Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-27 / 266. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XXXIV. évfolyam, 266. szám 1977. szeptember 27., kedd Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságáénak lapja enelo vasaló Púja Frigyes New Yorkba utazott Megkezdődött az ENSZ-közgyű 32. ülésszakának általános vitája Gromiko kedden beszél Vance halaszt en kés-tu r a (Tudósítás a 2. oldalon) Elkészült a terű 1979-ben kezdik a pécsi autóbuszpályaudvar építését Korszerű irányítóépület Önkiszolgáló bisztró Kényelmes váróterem E gyre drágábban vásárolunk külföldön, viszont nem tudunk ugyanolyan drágán eladni — romlik a cserearány. Gazdaságunk már jó ideje e szorongató körülmények közepette dolgozik, tudatában annak, hogy erre sajnos tartósan be kell rendezkednünk, ugyanakkor igyekezve, hogy a hátrányt az ipar és a termékek megújításával, a világpiacon versenyképes termékek előállításával ledolgozza. Hidegebb a víz, gyorsabban kell úszni — buzdítjuk most egymást és magunkat, mindemellett azonban még ma is hallhatunk kishitű csipogásokat, így a külföld, úgy a külföld, az átkozott külső körülmények, minden hiába. Mondanunk sem kell, mankón járó és másokat is lebénító gondolkodás és szemlélet, amely végzetszerűen, belenyugvással kezeli a kérdést, mintha vaspántokkal volnánk körülvéve. A cserearányok nemcsak azért romlanak, mert a külföld srófol az árakon. Hanem azért is, mert mi nem tudunk srófolni árainkon. Többnyire csak közepes minőségű a portékánk, s nem csupa sikertermék, amely merőben új szükségleteket elégít ki, vagy régi szükségletet magasabb szinten, amiért a vevő hajlandó a korábbinál magasabb árat megfizetni. Vagyis: mi nem dolgozunk úgy, ahogy kellene, s lehetne. Ez a tárgyilagos megközelítés. A mi gépeink például kétszer-három szór olyan súlyúak, mint az élenjárók hasonló gépei, s mégcsak nem is tudnak annyit. Vagy: a mi termékeink előállításához majdnem kétszer annyi energiát használunk fel, mint a fejlett nyugat-európai országok. Pazarlunk. S ezt a pazarlást senki sem hajlandó megfizetni nekünk. Persze hogy rosszak a cserearányok, tfagy: gazdaságunkban egymillióan cipekednek. Az anyagok ide- oda mozgatása feleslegesen megdrágítja a termelést. Nem rendelkezünk csupa élenjáró, a jövő századba repítő iparággal, ez viszont nem jelenti azt, hogy termékeink ne találhatnának tisztességes áron vevőre külföldön. Csakhogy ezért most sokkal jobban meg kell dolgoznunk. S nem is kell mindjárt rakétaiparról álmodoznunk. El lehet indulni a leghétköznapibb terméknél. A szénvasalónál jobb a villanyvasaló. Ha hőfokszabályzóval is ellátták, még jobb. S ha még gőzöl is, az mindennek a teteje. De ha ugyanez a vasaló, a háziasszony derékfájását enyhítendő, munka közben még zenél is, ára pedig ugyanannyi, vagy csak kicsivel drágább, akkor az veri a világ összes vasalóját. Ilyen kis dolgokról van szó. Mint ahogy például az élenjáró konfekcióüzemek bombázzák a piacot: zsebekkel és varrásokkal, szegecsekkel és mindenféle szerelvénnyel felcico- mázott farmerjeikkel, újabban Ma este 20 órától nemzetközi fórumot sugároz a Magyar Televízió. Részt vesz Lev Voznye- szenszkij, a szovjet tv politikai kommentátora, Alekszandr Gyianov nyugalmazott ellentengernagy, aki az Auróra cirkálón szolgált, Georgij Grecsko, a Szovjetunió hőse, űrhajós, Vlagyimir Gubarev, a Pravda piacra dobva a kekit, a divat után futó fogyasztónak. Ök nemigen panaszkodnak a cserearány romlásra, kis újításaiknak a terméken szépen megkérik az árát. Nekünk viszont miért kell elesnünk az üzlettől nevetséges színtévesztés miatt. A magyar csemegekukorica konzervet — bár az áru minőségével elégedettek voltak — Japánban több kereskedőház azért utasította vissza, mert a címkén lévő sárga kukoricaszemek sárgasága nem elégítette