Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-29 / 268. szám
1977. sieptember 29., csütörtök DunQntuli napló 3 Felfelé terjeszkedik Ko>míé A hagyományosan urbanisztikai jellegű Savaria Nyári Egyetem idei egyhetes rendezvény- sorozatának alaptémája „Az ember és városközpont" volt. Szombathely augusztus közepén 61 magyar város mintegy 100 képviselőjét látta vendégül, s kivülük 11 országból érkeztek még a téma iránt érdeklődők. A baranyai „színeket" Komló és Mohács tanácselnök-helyettese képviselte. A szombathelyi tapasztalatokról Nagy Ferenc komlói tanácselnök-helyettessel beszélgettünk. Ennek helyi aktualitása is van: a 26 éves bányászváros most készül tovább formálni városközpontját. Ember és városközpont Beszélgetés a kompletté váló városról Nagy Ferenc tanácselnök-helyettessel meg szemközt a pergolás üzletsor a fölémagasodó két tízemeletes épülettel. A hét dombra épült város természetes központja a Kaszárnya-patak völgyében az ős-Komlóból kiszakított Lenin tér. Az elmúlt években mind több tűnt el eb- Előbb néhány általános meg- bői az ős-Komlóból, amiből figyelését mondja el az elnök- idén ismét nagyokat tüntetnek helyettes: el dózerről és csákánnyal, — Az urbanizáció iránti ér- hogy a Kossuth Lajos utca deklődést maga a város is tűk- mentén tovább terjeszkedhesrözi. Nem tartom véletlennek, sen, s váljon teljessé Komló hogy a legtöbb résztvevő az városközpontja, európai hírű új városközponttal rendelkező Salgótarjánból, illetve az új városközpontját igen imponáló céltudatossággal alakító Zalaegerszegről érkezett. A hetes program vitáiban sokan szólaltak fel a tipizálás ellen, a változatosság alkalmazása mellett. Ahol házgyári építkezés van, mindenütt gondot jelent ez. A beszélgetésekből és a Szombathelyen látottakból arra következtettem, hogy a változatosságban a győri házgyár tudja a legtöbbet nyújtani. A szombathelyiek emiatt részesítették előnyben a veszprémivel szemben. A komlói városközpont-rész építésére serkentően hat a bányászlakásépítési program. Enélkül talán három-négy tervidőszakon is áthúzódott volna az a program, ami így egy évtizeden belül megvalósulhat. Hársfai István Elkészült az olimpiai tájékoztatótábla prototípusa A Villamosberendezés és Készülék Művek a napokban bemutatja a szovjet szakembereknek az új olimpiai tájékoztató tábla prototípusát, amelyet a VBKM dolgozói jubileumi munkaverseny-vállaíá- suknak megfelelően rekordidő alatt fejlesztettek ki. A magyar sportkedvelők a montreali olimpiai közvetítések során már megismerhették a stadionokban felszerelt nagyméretű, kontraszt hatásaiban a televízióénak megfelelő képet adó közvetítő táblát. A VBKM-ben ennek korszerűsített, technikai megoldásaiban azt mindenben felülmúló, hatszor tíz méter alapterületű, 20 ezer fénypontú változatát alakították ki, s ha az októberi próbák sikeresek lesznek, akkor valószínűleg a luzsnyiki parkban lévő Lenin-stadionban, az 1980-as olimpia fő eseményeinek színhelyén szerelik majd fel. Szabad segíteni? A MÉV válaszas igen, szükséges Bányászlakás-építkezés sok kérdőlellel Legutóbb a MÁV pécsi igazgatóságának munkás-lakásépítési kezdeményezéséről számoltunk be e sorozat keretében. Most más színpadon, más főszereplővel, de ugyanazzal az elengedhetetlenül fontos mellékszereplővel egy másik „előadásra” készülnek. A Mecseki Ércbányászati Vállalat újabb lakásépítési kezdeményezéséről lesz szó. Az előzményekről dr. Szikszói Géza, a MÉV belsőellenőrzési osztályvezetője, a vállalat támogatásával folyó lakásépítéYámspolittkai ÖsszehasonlíEgy-két közvetlen összehasonlítási lehetőség — komlói szemmel: — Tisztelet és elismerés azért, ahogy Szombathelyen a régit óvják és ápolják, s ahogy az újat csinálják. Látni, hogy városközpontjukban a