Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-30 / 269. szám
1977. szeptember 30., péntek DunQntmi napló 3 Tisztelt Országgyűlés! — Az igazságügy* miniszter elvtárs expozéjában is megerősítette, hogy ezt a törvényjavaslatot is viszonylag széles körű és hasznos társadalmi vita előzte meg. Én azt is jónak tartom, hogy mi, képviselők az ország- gyűlés ülésszaka előtt majdnem egy hónappal hamarabb megkaptuk a törvény módosítására és egységes szerkezetbe foglalására vonatkozó előterjesztést, így volt időnk jobban megismerni és a végrehajtásban is érdekeltek egy részével véleményt cserélni. Három gondolat — Én a törvényjavaslat három gondolatköréhez kapcsolódom: 1. A törvényjavaslat előkészítői jól értékelték a társadalmi, gazdasági viszonyainkban végbement változást, amikor a jogi személyek közölt a gazdasági társulásokat is figyelembe vették, és ezek szabályozását az 57-től 61-ig terjedő paragrafusokban javasolják. — Véleményem szerint a gazdasági társulásokra vonatkozó szabályozási javaslat az egésznek viszonylag a gyengébben sikerült része. Jóllehet, hogy ezt segíti feloldani azzal, hogy a gazdasági társulások részletes szabályait külön jogszabályok feladatkörébe utalja. — Mi a megyei népi ellenőrzési bizottság részéről a közelmúltban önálló témaként vizsgáltuk a gazdasági társulások helyzetét. Ennek alapján a részletesebb jogalkotó munkával kapcsolatban néhány tapasztalatra és igényre utalok: Nagyon lényegesnek tartom, hogy a jogalkotó munkában is a különböző gazdasági társulások helyzetére, ezekhez kapcsolódó részletes jogszabályok jó megalkotására nagy figyelmet fordítsunk, ezek fejlődéséhez, a népgazdasági érdekekkel összhangban, a jog eszközével is több segítséget adjunk. — Az utóbbi években a különböző gazdasági társulások száma és szerepe nőtt. Megyénkben ezek évi termelési értéke eléri az egymilliárd forintot. Nagyon valószínűnek tartom, hogy gazdasági életünk egész fejlődésében a termeléstől a forgalmazásig még nagyobb szerepük lesz. Azt hiszem, hogy nemcsak a hazai, de a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban, azok fejlődésében is nő ezek helye és szerepe. — Érdemes jobban figyelembe venni az új tulajdonviszonyok kialakítása és azok várható hatásai miatt is. A gazdasági társulások esetében egyrészt az állami, másrészt a szövetkezeti tulajdon alapján új tulaidonviszonvok jönnek létre. Ezeknek is nagyon ielentős társadalompolitikai hatásai vannak és ez is hat a jogviszonyok szabályozására. Tisztelt Országgyűlés! — A törvényjavaslat 4. részében. az úgynevezett kötelmi jogi részben széleskörűen és lényegében jól szabályozza a szerződéses jogviszonyokat. Figyelembe veszi a társadalmi gyakorlatban végbement változást, jobban segíti az új igények kielégítését. Én nagyon lényegesnek tartom annak kimondását, hogy a gazdálkodó szervezetek szerződéses kapcsolatainak a népgazdasági terveket kell szolgálni, és jobban akarja érvényesíteni a szerződésekben Pr. Szabó Joses eff: Fokozott erőfeszítést a szerződésszegések megszüntetésére foglaltakért az együttműködési kötelezettséget is. — A gazdálkodó szervezetek kapcsolatainak rendszerében és hatásaiban különösen nagy szerepük van az olyan szerződéseknek, mint például a szállítási és közszolgáltató^, a különböző vállalkozási, a mező- gazdasági termékértékesítési szerződések. — A különböző szerződéstípusokkal foglalkozó részek több helyen tartalmazzák, hogy az adott szerződéstípus részletes szabályait külön jogszabály ál- laoítia meg. Ezt érthetőnek és indokoltnak tartom. De tisztelettel kérem a kormányzati szerveket, hogy ne legyen túlzottan sok és néha áttekinthetetlen, egymásnak ellentmondó, a törvény céljától eltérően ható külön jogszabály. Sajnos manapság ez még többször is előfordul. — Ha lesz, márpedig kell hogy legyen külön joaszabály, akkor ezek iái segítsék a törvény alapvető céljainak, tartalmának megvalósítását, a meglévő gondjaink leküzdését. Néhány példa — Csak példaként említek néhány gondot azok közül, amelyeket a szerződéses kapcsolatok végrehajtási rendelkezéseiben a lehetőségek szerint jól vegyünk figyelembe. — A különböző szerződések, köztük a szállítási szerződésekben, a kedvező hatások mellett még erőteljesen