Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-03 / 242. szám

1977. szeptember 3., szombat Dunántúli napló 5 ÓRA A NAGYVILÁGBAN ♦ MOSZKVA: Pénteken Mi­hail Szuszlov, az SZKP Politi­kai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára megbe­szélést tartott Giancarlo Pajet- tával, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének és titkársá­gának tagjával, aki üdülés cél­jából tartózkodik a Szovjet­unióban. A felek megvitatták a nemzetközi helyzetet és az SZKP és az OKP baráti kap­csolatainak további szilárdítá­sát. + BELGRAD: A jugoszláv fő­városban csütörtökön megkezd­te tanácskozásait a 7. nemzet­közi szlavista konferencia, amelynek munkájában húsz or­szág mintegy 120 nyelvésze vesz részt. + PÁRIZS: Két héttel a baloldal közös programjáról tárgyaló három párt vezetői­nek „csúcsértekezlete" előtt Georges Marchais, az FKP fő­titkára a francia televízió ka­merái előtt megerősítette: a kommunisták kompromisszumra törekednek majd a találkozón, de senki sem számíthat rájuk olyasfajta törekvés megvalósí­tásában, hogy a kapitalista válság „adminisztrálása” vé­gett kerüljön hatalomra. + TRIPOLI: Líbiában csütör­tökön ünnepségsorozat kereté­ben emlékeztek meg a monar­chia megdöntésének nyolcadik évfordulójárál. Tripoliban nagy­szabású katonai parádét tar­tottak. Az évforduló alkalmá­ból Kadhafi ezredes mondott beszédet, amelyben Szadat el­nököt tette felelőssé a leg­utóbbi líbiai—egyiptomi határ­villongásokért. Kadhafi szerint az ilyen összetűzések „az im­perialista-cionista összeesküvés eredményei, amelyek gyengítik az arab államokat és akadá­lyozzák az arab világ egységé­nek létrejöttét”. ♦ STOCKHOLM: A svéd fő­városban csütörtökön megkez­dődött az Interpol 46. közgyű­lése. Több mint száz ország négyszáz küldötte vesz részt a bűnüldözők — stílszerűen: rendkívüli biztonsági intézke­dések közepette megtartott — egyhetes tanácskozásán. A na­pirenden szereplő főbb kérdé­sek: a nemzetközi terrorizmus, a repülőgépeltérítések, a kábí­tószerkereskedelem elleni küz­delem. Újabban jelentősen nőtt a nemzetek határait túl­lépő gazdasági bűntettek szá­ma, valamint az értékes lopott tárgyak (műkincsek, személy- gépkocsik) nemzetközi kereske­delme. + PEKING: A kínai látoga­táson tartózkodó Joszip Broz Tito pénteken a kínai nagy falnál tett látogatást. Titót út­jára elkísérte Csi Peng-fej, az országos népi gyűlés állandó bizottságának főtitkára és Jü Csan külügyminiszter-helyettes. + BUKAREST: Romániában szeptember 1-ével hatályba lé­pett az a rendelet, amelynek értelmében a dolgozóknak jut­tatott családi pótlék átlagosan 30 százalékkal növekszik. Kuba és az Egyesült Államok közötti megállapodás értelmé­ben képviseleti iroda nyilt Washingtonban és Havannában. Képünk Havannában készült: Lyle Lanet, az Egyesült Államok képviselőjét fogadja Torras kubai miniszterelnök-helyettes. Kö­zépen Serre Svájc kubai nagykövete. ♦ SALISBURY: Dawid Owen brit külügyminiszter és Andrew Young, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, csütörtökön este Rhodesiában folytatott tárgyalásaik befejeztével visz- szautaztak Londonba. Owen elutazása előtt adott nyilatko­zatában kijelentette: egyálta­lán nem optimista a Smithnek átadott javaslatokat illetően.