Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)
1977-09-14 / 253. szám
6 Dunantmt napló 1977. szeptember 14., szerda Jogi tanácsadó Gól T. pécsi lakos az iránt érdeklődik, hogy a lakás ablakainak karbantartásáról ki köteles gondoskodni? A Pécs megyei város Tanácsának 1973. évi 3. számú rendeletének 14. §-a értelmében a bérlő köteles gondoskodni : a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, b) az elektromos vezetéknek a lakáshoz tartozó fogyasztás- mérőtől kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a villamos berendezések szabványos állapotban való tartásáról, a kapcsolók és csatlakozóaljak cseréjéről, c) az épületben, a központi berendezésekben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezéseiben, továbbá a lakásban és a lakás berendezéseiben, saját vagy a vele együttlakó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról, helyreállításáról, illetve a kár megtérítéséről, valamint a lakás tisztán tartásáról. Nem köteles a bérlő a hibát kijavítani, ha azt elemi csapós vagy a bérbeadó mulasztása okozta. B. K.-né betegsége miatt lányához szeretne költözni. Jelen:ÜÍi x»|ua$o weletitéttiré a ItöcIelfédé&ríSl Álljon meg a 30-as a Kossuth téren! A Napló augusztus 26-i számában „Kerülő úton nyolc autóbuszjárat" című cikke néhány megállapítását — úgy érzem — nem lehet szó nélkül hagyni. Hogy a végén kezdjem; igazán elismerés illeti a Volán illetékeseit, amiért egy olvasólevél figyelmeztetése nyomán szeptember első felében intézkedik, hogy a pécsi buszokon kellő számú és megfelelő helyre ' (elöl-hátul-oldalt) kitűzhető járatjelző táblákat helyeznek el. Viszont felettébb furcsának tartom, hogy — az útépítések miatt kényszerű kacskaringókkal — a 30-as járatnak újból a Kürt utcáig való járatását milyen indokból és megfontolásból kívánják megoldani: Az illetékes válása« „Pécsváradon megmozdult a föld...” Egy figyelmetlen gépjárművezető jóvoltából immár a felüljáró is átesett a „tűzkeresztségen”. Törött korlátjára felhívjuk a figyelmet. leg falun él mint termelőszövetkezeti nyugdíjas. Kérdése: Elköltözése után is jogosult lesz-e a háztájira? Igen! Az érvényes jogszabályi rendelkezések értelmében ha a termelőszövetkezeti tag az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, megrokkant vagy tartósan munkaképtelenné vált, a kijelölt háztáji földet a korábban végzett munka alapján megállapított keretben használhatja akkor is, ha a községből elköltözött vagy a háztáji gazdaság munkáit mással végezteti. Itt kell elmondanunk azt is, hogy a termelőszövetkezeti törvény értelmében az öreg, rokkant vagy tartósan munkaképtelen termelőszövetkezeti tagot a háztáji föld használatának a joga a munkavégzéstől függetlenül megilleti. A. N.-né gyermekével szeretne gyermekgondozási szabadságra menni. Kérdése: a termelőszövetkezeti tagnak hol kell kérni a gyermekgondozási segély megállapítását? A jelenleg is hatályos jogszabályi előírások értelmében a segélyre vonatkozó igényt a mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetőségéhez kell benyújtani. Az igény alapján a vezetőség az igényjogosultságot kivizsgálja és megállapításáról határozatot hoz. Az érdekelteket erről értesíti. kezdődik a tanév és a főiskolára sok utas óhajt eljutni. A főiskolához valóban sok utast szállít a 30-as, zömében 18— 22 év közöttieket. Úgy gondolom, a Volán a tanévkezdéstől függetlenül is tudta, hogy a klinikai tömbhöz, meg a lakóházakhoz a' nagyvakáciá idején is milyen sok utas szeretett volna eljutni. És nem is a huszonévesek korosztályából. Mindenesetre jobb későn, mint soha. Végezetül az új Kossuth téri megállóról néhány szót. Annak bizonyára nagyon elfogadható forgalomszervezési, forgalomtechnikai oka van, hogy a mecseki járatok végállomását a Kossuth térről a főpályaudvarhoz helyezik át. S mivel a Kossuth téren új megállót alakítanak ki, a belvárosból a Mecsek felé igyekvőket nem is éri sérelem. Ámde a cikk hozzáteszi a hírhez: a 30-as járatnak itt nem létesítenek megállót. Ugyan miért? Tán bizony a mecseki buszok oly sűrűn követik egymást, hogy ez a megálló több járat befogadását már nem bírná el? Legyen szabad megkérdeznem: a 30-as járatról — amely a pályaudvart a várossal összekötő egyik igen jelentős járat, — hol lehet át- szállni a kelet—nyugati irányú főjáratokra, a 27-esre és a 20-asra? Olyan nagy dolog volna, ha a 30-as a Kossuth téren is megállna és kényelmes átszállási lehetőséget biztosítana a kelet—nyugati irányú egyéb járatokra? B. H. A Baranya megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat v értesíti tisztelt vásárlóit, hogy gépraktárában Iff?, szeptember 15—30-ig évi vagyonmegállapító leltárát tartja A leltározási idő alatt a mezőgazdasági gépek értékesítése szünetel. . A pécsváradi homokbányát — más területekkel együtt — a Pécsváradi Legeltetési Társulattól vettük át még 1960- ban. A területeket — így a homokbányát is — birtokba vettük és folyamatosan használtuk. Különböző földrendezési hibák következtében azonban a területek telekkönyve- zése elmaradt. Ilyen előzmények után került sor arra, hogy a homokbányát 1976 szeptemberében térítés nélkül át kellett adnunk a DÉLKŐ-nek. Abban nekünk is részünk van. hogy a pécsváradi homok értékes földpáttartalma napvilágra^ került. 1967 körül hallottuk, hogy a környékbeli fazekasok nagyon dicsérik a homokot, fényes felületű tárgyakat készítenek belőle. Ezen elgondolkodtunk és úgy .döntöttünk, hogy megvizsgáltatjuk a homok összetételét. A Miskolci Műszaki Egyetem ásványtani tanszékével vettük föl a kapcsolatot és fölvittünk egy félzsák homokot megvizsgáltatni. A cikk szavaival élve már ekkor „megmozdult a föld” Pécsváradon. A vizsgálatot vizsgálat követte, a homokot Miskolcra félzsákonként, zsákonként szállítottuk. Végül is megállapították, a homok értékes földpáttartalmú. Ekkor felvettük a kapcsolatot a FIM-mel, hogy a népgazdaságig is nagyon értékes anyagot mielőbb hasznosítani lehessen. Jártunk Eehérvárcsurgón, ahol tervet akartunk készíteni a gépi mosáshoz. Megrendeléseket azonban nem kaptunk a mosott homokra, így a tsz korlátozott anyagi lehetőségeinek ismeretében nem mertünk beruházásokat végezni a gépi mosásra. Kézi mosókészüléket állítottunk üzembe, és megkezdtük a mosást. Megrendeléseket csak hosszas utánjárással tudtunk úgyszólván „kikönyörögni”. Viszont építési homokkal elláttuk a környező nagyüzemeket és magánépítkezéseket. Évente átlagosan 83 000 tonnát termeltünk ki gépi műveléssel. A bányák műszaki terv szerint működnek, melyet a Bányaműszaki Felügyelőség jóváhagy és melynek betartása kötelező. A termelőszövetkezet is így művelte a homokbányát: tervszerűen, bányamérnök irányításával. A homok kitermelését lépcsőzetesen végeztük rakodógéppel. Lelkes Ede, a Zengőaljai Egyesült Dózsa Mg. Tsz. elnöke „Közlekedési buszőrjárat” A cikk főcíme alatti alcím — „Veszélyes zebrák a Tolbu- hin úton” — ellenére egyetlen zebráról volt fénykép és a szöveg is ezt említette. A cikkben szereplő kijelölt gyalogátkelőhely valóban 5 méterre volt az autóbuszmegálló jelzőtáblájától, mivel az út bal oldalán levő járda a „zebra” helyét pontosan meghatározza. A forgalomtechnikai felülvizsgálat során, — a cikk megjelenése előtti időben — intézkedett az igazgatóság, hogy az autóbusz- megállót jelző táblát a Volán 