Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-02 / 211. szám

Ezervagonos terménytárolót épít Szentlőrincen a helybeli költségvetési üzem. A 28 millió forint értékű tároló december 31-re készül el. Morál és politikai harc marxisták azt vallják, hogy a nemes erköl- csiség ad morális jo­got a forradalmárok­nak a tömegek vezetésére. A forradalom előtt 1917-ben el­hangzott lenini megfogalma­zás szerint a párt a kor „agya, becsülete és lelkiLmerete”. Vagyis a párt vezető szerepé­hez önmagában még a leg- bölcsebb politika sem elégsé­ges. Az októberi forradalom és a mai kommunista mozgalom tapasztalatai arra vallanak, hogy a kommunista ideológia nemcsak azért válik vonzóvá, mert utat mutat a tömegeket foglalkoztató problémák meg­oldásához, hanem erkölcsi tisz­taságával is eleven hatóerő. A munkások és katonák for­radalmi tudatának növekedése 1917 februárjától októberéig együtt járt a leghaladóbb er­kölcsi nézetek fejlődésével, a burzsoá-földesúri rendszer ál­tal sugallt elképzelések ellen vívott harccal. A februári forra­dalom után megszülettek a munkásküldöttek szovjetjei, a katonai és gyári tanácsok, ame­lyek nemcsak mint a forrada­lom sorsáért felelős szervek lép­tek fel, hanem új morális lég­kört is teremtettek. A tanácsok dokumentumai­ban „a még nem öntudatos elv- társakhoz" címzett izgalmas so­rokat olvashatunk, péidául ar­ról, hogy a politikai megvesz­tegetés a régi önkényuralmi rendszer öröksége és nincs he­lye a szabad forradalmi Orosz­országban. „Ha valaki saját érdekében meg akarja veszte­getni azt, akit megválasztott, annyit jelent, hogy sárba tipor­ja saját lelkiismeretét, bepisz­kítja másokét, különösen a megválasztottakét”. A gyári munkásbizottságok arra hívták fel a dolgozók figyelmét, hogy „tanuljanak és nevelődjenek át az új életre", figyelmeztetlek rá, hogy a lopás, lógás, garáz­daság és hasonló ügyekben a bizottság fog ítélkezni, de ez lelkiismereti bíróság lesz, s a régi hatalom idején ismeretlen szigorú büntetést szab majd ki. Lenin azt a meggyőződését, hogy a győzelem a kizsákmá- nyoltaké lesz, más tényezők mellett azzal is összekötötte, hogy a tömegek minden ön- feláldozás és becsület hordozói. Megtartják-e a bolsevikok a hatalmat című írásában nem sokkal az októberi forradalom előtt arról írt, hogy a forra­dalom győzelméhez a régi ha­talom teljes erkölcsi és politikai csődje szükséges és az, hogy a tömegek meg legyenek győ­ződve a bolsevizmus igazáról. A lenini párt megteremtette társadalom ma erkölcsileg is a kapitalista valóság fölé emel­kedik és méltán gyakorol vonz­erőt minden tisztességes ember szívére és érzelmeire. Antonio Gramsci írta a tőkés társada­lomról: „Semmiféle parlamen­táris kormány sem tudja meg­akadályozni, hogy a pénzeszsá­kok megvásárolják a kormány- hivatalnokokat, katonatiszteket, egyházi méltóságokat, újságíró­kat, s a számukra kedvező köz­hangulatot alakítsanak ki". A kapitalizmusban ma mind nyilvánvalóbbá válik a korrup­ció, s a kapitalizmus általános válságának egyik megjelenési formája lett a morális hanyat­lás. Az erkölcsi normák meg­rendülése, ugyanakkor az anti­kapitalista tudat fejlődésének forrása lehet. Olaszországban, Franciaországban és más álla­mokban azért szavaznak sokan a kommunistákra, mert meg- t győződtek a kommunisták be­csületességéről, s bennük látják védelmezőiket a korrupció és a különféle mesterkedések ellen. Az Olasz Kommunista Párt 1975-ben megtartott XIV. kong­resszusán nagy figyelmet szen­teltek az eszmei harc és az orkölcsiség kérdéseinek. „Mi­ben reilik ma a tömegformólás alaoja? Minden bizonnyal első­sorban abban, hogy nem fo­gadják el az iqazságtalansá- got és a visszaélést — hangoz­tatta beszámolójában Enrico Berlinguer főtitkár. — S arra a meggyőződésre kell alapozni, hoqy az új társadalmi viszonyok megteremtéséért kollektív harc­ra van szükséq". Az Olasz Kommunista Párt a helyhatósági választások előt­ti kamoányban kiadta a jel­szót: ..Becsületes, hatékony és demokratikus közigazgatásra van szükség". Nápolyban a korrupció átszőtte a városi köz- iqazgatás minden oórusát a polgármestertől — akit az olaj- társasáq meavósórolt —, a vá­rosi pénzek elherdálásáiq. Ami­kor 1976-ban először válasz­tottak kommunista polqarmes- tert. az úi városi vezetés legna­gyobb újítása a becsületesség volt. A kommunista pártok valóban korunk lelkiismeretévé váltok. Olaszorszáq sötét erőinek ma­chinációiról írta a L'Humanité: „oz antikommunizmus soha és sehol nem kötődött olyan nyil­vánvalóan a tisztességtelen emberek csoportjához, mint ott. Természetesen nem azért, mert Olaszországban minden antikommunista becstelen em­ber, nem, egyszerűen arról van szó, hogy a becstelen emberek egyben antikommunisták és so­kan közülük mindenre kapha­tók, csakhogy mentsék a bő­rüket". A nagy társadalmi változások közeledtével így a politikai harc mind szorosabban össze­fonódik a morális problémák­kal, s a kommunisták mindazo­kat szövetségesükké tehetik, akik nem akarnak megbékélni a megvesztegetéssel, a korrup­cióval és a becstelenséggel. hanyatló tőkés társa­dalom mélységesen megosztott. Egymást követik a botrányok és sok polgári lap is elismeri, hogy a korrupció „már rég el­választhatatlan a kereskedelmi és politikai moráltól". Aggódva írnak a forradalmi pártok vonz­erejéről, amelyek frissítőén gon­doskodnak az erkölcs tisztasá­gáról. A polgári sajtó azon ke­sereg, hogy az „erkölcsiség is­mét fokozatosan az egyik leg­első forradalmasító érvvé vá­lik". Marx és Engels a Kommunis­ta Kiáltványban leleplezte a burzsoázia képmutatását, amely saját erkölcstelenségét meg­próbálja a munkásosztály ideo­lógiájának nyakába varrni. Mit nem írtak már a kommunisták­ról — „felszámolják a családot", „a nők közös tulajdonát” hir­detik stb. S milyen új rágalma­kat találnak ki manapság, csak­hogy erkölcstelen, becstelen embereknek, lelketlen fanatiku­soknak, minden emberi vonás elfojtóinak tüntessék fel őket. A munkásosztály történelmi elő­rehaladása azonban mind nyil­vánvalóbban feltárja, hogy ki­zárólag a munkásosztály mo­rálja gyűjti magába mindazt a legnemesebbet, amit az embe­riség megalkotott, s az képes a jövőben általános emberi morállá válni. A kommunisták feladata ennek a folyamatnak az elősegítése is. Borisz Leibzon (APN-KS) Az amerikai külügyminiszter megkezdte közel-keleti körútját Szadat elnök derűlátó nyilatkozata Cyrus Vance Egyiptomban Teljesen felújítják a gyár „lelkét”, a hőközpont elektromos kap­csolóberendezését. Erb János felvétele Nyári nagyjavítás ^■ a Dohánygyárban Nyaral a gyár. Természete­sen az előbbi kitétel nem fedi a teljes igazságot: a Pécsi Dohánygyár dolgozóinak egy- hatoda ugyanis nem vette ki a szabadságát. Tegnap reggel­től augusztus tizenharmadikáig a tmk-sok vették birtokukba az üzemet, s mintegy százhar­minc lakatos, villanyszerelő, az őket irányító műszakiak azon dolgoznak két héten át, hogy augusztus tizennegyedikén megifjodva indulhassanak az előkészítő gépei, a cigaretta- gyártó berendezések, a csoma­goló üzemrész gépegységei. A Pécsi Dohánygyárban ti­zenötödik esztendeje annak, hogy nyaranta két hétre leáll a cigarettagyártás. Irimi Sán­dor igazgató elmondta, hogy a hatvanas évek végén a mű­szak közben jelentkező üzem­zavarok miatt a munkaidő fe­lét a gépek javítására fordí­tották. Ma viszont a cigaretta- gyártó „automaták" állásideje alig haladja meg a műszakon­kénti nyolcvan percet. Mindez nagyrészt az évenként vissza­térő nyári nagyjavításnak kö­szönhető. Az igazgató szerint ez legalább egymilliárd ciga­rettát jelent többlet-termelés­ként: figyelmen kívül hagyva a géppark korszerűsítését. A nagyjavítás jó minőségű el­végzése legalább egy eszten­dőre garantálja a biztonságos termelést, az eszközök haté­kony kihasználását. Huber Jenövei, a vállalat műszaki osztályvezetőjével az előkészítő üzemrészben talál­kozom. — Évek óta ez adja a leg­nagyobb feladatot. Most is valamennyi berendezést dara­bokra szedünk. Évközben nincs lehetőség a nagyjavításra: ez a gyár legelavultabb üzemré­sze. Márciusban kezdtük a fel­készülést a nyári tmk-ra, az előkészítésre fordítottuk a leg­nagyobb figyelmet, az energia- központon kívül. Gáspár János géplakatos harmadik esztendeje ugyanazt a vágógépet orvosolja az elő­készítő osztályon. — Ennek a gépnek már is­merem a fogaskerék-szekré­nyét. Tomasovics Lajossal „injek­ciózzák" a közel másfél évti­zede működő vágógépet. Lo- jos megjegyzi, hogy ideje len­ne kicserélni a többivel együtt... A gyár energiaközpontjában az új villamos elosztó szerelé­sét végzi Léránt István és Ka­ties Ernő. Az olajzöldre mázolt kapcsoló egység néhány nap múlva „nyugdíjba kerül". Bármerre jártunk a gyárban, mindenütt tmk-lakatosokba, villanyszerelőkbe futottunk. Azt is mondhatnánk, hogy roham­brigád; de amit elvégeznek, nem tegnap kezdődött. A szűk gyári műhelyben hónapokkal ezelőtt fogtak hozzá az új al­katrészek gyártásához. S, hogy augusztus tizenne­gyedikén éjjel újjávarázsolvo várja a szabadságról visszaté­rőket az üzem, erre a műszaki osztály és a tmk-t végzők lelkiismeretes munkája a bizto­síték. Addigra elvégzik a vá­kuumnedvesítő berendezés fel­újítását, a vágógépek nagyja­vítását, kijavítják a félgyárt­mánytároló silókat, felújítják a dohányfelszívó leválasztó zsi­lipjét. Az elektromos csoport ezenkívül végrehajtja a hőköz­pont, az előkészítés, a csoma­goló- és gyórtógépek vezérlé­sének, a folyamatos vágat­nedvességmérő műszernek, o diszpécser berendezésnek tel­jes villamos tmk-ját. S. Gy. Anvar Szadat egyiptomi el­nök szerint egy jövendő genfi békekonferencia előtt meg kell teremteni a Palesztin-Jordán Államszövetség alapjait. Miután Izrael ellenzi a Palesztin Fel- szabadítási Szervezet részvéte­lét a konferencián, „lehet más lehetőségeket találni" a palesz­tin képviseletre — mondotta Szadat az amerikai ABC háló­zatban vasárnap sugárzott nyi­latkozatában. Az egyiptomi államfő kijelen­tette: „bízom Carter elnökben" és várja Cyrus Vance amerikai külügyminisztert, hogy tájéko­zódjék tőle a washingtoni ter­vekről. Szadat az amerikai riporterek kérdéseire: hogyan bízhat a genfi konferenciában, amikor Izrael nem hajlandó kivonulni Ciszjordániából, nem tárgyal a palesztinokkal, azt mondotta, hogy „számításai alapján” de­rűlátó. Az elnök szerint a pa­lesztin részvétel „alternatív megoldásai" elősegíthetik, hogy az Egyesült Államok közvetle­nül is tárgyaljon a palesztinok­kal. Az „alternatív megoldás­sal" Jasszer Arafat, a PFSZ ve­zetője is „elvileg egyetért” — állította Szadat. Az egyiptomi államfő „jó kez­detnek" minősítette, hogy az Egyesült Államok 250 millió dol­lár értékben katonai szállító­gépeket ad el Kairónak. A I e xa n d r i a Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter hétfőn hat orszá­got érintő, tíznaposra tervezett közel-keleti kőrútjának első ál­lomására, az egyiptomi Ale­xandriába érkezett. Még a nap folyamán találkozott Szadat egyiptomi elnökkel. Kedden délelőtt Iszmail Fahmi külügy­miniszterrel tárgyal, a nap második felében pedig ismét fogadja őt Szadat államfő. Szerdán a líbiai főváros érinté­sével Damaszkuszba utazik, ahol tárgyal a Szíriái vezetők­kel. A továbbiakban felkeresi Jordániát, Szaud-Arábiát és Izraelt is. SPANYOLORSZÁG Az SKP alkotmánya tervezető A Spanyol Kommunista Párt elötervezetet dolgo­zott ki az ország új alkot­mánya számára. A terve­zetet megvitatásra a cor- tes illetékes bizottsága elé terjesztik. A nyilvánosságra hozott tervezet az ország állami szervezetét a parlamentá­ris demokrácia szabályai szerint* képzeli el, a nép választott képviselőinek fe­lelős kormánnyal. Megtar­tanák a törvényhozás je­lenlegi kétkamarás rend­szerét és ezen belül a képviselőház az összes ál­lampolgárt, a szenátus pe­dig a nemzetiségeket és a tartományokat képvisel­né, amelyek széles körű autonómiát kapnának. Az SZKP véleménye szerint az új alkotmány elfogadása után fel kellene oszlatni a most megválasztott parla­mentet és az új alkotmány előírásainak megfelelő új cortest kell választani. Világ proletárjai, egyesüljetek Duncmtull napló XXXIV. évfolyam, 211. szám 1977. augusztus 2., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságainak lapja

Next

/
Thumbnails
Contents