ki igényeiket. Hát miért nem olyan sárga?! Manapság, mondják külkereskedőink, nem az a lényeg a világpiacon, hogy ugyanazt a terméket olcsóbban adjuk, mint a másik, így nekünk sem éri meg, hanem hogy termékünk a másénál magasabb minőségű és használati értékű legyen, a szükségleteket sokoldalúbban, teljesebben elégítse ki, amiért is hajlandók a vevők az újdonságokért járó magasabb árat megfizetni. Vagyis préseljünk bele termékeinkbe minél több leleményt és szellemi munkát, ne pedig drága anyagokat és energiát, dolgozzuk fel és öltöztessük termékeinket a lehető legmagasabb készültségi fokra, legszebb ruhájukba, beszéljenek termékeink hét nyelven. íme, ennek az igyekezetnek kell áthatnia egész gazdaságunkat. Mindjárt másképpen néznek majd ki a cserearányok. Felpezsdíteni hát a szellemet, munkába fogni a szunnyadó energiákat! Elsőként a gyártmányfejlesztőkön a sor, hogy termékeinket nemesítsék, kifényesítsék, szállítsák a mindennapi kis csodákat. Mert hiába a leglendületesebb munkaverseny, ha az a piacon rosszul eladható termékek nyűgét szaporítja. De a munkapadoknál is mozgásba kell hozni az alkotó energiákat, felkelteni az újítási kedvet, olyanná csiszolni a kritikai szellemet, amely minden munkadarabra és termékre úgy tekint, hogy azt hogyan lehetne méginkább áramvonalasítani. S itt még azok sincsenek gépies munkára kárhoztatva, akik — mint gyáregységek dolgozói — „fentről”, anyavállalatuktól kapják meg tervüket, mit gyártsanak. E zt a terméket is szabad kritikusan szemlélni, azon jobb műszaki megoldásokat javasolni, olcsóbban előállítani. Dehát hol vagyunk még attól, hogy szüntelenül buzognának a jó ötletek, s azokat a vállalatok maradéktalanul be is fognák vitorláikba?! Hol vagyunk még attól, hogy egy-egy jó megoldást, ötletet akár zsebből is kifizetünk?! Hol vannak a szervezett ötletrohamok?! Az újítói munka megdicsőülése? Az értékelemzések? A munkajobbító munkarendek? Emiatt kell siránkoznunk, s nem a cserearányok romlásán. tudományos szemleírója, Nyiko- laj Molcsanov professzor, a történelemtudományok doktora, Alekszandr Szmirnov közgazdász, Ljudmila Turiscseva tornásznő. A nézők reggel 10 órától kérdezhetnek a 170—700, este 17 órától pedig a 173-444 és a 174-333-as telefonszámon. Púja Frigyes külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter hétfőn elutazott New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakára. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. A dél-libanoni frontok zömén hétfőn viszonylag nyúgodt volt a helyzet, de hivatalosan nem erősítették meg az izraeli forrásból terjesztett hírt, amely szerint Menahem Begin izraeli miniszterelnök és az arab vezetők „amerikai diplomáciai csatornákon" máris megállapodtak a dél-libanoni tűzszünetben — jelentette Szidonból a Reuter. Az izraeli rádió és tv híradósát követően az izraeli hadügyminisztérium is közleményt adott ki, amely szerint hétfőn közép-európai idő szerint 9.00 órakor hatályba lépett i tűzszünet, és az izraeli fegyveres erők megkezdték kivonulásukat Dél-Libanonból. Hétfőn megkezdődött az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának általános vitája. A rendszerint december derekáig tartó vitára eddig 142 szónok iratkozott fel, a beterjesztett határozati javaslatok száma 130 körül mozog. Az idei ülésszak tanácskozásainak előterében a közel- keleti rendezés, valamint Afrika déli részének helyzete áll. A vitát — hagyományosan — a brazil külügyminiszter nyitotta meg, másodikként pedig Donald Jamieson kanadai külügyminiszter beszélt. Felszólalásában támogatta a rhode- siai fekete többség kormány- hatalmának megteremtését, a törvénytelen fehér rendszer eltávolítását. Jamieson szerint a közel-keleti helyzet „döntő szakaszba jutott”, minden érdekelt fél számára lehetőség nyílik a rendezésre. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, aki — a kialakult szokásnak megfelelően — szintén a közgyűlési vita első napján szólalt volna fel, váratlanul lemondta beszédét, mivel ugyanaznap részt kellett vennie Washingtonban a szenátus külügyi bizottságának a Panama-csatornáról kötött szerződés törvénybe iktatásával kapcsolatos vitájában. A tervek szerint kedden szólal fel Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. A Tel Aviv-i hatóságok egyébként számos sajtótudósítót, rádió- és tv-riportert hívtak meg a határ izraeli oldalán fekvő Metulla városba, hogy lássák, amint Dél-Libanonból visszaérkeznek az izraeli harckocsik, páncélozott járművek és gyalogosokkal megrakott csapatszállító járművek. Találóan jegyezte meg az egyik riporter a Metullaba csődített újságíróknak „azoknak az izraeli fegyvereseknek a visszatéréséről kell tudósítaniok. A Bajcsy-piac megszűnt. Lebontották a bódékat, eltűntek a betonasztalok, s az immár elcsendesedett terület arra vár, hogy az építés zaja verje fel. A piac azért szűnt meg szeptember 15-én, hogy a fedett piac éoítkezésének felvonulási területéül szolgáljon. S ha e feladatának eleget tesz, megkezdődhet a pécsi távolsági, autóbusz-pályaudvar építése is. Az UVATERV-nél Nyiri Mária irányításával elkészült a terv, amelynek utolsó egyeztetése a napokban megtörtént. Előzetes tájékoztatás szerint a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat 1979-ben kezdi az építést. A pécsi autóbusz-pályaudvar a Szalai András út és a Zólyom utca között, a Rózsa Ferenc úttal párhuzamosan helyezkedik el. Egyetlen ki- és bejárata a Zólyom utcában lesz, ami azt jelenti, hogy foramelyeknek dél-libanoni invázióját Tel Aviv korábban a leghatározottabban tagadta”. A beirúti rádió hétfő délelőtti híradásában közölte: a libanoni és az izraeli kormány, valamint Jasszer Arafat, a PFSZ vb elnöke „mintegy próbaképpen" hozzájárult a dél-libanoni tűzszünethez. A PFSZ egyik szóvivője azt nyilatkozta, hogy „kontaktusok vannak folyamatban a tűzszünet utolsó részleteinek kidolgozásáról". galomtechnikai kapcsolatait igen körültekintően kell rendezni. Fontosnak látszik például, hogy a pályaudvar elkészültéig kész legyen a felüljáró északi lehajtó ága is, mert csak így lehet elérni, hogy a megye déli részéből érkező autóbuszok — például a harkányi járbtok — kisebb kerülővel jussanak a pályaudvarra. Milyen is lesz ez a pályaudvar? Az ovális kialakítású terület hosszanti tengelyében helyezkedik el majd a két tagból álló épület. A déli, kétemeletes épüiet földszintjén lesz a közel 300 négyzetméter alapterületű utascsarnok a jegypénztárakkal, az információs irodával és a csomag- megőrzővel. Az emeleteken az állomásfőnökség, a forgalom- irányítás kap helyet, s itt lesznek az utazó személyzet pihenőhelyiségei. Az északi, egyemeletes szárnyban az Utasellátó Vállalat rendezkedik be egy önkiszolgáló rendszerű bisztróval. A két épületet hangulatos, részben fedett, sok zölddel díszített várakozóterület köti össze. Az épületek acélvázasak lesznek, a homlokzatok alumínium- és üvegborítást kapnak, hogy minél kevesebb hagyományos kőműves munkára legyen szükség. Az épület két oldalán két sorban 24 indítóállás lesz, közülük csak a belső hat-hat kap annyi tetőt, amennyit az épületek kiugró párkányzata biztosíthat. Az utasokat hat érkezőállás fogadja, s ezek közvetlenül szomszédosak lesznek az autóbusz-pályaudvar és a fedett piac között létesítendő taxiállomással. A pécsi autóbusz-pályaudvar tervezett költsége 73 millió forint, amit a Pécsi városi Tanács, az Utasellátó Vállalat és a Volán közösen vállal, de a fele költség az utóbbit terheli. H. I. Miklósvári Zoltán Szovjet fórum a televízióban Amit eddig tagadtak Tűzszünet Dél-Libanonban Izraeli kivonulás újságírók előtt
