Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-24 / 263. szám

1977. szeptember 24., szombat Dunántúlt napló 3 Mérlegen a mezőgazdaság gépesítettsége A pécsi mellett a megye má­sodik legnagyobb járása a sik­lósi. Itt gazdálkodik a legtöbb termelőszövetkezet - tizenkilenc — 58 046 hektáron. Egy nemrég végzett felmérés adatai szerint a járás termelő- szövetkezeteink gépellátott­sági színvonala nem éri el az országos átlagot. Annak elle­nére, hogy 1970 és 1976 között a tsz-ek nagymértékben növel­ték gépi beruházásaikat, hat év alatt a gép- és járműpark­juk bruttó értéke megháromszo­rozódott, 430 millió forintra emelkedett. A mennyiség még nem minden önmagában nem sokat mond ez a szám, mint ahogy az sem, hogy az év elején 482 traktor volt a termelőszövetke­zetekben, és hogy 110 gabona- kombájnnal, meg 107 teher­autóval -rendelkeztek. Mennyi­ségileg ez a gépállomány al­kalmas a mezőgazdasági mun­kák optimális elvégzésére, de a géppark kedvezőtlen össze­tétele, az egyes munkafázisok kapacitása közötti összhang hiánya, a gépek elhasználtsági foka, az üzemeltetés és javítás személyi és tárgyi feltételeinek problémái miatt egyes kam­pánymunkákban gyakori az el­maradás. Míg egy traktor átlagos tel­jesítménye országos átlagban 60 lóerő, addig a siklósi járás­ban 53 lóerő. Száz hektár me­zőgazdasági termőterületre or­szágosan 55, ebben a járásban 45 lóerő jut. Mindez azt jelen­ti, hogy az országos színvonal eléréséhez tovább kell fokozni a járásban a traktorok teljesít­ményét, növelni kell a nagy­traktorok jelenlegi 3 százalékos arányát. A fő figyelmet mindenekelőtt a szűk keresztmetszetekre, az egyes munkafázisok alacsony gépesítettségi fokának emelé­sére kell irányítani — mutatott rá a járási NEB-nek e tárgyban végzett vizsgálata. Nagy az el­térés az egyes munkák elvég­zésének lehetséges és tényle­ges ideje között. A kukorica vetését 12 nap alatt lehet el­végezni, ezzel szemben a járás szövetkezetei átlagosan 28 nap alatt végezték el. A gabonabe­takarítással 14 nap helyett 30 nap alatt végeztek. Az őszi ga­bonát tavaly 40 nap alatt ve­tették el a lehetséges 19 nap­Az EIVRT Pécsi Elektronikai Gyára György-aknai és Felsőmalom utcai üzemeibe felvételre keress • AUTOMATI KÁBÁN JÁRTÁS VILLANYSZERELŐKET • ESZTERGÁLYOS, MECHANIKAI MŰSZERÉSZ, • ELEKTROMŰSZERÉSZ SZAKMUNKASOKAT. Kettő- és háromműszakos foglalkoztatás. Vidéki dolgozók részére IBUSZ-lakást biztosit. Jelentkezés: PÉCS, Felsőmalom u. 13. sz., munkaügy. Lépéshátrányban a siklósi járás Fehér holló a gépészmérnök pal szemben, a kukoricát pedig 24 nap helyett 41 nap alatt ta­karították be. A diósviszlói ter­melőszövetkezet például kom­bájnparkjával 23 nap alatt tudja betakarítani morzsoltan a kukoricát, de csak 69 nap alatt képes megszárítani, mert kevés a szállító eszköze és a szárító kapacitása. Az egyhá- zasharaszti tsz-nek viszont szál­lítójárművekből van felesleges kapacitása, és akkora száritó berendezést üzemeltet, hogy ta­valy 1400 tonna bérszárítást is vállalt. A kapacitások össze­hangolását számos tényező ne­hezíti, s ezek közül legdöntőbb az, hogy a kereskedelem a ke­resletnek megfelelő igényeket nem tudja kielégíteni. A gépekhez emberek is kellenek A gépek üzemeltetésének és javításának személyi feltételei, bár az utóbbi években javultak a járásban, egyes, főként gyen­gébben fizető termelőszövetke­zetekben nagyon kedvezőtle­nek. A traktoros létszám a já­rási tanácshivatal adatai sze­rint 494, a műhelydolgozóké 280. Ez általában elegendő s életkori megoszlásuk is jó, hi­szen a gépeken dolgozók 47 százaléka 30 év alatti. Néhány szövetkezetben azonban ka­tasztrofális a létszámhiány — például