszárdon Kaposvárott szeptember 6-án, kedden délután 5 órakor a Somogyi Képtár helyiségében Szabados János, Kaposvárott élő festőművész tárlatát nyitja meg Pogány Gábor művészet- történész. Szeptember 8-án pe­dig Farkas Lídia festőművész kiállítása nyílik meg ugyancsak délután 5 órai kezdettel Szek­szárdon a Szinyei Merse te­remben. (Kölcsey lakótelep 1.) Mindkét kiállítás szeptember végéig látható. Siklóson gítették megtalálni az objektu­mokat, sűrűn ropogtak a fegy­verek, a nézők gyönyörködtek, a versenyzők meg távcsővel figyeltek és vonalzóval, tájo­lóval, ceruzával mérték be maguknak az ellenséget. A verseny a várbástyán foly­tatódott: tereptárgyak irány­szögét, távolságát és magassá­gát kellett megállapítaniuk, utána szennyezett terepszakasz leküzdése következett, tűző napon, beöltözve a „vizet fa­kasztó” vegyvédelmi ruhába, gázálarcba. Áki ezen is túlju­tott, az kézigránát dobással folytatta állva, térdelve és fek­ve, majd pihentetőül légpuska­lövészet és ügyességi ’ szám­ként géppisztoly szét- és össze­rakása következett. A fiatalabb kororsztályú ba­ranyaiak csapatát a porcelán­gyáriak képviselték Bognár József tart. alhadnagy vezeté­sével. A szombat éjszakai fu­tás volt a legnehezebb, még nappal is nehéz átvergődni azon a terepen — mondja és fáradt mosollyal nyugtázzák társai, Benkő Antal, Berták Endre és a „vendég" versenyző­társuk, a bólyi Engert Ferenc. — Két óra alatt futottuk az 5 kilométeres távot és megtalál­tuk mind a tíz állomást." A légierők sugárhajtású Delfin gépei már korábban „berepülték" a vár melletti lég­teret, kóstolót adva tudásukból. Fél tízkor kezdődött az igazi légiparádé, az egymotoros ZLIN géppel, ülésében — ahogy a hangosbemondó kö­zölte — Kovács Pállal, az MHSZ oktatójával. A nézők lé­legzete is elállt a sok figura, a legyező, a dugóhúzó, orsó, leborítás láttán. Csécsei Imre repülésvezető és Harai Imre, a pécsi MHSZ repülőtér parancs­noka a várfalnál rádión irá­nyítja és vezényli a gépet. Óriási igénybevételnek vannak kitéve a műrepülő pilóták — Imondják. Következik a légi­erők Ml—1-es helikoptere, pa­rádés dolgokat visz végbe, aztán az MHSZ-esek hármas, kötelék műrepülése az egymo­torosokkal, bukfenc, félorsó Holnap hajnalban (kedden) kezdődik a 84. kampány a Ka­posvári Cukorgyárban. A hét végén megtartott főpróba azt bizonyította, hogy a javítási időszakban jó munkát végeztek közben is csak méternyi köz­tük a távolság, látszik, hogy összeszokottak. Bírjátok még? — kérdi tőlük rádión. Persze! — recseg a válasz. Aztán „ró­zsában” nyílnak szét függőle­gesen, a galambok nem tud­ják a gépeket utánozni, így szépen elrepülnek. A Ml—8-as helikopter por­felhőket kavar, hullámzik alat­ta a kukoricatábla, a rádió­irányítású modellek is utánoz­zák a „nagyokat", aztán cél­szalag vadászatot rendeznek, jön a Delfin, majd a hármas Delfin-kötelék. Hogy mi min­dent nem tudnak? — fakad ki egy szöszke srácból. Az „An­csa” lomhán köröz, majd ezer méterről sorra engedi ki a „pontocskákat", azok kupolává terebélyesedve szállnak alá a célkereszt felé, ügyes ejtőer­nyősök kormányzásának en­gedve. Megnézhettük, hogyan lendül támadásba egy harcko­csikkal, páncélozott szállító jár­művekkel erősített lövész szá­zad — igazi harctéri körülmé­nyek között. A strand előtt a gyerekek el­foglalták a kiállított T—55-öst, a páncélozott szállító járműve­ket, kézbevehelték, vagy cso­dálhatták a modern harci tech­nikát, az MHSZ és a Néphad­sereg kiállított eszközeit. A sza­badtéri kultúrprogramban tér­zenét a katonák és a siklósi if­júsági fúvószenekar szolgáltat­ták, a délszláv, német és ma­gyar népzene-, néptáncműso- ,ipkat a szaporcaiak, a felső- szentmártoniak és a villányi asszonykórus adták. A változatos, izgalmas nap a verseny ünnepélyes ered­ményhirdetésével zárult. Mind­két