jelentkeznek különböző zavarok. A vállalatok közötti szerződéses kapcsolatokban sokszor az egyik fél erőfölénye, a másiknak a kiszolgáltatottsága jut kifejezésre. A kereslet túlsúlya miatt is többször a szállítók pozíciója az erősebb. Nem egyszer a megrendelőként kiszolgáltatott. ha szállítói minőségbe kerül, akkor az őt ért hátrányt saiát vevőire hárítja. — Nemegyszer a piaci viszonyok gyakori változása, a konkrét szállítási szerződések, a minőség, a választék vitái, a kölcsönös együttműködés hiánya miatt a szerződések nem is teliesülnek. Többször nzt sem tudják megállapítani, hogy miért ki a felelős, kinek is kell viselnie a szankciókat. — A szállítási szerződések lényeges problémája a teljesítési ütemek meghatározása. Széles körben érvényesül az a gvakorlat, hogy a termelő vállalatok nem eléggé veszik figyelembe a felhasználók igényeit és laza a szállítás ütemezésének ideje. Tűi sok a pereskedés Tisztelt Országgyűlés! — Többen azzal vigasztalják magukat, hogv viszonylag kevés a bíróságok elé került szerződésszegések száma. Véleményem szerint ne/n így van. Csak a mi megyénkben 1976- ban a járásbíróságainknál 803 ilven per volt, a megyei bírósághoz 1268, összesen 2071 aazdasági peres üay érkezett. Ezek a ioaviták csaknem mind a szerződéses fegyelem vala- milven formában való megsértéséből, be nem tartásából jelentkeztek. — A valóságban sokkal több a szerződésszegés, de a szerződő felek valamilyen egymásrautaltság vagy kiszolgáltatottság miatt nem érvényesítik a szerződésekből származó szankciókat, jogosnak mondható kárigényüket. — Egyik jellemző szerződésszegésként alakult ki az a gyakorlat, hogy a megrendelők jelentős része késedelmesen fizeti ki a vételárat. Ezért a szállítók évenként országosan 150— 180 ezer esetben kérik a bíróságtól fizetési meghagyás kibocsátását. Baranya megyében 1976-ban 1792 esetben fordult elő, amelyekből 977 esetben bírósági per keletkezett. A bíróságok évenként hazánkban mintegy 25 ezer behajtási perben járnak el. — Az ilyen fizetési késedelmek nem egyszer a gazdálkodás, a belső vállalatszervezés és nem utolsósorban a kötelességteljesítésben fennálló lazaságokból fakad. — A törvényjavaslatnak a tervezési szerződéssel kapcsolatos része (408-tól 411 §-ok) lényegében az eddig érvényes jogszabályban foglaltakat veszi át. Itt is lehetővé teszi, hogy részletes a szabályokat majd külön jogszabályok állapítsák meg. E külön jogszabályokat kell a törvényben foglaltak végrehajtásáért is jól elkészíteni. Közismert, hogy a fejlesztési és a beruházási munkák körüli gondok egy része a tervezői szerződések nem megfelelő érvényesüléséből is fakad. — Nálunk is előfordult, hogy a rossz tervezésből, az érdekeltek nem megfelelő együttműködéséből több millió forint értékű kár keletkezett. E kárért felelősök enyhe fegyelmi büntetéssel megúszták a felelősség revonást. — Ügy gondolom, hogy az ilyen gazdasági károkozást is minden hatásával igényesebben kell mérlegelni, a jog eszközével is megelőzni és ha kell, szankcionálni. Fontos feladatok Tisztelt Országgyűlés! — Most a törvényalkotó munka után a jó végrehajtás érdekében fontos feladatnak tartom, hogy a bíróságok dolgozóitól kezdve a különböző gazdálkodó szervezetek vezetői, felelős beosztottai, az ügyvédi munkaközösségek tagjai, a különböző állami szervezetekben, dolgozók jól szervezett módon ismerjék meg a bekövetkezett polgári jogi változásokat, azok célját és tartalmát, ebből adódó feladataikat. — Széles körű jogpropagandával is segítsük elő a polgári jog jobb ismeretét, egységesebb felfogását, és alkalmazását azért is teszem szóvá, mert nálunk erősen él az a gyakorlat, hogy sokan úgy fogják fel és alkalmazzák a jogot, mint eszközt, ahogy pillanatnyi érdekük, néha szeszélyes ambícióik diktálják. — Több irányú hatása miatt sem lehet közömbös, hogy az állampolgárok vagy a gazdálkodó szervezetek jogvitáit nemcsak hogyan, hanem milyen rövid idő alatt is fejezik be, döntik el az illetékesek. — Hiszem, hogy ez a törvényünk is, ahogyan áthatja gondolkodásmódunkat, magatartásunkat, társadalmi gyakorlatunkat, úgy a jog eszközével jól szolgálja a szocialista építőmunkát, a szocialista viszonyok erősödését. Ezért a törvényjavaslatot elfogadom, megvalósítását