Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-28 / 267. szám

2 Dunántúli napló 1977. szeptember 28., szerda Hangverseny A Jeunesses Kórus Pécsett A Pécsi Kamaraestek kere­tében szombathelyiek mutat­koztak be hétfőn este Pécsett, az Ifjúsági Házban: a Jeunes­ses Kórus Deáky István veze­tésével, Bognár Ferenc zongo­raművész közreműködésével. Az együttes nem első alka­lommal járt nálunk; a leg­utóbbi kamarakórus-fesztiválon Josquin Miséjét adták elő, s az egysíkú feladat akkor nem mutathatta meg a kórus igazi profilját. Hétfői bemutatkozá­suk alkalmával egy kiválóan felkészült, egységes hangszín­nel tisztán intonáló együttest ismerhettünk meg. Különösen figyelemre méltó volt a ritmi­kai biztonság, ami előadás­módjukat mindvégig jellemez­te. Ez a műsor első felének reneszánsz kórusaiban élmény- szerűen hatott. E stílus sokkal gazdagabb, változatosabb rit- mikájú, mint a későbbi zene- történeti korszakoké, és ez a stílusjegy Deáky István kar­nagy valószínűleg igen követ­kezetes, részleteket feltáró be­tanító munkája nyomán igen érzékletesen hatott. Műsorösszeállításuk igényes és változatos volt. Bár Kodály: Mátrai Képek című művében a középiskolás korosztályú hanganyag — különösen a férfikar — kissé erőtlennek bi­zonyult, igen szépen sikerült Ligeti és Seiber elhangzott kó­rusműveinek előadása. Bognár Ferenc zongoramű­vész Mozart-, Haydn-, Chopin- és Schönberg-művek előadásá­val színesítette a műsort, mely­ből Schönberg: Op. 19-es, hat zongoradarabjának gondosan kimunkált, érzékeny előadása tetszett legjobban. Kircsi László Stúdió­berendezések a Szovjetuniónak Az Elektroimpex Külkereske­delmi Vállalat és az Elektro­akusztikai Gyár megállapodást kötött szovjet külkereskedelmi partnereivel: mintegy egymil- liárd forint értékű stúdióberen­dezéseket szállítanak a moszkvai olimpiára. Az EAG az olimpiai rádió- és televizió- közvetítésekhez hangstúdiókat, valamint több képernyővel, mikrofonnal, diszpécser- és stú­dióasztallal felszerelt kommen­tátor-rendszert exportál a Szov­jetunióba. Környezetünk uedelmeert Október elsején megalakul az országos tanács Megszabja a kutatás és fejlesztés irányait így egy kézbe került a ter­mészet- és környezetvédelem ügye. Ez az országos testület nemcsak javaslatokat tesz, de dönt abban, hogy mennyi pénz használható fel fejlesztésre, sőt ellenőrzi a védelemre szánt ősz- szeg útját. Megszabja a kuta­tás és fejlesztés irányait, a képzés, továbbképzés lehetősé­geit, biztosítja a megyei taná­csok és a minisztériumok zök­kenőmentes kapcsolatát. Január 1-ig megyénként és régióként megszervezik a kör­nyezet- és természetvédelmi bi­zottságokat. J^k környezet- és természt ben megnövekedtek a A természetvédelmi célkitűzéseke Természetvédelmi Hivatal Pécset sége mind Baranya, Somogy é és megmentik a tudományos és így például népi műemlé­kek és történelmi emlékek ke­rültek védettség alá: Vörösön, Szántódon és Szennén tájház, Mohácson a csatatér egy da­rabkája, Zalában a Zichy-kúria és Kaposváron Rippl-Rónai Jó­zsef háza. Ezen kívül védelme­zik a legfontosabb növény-, ál­lat- és földtani ritkaságokat, így Szársomlyón a magyar ki­kerics, az Abaligeti barlang­ban a vakrák és Jakabhegyen a zsongorkövet. A környezetvédelmi teendők ellátásában nagyon sok „gaz­da" tevékenykedett, így a vi­zek őre, az Országos Vízügyi Hivatal, a levegő tisztaságáért felelős az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium, a sugár- védelemben legilletékesebb az Egészségügyi