Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-31 / 239. szám
1977. augusztus 31., szerda DunQntaii napló 3 Augusztus közepén az egész országban összeültek az iskolák és közművelődési intézmények vezetői, a párt- és a szak- szervezetek, valamint a szülői munkaközösségek képviselői, hogy közös bölcsességgel határozzanak minden érintett személy fizetéséről. Baranyában, ahol 4181 pedagógust, 338 főfoglalkozású és 198 részfoglalkozású népművelőt érint a rendelkezés, hó rom különböző iskolába látogattunk el, hogy megtudjuk, milyen speciális feladatokat, gondokat vetett felszínre a pedagógusok már oly régóta sürgetett bérrendezése. — A Dobó utcai gimnázium az egyik legfiatalabb pécsi tanintézet. Milyen sajátos feladatokat jelent ez most a bérrendezésnél? — tettük fel a kérdést a Fiszter Gyuláné igazgató vezetésével összeült bizottságnak. — Nevelőgárdánk különböző tantestületekből toborzódott az iskola megalakulása idején — mondta az igazgatónő. — A kollégák olyan óriási fizetéskülönbségekkel érkeztek, hogy az első két évben iskolai bérgazdálkodásunk minden energiája ennek eltüntetésére, azaz normalizálására ment. Az aránytalanságok eltüntetése még ez alkalommal is feladatunk. Megváltást azonban ez a fizetésrendezés sem hoz: aki nagyon le volt maradva a fizetését tekintve, az ezután is lemarad. 29 éve dolgozó kollégánk például 3500 forintra jogosult, pedig egyetemet végzett. Ráadásul ezt az összeget is úgy tudtuk neki biztosítani, hogy amikor csak lehetett, emeltünk alapbérén. — Iskolájukban sok a fiatal és a kezdő pedagógus. Ez a tény milyen feladatokat jelent? — 17—24 százalékkal emelkedik az egyetemet végzettek fizetése. Tartjuk a 20-—21 százalékos átlagot, mivel egy kezdőnél az egyénenként átlagban adható 600 forint ezt pótolni tudja. Nem pótolja viszont egy magasabb fizetésű, azaz régebb óta dolgozó tanárnál, illetve egy régebb óta együttdolgozó tantestületnél. — Mi a helyzet egy vidéki iskolánál? — kérdeztük meg a pécsváradi általános iskola igazgatóját, Kocsis Józsefet. — Elégedetten kezdjük a tanévet, hiszen a fizetésemelés alapvetően javítja meg a pedagógusok egzisztenciális helyzetét. Igen kedvező, hogy az eddigi három helyett öt kategóriában értékelhetjük a végEgy bérpolitikai intézkedés helyi tanulságai zett munkát, hogy a kezdők fizetése megközelíti a más értelmiségi pályákon induló fiatalokét. Mindent azonban ez a fizetésrendezés sem oldhat meg: csak hosszabb időszak, 6—8 év korrigálhatja az évtizedek óta kialakult fizetésbeli aránytalanságokat, melyek elsősorban a 25—30 éve tanító pedagógusokat és a nyugdíjazás előtt állókat sújtják: 2900 —3000 forinttal mennek tanáraink nyugdíjba, míg 2400 forint az egyetemet, 2300 a főiskolát és 2200 forint a tanítóképzőt végzett, az iskolapadból frissen kikerült kezdők fizetése. A kulcsszámok szerinti feijebbsorolás sajnos az ilyen aránytalanságok kiküszöbölésére igen merevnek bizonyul, nem ad módot a korrigálásra. Általános probléma, hogy a tanítók osztályfőnöki pótlékát a rendelkezés az alapbérhez csatolja, így a tanító alapjövedelme ezzel a 100 forinttal kevesebb lesz. — Nem akarok ünneprontó lenni — folytatja Kocsis József —, de úgy vélem, túlságosan is egyenlősítő a rendelkezés: az eddigieknél nagyobb szerepet kap például a pályán eltöltött idő, mint a minőségi munka. A kettő azelőtt jobb arányban volt. Sajnálatos, hogy aki eddig húszéves jó munkája alapján fizetésbeli előnyre tett szert, most egyszerre azonos szintre kerül azzal, aki eddig méltán lemaradt