-f- BERLIN: Lenin szobrának megkoszorúzása után elindult Berlinből Leningrádba a szo­cialista országok honvédelmi és ifjúsági szövetségei — köz­tük az MHSZ és a KISZ — által kezdeményezett, a nagy október 60. évfordulójának szentelt nemzetközi autós-sta­féta. A staféta két irányból — Prágán és Varsón keresztül, illetve a Szófia—Bukarest— Budapest—Lvov útvonalon — jut el az októberi forradalom színhelyére. + BONN: Pénteken délelőtt a kancellári hivatalban meg­beszélések kezdődtek dr. Mi­chael Kohl, az NDK állandó bonni képviseletének vezetője és Hans-Jürgen Wischnewski NSZK államminiszter között. A találkozó célja a két német állam újabb hivatalos tárgya­lásainak előkészítése. Bonni jólértesült körökben valószínű­nek tartják, hogy már a kö­zeljövőben érdemi tárgyalások­ra kerül sor, amelyeken egye­bek közt a Nyugat-Berlinbe irányuló közúti forgalomról, va­lamint a város áramellátásáról is szó esik majd. + WASHINGTON: Carter amerikai elnök október 4-én felszólal az ENSZ-közgyűlés ülésszakán - erősítette meg pénteken Jody Powell, a Fe­hér Ház szóvivője. Carter ok­tóber 4-5-én több államfővel és külügyminiszterrel tárgyal a világszervezet székhelyén. Felveszünk korszerű körülmények között üzemelő gyárunkba — 14 évet betöltött női dolgozókat gépivarró, befejező, — 16 éves kortól férfi dolgozókat kesztyűszabász átképzés, préselő, csinosítói munkakörökbe. Felvétellel és szállással kapcsolatos felvilágosítás: Kesztyűgyár 2. sz. gyára, Pécs, Vadász u. 83. Munkaügy. Agy vizsgálat Az Amerikai Központi Hírszerző Hivatal csütörtökön újabb doku­mentumot tett közzé az emberi agyhullámokat és az emberek kábítószer hatása alatti viselke­dését vizsgáló tevékenységéről. A már 1600 oldalt kitevő doku­mentumhalmaz csütörtökön ismer­tetett része arról számol be, hogy a CIA közreműködésével miként bonyolították le az agyhullámok vizsgálatát távolból irányítható elektromos berendezésekkel, to­vábbá ismerteti, milyen kábító­szereket használtak fel annak megállapítására, hogyan befo­lyásolható a kísérleti alany hip- notizálhatósága. A kísérleteket pszichológiai betegeken és ,,normális alanyo­kon'* egyaránt folytatták. A do­kumentum a korábban közzétet­teket elsősorban újabb technikai részletekkel egészíti ki. Egy másik okmány arról a CIA által meg nem nevezett egye­temnek nyújtott támogatásról tájékoztat, ahol 1957-ben kezd­tek vizsgálatot mintegy 70 kelet­európai disszidensen. A vizsgá­latok célja az volt, hogy kiderít­sék, hogyan lehet különböző egyéneket árulásra, illetve szö­késre bírni. + MOSZKVA: A Szovjetunió hamarosan hatályba lépő új alkotmánya minden lehetősé­get megad a szovjet tudósok számára alkotó tevékenységük széles körű kibontakoztatásá­hoz — jelentette ki Alekszandr Oparin akadémikus, a szovjet televízió péntek esti alkot­mányvita műsorában. A világ­hírű szovjet biokémikus rámu­tatott, hogy az új szovjet al­kotmánytervezet a szocialista és kommunista építőmunka hat évtizedes tapasztalatainak általánosítása. Oparin akadé­mikus végezetül a tudósoknak népükkel szembeni hatalmas felelősségét hangsúlyozta. Külgazdaság +■ BEJRÚT: Heves tűzpárbaj robbant ki csütörtökön este Dél-Libanonban az izraeliek támogatta keresztény jobbol­dali erők, valamint a palesz- tinai-libanoni fegyveresek kö­zött, A szembenálló felek grá­náttal, aknavetőkkel és gép­puskákkal lőtték egymás állá­sait. A jobboldaliak erőit az izraeli tüzérség fedezte. A li­banoni fővárosban pedig pén­teken reggel bombarobbanás rázta meg az AI Anuar és az AI Szajjad című lap szerkesz­tőségének épületét. A mintegy 25 kilogrammos, dinamittal töl­tött pokolgép jelentős károkat okozott az épületben, a közel­ben