műemléki tömeget úgy akarják megtartani, hogy az a ma emberét szolgálja. Mi viszont egy „történelmi falut” örököltünk, amit le kell bontanunk, nem hogy megőriznünk. Ennek helyén tudjuk úgy kialakítani a városközpontunkat, hogy az befogadjon minden, a lakosságot szolgáló létesítményt. — Mindenütt, ahol erre a legcsekélyebb lehetőség van, igyekeznek a forgalmat kivinni a városközpontból. Szombathely ennek a törekvésnek a jegyében alakítgatja már a második sétálóutcáját. Mi nem élhetünk ilyen lehetőséggel. A terepviszonyok miatt a Kossuth Lajos utca az egyetlen és át nem helyezhető főútvonalunk. Ezt kell tehát hosz- szabb távra is elfogadnunk. Ma még nincsenek problémáink, de elképzelhető, hogy 10— 15 év múlva már kell valami mentesítő megoldást keresni. Erre alkalmas lehet a Bem utca, amely a város üzemeltetéséhez már most is nélkülözhetetlen. A várossal együtt épült központ a Lenin tér. Az őt övező „szocreál" épületek meglehetősen egységesen képviselik a felszabadulás utáni első nagy építészeti korszakot. A volt széntröszt-székház, a pártház, a posta és a tanács közös székháza, az újjávarázsolt Béke szálló szigorú egységet alkotnak, s ezt csak igen kevéssé, de előnyösen bontja — Az ötödik ötéves tervben fektettük le várospolitikai célkitűzéseinkben a kompletté tett város gondolatát, ami más szavakkal azt jelenti, hogy az itt élő ember minden igényét helyben elégíthessük ki. Fájó szívvel hallottam Szombathelyen, hogy a pécsitől kezdve nem tudom hány színház verseng azért, hogy a jó akusztikájú sportpalotában vendégszerepelhessen. Mi pedig egyszerűen azért nem tudunk színházat fogadni, mert nincs egy, a korszerű követelményeknek megfelelő színpadunk. Művelődési központunk következő lépcsőjében ezt a hiányzó színház- és hangversenytermet akarjuk megépíteni — lakossági közreműködéssel. Mindéi A* „általában’' és a „nincs” Komló városközpontja évek óta fejlődik. Mindaz, ami a Lenin tértől nyugatra, a Kossuth Lajos utca északi oldalán épült — lakóépületek, üzletsor, zeneiskola — ennek része. Itt tűzték ki a közelmúltban a Zengő Áruház építési területét, itt van a helye a művelődési központ új ütemének ... — A város szocreál-központ- ja mellett — mondja erről Nagy Ferenc — más megoldásban a városközpontnak egy másik része alakul ki, ahol az államigazgatási funkció nem lesz jelen. Ebből következően minden egyéb — tehát kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltató és művelődési — funkció viszont jelen lesz. — Ebben a központban — városunk jellege is ezt kívánja — az ellátó funkció mellett jelentős lakásszámot is létre kell hoznunk. Ezért nálunk magasabb lesz a központban élő lakók számaránya, mint az ún. történelmi városközpontokban. Ezért aztán nálunk a fenntartási és üzemeltetési kérdések is más feladatokat jelentenek. A mi új városközpont-részünk sajátossága lesz, hogy felfelé terjeszkedik, mert másfelé nem tud. 614 lakást építünk tízszintes épületekben, s csak 75-öt ötszintesben. volt. A felfedezett kisebb hiányosságok nem jelentettek olyan gondokat, amelyek a folyamatos ellátást zavarták volna. — Mit tapasztaltak a zöldség—gyümölcs szaküzletekben? — Ezekben a boltokban a fogyasztók érdekvédelme biztosított, az árjelzők, az osztályozott áruk feltüntetése, a mérlegek, mérőeszközök hitelessége a tapasztalataink szerint megfelelőek voltak, a feltüntetett árak megegyeztek a számlázott árral. A leértékelt árukat egy zöldségbolt kivételével az előírásoknak megfelelően értékesítik. Vizsgáltuk a működési engedélyben meghatározott üzletkört is. A 21. számú (régi kertvárosi) boltban indokolatlannak találtuk a palackozott szeszesitalok teljes körű engedélyezését. Szükségesnek tartjuk ennél a boltnál az üzletkör felülvizsgálatát, s az