korcsoport 1977. évi bajnok­ságát a borsodiak nyerték, a mieink közül az idősebbek a 4., míg a fiatalabbak a 13. helyen végeztek. A díjakat Szabó Mi­hály ezredes, az MHSZ főtitkár- helyettese, Horváth Alajos, a Siklós városi Pártbizottság első titkára, Szarka Árpád, a házi­gazda siklósi tanácselnök és ta­nácsi, vállalati vezetők adták át. Murányi László a szerelők: az új és a felújított berendezések megfelelően mű­ködnek. Az igazi nagy próba­tétel azonban akkor követke­zik, amikor a gyár föld alatti csatornahálózatán keresztül el­indul az édes illatú répa a gyárba. Baranya, Tolna és Somogy mezőgazdasági üzemei az idén 10 200 hektáron termeltek cu­korrépát, s az utolsó termés- becslések szerint erről a terü­letről 38-40 ezer vagon nyers­anyag kerül majd a gyárba. Az idén is jó minőségű a répa: a laboratóriumi mérések azt bizonyítják, hogy az augusztusi napfény hatására jelentősen emelkedett a cukortartalom, s már eléri a 14,5 százalékot. Ezt a nagy mennyiségű nyersanyagot folyamatosan szállítják a gyárba. Az indu­láshoz szükséges répát a Ka­posvári Mezőgazdasági Főis­kolai Tangazdaságból és a szi­getvári átvevőállomásról kapja a gyár. Az előbbit teherautók vitték az úsztatóra, az utóbbit pedig a hétfőn hajnalban ér­kezett első irányvonat szállítot­ta. Tolnából és Baranyából vas­úton szállítják az alapanyagot a gyárba, a somogyi gazdasá­gokból pedig teherautón. A vas­úttal történt megállapodás alapján naponta 2—3 irányvo­natot indítanak a szigetvári, a drávafoki, a hidasi, a mohácsi és bólyi átvevő állomásokon, ahol minden előfeltételét biz­tosították már a folyamatos és gyors rakodásnak. A kampánykezdést megelőző hónapokban az idén is fiatalí­tották a nyolcvannégy éves Kaposvári Cukorgyárat. A be­ruházásokra és a felújításokra csaknem 120 millió forintot köl­töttek. Átépítették a létisztító állomást — a gyárnak azt a ré­szét, ahol a répából kioldott cukros léből eltávolítják a szennyeződést és fehérítik — új laboratóriumot létesítettek, amelynek segítségével gyor­sabban végezhetik el az egyes technológiai folyamatok között az ellenőrzést és átépítették a gyár csatornahálózatát is. K. I. Új iskolák Tolnában Tolna megye új iskolákkal gazdagodott az új tanévben. Szekszárdon szeptember 13-án avatják fel ünnepélyesen a me­gye első főiskolai épületegyüt­tesét. Az ezer adagos konyhá­val, étteremmel i$ ellátott, négyszintes szép épületben, mint a Kaposvári Tanítóképző Főiskola kihelyezett tagozatá­ban, száznégy hallgató kezdi meg tanulmányait. A várost ket­tészelő Séd patak mellett emelt modern épületet eredetileg hu­szonnégy tantermes általános iskolának kezdték építeni, s közben tervezték át a főiskolai tagozat céljára. Az új intézet aulájában helyezik el Pátzay Pál kétszeres Kossuth-díjas ki­váló szobrászművész: A szabad­ság tája című alkotását. Tamásiban is új gimnázium - nyolc tanteremmel — és új leánykollégium fogadja a diá­kokat. A régi gimnáziumi épü­letet az általános iskolák bő­vítésére használták fel. Bonyhá- don szintén iskolai célra adták át a megszűnt járásbíróság épületét. Dombóvárott új szer­tárakat és nevelői szobát ka­pott a Gárdonyi Géza általános iskola, a 3. számú iskola pe­dig kéttantermes politechnikai műhellyel gyarapodott. (B. L.) Hétfői □ A Mecseki Szénbányák felvesz: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti CSILLÉS, SEGÉDVÁJÁR, VAJÁR, LAKATOS munkakörbe. 35 ÉVES­NÉL FIATALABB ÚJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pé­csett 1,5-2 év múlva KÉSZPÉNZ BEFIZETÉSE NÉLKÜL, RENDKÍVÜL ELŐNYÖS ANYAGI FELTÉTELEK MELLETT JUTTATJUK LAKÁSHOZ. A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói elhelyezést és kedvezményes, teljes ellátást biztosítunk Komlón, illetve Pécsett. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents