Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-21 / 260. szám
1977. szeptember 21., szerda Diműntaii napló 3 A népi ellenőrzés vizsgálta „Szóalkotásom" és mögötte a kérdőjel talán meghökkentő, de nem teljesen alaptalan. Arra a kérdésre ugyanis, hogy van-e reprezentációs keretük az iskolák igazgatóinak, nyilvánvaló a válasz: NINCS. S hogy mégis vannak-e ilyen kötelezettségeik: valósak vagy félreértett házigazdái teendők, azaz van-e „repizés” az iskolák falain belül, arra viszont egyértelműen IGENLŐ a válasz. ti Suli-repi"? A költségvetésen kívüli összegek... Vendéglátás egy fore 100 forintért A legkevésbé sem a kávéval, üdítővel stb. való alkalomszerű kínálásokra gondolunk itt. Egészen másra . . . Például a „százházas" iskolaavató- és egyéb ünnepségekre, ahol az igazgató úgy véli: most ki kelj, tennünk magunkért . .. Van két-három valóban reprezentatív új oktatási intézményünk, s a vendéget nyilván oda viszik, ahol látni is valamit. És hát illik megkínálni őket valamivel ... Az igazgatónak legális kerete nincs rá, örökké a zsebébe se nyúlhat (már aki), végül is mit tehet? Ahány vendégjárás, annyiszor rákényszerül a szabálytalanságra. Jobbára a Szülői Munkaközösség pénzéből vagy a ,,KK", azaz költségvetésen kívüli pénzösszegekből, valamilyen módon. Egyebek közt ez is kiderült a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak a közelmúltban lefolytatott vizsgálatából. Nem mindig rendeltetésszerű A vizsgálat, amit egy bizottság a megye 22 általános, és hat középiskolájában az úri. költségvetésen kívüli pénzösz- szegek forrásai, kezelésük és leihasználásuk tárgyában folytatott le, számos érvényben levő jogszabály korszerűsítésének, módosításának objektív szükségességét; még több rendelkezés —< nem mindig kényszerű okokból való — megszegését állapította meg. Hogy világosabban lássunk, nézzük, mindenekelőtt miről is van szó? Az oktatási intézmények társadalmi segítését szolgálják azok az anyagi erőforrások, amelyeket „költségvetésen kívüli összegek” címén tartunk számon. Ezek: a szülők társadalmi munkája; a patronáló intézmények, szervek természetbeni és pénzbeli támogatása, valamint a minden iskolában szokásos — évente egy-két — nagyobb műsoros rendezvény tiszta bevétele. Valamennyi támogatási formánál alapelv az önkéntesség és föl- használásukban az oktató-nevelő munka elősegítése. Ennek ellenére a „KK”-pén- zek fölhasználása enyhén szólva nem mindig rendeltetésszerű, bár a vizsgálat jó példákkal is találkozott. De vannak ellentmondások is. A szülőktől, illetve egy-egy tanulótól év elején kulturális alap címén kért 100—120 forintok kérdése is az, mivel van egy rendelkezés, miszerint a szülőktől pénzbeli hozzájárulás semmiféle formában nem vehető igénybe ... Igen, de év közben számos kulturális ren- dezvény, mozilátogatás, miegyéb adódik, amikor 3—4 forintokat kellene „beszedni”. Jobb, ha az ehhez szükséges alap kéznél van, különösen ha jó ügy érdekében költik el. Mint például a Széchenyi Gimnáziumban, ahol a kulturális alapot újságelőfizetésre, hangversenyre, kulturális műsorok jutalmaira, rendezvények jegyeire, tárlatlátogatásra, a jó kulturális aktívák jutalomkirándulására stb. fordítják. De hogy a költségvetésen kívüli összegek fölhasználásában nincs minden rendben, azt a vizsgálati jelentés is több sűrűn gépelt oldalon jelzi. A figyelmesség mértéke Van, ahol a mezőgazdasági munkák bevételeit az úttörő pénztár gyarapítására használják fel, anélkül, hogy a gyerekek tudnák esetleg: mi a munkájuk értéke, és konkrétan miért is hoztak áldozatot? . . . Vagy mire véljük például a mohácsi mezőgazdasági szak- középiskola „gesztusát”, ami- 1975-ben az iskola avatására fejenként 100 forint reprezentációs hozzájárulást „gyűjtöttek be” a tanulóktól, hogy a meghívott 200 vendégnek megfelelő ellátást nyújthassanak? ... Ugyanakkor jó lenne tisztázni bizonyos helyzetekben az igazgatói figyelmesség mértékeit és céljait is. Van amikor ez emberi kötelességnek is tekinthető. Például: mint eléggé ismert, az utóbbi évek két legnagyobb iskolai akciója Pécsett másfél, illetve három millió forint értékű társadalmi munkát eredményezett. Munkások, bányászok, szocialista brigádok nemegyszer műszak után közvetlenül oda mentek dolgozni. Természetes, és a legkevesebb volt, hogy az igazgató üdítőt vagy sört hozatott a részükre. Ez viszont nem egyenlő azzal a helyzettel, amikor az egyik ált. iskolai igazgató külföldi vendégeket fogadott, vagy éppen iskolaavatási ünepséget tartott a magyaros vendéglátás sokak által irigyelt, imponálóan magas színvonalán. Vagy amikor ugyanezt az igazgatót újbóli kinevezése alkalmából — nem a tantestület összeadott forintjaiból, hanem az iskolai oktató-nevelő munka segítésére szolgáló közpénzekből ünnepelték meg . . . Csodálhatjuk-e, hogy ebben az iskolában az SzM pénzét 67,8 százalékban reprezentációra költötték el ...? De tarthatatlan — és erkölcstelen! — az is, mint a jelentés is megállapítja, hogy néhol pedagógusnapon, a nőnapon a Szülői Munkaközösség pénzéből ajándékozzák meg (!) a pedagógusokat. Van indokolt eset is Általános és kirívó eseteket említettünk. A költségvetésen kívüli pénzösszegek felhasználásának főbb tételei iskoláinkban a kirándulások, táborozások segítése, rendezvények költségei, oktatási fölszerelések, tanulók jutalmazásai — és természetesen mindenütt valamilyen formában reprezentációs kiadások is, amire más keret nincs. Helyes lenne tehát ha — indokolt esetekhez — ilyen célra bizonyos progresszív összeg kialakítását — csakúgy, mint az iskolai kulturális alapok létesítését — a minisztérium rendeletben lehetővé tenné. Ez föltehetően a visszaéléseket, az indokolatlan „repizést" is háttérbe szoríthatná iskoláinkban, Wallinger Endre Tanulmányi eredmény az iskolai átlag felett Honvédelmi nevelőmunka a pécsi Asztalos Kollégiumban Az elmúlt tanévben kollégiumunkban honvédelmi nevelési bázist hoztunk létre. A tanulás mellett a haza védelmére is felkészülnek középiskolásaink. Azzal a céllal, hogy tanulóink már a középiskolában sajátítsák el a honvédelmi ismeretek alapjait, és sorköteles korban hadseregünkben — ismereteik felhasználásával — jól megállják helyüket. Kollégiumunk új nevelési létesítménye, a honvédelmi nevelési központ haditechnikai segédeszközök, szakemberek segítségével hozzájárult ahhoz, hogy a honvédelmi és internacionalista nevelés feladatait teljesíthessük. Oktató- és bemutatótermekkel, modern oktatástechnikai eszközökkel, rádió-távírász szobával és pinceelőtérrel is rendelkezünk. Tanulóinkkal a középiskolai Zászló és oklevelek honvédelmi nevelési központhoz tartozó valamennyi területet naponta igénybe vettük. Kollégistáink katonai előképzése eredményes volt. (Pl. a lőtéren munkánk kezdetekor 5 értékelt lövésből 18 kört, félév végén már 32,5 kört lőttek tanulóink.) Katonai főiskolákra a tanévben végzett 70 tanulóból 14 jelentkezett. Valamennyi kollégista a tanév folyamán részt vett polgári védelmi kiképzésben. Intenzív kapcsolatot építünk ki a város területén, illetve annak közelében elhelyezett katonai alakulatokkal, a kiegészítő parancsnoksággal, a polgári védelmi törzsparancsnoksággal és az MHSZ-szel. Kollégistáink vezető szerepet töltenek be az iskolai politikai Lelelmenttt körúton Árpád-kori templom Pécsváradon? Egyre-másra érkeznek a bejelentések a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályára: vélt vagy valódi értékeket dob felszínre egy mélyszántás, egy szőlőtelepítés vagy egy ház alapozása, s ami a földben van, arról minden magyar állampolgár köteles bejelentést tenni a területileg illetékes megyei múzeumnak. Kárpáti Gábor régészt kísértük el leletmentő körútra, melyen útbaejtettük a Jakabhegyen, majd a zóki Várhegyen folyó ásatásokat is. Az első helyszínen Maráz Borbála régész, múzeumi osztályvezető folytatja a tavaly megkezdett feltárást: eddig szép kerámiák, bronztárgyak kerültek elő a Jakabhegy legelső lakosainak településéről és temetkezési Helyéről, sok adalékkal szolgálva az itteni késő bronzkori urnamezős kultúráról. Maráz Borbála augusztus közepétől az első lakosokat felváltó másik nép, a kelták temetőjét kutatja. A Mecseket elhagyva Bi- csérdre, majd Zókra visz utunk. Felkapaszkodunk a szőlők, gyümölcsösök borította zóki Várhegyre, ahol az őskori régészet pécsi kutatója, dr. Ecsedy István vezeti a feltárást. A régész útmutatása alapján fölfedezzük az egymásra rakódott kultúrrétegeket, rácsodálkozunk a művészi megmunkálásé kerámialeletekre. Kultikus edények csoportja Zók-Várhegy őskori településén.- Bizonyos, hogy két népesség lakta Zók-Várhegyet — mondja dr. Ecsedy István. — Egy késő rézkori csoport és egy nép a bronzkor elején. Az ásatás célja felkutatni a két kor viszonyát, s a korai bronzkorszak népének itteni hagyatékát. Kárpáti Gábort Merenyére, majd Pécsváradra szólítja két leletbejelentés: Merenye határában csontokat találtak mélyszántás közben . .. Hiába kérdezősködik a régész, vaklármának bizonyul a merenyei bejelentés. Pécsvárad a következő állomás, ahol Tóth Sándor gépkocsivezető Mecsekkörnyék utcai kertjében, szőlőtelepítés közben régi pénzre, falakra, emberi csontokra Txilrkant. A környék a kora Árpád-kortól lakott volt, erre húzódott a német vendégnépek utcája. A pénzről kiderül, hogy keleties jelei ellenére sem a török korból hanem II. András idejéből, az 1200-as évek elejéről, a pécsváradi bencés apátság virágkorából származik. A kertben feltűnőek a régi falmaradványok, ahol régi kerámiatöredéket talál a régész: — ... ezt az edényfajtát még a keleti pusztákról hozta magával a honfoglaló magyarság ... A leletek ilyen együttese figyelemreméltó — mondja végül Kárpáti Gábor a terület bejárása után. — A II. András- kori pénz, a területen talált tipikusan kora Árpád-kori cserépanyag, s a nagyobb épület nyomai, a középkori falmaradványok arra engednek következtetni, hogy itt templom került elő. Erre utalnak az épület körül talált sírok is. A későbbi kutatások választ kell adjanak arra, vajon ez-e Pécsvárad azon középkori temploma, mely dr. Györffy György, Árpád-kori történelmünk kutatója szerint része volt a középkori településnek. Gállos Orsolya Külföldi együttesek, neves szólisták Az eddigiekhez képest példa nélkülien gazdag programot kínál az Országos Filharmónia ez évi pécsi hangversenysorozata. A koncertévadot a zenei világnap alkalmából három egymást követő nagyzenekari és kamaraest-sorozat nyitja meg október 2-án: „Korunk ‘zenéje” összefoglaló címmel. Október 2-án, este 7 órakor a Székesegyházban a Magyar Állami Hangversenyzenekar mutatja be Krzysztof Pendercki Lukács passió ját Jerzy Katlewitz (Lengyelország) vezénylésével, neves lengyel énekesek, Koncertek az évad első felében Októberben: „Korunk zenéje” - decemberben: Pécsi zenei hét” sorozatai »» valamint a debreceni Kodály Kórus és a Bányai Júlia Általános Iskola fiúkórusa közreműködésével. Október 6- án, csütörtökön este a neves The Fires of London együttes mutatkozik be Peter Maxwell Davis művészeti vezető irányításával a Lisztteremben. J. S. Bach-feldol- gozást; Schönberg Kamara szimfóniáját, Durkó Zsolt és P. Maxwell Davis egy-egy művét adják elő. A sorozat utolsó koncertjén ugyancsak a Liszt-teremben, Kurtág György szerzői estjén Jandó Jenő (zongora) és több más szólista mellett az Éder Vonósnégyes és a Mecsek Fúvósötös játékában gyönyörködhetünk. A Pécsi Filharmonikus Zenekar október 30—31-én mutatkozik be először Kóródi András vezényletével, Onczai Csaba (gordonka) közreműködésével. November 10-én a Moszkvai Trió vendégszerepei Pécsett, november 16- án pedig Josef Hála (Csehszlovákia) csembalóestjét hallhatjuk. November 27-28- án a Zágrábi Szólisták Kamarazenekara vendégszerepei Pécsett. December 5-én —a Pécsi Filharmonikus Zenekar Breit- ner Tamás vezényletével és Borisz Petrusanszkij közreműködésével (zongora) — indul meg az a nyolcnapos koncertsorozat, amely a Magyar Rádió zenei hete Pécsett címmel került be az idei évad első felének hangversenyprogramjába. A koncerteket a Magyar Rádió is közvetíti, több alkalommal egyenes adásban. A hét programjának részletesebb ismertetésére később visszatérünk. W. E. munkában és a honvédelmi nevelési munkával kapcsolatos feladatok megoldásában, valamint a közhasznú társadalmi munkákban. Tanulmányi eredményünk az iskolai átlag felett van. Honvédelmi nevelőmunkánkat eredményesnek ismerték el vezető szerveink és a patronáló fegyveres testületek parancsnokai is. A kollégium fel- szabadulási emlékünnepségén vettük át a helyőrségparancsnok által adományozott honvédelmi zászlót. Az eredményes honvédelmi munkáért oklevelet kaptunk a Baranya megyei Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság, a Baranya megyei Polgári Védelmi Törzsparancsnokság parancsnokaitól; a PF. 254. alakulat KISZ- bizottságától, az MHSZ városi titkárától és a FÉK parancsnokától. A sajtó több alkalommal ismertette munkánkat, eredményeinket. A hazájukat szerető és annak védelmére felkészült fiatalok formálásában, nevelésében kollégiumunk részt vett, és a jövőben is részt kiván venni. A tanulás mellett e tanévben is az átlagosnál nagyobb gondot fordítunk a honvédelmi nevelésre. Az új tanévben is honvédelmi jellegű elméleti, gyakorlati órákat, foglalkozásokat tartunk. Felkészítjük őket honvédelmi feladataik, katonai szolgálatuk ellátására. Az elmúlt tanévben tanulóink általános tudnivalókkal ismerkedtek: a Magyar Néphadsereg, a Polgári Védelem, az MHSZ feladataival, életével, munkájával. Az 1977—78-as tanévben az I. osztályosok továbbra is ezekkel a témákkal, a többiek pedig az alapképzés folytatása mellett a különböző katonai (repülő, páncélos, gépkocsizólövész, stb.) alakulatok speciális tevékenységével ismerkednek. Továbbra is segítjük a Pécs város középiskoláiban folyó honvédelmi nevelést, a város oktatási intézményeiben honvédelmi neveléssel foglalkozó pedagógusok, KISZ-aktívák képzését, továbbképzését. Dr. Varga Tibor kollégiumigazgató Az EIVRT Pécsi Elektronikai Gyára György-aknal üzemébe felvételre keres rr • női dolgozókat ♦ fénycsőbakelit, ♦ elektroncső-alkatrész gyártására és szerelésére. Két- és háromműszakos foglalkoztatás. Vidéki dolgozók részére IBUSZ-lakást biztosítunk. JELENTKEZÉS: Pécs, Felsőmalom u. 13. Munkaügy.
