Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-17 / 256. szám
1977. sreptember 17., szombat Dunántúli napló 3 B aranya mezőgazdasági üzemei alig egy évtizeddel ezelőtt hektáronként 16 kilogramm műtrágya hatóanyagot használtak föl a növénytermesztésben. Az elmúlt tíz esztendő alatt a különböző kemikáliák kiszórása jelentősen megnőtt: A IV. ötéves terv átlagában egy hektár műtrágyázott területre már 458 kilogramm hatóanyag jutott. Ez a mennyiség közel huszonhét százalékkal magasabb az országos átlagnál. ügrolceriiioi központok: Kerekasztal-beszélgetés a szerkesztőségben Ugyanakkor a műtrágya hatékony felhasználását számos tényező akadályozza megyénkben is. Az üzemek jelentős része tárolási gondokkal küszködik, következménye, hogy nagy a hatóanyag-veszteség, ami környezetvédelmi szempontból sem hagyható figyelmen kívül. A használatban lévő röpítőtárcsás műtrágyaszórógépek elavultak, megoldatlan a szállítás, a zsákolt kemikáliák akadályozzák a további gépesítést. A technikai feltételek hiánya miatt a hatóanyag-veszteség meghaladja a 10—15 százalékot. Kerekasztal-beszélgetésre kértük azokat a baranyai szakembereket, akik jó ismerői a témának. A beszélgetésen részt vett: dr. Szűcs Károly, a Baranya megyei Növényvédő Állomás igazgatója, Horváth Sándor, a Tsz-szövetség munkatársa, Krasznai Béla, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának osztályvezetőhelyettese, Sió György, a Baranya megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat osztályvezetője, Halmai Endre, a szigetvári, valamint Józsa István, a bólyi agrokémiai központok vezetője. HALMAI ENDRE: — Tudomásom szerint két esztendővel ezelőtt Baranya mezőgazdasági üzemei 87 000 tonna műtrágyát használtak fel. A tavaly év eleji áremelkedések hatására kevesebb kemikáliát vásároltak: 68 500 tonnát. Ez év augusztus végéig 77 000 tonnás megrendelés futott be a megyei AGROKER-hez. A fel- használást viszont nem szabad csupán erről az oldalról nézni: a hatékonyság, a hasznosulási arány a döntő. Ezen a téren viszont még bőven van tennivaló. A műtrágyánál ez 55 százalékos, a növényvédő szereknél pedig 80-85 százalékos. HORVATH SÁNDOR: — A veszteségi összetevőket 'elemezni kell. Elodázhatatlan, hogy valamennyi üzem kidol- dozza az egyes növényekre, illetve táblákra vonatkozó műtárgya receptúrát, mert e nélkül elképzelhetetlen az optimális felhasználás. Első és legfontosabb lépésnek a talaj- vizsgálatok elvégzését tartom. Betegséget terjeszt Panel- és svábbogár, csótány — ennyiféleképpen nevezik az egyenesszárnyúak rendjébe tartozó, lapos hátú, növényi anyagokkal élő és a házakban előforduló rovarokat. Főleg a konyhák kellemetlensége ez az apró és gyors állat. Nemcsak a paneltömbök élősdije és nem azért tűnnek fel, mert rendetlen a háziasszony. Elszaporodnak, mert kedvezőek a feltételek, ugyanis a panelépületekben egyenletes a hőmérséklet, amin nem változtat a légtelenítő sem, — és tanyájuk — a konyhák, vécék, fürdők mellett lefutó víz- és szennyléelvezető csőrendszer — nagyon is háborítatlan. Oda a vegyszeres brigád tagjai sem férnek be, DR. SZŰCS KAROLY: — A jövő év januárjától kötelező lesz a háromévenkénti talajvizsgálat. Három esztendővel ezelőtt 16 000 hektárról, tavaly 77 000-ről, idén pedig mintegy 30 000 hektárról vettek mintát. További 80 000 hektárról a talajerő-visszapótlás szemszögéből nézve nincsenek ismereteink. A talajerő-gazdálHALMAI ENDRE: — Szigetvár körzetében 50 000 hektáron végzünk növényvédelmet. Társulásunk 1973-ban alakult: jelenleg öt termelőszövetkezet, a Szigetvári Állami Gazdaság és az AG- ROKER a tagja az agrokémiai központnak. A kialakított technológia biztosítja az optimális munkavégzést. A hatékony Műtrágyatárolás az AGROKER Megyeri úti telepén kodás átfogó rendezése mellett a legsürgősebb feladat a műtrágya- és növényvédőszer- szállítás, -tárolás és -kijuttatás gondjainak megoldása. Erre nagyrészt az agrokémiai központok hivatottak. Állomásunk központjában már épül a jövőre üzembe lépő növényvédőszer és műtrágya ellenőrzési laboratórium. KRASZNAI BÉLA: — Baranyában jelenleg két agrokémiai társulás működik Szigetvár és Boly körzetében. Megkezdődtek a tárgyalások a belvárdgyulai, a baksai, valamint a sásdi központok megalakításával kapcsolatban is. A bank támogatja a társulásokat, a beruházásokhoz hitelt biztosít. Ugyanez vonatkozik a műtrágyavásárlásra is. Indokolt esetben eltekintünk a harminc százalékos saját beruházástól és nyolc esztendőre meghitelezzük a vásárlásokat. műtrágya-felhasználást zárt rendszerrel kívánjuk megoldani. Kísérleteket végzünk a folyékony nitrogén műtrágyával: az eredmények biztatóak, de még nem kiforrott a technológia. SIÓ GYÖRGY: — Gondot jelent, hogy a komplex műtrágyákból mindössze három létezik. A gyártók jobban igazodhatnának az üzemek igényeihez. Célszerű lenne, ha bővítenék a komplex kemikáliák választékát: hiányzik egy kevés nitrogént, egy közepes foszfort és egy sok káliumot tartalmazó műtrágyafajta. Évekkel ezelőtt szó volt arról, hogy kiépítik a tárházak országos hálózatát. Ez főként anyagiak hiánya miatt nem valósulhatott meg. Ezért is támogatjuk az agrokémiai centrumok, a társulások létrejöttét. JÓZSA ISTVÁN: — A bólyi agrokémiai társulásnak tizenegy tagja van, közülük kilenc termelőszövetkezet. Az a tapasztalatom, hogy azok a mezőgazdasági üzemek csökkentették a műtrágya-felhasználást, amelyeknek kedvezőtlen a gazdasági helyzetük. Hiába ad a bank hitelt, ha a termelőszövetkezet a bizonytalansági tényezők miatt nem él a lehetőséggel. SIÓ GYÖRGY: — Amíg viszonylag olcsó volt a műtrágya, az üzemek egy része nem sok gondot fordított a gazdaságos felhasználásra, a megfelelő hatóanyagarányra. Az áremelkedés óta viszont csak annyi műtrágyát szórnak ki, amennyire a növénynek feltétlenül szüksége van. A talajerő-visszapótlásra nem fordítanak akkora figyelmet: ennek következtében csökkent a földek foszfor- és káliumtartalma. A gazdaságok viszont joggal nehezményeznek azért, mert rossz minőségű a poralapú szuperfoszfát és pétisó. HORVATH SÁNDOR: — Baranyában országosan elsőként alakult meg ebben az esztendőben az Agrokémiai Koordinációs Bizottság. E társadalmi szerv nagy segítséget nyújthat az üzemeknek. Az érvényben lévő társulati törvényt már túlhaladta a gyakorlat. A Baranyában dolgozó nyolc növényvédő repülőgép nem az agrokémiai társulásoké: szakmai irányítás szempontjából kedvezőbb lenne, ha ezekhez a bázisokhoz tartoznának. Ezért is foglalt