a sellyei tsz1nél, ahol 26 traktorra és 6 kombájnra csak 14 traktoros jut, és a mű­helydolgozók száma is csak 19 fő. A sellyei Ormánság Tsz-ből az alacsonyabb kereseti lehe­tőségek miatt mennek el a kép­zett traktorosok, a gépész szak­munkások a helyi vízgazdálko­dási társulathoz, a költségve­tési üzembe és máshová. Ko- vácshidán 16 traktoros jut a termelőszövetkezet 22 traktorá­ra és 2 kombájnjára, ezért az erőgépeket nem is tudják sze­mélyekre kiadni, így a trakto­rosok nem sokat törődnek a gépek műszaki állapotával. A legkiáltóbb a járásban mégis a felsőfokú végzettségű szakemberek hiánya. A 19 tsz- ben összesen öt egyetemet vég­zett gépészmérnök és öt üzem­mérnök dolgozik. A magasabb képzettségű szakemberek nem pályázzák meg ezeket a helye­ket, vagy ha mégis megteszik, nem maradnak meg, rendsze­rint az alacsony jövedelemre hivatkozva. Hiányzik a szelle­mi háttér, a gépesítést tervező, szervező, irányító réteg, ame­lyet nem nélkülözhet ma már az egyre korszerűbb gépekkel dolgozó mezőgazdaság. Sürget a tervszerű gépparkcsere A járás termelőszövetkezetei­nek jelenlegi gépesítési hely­zete a géppark tervszerű minő­ségi cseréjét sürgeti. Sürgős kor­szerűsítésre, felújításra szorul­nak a gépműhelyek is. Minde­nekelőtt a műszerezettséget kell növelni, hogy a termelő üzemek a javítást, karbantartást a ma már elvárt, de legalábbis országos színvonalon végezhes­sék. Felül kell vizsgálni a gépe­sítésben dolgozók bérezését is, hogy a bérek kellően ösztönöz­zenek a gépek teljesítményének növelésére, élettartamuk meg­hosszabbítására, az üzemanyag- takarékosságra és a karban­tartások gondos elvégzésére. — Rné — 1 Hidrológiai ankét Fonyódon A Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi és Somogy megyei Területi Szerveze­teinek közös rendezésében a „Szennyvizek tápanyag- tartalmának csökkentése utótisztító tavakban” cím­mel ankétot tartottak teg­nap Fonyódon. Hernády Alajos, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság veze­tőjének megnyitója utón dr. Uherkovich Gábor kan­didátus tartott előadást a „Tápanyagtartalom csök­kentéséről a környezetvé­delemben". Utána többek között beszámoltak még a Dél-dunántúli VÍZIG és a Pécsi Vízmű különböző víz- utótisztitási kísérleteiről. A hatékonyság útjai (8.) H ualóban kedves vevő Elvágva a találgatás útját, a valóban kedves vevő — minden vevő, akár bel-, akár külföldi. A vevő azért kedves, mert ha ő nincs, akkor terme­lés sincsen, s miféle gyártó lenne az, aki semmiféle árut nem állít elő?! Az ötödik öt­éves terv végére a nemzeti jö­vedelem minden száz forintjá­ból ötven a külkereskedelem­ben realizálódik, s ez sokat mond arról, miért kedves a vevő, miért elsőrangú teendő a jól értékesíthető, versenyké­pes áruk arányának növelése. Tavaly a 205 milliárd forint értékű kivitelből 124 milliárd a BNV 1! Otthonilüll kérdőjel A hazai bútoripar termékeit eddig többnyire csak maguk a gyárak dicsérték saját fizetett hirdetéseikben, máshonnan in­kább elmarasztaló kritikák ér­ték, köztük olyan letaglózó megállapítások is, hogy itt tu­lajdonképpen ládagyártással állunk szemben. A bírálatokban a fogyasztók védőszentjéül sze­gődve élen járt az egész ma­gyar napisajtó. Részünkről is re­pítettünk már mérgezett nyilakat és sokáig meglehetősen köny- nyű dolga akadt a szapulásra hangolódott újságírónak, ha alkalmat (lásd őszi BNV-k) ta­lált a bútoripar termékeinek minősítésére. Előtérben a minőség A Budapesti Nemzetközi Vá­sár Otthon ’78 kiállításán im­már mindannyiunknak észre kell vennünk, a bútorgyárak ki- gyógyulóban vannak a meny- nyiségi szemléletből. Nem arról van szó, hogy most már nem találkozni monoton felületű, a fa játékos, szép rajzolatát el­tűntető szekrénysorokkal, seszí- nű kárpitozásé dobozokkal, hogy az olcsóság leple alatt most már nem dísztelenkedik többé az igénytelenség, amiért — a többiekhez képest olcsó árért — a gyártó még jó pontot is szerezhet a felettes szervek­nél. Kísért még a ládagyárlás is. Sokkal inkább azonban a bútoripar azon törekvése rajzo­lódik ki, amely — a szép lakás­ról álmodozó fogyasztó igé­nyeire figyelve — a minőséget, a tetszetősséget állítja előtérbe. Szebbek, praktikusabbak az új tervezésű bútorok és lakbe­rendezési tárgyak, remélhetően a jövőben még szebbek lesz­nek. És megszaporodtak az ele­mes bútorcsaládok, amelyek - a szakemberek szerint - a lak- berendezés alapvető ellent­A Tacskó ifjúsági bútorcsalád. Hatféle modul rendszerű dobo­zából szekrényfal állítható össze. A dobozok görgőlábakon le­rakóként, íróasztal tartozékként, önálló bútorként is szerepelhet­nek. A dobozok mellett egy- és kétszemélyes ágy, alacsony és magas támlájú fotel, lábtartó, étkező-, dohányzó- és íróasztal, valamint székek tartoznak a családhoz. mondását hivatottak feloldani, ami a tipuslakások szabta azo­nos lehetőségek és az egyéni igények között leszül. Az ele­meket tetszés, egyéni ízlés és fantázia szerint állíthatjuk ösz- sze. A vásáron immár akár tíz szobára való garnitúrát is ösz- szeválogathattam — jöhetne bármelyik — anélkül, hogy a stílbútorok, a szövetkezetek kü­lönleges fogyasztói ízlést célba vevő műremekei között kellett volna keresgélni. Más kérdés - drágák a bútorok. Különösen, ha a mai fiatal házasok helyé­be és anyagi lehetőségeibe képzeljük magunkat. Többet kellene erről beszélnünk. Ha valami végre megtetszik, s most már sokminden tetszik; fájdal­mas pillanatok következnek. Mutatják az árcédulát, tapo­gatjuk lapos pénztárcánkat. A rekonstrukción átesett gyárak nagy tömegben ontják bútorai­kat, de nem lett olcsóbb a bú­tor. Ennek törvényszerűnek kell lennie? Ar és pénztárca így vagyunk sok más, eddig nem látott, nem gyártott lakás- és lakberendezéssel is. Például. Már a pécsi ipari vásáron megcsodálhattuk a romhányi kerámiagyár olaszokéval vete­kedő csodaszép fal- és padló­burkoló csempéit. Mondjuk, va­lahol itt kezdődik a lakáskul­túra, alkalom a kitörésre a tí­puslakások szabta azonos le­A Tacskó bútorcsalád hálószoba berendezési terve hetőségek szorításából. Egye­lőre azonban le kell monda­nom arról, hogy otthon e ked­ves fantázianevű padlóburko­lón, a Galagonyán, a Zsályán vagy a Kökörcsinen szédeleg- jek. Gyors számolás, a konyha, az előszoba, a fürdőszoba és a vécé padlózatának burkolásá­hoz 5—6 ezer forintnyi lapocska kellene. És ez még csak az anyag. További ezresekbe ke­rülne a padlóburkoló lapok le­rakása. S ha már újjászületett a padló, akkor a falakkal is kellene valamit kezdeni. Nem számolok, nehogy aztán elájul­jak. Ezeket a lapokat nagy ter­melékenységű gépeken állítják elő. Tömegtermelés — ilyen drá­gán? A fiatalok figyelmébe Végül még egy észrevétel. Ez már hazahoz bennünket. Jó jövedelmi viszonyokkal rendel­kező megye vagyunk, s nincs egy megfelelő lakberendezési áruházunk. De legalább lenne valamelyik jobbik bútorgyárnak mintaterme. A Szék- és Kárpi­tosipari Vállalatnak Mohácson van. Jó, hogy ott is van. De miért ne nyithatott volna már Pécsett is mintatermet, ahol pedig a házaknak gyára van. Az SZKV és mohácsi gyára ülő- és fekvőbútoraival most is felvonult a vásáron — min­dig is gyönyörű választékkal. Külön felhívom a figyelmet a Pécsi Ipari Vásáron is bemuta­tott Tacskó ifjúsági bútorcsa­ládra, melyet a mohácsiak a székesfehérváriakkal együtt gyártanak. Szép vonalú, variál­ható, olcsó