segítem. — Köszönöm figyelmüket. Dr. Földvári József: Fontos feladatunk a bűncselekmények megelőzése Tisztelt Országgyűlés! A legfőbb ügyész elvtárs méltán állapíthatta mag jelentésében, hogy hazánkban törvényes rend, szilárd közbiztonság uralkodik. Ezt a számunkra természetesnek tűnő helyzetet akkor tudjuk igazán értékelni, ha helyzetünket ösz- szevetjük más, nem szocialista országgal. Valamennyien jól tudjuk, hogy a törvényesség érvényesülésének alapvető feltétele ugyan az állampolgáraink helyeslő egyetértése, eredményeinkben kifejeződik azonban ügyészi szervezetünk magas szakmai, erkölcsi-politikai színvonalat mutató tevékenysége is. A legfőbb ügyész elvtárs beszámolója részletesen foglalkozik az ügyészi szervek általános felügyeleti, valamint a polgári jogi, munkajogi szakterületen kifejtett tevékenységével, a hangsúlyt az ügyészség helyzetének és funkciójának megfelelően a büntetőjogi terület kapta meg. A bizottság egyetértett a beszámoló lényeges megállapításaival, a bűnözés és a bűnüldözés helyzetének beható elemzésével. Egyetértett mindenekelőtt azzal, a szemlélet- móddal, amely a pozitív tények mellett rámutat a negatív jelenségekre is. A bizottság álláspontja szerint az utóbbi esztendők során alapvető változás nem következett be a bűnözés alakulásában. Továbbra is a változékonyság, az átmenetiség és az egyes részterületek közötti eltérések jellemzik a bűnözési helyzetet. Lényeges változás tulajdonképpen csak a két világháború közötti időszak bűnözési helyzetével való összehasonlítás során állapítható meg. A 10 ezer főre eső bűn- elkövetések rendkívül eltérő aránya tükrözi e két időszak közötti alapvető politikai, gazdasági különbségeket is. Ehhez hasonló nagyarányú eltérés, ilyen robbanásszerű javulás azonban a szocializmus építésének időszakában még nem következett be. Az ossz- bűnözés mutat ugyan bizonyos javulást, elsősorban szerkezetében, amit mindenekelőtt az jellemez, hogy a kisebb jelentőségű, a kisebb súlyú bűncselekményeknek az aránya a nagyobb, a javuló tendenciákat azonban gyakran szakítják meg visszaesések a korábbi helyzetre. Lényeges megállapítások A súlyos bűncselekmények alacsonyabb — úgy is mondhatnánk: elviselhető — aránya mellett ugyancsak pozitívumként kell elkönyvelnünk a szervezett bűnözés másutt igen sok problémát okozó formáinak, a szervezett alvilágnak a hiányát.. Mindezek mellett azonban látnunk kell a negatív jelenségeket is: Negatívum a bűnözés alakulásában az,/hogy a javulás nem egyenletes, nem töretlen, és nem minden területre kiterjedő. Jelentkeztek, ha csak szórványosan új, a korábbinál veszélyesebb bűnelkövetési formák is, amelyek közvéleményt nyugtalanító kihatásairól szólt a legfőbb ügyész elvtárs is. Nyugtalanítók e jelenségek az elkövetési mód veszélyessége mellett azért is, mivel arra utalnak, hpgy a bűnözési módok terjedését az országhatárok sem tudják meggátolni. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy olyan bűn- elkövetési formákról van szó, amelyek nálunk újak — és talán emiatt a velük szemben folytatandó küzdelemre sem a tudományos megalapozottság szempontjából, sem technikailag nem vagyunk megfelelően felkészülve. A társadalom életében nagyobb hullámokat kiváltó súlyos bűncselekmények mellett ugyancsak nagy a társadalmi kihatásuk azoknak a kereskedelem, az építkezés, az anyag- ellátás terén tapasztalható visszaéléseknek, amelyek büntetőjogilag nem is minden esetben értékelhetők. Fel kell hívnunk az illetékesek figyelmét ezekre a cselekményekre, mivel sok embert érintenek, sok ember szerez róluk tudomást és ezáltal személyiségük, gondolkodásmódjuk befolyásolásában szerepük rendkívül nagy. Közlekedési bűncselekmények Tisztelt Országgyűlés! A vagyon elleni bűncselekmények után nagyságrendben a második helyet hazánk bűnözési szerkezetében a közlekedési bűncselekmények foglalják el. E bűncselekmények és elkövetőik megítélése közvéleményünk részéről eléggé eltérő. Sokan úgy vélik, e bűncselekmények alapvetően eltérnek más bűncselekményektől és elkövetőik is inkább a véletlen körülmények szerencsétlen ösz- szetalálkozásának, semmint aszociális — vagy különösen antiszociális — személyiségük kriminogén jellege miatt válnak