a fizetését tekintve. A minőségi munka dotálására pedig az eddiginél kisebb ösz- szeg marad, mivel .100 forint helyett 250-nel emelkednek a 3 évenkénti előléptetések. Ennek az örvendetes változásnak sajnos ilyen hátránya is van. Több iskolában is felvetik az igazgatók, hogy a központi rendelkezés nem vette figyelembe az egyes megyék pedagógusfizetései közti aránytalanságot. Ezt a Köznevelésben is nyilvánosságra hozta egy statisztika a közelmúltban. Baranya sajnos igen kedvezőtlen helyet foglalt el az országos mezőnyben, s a központi bérfejlesztési intézkedés nem számolt ezzel. Tehát a lemaradásokra való tekintet nélkül minden megyére ugyanaz a rendelkezés, ugyanazok a kulcsszámok, ugyanazok a pénzösszegek és elosztási arányok vonatkoznak . .. — Nagyon nagy szükség volt már erre az intézkedésre — mondja Pécs legnagyobb iskolájának, az Építők útinak újonnan kinevezett igazgatója, Szikszói Tiborné. Előtte a kész Felkészült a TANÉRT az iskolaévre A TANÉRT az idén eddig taneszközt összesen 105 millió forint, iskolabútort 150 millió forint értékben szállított az oktatási intézményeknek. Az év hátralévő részében mintegy 230 millió forint értékű eszköz és 120 millió forint értékű bútor áll rendelkezésre. Nem okoz gondot az igények kielégítése, egyebek között óvodai fektetőből, székből és asztalból, különböző általános iskolai terepasztalból, egységcsomagból. a középiskolásoknak faliképekből, térképekből, földrajzi és történelmi diapozi- tív-sorozatokból. Hétféle falitáblát, hatféle iskolapadot, tízféle tanulóasztalt és húszféle széket tudnak szállítani. Bőséges készlettel rendelkeznek sportszerekből és testnevelési felszerelésekből is. A vállalat az idén is több új eszközt tervezett és hozott forgalomba. Megkezdték az írásvetítő-transzparensek gyártását és árusítását, elkészültek és forgalomba kerültek a középiskoláknak a magyar nyelvtani falitáblák, az atom- és mole- kulamodell-készletek, a mechanikai tanulókísérleti készletek, az ásvány-, kőzet- és ércgyűjtemények. A második félévben kezdik gyártani a többi között az óvodai KRESZ-oktatójátékot. Felkészült a TANÉRT a jövő évtől bevezetésre kerülő új tantervek taneszközigényének kielégítésére is. kimutatások, már csak a nevelőtestület elé kell tárni őket: 2500 forintot kap egy 2 éve dolgozó tanár, 2400-at egy 6 éve végzett tanító, 3300-at egy 7 éve dolgozó, egyetemet végezett tanár. Egy tavaly végzett fiatal 1600 forinttal kezdett dolgozni, most 2100 a fizetése. .. — Minden hiányossága mellett is nagyon időszerű volt ez az intézkedés, s a további évek feladata a felmerült hibák kijavítása. G. O. Készül Baranya Helytörténeti lexikona A vállalkozás nagysága, a munka szépsége és értéke önmagáért beszél. Ezt még „beszédesebbé" tehetik a számok. A polcokon 80 doboz sorakozik katonás rendben. S mindegyikben 1200 karton ... A kartonokon 1500 falu történetének egy-egy epizódja. Töredéke csupán, mert a kutatómunka felén járnak csak. Az alapszintű kutatás, feltárás 1980-ig tart. De miről is van szó tulajdonképpen? Erről beszélgettünk dr. Szita Lászlóval, a Baranya megyei Levéltár igazgatójával, a kutatómunka fő irányítójával. Mint elmondotta, a hatalmas vállalkozás célja: a komplexitás és a tudományosság igényével elkészíteni Baranya megye helytörténeti lexikonét. A honfoglalástól napjainkig terjedő időben az úgynevezett „történelmi Baranya" lexikona Öt év múlva kerül nyomdába az első kötet készül el. Tehát a jelenlegi közigazgatási hovatartozástól függetlenül helyet kap a kötetekben minden egykori baranyai helység. Sőt, az összes elpusztult, kihalt falu is szerepel majd a maga önálló történetével. A lexikon komplexitása abban jelentkezik, hogy az eddigi hasonló munkáktól, koncepcióktól eltérően a helységek konkrét geográfiai adatait is tartalmazza a lexikon. A földrajzi múlt is az összegyűjtött anyagokból, kartonokból áll össze a tudósoknak, kutatóknak sokat jelentő információvá. A földrajzi jelen pedig tartalmazza a talaj-, a víz-, a levegő jellemző adatait is. Tehát nemcsak historikus szemlélettel, hanem a társadalmi hasznosság igényével készül a lexikon, amely az elkövetkezendő évtizedekre minden gyakorlati szakember számára hasznos iránymutató lesz. A munka egyben azt is mutatja majd, hogy mennyire kapcsolódnak, mennyire szorosan összefüggnek a geo- és a társadalomtudományok. Az anyagot a kutatók azonnal rendszerezik községek. szerint, ezen belül évszám, majd tárgy szerint. A rendszerezésnek a kötet szisztémája az alapja. A begyűjtött anyag körülbelül egytizede kerül csak a lexikonba, a többi a kartonokon a kutatást szolgálja majd. Az összegyűlt anyag sajtó alá rendezése 1980- ban kezdődik. Az első kötet nyomdába adása 1982-re várható. Varga Ágnes A iá imiék szép, és mozgásra csábit Játszóterek Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy játszótér és azon egy falovacska ... — kezdődhetne a mai mese a játékokról és játszóterekről. Gazdájukat, a Kertészeti és Parképítő Vállalatot kerestük fel, hogy elbeszélgessünk arról, milyen is a korszerű játszótér. Tudjuk, hogy e területen is egyelőre a mennyiségi igényeket kell kielégíteni, nem is szándékunk a puszta esztétizálás. Csepely Zoltántól, a Kertészeti és Parképítő Vállalat tervezőmérnökétől, sok pécsi játszótér megalkotójától kérdeztük meg elsőként, milyennek találja a mai játszótereket? Csak vascsőből? — Sajnos kissé egyhangúak és uniformizáltak, hiszen ugyanazokat a Triálnál megrendelhető fémvázas játékokat építhetjük be mindenhova. Ezek már jól beváltak az idők folyamán, az újabb, szokatlanabb játékokat nehezebben fogadja be a lakosság. Új játszótér kialakításakor a fő kérdés, hogy legyen homokozó meg hinta, pedig sok olyan érdekes játék van, amely formájával, színével másfajta, változatosabb mozgásokra készteti a gyerekeket, és nem veszélyezteti a testi épségüket sem. — Vajon csak vascsőből kiképzett, betonba ágyazott játékokat kaphat ma az aszfaltútok és panelházak között lakó gyerek? Ezekből állna a korszerű játszótér? Csepely Zoltán kinyit egy- képzőművészet és pedagógia Hová tűnt a falovacska? katalógust a fából, műanyagból készült játékok, indiánerődök, rönkvárak, Robinson-ker- tek, házikók, mászókák, kötélhágcsók jóval emberibb példáival. Csakhogy ezek elég drága játékok, hiszen nálunk egyedi megrendelésre kell készíttetni őket, mivel a Triói Nagykereskedelmi Vállalat csak a ma általános típusjátékokat forgalmazza. A parképítő vállalatoknak így különféle erdőgazdaságokkal kell kialakítani a jó kapcsolatot ahhoz, hogy újabb elképzeléseiket meg tudják valósítani. Hazánkban egyelőre a Pilisi Erdőgazdaság foglalkozik rendszeresen fajátszószerek gyártásával, a pécsiek most keresik a kapcsolatot a Mecseki Erdőgazdaság közelebb fekvő nagyórpádi erdészetével. — ötletekben nincs hiány — folytatja a kertépítő mérnök — jól bevált külföldi példákat is szívesen felhasználunk. Nemrégiben Farkas László szobrász készített számunkra ötletes formai megoldású, fából készült játékokat. A figurák lóra emlékeztettek, s autórugóra szerelve