úgy állást az Agrokémiai Koordinációs Bizottság, hogy a hatékonyabb munkavégzés céljából a továbbiakban a társulások vásároljanak repülőgépeket. A jövőt illetően a központoknak nem csupán az eddig végzett feladatokat kellene ellátni: vegyék ki részüket a termelési együttműködésekből, így kialakulhatnak az egységes irányítású, optimális területen dolgozó technikaiműszaki bázisok, a fejlettebb agrokémiai központok. Salamon Gyula Féregirtás a Melinda utcában pedig az idegméreg ide kellene igazán. S ettől a csőrendszertől csak vékony papír-, furnér- és műanyagkeverékből álló falacska választja el a lakás vizes részeit, tehát a konyhai mosogatót, a fürdőt és a vécét, ahová nagy előszeretettel kirándul a csótány és főleg a mosogató alatti szemetestároló a kedvenc zsákmánybeszerző területe. Ez is figyelmeztet arra, hogy gyakori és gondos ürítését nem hanyagolhatjuk el. Pécsett, a Lvov-Kertváros- ban, a Melinda utcában szerdán nagy arányú féreg- telenítés zajlott le a Köztisztasági Vállalat féregirtó üzemének irányításával. Felkerestek 150 lakást több-kevesebb szerencsével, hiszen sok helyen nem fogadták őket, nem akartak fizetni és szitkozódtak, hogy ők jól takarítanak. Sokan presztízskérdést csinálnak ebből, amihez hozzájárul az a téves nézet is, hogy csakis a rendetlen otthonban szaporodnak el a csótányok. A FICAM nevű idegmérget permetezték szét az ötfős brigád tagjai, a szegletekbe és főleg a vizes részekbe. Erre, ha rálép a bogár, az érintés révén hat rá a vegyszer. A hatás fél éven át százszázalékos, amennyiben nem mossák fel a kipermetezett anyagot legalább két hétig a lakók, mert idegesíti őket a halványsárga csík a fal tövében. Tanács, hogy ezt a csíkot 10—20 centi szélesen háborítatlanul hagyják, ugyanis ez véd a betolakodó féreg ellen. A szegély alól a későbbiekben sem szabad kimosni, .kikaparni a fehéres bevonatot. A lakók idegenkednek a féregtelenítéstől, de ez megszűnne azzal, ha ez a védekezési mód hatóságilag kötelező lenne. Ugyanis a csótány fertőző betegségeket is terjeszt. S amin gondolkodhatnának a szakemberek, miként vegyszerezhetnék épp a csótánytanyákat, a valódi veszélygócokat, vagyis a lakótömbi szennyvízaknát, ami a legfelső emelettől a földszintig terjed. A tetőről nem nyitható fel ez a csőrend- szeralagút, ahová hosszú csövön át szórnák be a hatásos idegmérget? A megelőzés pedig így lenne valóban hatásos. Csuti J. Száz esztendeig van termelési lehetőség Folytatódik a vasasbányai rekonstrukció 100 millió tonna szén a területen Bár folytatódik Vasas-bányán a rekonstrukció, fontos szakaszában befejezése után érdemes áttekinteni, mennyire jutottak a korszerű, 3000—3500 tonnás termelőkapacitású nagyüzem kialakításában. Mint az üzertii pártbizottság elemzéséből is kitűnik, és a munkálatok figyelemmel kísérése során láttuk, 1969 óta átformálták a Mecsek szállítás szempontjából legelmaradottabb üzemét. A kutatások szerint Vasasbányán a IX. szintig 18 millió tonna gazdaságosan kitermelhető szénvagyon van, a hosz- szúhetényi területet is számítva pedig mintegy 100 millió tonna szenet rejt a föld. Nyolc esztendeje a kövestetői szellőztetőrendszer kiépítésével vette kezdetét a több mint százesztendős üzem korszerűsítése. A bányaművelés súlypontja ekkor az északi területek felé tolódott, az egymás közelébe épült aknapárral kialakított centrális szellőztetést megszüntették, a jobb hatásfokú diagonális szellőztetést vezették be, a bányamező szélén épült kövestetői szellőzőberendezés elkészültével. A munkák a keleti akna át- falazásával folytatódtak. 