engedélyezett áruk körének szűkítését. Óriás transzformátor A hazai trafógyártás történetében egyedülálló teljesítményt produkált a Ganz Villamossági Művek szolnoki hegesztett gépszerkezetek gyára: elkészítette Európa legnagyobb transzformátorának szekrényét, amely a Vinyica—Albertirsa közötti villamos-távvezeték magyar fogadóállomásán kerül majd- üzembehelyezésre. A 11 méter hosszú, hat méter magas és három méter széles, mintegy 37 tonna súlyú vasszerkezetei szerdán különleges tréleren indították útnak a budapesti transzformátorgyárba, ahol a készreszere- lés történik. Az élelmiszerés a zöld gyümölcs ellátás Egy vizsgálat tapasztalatai Az utóbbi években igencsak divatos nyelvészeti kutatás lett Nyugaton híres politikusok szókincsét feltérképezni: mely szavakat használták leggyakrabban beszédeikben, írásaikban. Állítólag ezekből érdekes következtetésekhez lehet eljutni az illető politikus jelleme, politikai nézetei tekintetében. Magyarországon ilyen kutatások tudomásunk szerint nem folynak. Ehhez hasonló felméréssel is csak Kellér Dezső foglalkozott egyik konferan- szában évekkel ezelőtt a kereskedők szókincsét vizsgálva. Akkor kutatásainak eredményével a közönség harsány nevetéssel egyetértett: a kereskedelemben leggyakrabban használt szó a „nincs". Érdekes, hogy ez a szó előfordul a kereskedőszakma egyik — sajnos — íratlan „törvényében" is, mégpedig eképpen: kereskedő számára nem lehet semmi fájdalmasabb annál, mint amikor a vevőnek azt kell mondania, hogy nincs. Augusztusban a tanács kereskedelmi, mezőgazdasági és élelmezési osztálya közös ellenőrzést tartott az élelmiszer- boltokban, ABC-áruházakban és a zöldség—gyümölcs üzletekben. — A vizsgálat célja az volt, hogy információkat szerezzünk az élelmiszer- és zöldség— gyümölcs ellátás színvonaláról, figyelembe véve a kereslet— kínálat összhangját, a beszerzési forrásokat, a választékbővítés lehetőségeit, valamint a kulturált kereskedelmi kiszolgálást. A vizsgálati tapasztalatok reprezentálják az egész város ilyen jellegű kereskedelmi áruellátásának színvonalát — mondja Horváth László, a kereskedelmi osztály munkatársa. — Vizsgálatunk tapasztalatait összefoglalva megállapítható, hogy a város lakosságának alapvető élelmiszer- és zöldség—gyümölcsellátása a felmérés időszakában megfelelő A vizsgált időszakban a zöldség—gyümölcsválaszték az idénynek megfelelő volt. A lakosság igényeit csak kelkáposztából nem tudták kielégíteni. A Dunavölgye Tsz Lvov- Kertvárosban üzemelő boltjában a hentesáru és a tejtermék választéka nem felelt meg a keresletnek. A termelőszövetkezet korábban sokkal jobban ellátta áruval ezt a boltot. Ugyanebben az üzletben a zöldség- és gyümölcsáraknál is akad gond. A boltvezető a ZÖLDÉRT operatív árintézkedéseit hatáskör hiányában nem tudja azonnal követni, így fordulhatott elő, hogy a paradicsom kilója 10 forinttal volt drágább, mint a ZÖLDÉRT boltjaiban. Örvendetes jelenségnek könyvelhetjük el, hogy egyre növekszik a burgonya és a hagyma konténeres szállítása, valamint az éjszakai áruszállítás. Az üzletek a beszerzéseiket a termelői kínálattól függően .saját felvásárlásaikkal bővítik. — S milyen volt az élelmiszerellátás? — A vizsgált egységekben az alapvető élelmiszerekből, tejtermékekből, húsból és húskészítményekből, kenyérből és péksüteményekből, gépi és kézi gyártmányú száraztésztákból a keresletnek megfelelő kínálat volt. Édesipari lisztesárukból és konzervekből, befőttekből és savanyúságból szűkült a választék, ami talán természetesnek is vehető, mivel a vizsgált időszakban a zöldség- és gyümölcskínálat igen erős volt. A vizsgált boltoknak 20—30 szállítóval van rendszeres kapcsolatuk. A megrendelések általában teljesülnek. A FÜSZÉRT Vállalatnak adott rendelések