bűnelkövetővé. Veszélyes személyiségek Az nem vitás, hogy a közlekedési bűncselekmények elkövetőinek személyiségi vonásai eltérnek pl. az erőszakos, vagy a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőinek a személyiségét jellemző vonásoktól. Ugyanakkor azonban látnunk kell azt is, hogy az esetek döntő többségében itt is megnyilvánulnak hibás, sőt: veszélyes személyiséget jellemző tulajdonságok. A törvényhozás feladata, hogy csak a valóban kriminogén cselekmények minősüljenek bűncselekményekké, amelyek elkövetőivel szemben büntetőjogi eszközök alkalmazása szükséges. Személyiségük eltérő sajátosságai másfajta joqkövetkezmények alkalmazását igénylik, mint pl. az erőszakos bűncselekmények elkövetőié. A bűn- cselekmények megelőzése azonban további erőfeszítéseket igényel. Ma már több mint 1500 ember veszíti el életét évenként olyan közlekedési baleset következtében, amely mögött nemcsak a* emberi képességek fogyatékossága, hanem vétkes, bűnös magatartás. törvényeink tudatos semmibe vétele húzódik meg. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén szó esett olyan cselekményekről is, amelyek nem mindiq ütköznek ugvan jogszabályokba, de veszélyesek az elkövetőjük személyiségének jövő alakulását illetően. A rendőrségi igazoltatások során egyre több a munkaviszonnyal nem rendelkező személyek száma, de nem kevés azoknak a száma sem, akik személyi igazolványában szerepel ugyan munkaviszony, de az igazolvány tulajdonosa a bejegyzésben olvasható munkahelyét már régen otthagyta — a bejegyzés azonban maradt. Egyesek csak azért létesítenek munkaviszonyt, hogy életmódjuknak a legalitás látszatát kölcsönözzék, munkahelyükről azonban már néhány nap elteltével kilépnek. E helyzet értékelése nem egyszerű. Egyrészről ugyanis nem vitás, hogy az ilyen éiet- mód nemcsak erkölcsileg helyteleníthető, de egyben a bűnözés nagy veszélyét is magában reiti. Ugyanakkor azonban az sem lehet kétséges számunkra, hoay elsődlegesen nem a büntetőjog feladata a munka megszerettetése az emberekkel. Tény, hogy népgazdaságunknak újabb és újabb munkáskezekre lenne szüksége és ugyanakkor életerős, 20—25 éves fiatalok társadalmilaq hasznos munka nélkül, a bűnözés veszélyének, az erkölcsi züllés veszélyének kitéve élnek. Ez olyan társadalmi probléma, amelyet aazdasági, társadalmi, kulturális nevelő eszközökkel kell ugyan megoldanunk, de ennek a feladatnak a megoldásából ügyészi, igazságszolgáltatási szerveinknek is ki kell venniök részüket. Növeljük a felelősséget Tisztelt Országgyűlés! A legfőbb üqyész elvtárs beszámolója szerint az ügyészség általános felügyeleti tevékenységének fontos feladata volt, hoay növelje a törvényességért való felelősséget az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervekben. A beszámoló rámutat arra a tényre, hogy történt előrehaladás e téren is. Az irányítást és felügyeletet ellátó szerveknek fokozódott a felelősségtudata a törvényesség megtartását és megtartatását illetően egyaránt Arról is képet kaptunk azonban, hogy a fejlődés ellenére van még tennivaló továbbra is. Az üqyészségi vizsgálatokat követően benyúitott óvások és felszólalások ezrei arra is figyelmeztetnek, hoay a jogalkalmazó munkában, különösen az alsóbb szintű szerveknél ayakoriak a jogsértések, késedelmes az ügyintézés és sok még a formális tevékenység A minisztériumok és más orszáqos irányító szervek felüaveleti. ellenőrző és seqítő tevékenységének — véleményem szerint — éppen az említett alsóbb szintű jogalkalmazásra kell irányulniok a jövőben is. Társadalmi érdek Befejezésül a legfőbb ügyész elvtárs beszámolójának egy megállapítására hivatkozom, amelyet napjainkban már bizonygatni nem szükséges ugyan, de megemlíteni igen: a törvénysértések megelőzése nemcsak az ügyészi szervek, nemcsak a bűnüldöző, az iaazság- szolaáltatási szervek feladata. A törvénysértések megelőzése terén is csak széles társadalmi összefogással és az állampolgárok aktív közreműködésével érhetünk el számottevő eredményeket. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javasolja a tisztelt Országqyűlésnek, hogy a Maqyar Népköztársaság legfőbb ügyészének a törvényesség helyzetéről és az ügyészi munka tapasztalatairól szóló beszámolóját fogadja el.
