Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-21 / 260. szám

Az újpelrei tsz vókányi dohánytermesztő szakcsoportja megkezdte a dohány törését, szárítá­sát. Képünkön a pajtában felfűzve száradnak a dohánylevelek. Kopjár Géza felvétele a pécsi faiskolában talán az egyik legnehezebb poszt annak, aki emberül akar­ja megállni a helyét a törté­nelmi sorsfordulók idején, aki meri vállalni, hogy szembenéz a kérdező fiatalok igazságot kutató, szigorú tekintetével, és megválaszolja a kérdéseiket. A többségük elébe állt a vá­laszadás nehéz feladatának, bátran kérdezhettünk ... Pedig kérdezni se volt könnyű, hát még választ adni. Mindannyi­an őrzünk magunkban egy-egy epizódot, egy tanárarcot, egy gesztust, a szavaikat, az Ítéle­teiket. F. tanár úr nekitüzese- dő, a sok évtizedes fáradság­ból ocsúdó arcát, amint egy helyszíni közvetítés izgalmával tanítja az ámuló hetedikesek­nek az 1848-as forradalmat és szabadságharcot. E. tanár úr a legmerészebb kamaszfantá­ziával is versenyt száguldva beszél a tudományok jövőjé­ről, az űrkutatásról az ütött- kopott falusi iskolában, ahon­nan távoli utazásokra indu­lunk, ismeretlen földrészeket fedezünk fel. A. tanárnő föld­rajzóráin ... A világ dolgaira oktattak valamennyiünket, gon­dolkodni tanítottak, élni és ját­szani, tréfálkoztak velünk, ba­rackot nyomtak a fejünkre, s megfogták kezünket a szaka­dékok előtt... Szavaikkal, mozdulataikkal, állásfoglalá­sukkal formáltak bennünket, őrizzük gesztusaikat, anekdo­tákat mesélünk róluk nevetve, vagy az idők távolából meg­rendülve idézzük fel mondásai­kat, s ámulva állunk felnőtt fejjel a gyermekként hallott igazságok előtt. Köszönet a most búcsúzó, nyugdíjba vonuló pedagógu­soknak, köszönet azért, amit érettünk és e harminc éve nö­vekvő fiatal országért tettek. Legyen a jutalmuk boldog, bé­kés, megelégedett öregség! Gállos Orsolya Célszerű a port, füstgázokat megkötő fa Készletbemutató Szakszerű-e a fásítás és a parkosítás a falvakban? Nyugdíjba vonuló pedagó­gusokat búcsúztatnak ma Pé­csett. Olyan tanárokat, tanító­kat és óvónőket, akik negy­ven-negyvenöt évvel ezelőtt kezdtek tanítani, hosszú évtize­deket töltöttek el a pályán, nemzedékeket neveltek, tanítot­tak. Munkájuk gyümölcsét él­vezzük valamennyien, az egész ország. Nehéz lenne elfogultság nél­kül szemlélni az ő nemzedékü­ket, az utóbbi időkben nyug­díjba vonulókat. Micsoda uta­kat kellett végigjárniuk! Sokat próbált generáció az övék, nem kényeztette el őket sem a sors, sem a történelem. A legnehezebb időket állták ki: a harmincas évek végére esett az indulásuk, sokuknak évekig kellett várniok, míg álláshoz juthattak. Villany nélküli, sö­tétségbe süppedt falvak vár­ták őket. Aztán derékba kap­ta nemzedéküket a háború, jött a front, nehéz, próbára tevő idők. Hiszen a katedra a peremkerületekben A balesetmentes közlekedés és a közbiztonság miként függnek össze a modern köz- világítással? Egyebek között ezzel is foglalkozott előadásá­ban a két DÉDÁSZ-os szak­ember: Kilár Győző' főosztály- vezető és Borkovits György fő­mérnök, akik. Budapesten részt vettek a nemrég zárult orszá­gos közvilágítási ankéton. Pécs utcáinak össz-hossza csaknem 300 kilométer és eb­ből megvilágítva 200 kilomé­ternyi van. Éjszakánként teljes sötétség csupán a külterületi utakon és útvonalakon fogad­ja a járókelőt, ami nem ép­pen idegnyugtató állapot. Az tény, hogy ezek mentén keve­sen laknak. Még ebben az öt­éves tervben több ilyen terület korszerű köztéri világítást kap, így Patacs—Pellérd, a Bálicsi út, Tüdőszanatórium—Dömör- kapu, Nagyárpádi út, Misina- tető. 1980 végéig több mint öt­venmillió forintot fordítanak a közvilágítás modernizálására, vagyis a gyér fényű lámpákat felváltják az erősebbek, a messzebb sugárzók és sűrűb­ben telepítik a fényforrásokat, melyek kisebb energiafogyasz­tással üzemelnek és hangula­tosak, az esztétikai követelmé­nyeknek is megfelelnek. Még az idén fényesebb lesz a Sik­lósi, a Keszűi, a Bálicsi, a Va­dász út, a Táncsics utca. Majd jövőre 18, 1979-ben 11, 1980-ban pedig 8 utca közvi­lágítását modernizálják. Fő cél az észak—déli irányú, a Lvov- Kertvárosba vezető útvonalak éjszakai megvilágításának erő­sítése és szépítése. Ezek közül legfontosabb a Táncsics utca és a Megyeri út. A Steinmetz kapitány téren sikerrel próbálták ki a gyalog­átjáróban a legmodernebbnek számító nátrium-lámpát, mely sárga és élénkebb fényt sugá­roz, mint a többi lámpa, így figyelmezteti az autósokat, hogy itt gyalogátjáró követke­zik. Az elkövetkező években a 6/A út balesetveszélyes cso­mópontjaiban szerelik fel őket. 1980 után általános elterjesz­tésüket tervezik. Nagy jövőt jósolnak a hi­ganygőzlámpáknak, melyek mindinkább kiszorítják a nor­mál izzókat és a fénycsöveket. Tavaly a megyeszékhelyen 5800 izzólámpa-, 850 fénycső- és 4800 higanygőzlámpahely ontotta a fényt és nyilván tar­tottak 5800 normál, valamint 19100 korszerű fényforrást. Az utóbbi egy évtizedben a közvi­lágítás villamosteljesítménye megháromszorozódott, míg a fényteljesítmény a korábbinak a tízszeresére emelkedett. Az esztétikailag is szép ut­cai megvilágítás megvalósítá­sát gondok is nehezítik: így kevés a hálózatépítő és kar­bantartó szakmunkás. Emiatt is a még nagyobb fokú gépesí­tésre törekednek és mind több árokásógépet, darukocsit, emelőszerkezetet, emelőkosa­ras darut vásárolnak. Tovább bővítik a föld alatti kábelháló­zatot, a vasból készült oszlo­pok heleytt az olcsóbb vasbe­tonból gyártottakat állítják fel a köztereken, hiszen karban­tartásuk egyszerűbb és gyor­sabb. Az ezerwattos higany­gőzlámpák hamar kimerülnek: az észrevételt a gyártó cégek­nek már postázták. A közterekre kitelepített fák, cserjék, virágok a környezetvé­delmet is szolgálják. Nem vé­letlen sokszor, hogy a szennye­zett levegőjű városok parkjai­ba inkább a port, füstgázokat tűrő, jól megkötő példányok kerülnek: például a juharok, kőrisek, japán akácok, tölgyek és hársak. Cél a parkosítások­nál a minél nagyobb zöld fe­lületek kialakítása, hogy ala­csony lombkoronájú növénye­ket nevelnek a rengeteg elekt­romos vezeték miatt. Nem utolsó szempont az esztétikai szépség sem, olyannyira nem, hogy az igénytelen és a szeny- nyeződést is jobban eltűrő fa­jokat inkább a települések kö­rüli erdősávokban ültetik el. Jó értelemben vett divat lett a szennyezett levegőt gyorsan tisztító fa vásárlása. „Előállítá­sukat” nem győzik a Pécsi Ker­tészeti és Parképítő Vállalat 47 hektáros faiskolájában, ahol csütörtökön