bútorok, a fiatalok pénztárcájához szabva. Kérdé­sem: a mintadarabokat miért nem mutogatják már valame­lyik pécsi vagy éppen komlói bútorboltban előjegyzéseket gyűjtve? De ugyancsak kitűnő tervezői elképzelések öltöttek testet a Kanizsa Bútorgyár kiál­lítói részén felvonultatott ter­mékekben. Vajon nem lehetett volna már rég Pécsre édesget­ni a Kanizsa Bútorgyárat, hogy nyisson mintatermet? Úgy látszik, messze van ide Kanizsa. Miklósvári Zoltán szocialista, s 31 milliárd a nem szocialista országokba ju­tott el. Ez a hatalmas árutö­meg a termelőágazatok egé­szének teljesítménye, s meg­győződésünk, a vevő attól függetlenül vásárolt, udvarol­tak-e neki vagy „csak" já árut kínáltak, megfelelő áron és szállítási határidővel. Több hazai nagyvállalatot — csupán egyet, az Egyesült Iz­zólámpa és Villamossági Rt-t említve — évtizedekre terjedő kapcsolatok fűznek a vevők­höz. A vevők hűsége: a terme­lőbe vetett bizalom. Ez a bi­zalom viszont abból táplálko­zik, hogy a termelő mindenkor állta adott szavát, nem tett különbséget kis és nagy, fon­tos s kevésbé fontos vásárlók között, azt az árut s annyit szállított, amit, amennyit a ve­vő óhajtott. Túl npgy leegyszerűsítés így vázolni a kapcsolatokat? Ter­mészetesen leegyszerűsítés, de a lényegen nem torzít. Az üz­leti forgalom pénzösszegei mö­gött ilyen,» elvontnak látszó fogalmak is rejlenek, de ezt ne­hezen látja be, érti meg né­melyik termelőegység. Máskü­lönben aligha történhetne meg, hogy a vevő a már alá­írt szerződést fölmondja, mivel a szállító az első tétel átadá­sa után módosítgatni kezdett: az alapanyagon, a festésen, a csomagoláson ... Az ilyesfajta ügyeskedésnek haszna illé­kony, kára maradandó. Saj­nos, nem vagyunk híján a hasonló eseteknek. Az 1976-os esztendő sokfé­le jellel tudatta a termelőknél, becsüljék meg jobban a ve­vőt. A hazai és a külföldi ve­vőt egyaránt, mert ezen a hangsúly! Veszélyes utat jár­nak ott, ahol „belföldre ez is jó lesz" alapon ömlesztik ki a gyárkapun, az ún. osztályos árut, s a külföldi cégeket is úgy rangsorolják, hogy ez csak ... ez azonban ... Az erkölcs sem tűri az ilyes­fajta csoportosítást. A tavalyi, számítottnál ki­sebb forgalomemelkedés — az ipar, összehasonlítható ára­kon mindössze 1,9 százalék­kal értékesített többet a nagy- és kiskereskedelemnek, mint 1975-ben — meggyőzően bi­zonyította, a hazai vevő sem táncol már úgv, ahogy a ter­melők muzsikálnak. Napi tapasztalatok, s tudo­mányos alapossággal végre­hajtott elemzések egyaránt azt bizonyítiák, gazdaságosan, az­az hatékonyan csak ott képe­sek hosszú távon termékeket előállítani, ahol7 folyamatosan feldolgozzák a piaci, a fej­lesztési. a termelésközbeni in­formációkat:' ahol rájöttek: az ismeret érték. Jónéhány kései fölismerés — például az elekt­ronikai fejlesztésben — az in­formációk hiányos összegyűj­tésének, kétbalkezes feldolgo­zásának tudható be, s ami a baj, nem fogalmazhatjuk mindezt múlt időben. Ma is hat űz a termelői szemlélet — legutóbb éppen a XVI. köz­gazdász vándorgyűlésen szól­tak elmarasztalóan róla —, hogy a mi dolgunk az áru előállítása, az eladással tö­rődjenek a kereskedők. Az értékesítés nagy hullám­zásai, a szállítási szerződések körül tapasztalható visszássá­gok, a különböző perek — nemegyszer külföldi cégekkel pro és kontra — mind-mind azt bizonyítják, a kedves ve­vő nem mindig és nem elég­gé kedves. Azoknak nem, akik belőle élnek. Azoknak nem, akik — tevékenységük más szakaszaiban — maguk is vevők, s olyankor fölhábo­rodva tiltakoznak amiatt, amit mosolyogva tesznek meg el­adóként. Lázár Gábor (Következik: nyitva) Cég, zsebből író­Messze van ide Kanizsa

Next

/
Thumbnails
Contents