teljesítését nem lehet vizsgálni, mivel az instruktorok előre tájékoztatják a boltvezetőket az időszakos hiánycikkekről, így ezeket a cikkeket már nem is rendelik a boltok. Az időszakos hiánycikkek viszont általában rövid időn belül újból forgalomba kerülnek vagy pedig hasonló jellegű áruféleségekkel pótolja ezeket az ipar, vagy a nagykereskedelem. Az összkép pozitív. A vizsgálat időpontjában Pécs zöldség—gyümölcs- és élelmiszer- ellátása általában megfelelő, kielégítő volt, kevesebbszer hangzott el az üzletekben a „nincs” szó. Most már csak ezt az „általában" kifejezést kellene kiküszöbölnie a kereskedelemnek. A „mindenütt”, a „teljesen", a „kiváló” szó szebben hangzik. Az „általában" kifejezést ugyanis a kivételessel találkozó vevők nem tudják kellőképpen méltányolni. D. I. sek szervezője a következőket mondja: — E tervidőszakra 700 bányászlakást kapott a vállalatunk, de ebből meglehetősen kevés — mindössze 220 (60 tanácsi bérlakás és 160 bányász munkáslakás) — a kulcsátadá- sos, a többi 480: családi ház. Ezekre csak tavaly júniusban kezdhettük a szervezést és idén június végéig mindössze 55 építési támogatást tudtunk kiadni. Ebből arra következtethettünk, hogy a 480 családi ház nem készülhet el a tervidőszak végéig — hacsak nem sikerül a rendelkezésre álló költségvetési támogatást más konstrukcióban felhasználni. Tárgyalásokat kezdtünk ebben az irányban a Nehézipari Minisztérium iparpolitikai főosztályával, amely — megértve a helyzetünket — hozzájárult ahhoz, hogy saját szervezésű telepszerű többszintes lakásépítésnél is felhasználhassuk. — A saját szervezés alatt a vállalatot értsük? — Nem. A szervezést az Ércbányász Munkáslakásépítő és Fenntartó Szövetkezet végzi, s ugyanő a megrendelő, illetve a beruházó is. — Terület? — A tanács Kovácstelepen a Hajnalka utca és a vasútvonal között 20 családi ház építésére jelölt ki területet. Ezt sikerült megszereznünk, s itt 93 lakás építésében egyeztünk meg a tanátcsal. A beruházási programot a BARANYATERV-nél Csaba Gyula és Weiler Árpád készítette el, az 57—73 négyzet- méter alapterületű lakások tervezett bekerülési költsége 410— 570 ezer forint körül van, s az építtetők megkapják a maximális állami és vállalati támogatást. — A főszereplőt és a szinteret tehát ismerjük már. És az elengedhetetlenül fontos mellék- szereplő? — Itt is — akárcsak a MÁV- nál — a Pécsi Építőipari Szövetkezet lépett a színre — felajánlva fölös öntési kapacitását. Az épületek tehát alagút- zsaluval készülnek, s a tervezők jóvoltából végre Pécsett is megmutatja ez a szerkezet, hogy az egysáerű dobozoknál többet tud. A lakások többszobásak, tehát nagyobb családoknál alkalmas a családtagok igény szerinti elkülönítésére. A földszinten 60 garázs lesz és helyet kap még egy kisebb ABC-áruház is. A szövetkezet 1978. április 30-ig kér munka- területet, a MÉV azt szeretné, ha az első ütem 72 lakásába a jövő év végén, vagy a következő év elején beköltözhetnének a lakók. — A szövetkezet azonban itt is csak a szerkezetet vállalja. Mi lesz a szakipari munkákkal? — Az a szándékunk, hogy a vállalati dolgozókból hozzunk össze olyan brigádokat, amelyek a szövetkezetnél mellékállásban végeznék el a szakipari munkákat és ezért a költségvetésben szereplő összeget kifizetjük nekik. Ehhez a munkához műszaki ellenőrt a vállalat ad. Nagyon fontos még, hogy - főleg hivatalos munkaidőn túl végzendő munkáról lóvén szó — a szakszervezet a lakásépítésben való ilyetén közreműködést elismeri brigádvállalásnak. Ez tehát a MÉV válasza a kérdésre, hogy szabad-e segíteni. A 93 lakás azonban még nem válasz a 480 családi ház körüli kérdőjelekre. A MÉV feleleveníti a néhány évvel ezelőtti patacsi lakásépítési kezdeményezést — hasonló konstrukcióban. H. I.