volt egy kész­let-bemutató 150, az ország minden részéből érkezett szak­ember, vásárló részvételével. Még elég juhart, platánt, gömbjuhart, díszalma- és szil­vafát szállítanak, de a gömb­akácból, mezei juharcserjéből és a somokból nagyobb a ke­reslet, mint a kínálat. Nem vi­szik a hegyi juhart és a nyír­fát, valamint az egyszerű aká­cot: utóbbiból tíz éve még 10 000-et, míg napjainkban 3 ezret szaporítanak. A gyü­mölcsfák közül hanyatlóban az alma- és körtefák iránti keres­let, míg a csonthéjasok iránt ismét nagy az érdeklődés. Slá­ger a szilva, meggy és cseresz­nye. Belföldön 60 céggel tartanak fenn kapcsolatot és jelenleg évente eladnak 50 000 gyü­mölcs-, 30 000 díszfát és 18 000 díszcserjét. Jövőre 80 000 gyü­mölcs-, 40 000 díszfát és 200 000 díszcserjét kínálnak anélkül, hogy a területet és a hektá­ronkénti hozamokat növelnék. De marad a 60 faj és a 1A0 változat is. Csupán újabb fajo­kat iktatnak be a nem kere­settek helyébe épp a por- és gáztűrők köréből. Nemrég bevezették a vegy­szeres gyomirtást kísérletként, hiszen nem tudni, hogy a cser­jéket megviseli-e a vegyianyag. A sortávolságokat növelik, hogy necsak lóval, de modern gépekkel is dolgozhassanak. „Mindenes" kerti traktorok be­szerzését tervezik. Házi újítás az új fakiemelő, mely idős fá­kat is teljes gyökérzetlel ás és húz ki. Hamarosan kipróbálják. Legnagyobb gond, hogy kevés az öntözővíz, mert a keszüi- árok évek óta kiszárad. Az ön­töző-csőrendszert abban a re­ményben bővítik, hogy a már épülő málomvölgyi-tó vizéből bőségesen kapnak. örvendetes tény, hogy egyre több községi tanács, a KPM és a Vízügyi Igazgatóság je­lentkezik vevőként. Még most is problémát okoz sok faluban a szakszerűtlen parkosítás, fa­ültetés és eredményeként évek múlva kipusztulnak a kiültetett növények, mert kiderül, hogy kedvezőtlenek a talaj- és ég­hajlati adottságok. Még von­zódnak az olcsó, vagy ingyen beszerezhető erdészeti cseme­tékhez — ami egymagában nem baj —, csak rendszertelenül és válogatás nélkül vesznek át minden kis fát. Most a pécsi faiskola ismertető-füzetet adott ki és juttatott el minden ta­nácshoz: ami ültetési és ápo­lási szaktanácsokat tartalmaz. Csuti J. Erich Honecker fogadta Gáspár Sándort Berlin Erich Honecker, a Né­met Szocialista Egységpárt központi Bizottságának fő­titkára, a Német Demok­ratikus Köztársaság Állam­tanácsának elnöke kedden Berlinben fogadta Gáspár Sándort, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagját, a SZOT főtitkárát, aki szakszervezeti küldöttség élén hatnapos látogatást tett a Német Demokrati­kus Köztársaságban. A szí­vélyes, baráti légkörű esz­mecserén részt vett Harry Tisch, az NSZEP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, az NDK szakszervezeteinek (FDGB) elnöke és dr. Szű­rös Mátyás, berlini magyar nagykövet. A SZOT-küldöttség láto­gatásáról, a FDGB küldött­ségével folytatott megbe­széléseiről közleményt ad­tak ki. A magyar SZOT-küldött- ség kedd délután hazauta­zott Berlinből Budapestre. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt fíanio XXXIV. évfolyam, 260. szám 1977. szeptember 21., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tanítók Pécs közuílagítasanak jövője

Next

/
Thumbnails
Contents