Minisztérium, a zajártalmakkal viszont alig fog­lalkozott szervezet. A jobb összhang, a következetesség ér­dekében létrehozták 1976-ban a Környezetvédelmi Tanácsot, mely mint tanácsadó testület tvédelem feladatai nagy mérték­utóbbi években Baranyában is. : sikeresen látja el az Országos székelő dél-dunántúli felügyelő- Tolna megyében, vagyis óvják kulturális értékeket. indítványozott, de nem utasít­hatott. Mindvégig a környezet- védelmi törvény szellemében működött. De mindeddig funk­cionált a Természetvédelmi Ta­nács, az Országos Természetvé­delmi Hivatal javaslattevő ta­nácsadó-szerveként. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelete értelmében megszűnt a két tanács és he­lyettük az -OTVH új feladatkört kapott: neve Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hiva­tal lesz október 1-től. Tovább­ra is a Minisztertanács egyez­tető és véleményező szerveként dolgozik, de már az ellenőrzés jogával is rendelkezik. Tagjai az Országos Bányaműszaki Fel­ügyelőség, az összes miniszté­rium, az Országos Tervhivatal, a Központi Földtani Hivatal, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság, a Magyar Tu­dományos Akadémia, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala, az Országos Vízügyi Hivatal, a Fővárosi Tanács képviselői. W Óvják bányászaink egészségét Az MTA Bányaegészségügyi, Bányá­szati Ergonómiai Tudományos Bizottságának ülése Pécsett A Magyar Tudományos Aka­démia bányaegészségügyi és bányászati ergonómiai bizott­sága ma, szerdán Pécsett tart­ja ülését. A tanácskozáson a magyar bányaegészségügy és a bányászati ergonómia terü­letén eddig végzett kutatások elemzésére, a most folyó kuta­tások ismertetésére kerül sor. A mecseki szén- és ércbányá­szat ilyen jellegű kutatásai nemzetközi elismerésben ré­szesülnek, a helyi tapasztala­tokra is támaszkodva kívánják a bizottság további tevékeny­ségét meghatározni. A bizottságban több neves tudós, bányamérnök, orvos dolgozik, elnöke dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhe­lyettes, a műszaki tudományok doktora. Rajtuk kívül meghí­vottként jelen lesz Pécsett dr. Aczél György egészségügyi mi­niszterhelyettes, az örvostudo- mányok doktora, Baranya, Pécs párt-, állami és társadalmi ve­zetői, az MTA több vezető munkatársa. |CSÉiisáBer«iÍili:: penxelosxtast Javult a tanácsi vállalatok szociál­Kitüntetettek köszöntésével kezdődött a Helyiipari és Vá­rosgazdasági Dolgozók Szak- szervezete Baranya megyei Bizottságának ülése. Csa- rankó József, az Ingatlanke­zelő Vállalat nyugdíjasa, Gyimesi László igazgató, a közgazdasági bizottság ve­zetője, a „Szakszervezeti munkáért" arany, Gloiber Adóm a kéményseprő válla­lat szakmunkása, Edelényi Gi­zella, a Patyolat Vállalat szakmunkása és Grün lenőné háztartási alkalmazott a „Szakszervezeti munkáért” ki­tüntetés ezüst fokozatát kap­ta a HVDSZ fennállásának 25. évfordulója alkalmából. A megyei bizottság a mun­kásvédelmi és üzemegész­ségügyi feladatok és a szoci­álpolitikai terv végrehajtását vizsgálta meg. A beszámoló megállapítot­ta, hogy a vállalatok fokozott figyelmet fordítanak a nehéz fizikai munka gépesítésére. politikai tevékenysége A Patyolat nagy teljesítmé­nyű hajtogató gépet vásárolt, illetve bevezette a szállítósza­lagos gépkiszolgálást. A Car­bon Diesel-targoncát vett az anyagmozgatás, illetve darus gépkocsit bérelt az anyag- és árufuvarozás megkönnyí­tésére. Nőtt az üzemi orvosi ren­delők száma. A vállalatok többsége gondoskodott arról is, hogy folygmatosan