parkoló gépkocsikban, s a robbanás következtében né­gyen megsebesültek. ♦ KAIRÓ: Az Arab Liga kül­ügyminiszterei szombaton dél­előtt ülnek össze Kairóban, el­ső ízben azután, hogy a liga két tagállama — Egyiptom és Libia - között fegyveres ösz- szecsapás robbant ki a nyá­ron. Kairóban azt is bejelen­tették, hogy Iszmail Fahmi egyiptomi miniszterelnök-he­lyettes és külügyminiszter is­mét az Egyesült Államokba utazik. A szeptember végi uta­záson a „közel-keleti problé­mák szerepelnek", s az „ame­rikai vezetőkkel Fahmi számos találkozót tart”. ♦ MOSZKVA: Vaszilij Kuz- nyecov, a Szovjetunió külügy­miniszter-helyettese fogadta Vang lu-pinget, a Kínai Nép- köztársaság moszkvai nagykö­vetét, aki a közeljövőben nyújtja át megbízólevelét. + BECS: Szombaton és va­sárnap kerül megrendezésre Bécsben az Osztrák Kommu­nista Párt központi lapjának, a Volksstimmének hagyomá­nyos ünnepélye. A rendezvé­nyen a testvérpártok központi lapjai is képviseltetik magu­kat. ♦ ANTANANARIVE: Mada­gaszkár pénteken felszólította Szomáliát és Etiópiát, hogy vessenek véget az ogadeni térségben folytatott harcoknak, és kezdjenek tárgyalásokat a konfliktus békés megoldása ér­dekében. A madagaszkári el­nök országa fővárosába hívta a Szomáliái és az etiópiai ál­lamfőt, hogy tárgyaljanak a békeszerződésről. + MOSZKVA: A moszkvai televízió pénteken — a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kikiáltása napjának évforduló­ja alkalmából — közvetítette Pham Van Dong beszédét, aki köszönetét mondott az SZKP Központi Bizottságának, a test­véri szovjet népnek a segítsé­gért és a támogatásért, s biz­tosította hallgatóit, hogy a Vi­etnami Szocialista Köztársaság a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján tovább erősíti a ba­rátságot és a testvéri együtt­működést a két párt és a két ország népe között. Magyar—bolgár közös közlemény Lázár György magyar minisz­terelnök bulgáriai hivatalos baráti látogatásáról pénteken magyar—bolgár közös közle­ményt adtak ki. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Sztanko Todo- rovnak, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsa elnöké­nek meghívására 1977. szep­tember 1-én és 2-án hivatalos, baráti látogatást tett Bulgá­riában. Lázár Györgyöt szívélyes, ba­ráti beszélgetésen fogadta Tó­dor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, az Állam­tanács elnöke. A miniszterelnökök tájékoz­tatták egymást a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kong­resszusa és a Bolgár Kommu­nista Párt XI. kongresszusa ha­tározatai végrehajtásának hely­zetéről. Elismeréssel szóltak a két baráti nép jelentős sikerei­ről a fejlett szocialista társa­dalom építésében. Megelége­déssel állapították meg, hogy országaik kapcsolatai a mar­xizmus—leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus alapján sikeresen fejlődnek a két nép és a szocialista kö­zösség népei javára. Kiemelték, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése jó alapul szolgál a sokoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez. Hangsúlyozták, hogy a két ország párt- és kormánykül­döttségeinek legfelsőbb szintű találkozói, Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Tó­dor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke tárgyalásai kiemelkedő jelentőségűek a két párt és nép testvéri barátságának, szoros együttműködésének fej­lesztésében és erősítésében. A kormányfők kifejezték azt az elhatározásukat, hogy