170 milliós költséggel újították fel az aknát, a rakodókat, és kialakították a korszerű szén- és meddőfeladó technológiát. A negyedik szinti rekonstrukciós programban szerepelt a 600 .milliméteres nyomtávú vasúti pályák megépítése. Ezekben a napokban már a bányamezőkből, mintegy 1,5 kilométeres távon, korszerű vasúti pályákon haladnak a vagonettek, melyekben lényegesen több szenet lehet szállítani, mint a csillékben. A rakodókon ötletes berendezések tolják a szénnel megrakott va- gonetteket a kasba, ugyanakkor az üreset ki a kasból. A napszinten kiépített szállítási rendszerrel a fizikai munkát minimálisra csökkentették, tulajdonképpen berendezések javítására, karbantartására korlátozták. Természetesen a vasas-bányai rekonstrukció elkészült berendezései sem működtek azonnal olajozottan. A szén és meddő szétválasztó, a szállítógép főkapcsolója, a vagonettek kerekeinek gyors és túlzott mértékű kopása, a sűrített levegős csilletovábbítók sok gondot okoztak. A vasas-bányaiak az elmúlt hónapokban azonban „beüzemelték" az új létesítményeket. A rosszul működő meddő és szén szétválasztó berendezés helyett például 10 nap alatt újat terveztek és építettek. Az egyik szállítógépész méréseket végzett: az akna szállítási kapacitása a mostani mennyiség kétsze- resét-háromszorosát is győzné. A mostani 1200 tonna körüli napi termelésnél Vasasbánya lényegesen nagyobb feladatot kap majd, amikor a Mecseki Szénbányák befejezi felkészülési programját és a dunaújvárosi kokszolók ellátását fokozottabb mértékben vállalja. A rekonstrukció eleve nagyobb mennyiségű termeléssel számol, a szállítógép nagyobb teljesítményére minden bizonnyal szükség lesz. A rekonstrukció egyik szakasza véget ért. Az V/A szinti rekonstrukciós program pedig tulajdonképpen már el is kezdődött. 86 milliós költséggel az V/a szint korszerűsítésével párhuzamosan az üzem külszíni létesítményeit — fürdőket, kazánházat, raktárakat — újítják fel. A korszerű föld alatti üzemrészekhez a föld feletti létesítményeket azonos szintre szeretnék hozni. Ezt követően a Vl/a és a Vll/a szinti rekonstrukciós programokkal folytatódik a nagyüzem kialakítása, amely 1990-ig, az ezredfordulóig tart. Erre mintegy félmilliárd forintot fordítanak. Szó van a nyugati akna teljes átfalazásáról, esetleg e helyett egy új akna építéséről. Az utóbbi megépítése időben, költségben, gázkitörés veszélyességében kedvező összehasonlítást enged a nyugati akna felújításával. Előnye még. hogy a mélyítés alatt a nyugati akna tovább üzemelhetne. Lombosi Jenő A kisárutermelés fejlesztéséért tájjellegű mezőgazdasági kiállítás és bemutató Kaposváron, a Mezőgazda- sági Főiskola területén 1977. szeptember 23—24—25-én, naponta 10—18 óráig. GÉPEK ÉS FELSZERELÉSEK KIÁLLÍTÁSA, VÁSÁRLÁSA. Szeptember 24-én 10.30 órakor állatárverés. Megközelíthető: a vasútállomástól induló, 8-as számú autóbusszal, gépkocsival a Szántódi útról.
