Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-30 / 269. szám

Az országgyűlés őszi ülésszaka Napirenden: a Polgári Törvénykönyv módosítá­sáról Több UNIVÁZ­Tanácskozott az országgyűlés őszi ülésszaka. Képünkön: az ülésteremben. és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az őszi ülésszakon részt vett Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gás­pár Sándor és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek számos ve­zetője. Apró Antal, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. A képviselők tudo­másul vették az Elnöki Ta­nácsnak az országgyűlés leg­utóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd Apró Antal indítványára elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. A polgári törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavas­lat, 2. Dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész beszámolója, 3. Interpelláció. Ezt követően a képviselők — a napirendnek megfelelően — megkezdték a polgári törvény- könyv módosításáról és egy­séges szövegéről szóló törvény- javaslat tárgyalását: dr. Ko­rom Mihály igazsógügyminisz- ter emelkedett szólásra. Az igazságügy- miniszter expozéja — Az országgyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Nép- köztársaság polgári törvény­( könyvét, a magyar polgári jog első, egységes kódexét. Az el­telt csaknem két évtized alatt alapvető változások mentek végbe hazánkban: a szocia­lizmus alapjainak lerakása után ma már a fejlett szocia­lista társadalom építésén mun­kálkodunk. A törvény megalko­tása óta népgazdaságunkban általánosan uralkodóvá váltak a szocialista tulajdonviszonyok. A törvényjavaslat megerősíti azt a fontos alkotmányos el­vünket, hogy rendelkezéseit a Magyar Népköztársaság gaz­dasági és társadalmi rendjé­vel összhangban kell értelmez­ni, és alkalmazni. Tiltja a jog­gal való mindennemű vissza­élést; a jogok gyakorlása nem irányulhat a jog társadal­mi rendeltetésével össie nem egyeztethető célokra. Ebben a körben külön kiemeli a javas­lat, hogy joggal való vissza­élésnek kell tekinteni, ha az a népgazdaság megkárosítá­sára, az állampolgárok zakla­tására, jogaik és törvényes ér­dekeik csorbítására, vagy jo­gosulatlan előnyök megszerzé­sére vezetne. A törvényben biztosított jogok védelmét — fő szabályként — továbbra is a Magyar Népköztársaság bí­róságaira bízza. — A polgári törvényköny­vünk nem rendelkezett a nem vagyoni kár megtérítéséről. A javaslat ezért az indokolt mér­tékig lehetőséget ad a nem vagyoni hátrány orvoslására is, ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életbe való rész­vételét, vagy egyébként éle­tét tartósan, vagy súlyosan megnehezíti. A javaslat új szerződésfajtaként vezeti be a közszolgáltatási szerződést, e szerződés alapján kell például a víz-, gáz-, villanyszolgálta­tást végezni. A törvényjavaslat félreérthetetlenül kimondja a szerződéskötők egyenrangúsá­gát, így a közszolgáltatási szer­ződésben a felek között nem lehet szó fölé- és alárendelt­ségről. — Új rendelkezések sora szolgálja ez ügyintézés egy­szerűsítését, a bürokratikus vo­nások csökkentését, a jogi sza­bályozás élets/erűbbé tételét. A jelenlegi szabályozós azt ír­ja elő, hogy a kiskorú gyer­mek törvényes képviselőjének fontosabb jognyilatkozatához a gyámhatóság előzetes jóváha­gyása szükséges. Az öröklési jog korszerűsíté­sét szolgáló új rendelkezések közül a miniszter kiemelte az özvegyi haszonélvezet kérdését. — Ismeretes, hogy ha az örökhagyónak leszármazottai vannak, a hagyatékot azok öröklik. Az özvegyet a gyer­mekek által örökölt vagyon haszonélvezete illeti meg. Ma már bizonyos esetekben a sza­bályozási merevsége mind az özvegyre, mind a gyermekekre méltánytalan. Ha a hagyaték­ban például tartós használati tárgyak vannak, ezek a ha­szonélvezet fennállása alatt el­használódnak, vagy értékük je­lentősen csökken. Mire az örö­kös az örökségéhez ténylegesen hozzájutna, vagy nem kap semmit, vagy értékében jelen­tősen csökkent vagyontárgyat vehet át. Sokszor hátrányos a mai helyzet az özvegyre is, hi­szen a haszonélvezet tárgyá­val szabadon nem rendelkez­het. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a haszonélvezetet — a lakás és az özvegy által használt berendezési és fel- szerelési tárgyak kivételével — megválthassák. Ez a szabályo­zás természetesen nem járhat az özvegy kisemmizésével, mert a jog ehhez nem nyújthat se­gédkezet. Dr. Korom Mihály a továb­biakban rámutatott: a szocia­lista gazdasági egységek ön­állósága folytán megnőtt . a szerződések tényleges jelentő­sége, szervező szerepe a gaz­dálkodó szervezetek kapcsola­taiban. — A szerződési rend­szer korszerűsítésekor olyan szabályozásra törekedtünk, amely jobban biztosítja a (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzási ünnepség a fegyveres erük napján A fegyveres erők napja alkalmából tegnap dél­előtt koszorúzási ünnepség volt Budapesten, a Hősök terén, a magyar hősök emlékművénél. A Himnusz elhangzása után a Ma­gyar Népköztársaság fegy­veres erői és a fegyveres testületek nevében Cz/ne- ge Lajos, Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka helyezte el a hála és a megemlékezés koszorúját. A Hazafias Népfront Országos Taná­csa képviseletében Molnár Béla, az országos tanács titkára és Budai László, a Csepel Vas- és Fémművek esztergályosa, az országos tanács tagja koszorúzott. A KISZ Központi Bizottsá­ga koszorúját Szűcs Ist­vánná, a KISZ KB és tit­kárság tagja, az Úttörő­szövetség főtitkára és Haj­dú István, a KISZ KB tag­ja helyezte el. elem Komlóról Elkészült az új panelgyártó üzemcsarnok Két és fél évvel ezelőtt kezd­ték meg azt a nagyszabású munkát, amely eddig százhét­millió forintot emésztett fel, s eredményeképpen csodaszép, korszerű üzemcsarnokkal, tech­nológiai sorral lett gazdagabb a Dunaújvárosi Beton- és Vas­betonipari Művek komlói tele­pe. A munka katonás rendben megy. Az épület közepén sza­bályos időközönként megjele­nik egy-egy panel, odabent a híddaru leemeli a gyártósor végéről, ráteszi a síneken gu­ruló kocsira, amelyen kitolják a daru alá. A bakdaru ezek után mindjárt a vagonba eme­li, a panel pedig utazhat az ország valamelyik részébe, is­kolának, óvodának, orvosi ren­delőnek, más középületeknek. A rekonstrukció során a kinti rámpán két bakdaru szolgál, egyenként tizenkét és fél ton­na kapacitásúak. A panelek súlya két és öt tonna között mozog. A bakdaruk hétpercen­ként visznek egy-egy UNIVÁZ- elemet az iparvágányok vala­melyikén veszteglő vagonba vagy éppen a közúti szállító- eszközre. Hétpercenként kerül ki egy elem a második tech­A fegyveres erők napján új könyvtárat és nos Iskolában. (Tudósítás a 2. oldalon.) úttörőotthont avattak az 1. sz. kertvárosi Általá­nológiai sor beállításakor a te­lepről. A rekonstrukció lehető­vé tette, hogy évente Komlóról százhúszezer négyzetméternyi UNIVÁZ-elem kerüljön az épít­kezőkhöz. Az első gyártósor működik jelenleg, s most, a harmadik negyedév végén öt­venezer négyzetméternyi ele­met adtak ki. Ha tehát mind­két gyártósor termel, a száz- húszezer négyzetméternyi mennyiség reális. Somos László, a telep veze­tője elmondotta, hogy a re­konstrukció kezdetén, 1975 te­lén a szabad ég alatt kellett gyártani a paneleket. A mos­toha körülmények ellenére is csak kevesen hagyták el a gyá­rat, a dolgozók kilencven szá­zaléka törzsgórdatag, marad­tak, és valamennyien örülnek az új gyártócsarnoknak. Az új csarnokból már színes felüle­tű és mintás panelelemek is kijönnek, igyekeznek a telje­sen vakolatmentes felületeket kialakítani. A rekonstrukció tel­jes befejezéséhez még meg kell építeniök az új beton­üzemet, ez mintegy tizenöt- millió forinttal emeli a beru­házás összköltségét. A Komlóról elkerült UNIVÁZ- elemekből Pécsett keveset használnak fel. Ilyen panelek­ből épült a balatonfüredi Ma­rina Szálló, a Budapesti Kato­nai Főiskola, a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola új kollé­giuma és a szigetvári kórház. Pécsett csak egyetlen épület, az ATI új épülete készült ez­zel a technológiával. A komlói építkezés generál- kivitelezője a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat volt, az épületben levő három, egyenként tíz tonna teherbírá­sú híddarut a BVM kunszent­mártoni gyára készítette és szerelte, e híddaruk pályáit, valamint a később elkészülő betongyárat a Mecseki Szén­bányák gépüzeme készítette, illetve készíti el, a rámpán le­vő bakdarukat az ÉPGÉP bu­dapesti gyára gyártotta és sze­relte, az épület valamennyi villamos berendezését a MEGYESZER szerelte. Vala­mennyien szép munkát végez­tek. Kampis Péter Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nuplo XXXIV. évfolyam, 269. szám 1977. szeptember 30., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Thumbnails
Contents