12. sz. Vállalat további 10 méterrel helyezze át. A tábla áthelyezése megtörtént. Péter Oszkár, a KPM Közúti Igazgatóság főmérnöke M •• /r „Sürgős segítséget” Az építési és közlekedési osztály összeállította az 1977. évben a legjürgősebben elvégzendő útkorszerűsítési és -felújítási munkák jegyzékét. A jegyzéket széles körű felmérés és a lakossági igények alapján állítottuk össze. Noha a Ferenc utca a jegyzékben nem szerepel, ezt a felújítási igényt is számontartottuk azzal, hogy ha a pénzügyi lehetőségek engedik — a fontosabb munkák után — a felújítást elvégeztetjük. Azóta a munkát elvégezték. Vokó János Pécs megyei város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztály osztályvezetője „Legalább az utat tegyék járhatóvá” A Dunántúli Napló augusztus 17-i számában a költség- vetési üzem vezetője az útépítéssel kapcsolatban ígéretet tett arra, hogy a külső útépítés kivitelezését ez év szeptember 1-ig megvalósítja. Közlöm, hogy a siklósi Tvátjátszó állomás külső útépítési munkálata augusztus 29- én befejeződött. Mehring István, a Siklósi városi tanács V. B. Költségvetési üzemének vezetője A valóság tükre omhor mind'9 tanul va- GIIIUGI lamit. Nemrég jöttem rá, hogy kétfajta valóság létezik. Van egy, amely objektív, le lehet fényképezni és van egy másik, szintén objektív, csak nem lehet fényképezni, bizonyítani, nyomon követni, tekereg, mint az angolna. Július végén felkerestem a KPM Közúti Igazgatóságát, hogy tájékoztatást kérjek az zal az egyszerűnek tűnő kért déssel kapcsolatban, miért nem épül az 58-as út — a Bolgár Néphadsereg útja — már hosszú ideje. A válasz tömör volt, és talán épp emiatt érthető is. Elém tettek egy jegyzőkönyvet, amelyben az építkezés lebonyolítója az UNIBER, de valamennyi érintett alvállálkozó, kivitelező aláírásával hitelesítve nyilatkozott. E jegyzőkönyv lényege az volt, hogy egyvalami elkészült, sokvalami nem. S épp ezért fel kellett bontani a KPM Közúti Igazgatósága és az Aszfaltútépítő Vállalat közötti szerződést, hiszen a beruházó nem adta át az ígért időre a területet. A jegyzőkönyvben rögzített dátumok ellentmondásosak voltak, volt olyan érzésem, hogy nem is vették komolyan mindazt, amit oda leírtak. Hogyan lehet megígérni azt, hogy ez év szeptember elsején átadják a területet, amikor ugyanaz a cég, amelyik ezt ígéri, december végi, szilveszter napi befejezéssel köt szerződést a postával? Az írás megjelent, én meg kaptam egy levelet az UNI- BER-től. „Több ízben tapasztaltuk — kezdődik —, hogy a város területén folyó beruházások, felújítások értékeléséről megjelenő cikkek nem elemzik a megvalósításnál jelentkező, sokszor alig elhárítható problémákat. Anélkül, hogy a probléma mögött meghúzódó erőfeszítéseket is figyelembe vennék, helytelen következtetéseket vonnak le, és ezzel a közhangulatot nem az építés elősegítése, hanem az ellen hangolják. Ezt tette a Dunántúli Napló 1977. július 29-i számában megjelent, Ezt a vad mezőt ismerem című cikke”. A levél még — a többi között — ezt is tartalmazza: „Természetesen a kétoldalú meghallgatás nem segítette volna előbbre az építést, mint ahogy a megírt cikk sem. Egyet azonban igen, hogy a cikk írója betekintést nyert volna a már megoldott és még fennálló problémákba, és olyan cikk megírására készteti a szerzőt, ami a valóságot tükrözi és elősegíti a közhangulat helyes befolyásolását". Nos, itt nekem nagyon sok tűnődnivaló.m akadt. Egyrészt tűnődöm azon, hogy nem lett volna szabad megelégednem egy hivatalos jegyzőkönyvvel, hiszen ezek szerint élőszóban egészen mást mondtak volna nekem, mint amit ez irat tartalmaz. Tűnődnöm kell ennek kapcsán arról is, hogy miről kellett volna írnom: serény közműépítési munkákról, megépített részfeladatokról, bőséges kivitelezői kapacitásról, általános és közmegelégedésről? Ez volna a valóság tükre, s nem a felbontott szerződés, át nem adott terület, fel nem vonuló kivitelezők? És okvetlenül tűnődnöm kell egy még fennálló problémán, amit tájékoztatásnak, bizalomnak vagy egyébnek is nevezhetünk. Nem választható el egymástól a gazdasági és politikai oldal. A városban folyó építkezésekért, beruházásokért a tömegek előtt a politikust nagyon sokszor hozták kellemetlen helyzetbe azok, akik a koordinálást, kivitelezést nem vették komolyan, akik felelőtlenül ígérnek határidőket első fokon, hogy aztán a háttérbe húzódva másokra hárítsák a felelősséget. A politikai vezetés bizalmat szavazott meg mindazoknak, akik felelősek egy beruházásért, s ha valakiben megbíznak, hát el is hiszik amit mond. S sajnos egykoron bebizonyosodik, hogy nem szabad elhinni amit mondanak. Mi lohpt az oka? Mit Ilii IGIIGI mond az a tanácsi vagy pártfunkcionárius, akitől egy politikai fórumon, vagy testületi ülésen megkérdezik: hogyan is állunk a dolgokkal? Mert a politikus nem mesélhet. Őszintének, egyenesnek kell lennie, akkor jó politikus. De nem tud ilyen lenni, ha félrevezetik. Ha a valóság helyett problémaelemzésekről beszélnek neki. Kampis Péter „Rekordmennyiségű zöldség az állami gazdaságokból” A Dunántúli Napló augusztus 20-i számában a fenti címmel megjelent cikkhez szeretnék hozzáfűzni néhány megjegyzést. Egyetértünk azzal, hogy a megyei állami gazdaságok ez évben — a tsz-ekhez és áfész- ekhez hasonlóan — jelentős erőfeszítéseket tettek és jelentős eredményeket értek el a zöldségprogram megvalósításában. Ezt konkrét forgalmazási tapasztalataink is alátámasztják. Mindez kedvező helyzetet mutat, de nem mehetünk el szó nélkül bizonyos szemléleti torzulás mellett. Példaként idézzük a Pécsi ÁG sárgarépa- termelésének, illetve -átvételének témakörét: A cikkből az tűnik ki, hogy a ZÖLDÉRT vonakodik átvenni a szerződött és megtermelt árut, holott nem erről, illetve lényegét tekintve nem erről .van szó. A szakirodalom, valamint az idevágó több évtizedes szakmai tapasztalatunk szerint a sárgarépa téli tárolásra október végi, november elejei betakarítás mellett lesz megfelelően alkalmas. A sárgarépát vállalatunk kizárólag lakossági ellátás céljából termeltette, így annak döntő része tárolás után kerül a fogyasztókhoz. Szakmai tapasztalatok birtokában belátható, hogy a Pécsi ÁG által kívánt augusztusi átvétel esetén a sárgarépa novemberre elrothadna, és a téli tárolást más árualapból kellene megoldani. Ez azonban semmiképpen nem lehet a közösen végrehajtott zöldségprogram célja, de végeredménye sem. Hasonló a helyzet a Szent- lőrinci ÁG burgonyájával is. A burgonya — még a mai napig is — nem kellően érett, így szállítással kombinált tárolásra nem alkalmas. Nem lenne helyes népgazdasági kárt okozni, mert szűkén értelmezve a termelői érdekeltséget, idejekorán betakarítjuk és a ZÖLDÉRT-tel átvetetjük az árut. Ehelyett a betakarítási munkák jobb megszervezését, megfelelő gépesítését tudjuk ajánlani, hogy jó minőségű áru kerüljön vásárlóinkhoz majd a jövő év áprilisában is. Vállalatunk a ZÖLDÉRT és a példaként felhozott ÁG-ok közötti kapcsolat szocialista partnerekhez méltó és gazdaságilag megalapozott. Erre hivatkozva mutattunk rá a kedvezőtlen jelenségekre annak biztos tudatában, hogy a továbbiakban gazdasági kapcsolataink tovább finomíthatok, mindkét részről a fő cél: a lakosság jobb ellátása érdekében. Fodor Imre, a Baranya megyei Zöldség Gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat igazgatója