szer­vezzék a légszennyezettség miatti szűrővizsgálatokat. A városgazdálkodási vállalatok vegyianyaggal dolgozó mun­kásai rendszeres védőoltás­ban részesülnek. Ma az jel­lemző, hogy a munka után a falusiak haza igyekszenek, s ezért személyszállító jármű­veket vásárolnak a vállalatok, üzemek. Az esetleges mun­kásszálló igényt több válla­lat kooperálásával oldják meg. Megállapították, hogy a harminc tanácsi vállalat szo­ciálpolitikai terve megvaló­sításának általános" jellemző­je a javulás, de gondoskodni kell arról, hogy a drága pén­zért vásárolt munkásvédelmi berendezéseket valóban hasz­nálják, hogy a védőételeket, italokat elfogyasszák, s vé­gül saját érdekükben jelen­jenek is meg a különböző egészségügyi szűrővizsgálato­kon. Ugyancsak feladat, hogy a jóléti és kulturális alapként rendelkezésre álló több, mint 11 millió forintot „súlyozva” használják fel. Nem helyes, hogy közel egymillió forintot adnak ki segélyre és csak ugyanennyit kulturális célok­Építészeti újdonság Piramis a Duna-parton Mint egy hatalmas piramis, messziről olyan látványt nyújt az új, még épülő ENSZ-város- rész Bécsben. — emlékezik vissza Meszlényi Zoltán, a Pé­csi Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola docense, tanszékvezető tanára, aki az Építéstudományi Egyesület országos vezetősége által szervezett kétnapos szak­mai tanulmányi kiránduláson ismerkedett az építészeti újdon­sággal. Jelenleg az osztrák főváros­ban az ENSZ két bizottsága működik, köztük az atomener­giai. így közlekedünk ml Rossz helyen a kuka, mely rontja az autósok rálátását a zebrá­ra, a kisgyerekek pedig alig veszik észre a járművezetőket Rossz a rálátás néhány útkereszteződésre és gyalogátkelőre Pécs több utcájában rossz:- a rálátás az érkező járművek­re vagy épp a zebrán átmen­ni akaró gyalogosokra és ez balesetveszélyt hordoz magá­ban. így adhatnánk számot dióhéjban tegnapi közlekedési őrjáratunk tapasztalatairól. Jó, hogy elkészült a gyalo­gos átjáró a toronyház előtt, így könnyebben járhatnak át az úttesten a házlakók, közü­lük is főleg a kisgyerekek, akik zöme a Nagy Jenő utcai Ál­talános Iskolában tanul. Gond viszont, hogy a Doktor Sándor utca ezen gyalogátkelője mel­lett, a Petőfi mozi felől jövet, jobb oldalon egy nagyméretű szürke kuka takarja el a bel­város felől érkező autósok elől azokat, akik épp az útra akar­nak lépni. Tegnap 4—5 kis­gyereket takart el teljesen a kuka, még csak iskolatáskájuk sem kandikált ki. S gyorsan kellett fékezni, mert ők már rég a zebrán tipegtek. Most még csak az ijedtség figyel­meztetett, de a legjobb az len­ne, ha odább vontatnák a ku­kát, előbbre tennék, hiszen itt még kigurítására alkalmas pá­lya sincs. A közelben, a Madách Imre torkolatában buszmegálló ta­lálható és a leszállók nagy előszeretettel mennek át a busz mögött bujkálva a széles utcán. A szabályos az álló jár­mű előtt való áthaladás lenne a Madách utca folytatásában. Most is egy siető ember a busz mögötti, teljesen belátha­tatlan terepet választotta. Ka­csázott, szökdécselt a rohanó gépek között. Felfelé alig negyven méterre vezet a már említett új kijelölt gyalogos átkelő. Nemrégen jött létre egy nagy kiterjedésű kereszteződés a Keszüi, Megyeri út és a Me­linda, valamint a Sarohin tá­bornok útja találkozásában. Rajta még járda nem vezet át, még alig közelíti meg, hiszen most építkeznek, rendezik a terepet Lvov-Kertváros még épülő új részében. Majdnem 30 méteres átlók mentén ha­tolnak át a járókelők és nem egyszer az úttest közepére szo­rulnak, izgulva, hogy miként ugorjának ki a gyűrűből. Jár­művezető és járókelő fokozot­tabban figyeljen ebben a na­gyon is balesetveszélyes „út- találkozóban". Az István téren a Geisler Eta utcából felfelé jövet mere­dek dombnak kapaszkodik a kocsi és tovább csak úgy jut a Janus Pannonius utca felé, ha abba félig vagy teljesen „belelóg" és a sofőr csak így tudja kilesni, tiszta-e az út. Mert az ásatást takaró fekete tetőtől nem látni jól balra a legnagyobb igyekezettel sem. A félig vagy teljesen-bebújás a Janus utcába pedig kocká­zatos, de más választás nincs, főleg azóta, hogy kétirányú ott a forgalom. őrjárat közben a közúti el­lenőrzések alkalmával kiderült, hogy sok autós ablaktörlője nem vagy alig működik, sőt tartálya még vizet sem tartal­maz. A hátsó szélvédőt, abla­kot legalább ujjnyi vastag por, sár fedi, de némelyik irányjel- zőbura is így volt „álcázva”. Oly simára koptak a kerekek, hogy már egymilliméteres ré­cére sem akadtak. Ügy tűnt, kevesen tudják, hogy az abla­kok, ajtók üvegfelületén egy parányi kabala, felirat, emblé­ma sem lehet és lekerültek ez alkalommal a remegős, stoppot integető kezecske­kabalák is az üvegekről. — Cs. J. — A központi mammut-épület Y-alakú vagy inkább mintha két óriási kifli érintkezne. Hosz- sza eléri az 500-600 métert míg az Y két széttárt karja kö­zötti távolság 150—200 méter. Magassága mint a pécsi to­ronyházé. A 400 ágyasnál leg­alább tízszer nagyobb. Tulajdonképpen 32 szintes ez a központi monstrum, ahogy a pécsi magasház is annyi — a hűtőtoronnyal, klíma- és lift­házzal, valamint a gépészeti berendezésekkel együtt. Kívül­ről csupa-üveg és -beton, a Dunával párhuzamosan fekszik, észak—déli irányban. Egy nagy kiterjedésű síkságon magaso­dik, a városközponttól 2-3 kilo­méterre, a folyótól pedig 500- 1000 méterre. Körülötte egy ko­rábban kialakított szép park­erdő terül el. Teteje egy ma­gasságban a Duna túlsó part­ján emelkedő úgynevezett Du- na-torony éttermével. Nyugat­ra húzódik Bécs, mely teljes panorámájában látható, míg délen a Fertő-tó csillog. Körülötte kisebb-nagyobb épületek tornyosulnak, 1—12 emeletesek. Ezek az úgyneve­zett „lepényházak", melyek ma­gassága lépcsőzetesen emelke­dik ahogy közelebb kerültek a 25-öshöz. A 25-ös inkább irodaközpont, de ott is, mint a többiben, helyet kapnak üzle­tek, irodák, lakások, szállodák, mozik, klubok, sport- és kultu­rális termek, bárok. Az ENSZ- diplomaták városukban mindent megtalálnak, aligha lesz szük­ségük Bécsre. A „lepényekben” rendeznek be egy kongresszu­si és két előadói, valamint gyű­léstermet. Az ENSZ-nek több bizottsága kezdi meg itt műkö­dését, várhatóan 1—2 év múl­va, de lehetséges a részleges átadás is. A tervek 5—6 éve készültek, tehát az energiaválság előtt: bizonyítja ezt a csupaüveg-feiü- let. Hiszen ma mór az energia­takarékosság miatt a kisebb ablakfelületek kialakítására tö­rekednek. Az ENSZ-tagdíjakból tevődik össze a beruházás költ­sége és kialakítása az előké­szítő munkákkal együtt már négy éve folyik. Több kivitelező tevékenykedik. Az anyagmozga­tás teljesen gépesített és min­dent konténerekben továbbíta­nak. Az összes létesítmény már áll, benne az ajtók, ablakok és most végzik a belső munkákat, burkolnak, szerelik a klíma- és légtechnikai berendezéseket, melyeket legalább 30 cég szál­lított. A klimatizált szobákban az alkalmazottak kívánságuk­nak megfelelően szabályozhat­ják a hőmérsékletet és a pára- tartalmat. — Ciuti —

Next

/
Thumbnails
Contents