köl­csönösen törekszenek a Ma­gyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság átfogó együttműködésének további bő­vítésére mind közvetlen kap­csolataikban, mind a kölcsö­nös gazdasági segítség taná­csa keretében. Nagyra érté­kelték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 31. üléssza­kának határozatait, amelyek jelentősen hozzájárulnak az együttműködés távlati célprog­ramjainak kimunkálásához. A jelenlegi ötéves népgazdasági tervek egyeztetése újabb fontos lépéssel viszi előre a J<GST komplex programjának sikeres vég rehajtását. A miniszterelnökök megvi­tatták a Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztár­saság gazdasági kapcsolatai­nak további dinamikus fejlő­déséhez szükséges konkrét in­tézkedéseket. Elismeréssel szól­tak a magyar—bolgár gazda­sági, műszaki-tudományos együttműködési bizottság mun­kájáról, amelynek ez év jú­niusában tartott ülésén újabb megállapodások születtek a szakosításban és az ipari kooperációban. Megállapítot­ták, hogy összhangban a két ország növekvő gazdasági és tudományos eredményeivel, to­vábbi lehetőségek vannak a gazdasági együttműködés ki- szélesítésére. Sikeresnek érté­kelték a kétoldalú árucsere-for­galom fejlődését is. Megvizs­gálták a távlati együttműködés fő kérdéseit, meghatározták az 1981—1985-ös tervkoordináció előkészítésének irányelveit. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság a jövőben is tevékenyen együtt­működik a kultúra, a tudomány és az óktatás terén. A két fél széles körű eszme­cserét folytatott a nemzetközi kérdésekről. Úgy értékelték, hogy a jelenlegi világhelyzet fő jellemzője változatlanul az eny­hülés, amelyben meghatározó szerepet játszik a Szovjetunió és a szocialista közösség töb­bi országainak békepolitikája, a világ haladó erőinek össze­hangolt tevékenysége. A békés egymás mellett élés ellenzőinek mind aktívabb fellépése miatt azonban további erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy az enyhülés tartóssá és visszafordíthatatlanná váljék. A kormányfők hangsúlyozták a Helsinkiben aláírt záróok­mány maradéktalan megvalósí­tásának jelentőségét mind az európai béke és biztonság erő­sítésében, mind az európai ál­lamok két- és sokoldalú együtt­működésében. Aláhúzták, hogy a belgrádi találkozónak a köl­csönös megértést és a bizalmat kell szolgálnia az államok és a népek között. A két fél a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt irányvonalá­val összhangban nagy fontos­ságát tulajdonít annak, hogy a szocialista országok a marxiz- mus-leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján a jövőben is minden eszközzel fejlesszék együttműködésüket, és tökéletesítsék azt a varsói szerződés szervezetében és a kölcsönös gazdasági segítség tanácsában. A megbeszélések a hagyo­mányos baráti és elvtársi lég­körben, a teljes nézetazonosság jegyében folytak le, és haszno­san járultak hozzá a két ország sokoldalú együttműködésének és testvéri barátságának to­vábbi elmélyítéséhez. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke hivatalos, bará­ti látogatásra hívta meg Sztan- kó Todorovot, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökét, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. Vasút épül Afganisztánban A nagy vasútvonal-építések a múlt században természete­sek voltak, jóllehet kezdetben hatalmas társadalmi izgalmat váltottak ki. Századunk első ne­gyedében Európában, Közel- Keleten, Észak- és Dél-Ameri- kában lényegében befejeződ­tek a nagy vasútvonalak építé­sei és néhány évvel ezelőtt a televízióban már történelmi múltként néztük a Világ nagy vasútjai filmsorozatot. Már-mór úgy tűnt, hogy a nagy területe­ket átfogó új vasúti pályák épí­tésének ideje lejárt, aztán is­mét napirendre került. Szenzá­ciónak is beillő hír a BAM épí­tésének megkezdése volt, első­sorban a méretei és a munká­latok nehézsége miatt. Szinte ezzel egyidőben kezdődött a kelet-afrikai vasút építése, amely járatlan, ember által alig ismert területeken halad át és gazdasági fontosságán túl, megnyitása óta különleges tu­rista útnak számít végigutazá- sa. A Bajkál—Amúr vasútvonal építéséről szóló hírek ma is ér­dekesek és újra meg újra fel­keltik a figyelmet. Most újabb vasútépítési terv­ről érkezett hír: Afganisztán ki­építi vasúthálózatát. Az ország jelenleg ahhoz a kevés számú állam közé tartozik, amelynek egyáltalán nincs vasútvonala. A tavaly elkezdett hétéves terv­ben a vasúthálózat megépíté­se az ország társadalmi-gazda­sági fejlődését előmozdító „legfontosabb infrastruktúra­ként” szerepel. A tervezett vas­útvonal 1810 kilométer hosszú lesz, az északi Herat várost kö­ti össze Kandaharral, itt kétfe­lé ágazik: az egyik vonal a főváros, Kabul felé épül ki, a másik Spin Baldak irányába, ahol Pakisztán határán csatla­kozik a quettai vasúthoz. A nagy munkával a francia Soprail vállalatot bízták meg, amely benyújtotta az építési terveket és a költségek mintegy kétmilliárd dollárt tesznek ki. Ez hatalmas összeg, meghalad­ja Afganisztán 1976—1977 évi bruttó nemzeti termékeinek ér­tékét. A finanszírozásban — mint a háttérben hírlik — részt- vesz Irán is. A hatalmas épít­kezés nem önmagáért törté­nik, hogy Afganisztánnak nincs vasútvonala és legyen — meg­van a nagy vállalkozás gazda­sági oka. Az ország nagy meny- nyiségű vasérccel rendelkezik, amelynek nagyobb arányú ki­aknázását gátolja, lehetetlen­né teszi a vasúthiány és a hely­zetet nem oldja meg az sem, hogy az országban korszerű út­hálózat van, amely szovjet és amerikai segítséggel épült. Az 1810 kilométer vasútvonal tehát elsősorban a vasércben gazdag területeket kapcsolja össze és csak másodsorban szolgálja a személyforgalmat, jóllehet ez útóbbi sem lesz mellékes any- nyira. Számítanak arra, hogy a vasút elkészülte után megnö­vekszik az ország idegenforgal­ma, mert olyan tájak válnak beutazhatóvá, amelyek eddig valóban el voltak zárva a világ­tól, megközelíthetetlenségük miatt. Mint minden újnak általá­ban, Afganisztánban is vannak bírálói a vasútépítési tervnek, hogy az nem irányozza elő a vidék bekapcsolását. Ismerős­nek tűnik e kifogás, megtör­tént ugyanez Európában, ha­zánkban is, amikor a földbir­tokosok egy része olyan felté­telhez kötötte a birtokán átha­ladó vasút építéséhez való hoz­zájárulást, ha az megáll kas­télya előtt is. Egyszerre minden bizonnyal képtelenség megépí­teni az 1810 kilométeres fővo­nalat és a mellékvonalakat. A másik kifogás, hogy fejlett or­szágok milliókat költenek a nem jövedelmező vasútok fi­nanszírozására, hogyan lesz gazdaságos a vasút Afganisz­tánban. A válasz: a vasérc- szállítás illetve a kitermelés nagyarányú fejlesztése gazda­ságossá teszi. Az afganisztáni vasút építé­sének megkezdése — úgy tűnik — végleges. Évek telnek el el­készültéig és egy újabb nagy vasúttal, szunnyadó természeti kincsekkel lesz gazdagabb az emberiség. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents