Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-24 / 263. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 263. szám 1977. szeptember 24., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A kölcsönös megértés szellemében Magyar-jugoszlau tqrgyqlqsolc iiiililii seregszemléje Tájjellegű mezőgazdasági kiállítás Kaposváron • Kistermelők bemutatója ® Ma tartják az állatárverést Diákmunka A kép itt van előttem. Csapzottan ülünk a földút szélén, esszük az otthonról ho­zott elemózsiát, s azon derü­lünk, hogy tanárunk homloká­ra száradt egy sárdarab. A cukorrépahalmazok közül a gazdaság egyik embere bi­zonygatja, hogy tegnap ilyen­korra már kétszer ennyit is elvittek a Zetorok, de mi rá se hederitünk ... Ha jól emlékszem, majdnem egy hétig jártunk ki Bicsérd határába, s napról napra fo­gyó lelkesedéssel huzigáltuk a répát; megfejeltük, s dobtuk a harmadik sorra. Természetesen sajátos fórumainkon — a cserjés mögött ultizok között szóvá tettük: miért nekünk kell betakarítanunk azt, amit a gazdaság elvetett? Bosszan­kodtunk, de ugyanakkor élvez­tük is a munkát, éppen úgy, mint napjainkban bosszankod­nak és élvezik a szüretet a diákok országszerte, s ideha­za, Baranyában. Gyümölcssze­déssel, szőlőszürettel, kukorica­töréssel startolnak immáron jó néhány éve az egyetemek, az iskolák, s a tantermek he­lyett kint a határban kezdődik a „feleltetés” ... Az idén, minden eddiginél fokozottabb igény jelenkezett: a mezőgazdasági üzemeink mintha megsejtették volna a jó termést, már márciustól kérték a legfőbb koordinátort, a Me­gyei Tanács mezőgazdasági osztályát: küldjenek minél több diákot. A már lefutott nyári, nyár végi munkákat is beleértve összesen 222 000 munkanapot igényeltek. Ebből kimondottan őszre — gyü­mölcs- és szőlőszüretre — száz­harmincezer munkanap jut. Az egyetemisták és a középisko­lások mind, az általános isko­lások pedig részben segítik a betakarítást: összesen 13 000 diák állt a sorpk mellé, hogy tíz napon át ismerkedjen a mezőgazdasági munkával, hogy kezük nyomán minél ha­marabb a prés alá kerüljön a szőlő, rekeszekbe az alma, piacra a zöldség. E nagy számok is bizonyít­ják a diákmunka szükségessé­gét, s ha további rideg szá­mokban fogalmazzuk meg a hasznot, majdnem 8—10 mil­lió forint értékű betakarításról beszélhetünk. De igen csalóka és háládatlan feladat csak számokban és forintokban mérni ezt az őszt. A haszon sokkal több, mint azt bárme­lyik közgazdász kiszámítaná, bármelyik statisztikus kimutat­ná, hiszen nem csak arról van szó, hogy ezek a fiatalok ki­töltik a mezőgazdaságban hiányzó gyalogmunkások so­rát. Elég, ha csak arra gon­dolunk, hogy egy részük — mint ahogy magam is annak idején — először és utoljára viszi a szőlőhegyen a puttonyt, rakja kocsira az almát, köti csokorba a sárgarépát. Most alkalom adódik arra, hogy mezőgazdasági munkások le­gyenek néhány napra, hogy fi­zikai munkások legyenek egy időre. Megismerik, és kezdik tisztel­ni a fizikai munkát, s kezdik feltehetően tisztelni azokat, akik főhivatásként, akár egy emberöltőn át azt végzik, be­állva a gépek mögé, építve házakat. A diák tehát a cukorrépa fejelésének műveletén túl, a munka becsületével is megis­merkedhet. S ez is haszon. S ha nem is fogható meg mil­liókban, ér annyit, mint a be­takarított termés. Kozma Ferenc Belgrad Az Eszék közelében levő tik- vesi vadászkastélyban pénteken délelőtt megkezdődtek Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Joszip Broz Utó­nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a JKSZ elnökének tárgyalásai. A megbeszéléseken magyar részről Gyenes András, az MSZMP KB titkára, dr. Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagy­követe; jugoszláv részről pedig Sztevan Doronjszki, a Jugoszláv SZSZK államelnökségének alel- nöke, Alekszandar Grlicskov, a JKSZ KB elnökség végrehajtó bizottságának osztálytitkára, Milos Minies, a kormány alel- nöke, külügyminiszter, Milka Az Interparlamentáris Unió Szófiában folyó 64. konferen­ciáján pénteken délben lezár­ták az első két napirendi pont­ról folytatott vitát. A felszóla­lók többsége egyetértett a fő­titkári beszámoló, valamint ,,A parlamentek szerepe az enyhü­lés és a leszerelés előmozdítá­sában” című beszámoló alap­vető megállapításaival. A péniek délutáni teljes ülé­sen a küldöttek megkezdték a harmadik napirendi pont, az új nemzetközi gazdasági rend kialakításának megvitatását. A témához magyar részről Nagy Miklós országgyűlési képviselő, az Interparlamentáris Unió Ta­nácsának tagja szólt hozzá. Be­szédében hangsúlyozta, a je­lenlegi nemzetközi gazdasági életben alapvető változásokra van szükség, mivel a nemzetkö­zi gazdasági rend struktúrái az imperializmus korában alakul­tak ki. A jövőben olyan nemzetközi munkamegosztást kell kialakí­tani, amely az eddiginél job­ban figyelembe veszi azj egyes országok sajátos helyzetét, fej­lesztési céljait és lehetőségeit. A pénteki nap eseményeihez tartozik még, hogy Vladimir Bonev, a bolgár nemzetgyűlés elnöke baráti beszélgetésen fogadta a konferencián Barcs Sándor vezetésével részt vevő magyar küldöttséget. A faji megkülönböztetés szé­gyenletes rendszerének eltörlé­séért folytatott nemzetközi kam­pány szélesítésére szólított föl az ENSZ Apartheidellenes Bi­zottsága. Leslie Harriman, a bizottság elnöke és Nigéria állandó ENSZ-képviselője, az Interpar­lamentáris Unió Szófiában fo­lyó 64. konferenciájához küldött táviratában kifejezte meggyő­ződését, hogy „a világ minden országának parlamentje érté­kes hozzájárulást tehet az apartheid eltörlésére és Dél­Planinc, a Horvát Kommunis­ták Szövetsége Központi Bizott­sága elnöke, Beriszlav Baduri- na, a köztársasági elnök kabi­netfőnöke és Vitomir Gasparo- vics, a Jugoszláv SZSZK buda­pesti nagykövete vett részt. A találkozón őszinte és bará­ti légkörben, a kölcsönös meg­értés szellemében vélemény- cserét folytattak a két ország együttműködésének további fej­lesztéséről, valamint a nemzet­közi helyzet, s a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom időszerű kérdéseiről. A péntek este befejeződött tárgyalásokról közös közleményt adnak ki. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és a kíséretében levő személyiségek szombaton délelőtt hazautaznak Jugoszlá­viából. Afrika valamennyi népének az önrendelkezéshez való elidege­níthetetlen jogának szavatolá­sára irányuló nemzetközi erő­feszítésekhez”. A kormányoknak, a parla­menteknek, a világ népeinek — hangsúlyozza a távirat — min­den* meq kell tenniük az idén augusztusban Lagosban rende­zett világkonferencián hozott határozatok megvalósításáért. A kormányoknak és a népek­nek sürgős intézkedéseket kell tenniük a dél-afrikai fajüldö­zők és jó néhány nyugati ország mindenfajta katonai és nukleá­ris együttműködésének meg­szüntetéséért; gazdasági és más téren el kell szigetelniük az apartheid-rezsimet, politi­kai támogatást és anyagi segít­séget kell nyújtaniuk Dél-Afri- ka népeinek a szabadságért vívott igazságos harcukban. Angiológiai napok Pécsett Két napra adtak egy­másnak találkozót az or­szág angiológusai Pécsett. A Magyar Angiológiai Tár­saság és a Pécsi Akadé­miai Bizottság ma és hol­nap tudományos szimpo- ziont rendez az érrendszer megbetegedéseivel foglal­kozó szakemberek számá­ra. A csaknem száz résztvevő már tegnap délután meg­érkezett városunkba, tiszte­letükre a rendezők foga­dást adtak este 8 órakor. A tudományos munka voltaképpen két ankét, amelyen első nap dr, Solti Ferenc, az Országos Szív­ás Érsebészeti Intézet pro­fesszora és dr. Kiss Tibor, a POTE 2. sz. Klinikájának igazgatója elnökölnek. Holnap dr. Soltész Lajos, az Országos Szív- és Érse­bészeti Intézet igazgatója vezeti az ankétot. Ezek az ankétok - az eddigi ha­gyományoktól eltérően — nyíltak, a vitában bárki részt vehet, a hozzászólá­sok ideje rövid, 3—5 perc. A mai tudományos prog­ram témája a végtagi áramlás mérése, illetve a kóros végtagi keringés be­folyásolásának lehetőségei. A mai ankétre közvetlenül á Szimpozion megnyitása, délelőtt 9 óra után került sor. Holnap szintén dél­előtt 9 órakor kezdődik a tudományos munka — mindkét ankétot a 400 ágyas klinika tantermében tartják meg. A holnapi té­ma: a krónikus comb- és térdhajlati verőér elzáró­dásának kezelése. A szimpozion résztvevői ma délután megyénk és Pécs nevezetességeivel is­merkednek. Lassan hagyománnyá válik, hogy Kaposvár időről időre kiállításra hívja Baranya, So­mogy, Tolna és Zala megyék mezőgazdasági kistermelőit. A mezőgazdasági főiskola terü­letén tegnap délelőtt nyílt meg a tájjellegű mezőgazda- sági bemutató, amelyre a rendezők meghívták a négy megye párt-, állami és társa­dalmi szerveinek vezetőit is. Baranyából is népes küldött­ség érkezett, köztük Koós Lász­ló, az MSZMP Baranya me­gyei bizottsága gazdaságpoli­tikai osztályának vezetője, dr. Baracs József, a Baronya me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője. A főiskola lovaspályáján rendezett megnyitó ünnepsé­gen Tóth Lajos, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettese üdvözölte a megjelent vendé­geket. Beszédében részletesen elemezte a magyar mezőgaz­daság idei eddigi eredménye­it, majd a háztáji és kisgaz­daságok igen fontos szerepé­ről beszélt. Többek között a következőket mondotta. — A négy dél-dunántúli me­gye értékelése szerint a ház­táji és kisgazdaságokban van a szarvasmarha-állomány 28, a sertésállomány 50, és a ba­romfiállomány 58 százaléka. E számok önmagukban is bizo­nyítják a kisgazdaságok jelen­tőségét. De lényeges a terme­lésük más ágazatokban is. Kukoricából az összes termék egyharmadát, burgonyából és zöldségből pedig több mint a felét adják. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó termelés értéke meghaladja a harmincezer forintot. A mezőgazdasági nagyüze­mek döntő többsége a közös gazdaság szerves részének te­kinti a háztájit. Sok helyen üzemóggá szervezték azt, ahol idáig még nem jutottak el, egy-egy szakember feladatává tették a kistermelés és az ér­tékesítés szervezését. Ennek eredményeként fokozatosan ja­vul a háztáji és kisgazdasá­gok termelését irányító, ellátó és szaktanácsadó tevékenység. A háztáji gazdaságok fejlő­dését nagyban segítik az ál­latkihelyezési akciók, a tör- lesztéses fizetési rendszer, a hosszabb távú szerződések kö­tése, a jobb anyagi-műszaki ellátás. A megtett intézkedé­seknek köszönhetően csökkent a termelés és értékesítés cik­likussága. A Somogy megyei Tanács elnökhelyettese végezetül a következőket mondotta. — Helytelen lenne mind­ezekből azt a következtetést levonni, hogy a háztáji és ki­segítő gazdaságok termelésé­nek fejlesztésével kapcsolatos összes gondot megoldottuk. A legfontosabb feladatoknak az alábbiakat tartjuk: Tovább kell erősíteni a kistermelés üzem­ági szervezetét, több kisgépet és szerszámot kell biztosítani, ki kell alakítani a megfelelő szolgáltatásokat, be kell von­ni a művelésbe a szórvány és elhanyagolt gyümölcsterülete­ket. Fokozni szükséges a kis­termelésben élenjárók anyagi, erkölcsi megbecsülését. Ennek kíván eleget tenni a mostani tájkiállítás is, amely a háztáji és kisgazdaságok termelésének nagy részét átfogja. Bemutat­ja a mezőgazdasági üzemek, intézmények és vállalatok in­tegráló tevékenységét, terme­lést segítő munkájukat, elis­meri és díjazza a kiemelkedő eredményt elért termelőket. A tegnap nyílt bemutató va­sárnap estig lesz nyitva: ma és holnap tíz órától este hat óráig tekinthető meg. A ha­gyományos állatárverést ma délelőtt féltizenegy órakor tartják. S. Gy. Az idén utolsó, harmadik betakarítása történik a takarmánylucernának. Képünk az újpetrei tsz határában készült, ahonnan a bálákba rakott lucernát elszállítják. Magyar felszólalás az IPU-konterenclán

Next

/
Thumbnails
Contents