Dunántúli Napló, 1977. szeptember (34. évfolyam, 240-269. szám)

1977-09-14 / 253. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naniö XXXIV. évfolyam, 253. szám 1977. szeptember 14., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja EtiS«ize«éses étkezes diälcolcnal« ' ........... 1 11! ÍI1I§Í Önkiszolgáló étterem nyílt az Olimpiában Este zenés presszóként működik Ai első diákétkezök az önkiszolgáló étteremben Gustáv Husá Budapestre érkezik A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Magyar Nép­köztársaság Minisztertaná­csának meghívására Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének vezetésé­vel szerdán csehszlovák párt- és kormányküldöttség érke­zik hivatalos baráti látoga­tásra hazánkba. Aki járt Budapesten az új típusú gyorséttermekben, evett mondjuk hamburgert három perc alatt az Astoria Grill In- ternationalban, pizzát, vagy csak egyszerű zöldséglevest a Royal ételbárban, feketebabos rizst a Havannában, tudja, milyen a modern konyha, a modern étterem. Tegnap Pé­csett is közelebb kerültünk ehhez az állapothoz: megnyílt a pécsi Olimpia önkiszolgáló étterme. Az éttermet bámulatos gyorsasággal alakították ki az egykori bárhelyiségben. Augusztus 1-én zárt a bár, augusztus 20. körül még tar­tottak itt zártkörű rendezvényt, közben azonban már folyt a munka, mindössze szobányi alapterületen — ott ahol egy­kor a pult volt — alakították ki a melegentartó tálalót, a mosogatót és a főzőt. — Mindez a gépekkel együtt 700 000 forintba került’ — mondja Farkas Zoltán üz­letigazgató. Az önkiszolgáló étteremben fogadjuk most a környék kétszázhúsz felsőtago­zatos általános iskolását, az üzemeK, irodák azon dolgo­zóit, akik előfizetéses ebédet vesznek ■ igénybe, no és bár­kit, aki itt szeretne étkezni. Az étterem jobbára á la carte vendégek, IBUSZ, Expressz csoportok részére üzemel majd, így előfizetőink gyor­sabban kapják meg itt az ön- kiszolgáló részen a napi ebé­det. Az elsőnapi menü háromfé­le: az első fogás frankfurti leves, aztán választani lehet a hortobágyi húsosgaluska, a tepertős túróscsusza és a ka- ramellöntetes piskótarolád között. A harmadik változat általában kímélőétel, a franciás konyha receptjei alapján ezt ajánlják a diák­korosztálynak is. A menü ára tizenhárom- ötven, egyszóval meglehetősen kedvező és este sem túl ma­gasak az árak. Este sem — mondottuk — mert az étterem esténként zenés presszó minő­ségben működik, első osztályú besorolással. Az árak azonban az első osztály alsó határán mozognak, s ez gyakorlatilag másodosztályú számlát jelent. Az üzletigazgató őzt is el­mondta, hogy szeretnék köze­lebb hozni a vendégeket a vendéglátókhoz. A kissé el­személytelenedett kiszolgálást azzal javítják, hogy minden­nap feltüntetik, ki főzte az az­napi közétkeztetési menüt, a szakácsok, felszolgálók pedig kabátjukon plexi-táblán hor­dozzák a nevüket — tudni fogjuk, kit szidjunk, kit dicsér­jünk. Szántó Péter MTESZ-együttműködés Tolna megyével Az idei évben végzett mun­káról, az egyesületek és az el­nökség jövő évi munkaterveinek irányelveiről, a Híradástechni­kai Tudományos Egyesület 87 tagot számláló pécsi csoport­jának tevékenységéről, a nem­zetközi kapcsolatokról és a Tolna megyei társszervezettel való együttműködés lehetősé­geiről tárgyalt tegnap a pécsi Technika Házában a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége Baranya me­gyei elnöksége. Ami a szerve­zet külföldi kapcsolatait illeti, az idei évre öt várossal — a bulgáriai Szlivennel, Lvovval, az NDK-beli Suhllal, Eszékkel és Szabadkával — van együtt­működési megállapodása, melynek értelmében a tudomá­nyos egyesületekből az idén összesen csaknem 150 szakem­ber utazik külföldi tapasztalat- cserére. A jövő évi előirányzat 152 szakember küldése és új kül­földi kapcsolat teremtése — az NDK-beli Schwerin megye mű­szakijaival. Egyben bejelentet­ték, a berlini Kammer der Technik elnöksége az MTESZ baranyai elnökségének ezüst emlékérmet adományozott. A tegnapi elnökségi ülésen megjelentek a Tolna megyei MTESZ vezetői, hogy tárgyal­janak a két szervezet jövőbeni együttműködéséről. Nagyjából körvonalazódott, hogy főként a területfejlesztés, ezen belül pél­dául a közlekedéshálózat fej­lesztése, az energiaellátás, a környezetvédelem kérdésében működhetnének hasznosan együtt, közös tanulmányokat ké­szítve, javaslatokat kidolgozva* ezenkívül tarthatnának közös rendezvényeket, tapasztalatcse­réket. Most bizottságot alakí­tanak, hogy kiválasszák a kö­zös témákat. A párbeszéd Szekszárdon folytatódik. Épül a völgyelzáró gát a Malomvölgyben Épül az új út a készülő aknatoronyhoz Erb János felvétele Korszerű eszközökkel mélyítik a K-4-es aknát • Tegnap szerelték a második markolót • Havi 50 méter aknamélyitésre számítanak A malomvölgyi üdülőközpont építésének helyzetéről számolt be a Mecseki Intéző Bizottság Pécs városi területi bizottságá­nak hétfői ülésén Balázs Jó­zsef, a Pécs városi Tanács me­zőgazdasági osztályának fő­előadója. Ebben az esztendőben kez­dődtek meg a munkálatok, amelyek célja az, hogy a terv­időszak végére megteremtőd­jön Lvov-Kertváros és a Siklósi városrész lakóinak közeli ki­rándulóhelye. A tanács végre­hajtó bizottságának határozata alapján 1980-ig 16 millió fo­rintos beruházással létrehozzák a parkerdőt, 9 hektáros vízfe­lülettel tó születik, sportpályák, sétautak hálózzák majd be a több mint 200 hektáros terüle­tet. Megkezdődött a völgyelzá­rógát építése, amely határt szab a mintegy 300 ezer köb­méter víznek. A kiviteli tervet a Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóságon társadalmi munká­ban készítették, önkéntes tár­sadalmi munkások kezdtek hoz­zá a sétautak 16 kilométeres hálózatának megépítéséhez. Jelenleg 70 hektárt borít már erdő és az ősszel újabb 400 ezer forint értékű facsemetét telepít a Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság. Tölgyek, juharok, kőrisek és fenyők nyúj­tanak majd árnyat a pihenni vágyóknak. A tervidőszak végére fejező­dik be a kirándulóhely létesí­tésének első üteme. A tervezők nem feledkeztek meg a vízi­sportok kedvelőiről, több mint 400 autó részére biztosítanak parkolóhelyet a terület hatá­rán; játszóterek a kicsinyek ré­szére és szalonnasütőhelyek az idősebb korosztálynak. Egy korábbi döntés értelmé­ben a parkerdő területén nem parcelláznak, így a 214 hektá­ros pihenőhely minden négy­zetmétere közterület lesz és kö­zösségi funkciót lát majd el. A MIB Pécs városi területi bizottsága a jelentést elfogad­ta és a hozzászólók egyetértet­tek abban, hogy minden lehe­tőséget meg kell ragadni a munkálatok meggyorsítására. A hírközlés még meglehető­sen egyszerű az építés alatt ál­ló új Kossuth-aknában. A ba- ráberek egyszerűen kikiabálnak a napszintre, amikor a légzsi­lip kinyílik. Az előaknávöl együtt is csak 24 méter mély­ségbe jutottak, hiába, a bánya­építés előkészületei sok időt, fáradtságos szervezőmunkát vesznek igénybe. Márciusban kezdődött a 'fel­vonulás a komlói Anna-akna (Tanbánya) szomszédságába. A tereprendezést követően július­ban állították fel a korszerű, fémvázas aknamélyítő tornyot, majd félszáz munkás föld alatt és föld felett nekilátott a bá­nyaépítésnek. Az aknában Hin- terszer János brigádja dolgo­zik, korábban Zobák-bánya mélyítésén dolgoztak. Tegna­pig, amikor cr második markolót is beépítették a 6 méter átmé­rőjű aknába, mindössze négy méter közelségbe jutottak a majdani tárószinttől. Az akna építésével párhuzamosan Kiss Ernő munkacsapata a tárószin­ten közeledik a K—4-es akna felé, az akna ürescsille-ellátá- sát, a szén és meddő kiszállí­tását, az anyagellátást bizto­sító, mintegy 1000 méteres vá­gatrendszer kialakításán dol­goznak. Tegnapig 320 métert hajtottak ki, az aknáig 95 mé­ter van vissza, várhatóan októ­ber elején lyukadnak össze, ezt követően épül majd a kerülő­vágat többi szakasza. Tulajdon­képpen a folyamatos aknamé­lyítés is a lyukasztást követően kezdődik, az 580 méter mély­ségre tervezett aknában a ba- réberek >50 méteres havi előre­haladást terveznek. Ezt meg­előzően azonban még szeptem­berben és októberben építik a tárószinti rakodót, szerelik be a betonozó sablont és munka- padot, valamint a mélyítéshez szükséges mérőpadot. A szállítógépház kész, a kül­színen most folyik a hűtőtorony építése és a kompresszorok szerelése. Ezzel párhuzamosan építik az utakat, és készülnek a hidegebb időkre, olyan kö­rülményeket teremtenek, me­lyek télen is lehetővé teszik a munkát. Az aknamélyítők ügyes megoldást találtak a sűrített­levegős berendezések zavarta­lan működtetésére. A komlói bányaüzemek kooperációs veze­tékéről ugyanis maximálisan 4-4,5 atmoszféra nyomású sű­rített levegőt tudtak kapni. Ez a gépek optimális működteté­séhez kevés. Egy Pokornyik rendszerű nyomásfokozó beépí­tésével most 6-6,5 atmoszférás sűrített levegőt táplálnak a gé­pekre. L. J. Szép baranyai tájak. A budafai völgy.

Next

/
Thumbnails
Contents