igen változatos mozgást tettek lehetővé és érdekes térélményt nyújtottak a gyerekeknek. Sajnos ezek a játékok nem váltak be. Nem a gyerekek, inkább a felnőtt köFalovacska és famozdony zönség fogadta őket ellenérzéssel. Végül annyira megrongálták a falovacskákat, hogy le kellett őket szerelni. A Kertészeti és Parképítő Vállalat tehát megtervezi, elhelyezi, a Triál Nagykereskedelmi Vállalat megrendeli és egy vasipari cég legyártja a játékot - persze ha kifizetődő. Valamint építészek, tanácsi szakemberek munkálkodnak a játszótér megteremtésén, ahol a pedagógust, a gyermekpszichológust, netán a gyermekorvost hiába keresnénk. Pedig az ő véleményüket is érdemes lenne meghallgatni arról, milyen környezet kellemes a gyermeknek, a fiatalnak, mi az a magasság, ahonnan még lepottyanhat a kisgyerek, és melyik játékot nem szabad beengedni tereinkre. Azokkal a szakemberekkel, akik ma játszóterekkel foglalkoznak, végül is arra a következtetésre jutunk, hogy a témának nincs ma tényleges gazdája. Pedig a játszótereknek egyre nagyobb szerepük van mindinkább urbanizálódó életünkben, egyre szaporodó lakótelepeinken. Fa és műanyag — A fa és a műanyag felé kell fordulnunk a panelházak között, szemben a fémjátékok hideg, merev formáival — tervezgeti Csepely Zoltán. — A fa bővíti a gyermeknek a természetről való ismereteit és kevésbé rideg, mint a fém. A műanyag pedig szép színekben és formákban állítható elő, csak a cigarettacsikket, a szándékos rongálást nem tűri. Ezen kívül nyáron elengedhetetlen a víz is a gyerekek játékaiból, - ma a díszmedencékben lubickolnak a gyerekek a KÖJÁL minden tiltása ellenére. A beszélgetésbe bekapcsolódik Farkas László szobrász- művész ij, a kertvárosi falovacskák alkotója. Már főiskolás korában dolgozott a Kertészeti és Parképítő Vállalatnak s azóta is kölcsönösen támogatják egymás elképzelését. — Függőleges és vízszintes vonalak között élünk, épületeink, utcáink, járműveink között, erre még a játszótereken is ez a rácsélmény tér vissza - mondja a szobrász, majd kiteregeti vázlatait, seregnyi könnyen megvalósitható kerti plasztika, játék tervét. - Szépen idomuló, hajlékony formák kellenek a parkokba, terekre, a vasat is lehet hajlítani, de a beton, a műkő se lenne kizárva a modern pihenőparkokból. A „játszószer” itt már nem szer. hanem térelem, dekoráció, ami játékra is alkalmas. A maival azonos költséggel sokkal szebb, emberibb és természetesebb játékok állhatnának parkjainkban, mellettük zománcképek (mint Lantos Ferencé a Tety- tyén), vizesjátékok, kutak is helyet kapnának. Nem szobrokról, nem drága műalkotásokról beszélgettünk Farkas László szobrászművészszel, hanem „csak” kerti plasztikákról, ötletesen tervezett, szép padokról, kutakról és játékokról. A kerti plasztika ugyanis más elbírálás aló esik mint a szobor, egy-egy vállalat, tanács is megrendelheti, elérhető áron juthat hozzá. A művészek között pedig bizonyára nem egy szobrász, keramikus akadna, aki szívesen vállalná a közreműködést játszótereink, pihenőparkjaink szebbé tételében. Négy felnőttet?- Végül is miért buktak meg a falovacskák? — kérdezem búcsúzóul Farkas Lászlótól, aki tervezi, készíti továbbra is a művészi szobor-játékokat. — A kivitelezésen buktunk meg. Nem számoltunk például azzal, hogy másfél centi vastag kazánlemezt is el lehet törni, hogy az autórugó. ami elbír egy gépkocsit, felmondja a szolgálatot egy játszótéren. Legalább négy részeg felnőttet kell elbírnia annak a játéknak, amit ma kiteszünk egy köztérre ... Gállos Orsolya
