Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-31 / 239. szám

1977. augusztus 31., szerda DunQntaii napló 3 Augusztus közepén az egész országban összeül­tek az iskolák és közmű­velődési intézmények ve­zetői, a párt- és a szak- szervezetek, valamint a szülői munkaközösségek képviselői, hogy közös böl­csességgel határozzanak minden érintett személy fi­zetéséről. Baranyában, ahol 4181 pedagógust, 338 főfoglalkozású és 198 rész­foglalkozású népművelőt érint a rendelkezés, hó rom különböző iskolába lá­togattunk el, hogy meg­tudjuk, milyen speciális feladatokat, gondokat ve­tett felszínre a pedagógu­sok már oly régóta sür­getett bérrendezése. — A Dobó utcai gimnázi­um az egyik legfiatalabb pé­csi tanintézet. Milyen sajátos feladatokat jelent ez most a bérrendezésnél? — tettük fel a kérdést a Fiszter Gyuláné igazgató vezetésével összeült bizottságnak. — Nevelőgárdánk különbö­ző tantestületekből toborzódott az iskola megalakulása ide­jén — mondta az igazgatónő. — A kollégák olyan óriási fi­zetéskülönbségekkel érkeztek, hogy az első két évben iskolai bérgazdálkodásunk minden energiája ennek eltüntetésére, azaz normalizálására ment. Az aránytalanságok eltüntetése még ez alkalommal is felada­tunk. Megváltást azonban ez a fizetésrendezés sem hoz: aki nagyon le volt maradva a fi­zetését tekintve, az ezután is lemarad. 29 éve dolgozó kol­légánk például 3500 forintra jogosult, pedig egyetemet vég­zett. Ráadásul ezt az összeget is úgy tudtuk neki biztosítani, hogy amikor csak lehetett, emeltünk alapbérén. — Iskolájukban sok a fiatal és a kezdő pedagógus. Ez a tény milyen feladatokat jelent? — 17—24 százalékkal emel­kedik az egyetemet végzettek fizetése. Tartjuk a 20-—21 szá­zalékos átlagot, mivel egy kezdőnél az egyénenként át­lagban adható 600 forint ezt pótolni tudja. Nem pótolja vi­szont egy magasabb fizetésű, azaz régebb óta dolgozó ta­nárnál, illetve egy régebb óta együttdolgozó tantestületnél. — Mi a helyzet egy vidéki iskolánál? — kérdeztük meg a pécsváradi általános iskola igazgatóját, Kocsis Józsefet. — Elégedetten kezdjük a tanévet, hiszen a fizetéseme­lés alapvetően javítja meg a pedagógusok egzisztenciális helyzetét. Igen kedvező, hogy az eddigi három helyett öt ka­tegóriában értékelhetjük a vég­Egy bérpolitikai intézkedés helyi tanulságai zett munkát, hogy a kezdők fi­zetése megközelíti a más ér­telmiségi pályákon induló fia­talokét. Mindent azonban ez a fizetésrendezés sem oldhat meg: csak hosszabb időszak, 6—8 év korrigálhatja az évti­zedek óta kialakult fizetésbeli aránytalanságokat, melyek el­sősorban a 25—30 éve tanító pedagógusokat és a nyugdíja­zás előtt állókat sújtják: 2900 —3000 forinttal mennek taná­raink nyugdíjba, míg 2400 fo­rint az egyetemet, 2300 a fő­iskolát és 2200 forint a tanító­képzőt végzett, az iskolapad­ból frissen kikerült kezdők fi­zetése. A kulcsszámok szerinti feijebbsorolás sajnos az ilyen aránytalanságok kiküszöbölé­sére igen merevnek bizonyul, nem ad módot a korrigálásra. Általános probléma, hogy a tanítók osztályfőnöki pótlékát a rendelkezés az alapbérhez csatolja, így a tanító alapjö­vedelme ezzel a 100 forinttal kevesebb lesz. — Nem akarok ünneprontó lenni — folytatja Kocsis Jó­zsef —, de úgy vélem, túlsá­gosan is egyenlősítő a ren­delkezés: az eddigieknél na­gyobb szerepet kap például a pályán eltöltött idő, mint a minőségi munka. A kettő az­előtt jobb arányban volt. Saj­nálatos, hogy aki eddig húsz­éves jó munkája alapján fize­tésbeli előnyre tett szert, most egyszerre azonos szintre kerül azzal, aki eddig méltán lema­radt a fizetését tekintve. A mi­nőségi munka dotálására pe­dig az eddiginél kisebb ösz- szeg marad, mivel .100 forint helyett 250-nel emelkednek a 3 évenkénti előléptetések. En­nek az örvendetes változásnak sajnos ilyen hátránya is van. Több iskolában is felvetik az igazgatók, hogy a közpon­ti rendelkezés nem vette fi­gyelembe az egyes megyék pedagógusfizetései közti arány­talanságot. Ezt a Köznevelés­ben is nyilvánosságra hozta egy statisztika a közelmúltban. Baranya sajnos igen kedvezőt­len helyet foglalt el az orszá­gos mezőnyben, s a központi bérfejlesztési intézkedés nem számolt ezzel. Tehát a lema­radásokra való tekintet nélkül minden megyére ugyanaz a rendelkezés, ugyanazok a kulcsszámok, ugyanazok a pénzösszegek és elosztási ará­nyok vonatkoznak . .. — Nagyon nagy szükség volt már erre az intézkedésre — mondja Pécs legnagyobb iskolájának, az Építők útinak újonnan kinevezett igazgatója, Szikszói Tiborné. Előtte a kész Felkészült a TANÉRT az iskolaévre A TANÉRT az idén eddig tan­eszközt összesen 105 millió fo­rint, iskolabútort 150 millió fo­rint értékben szállított az okta­tási intézményeknek. Az év hát­ralévő részében mintegy 230 millió forint értékű eszköz és 120 millió forint értékű bútor áll rendelkezésre. Nem okoz gondot az igények kielégítése, egyebek között óvo­dai fektetőből, székből és asz­talból, különböző általános is­kolai terepasztalból, egység­csomagból. a középiskolások­nak faliképekből, térképekből, földrajzi és történelmi diapozi- tív-sorozatokból. Hétféle fali­táblát, hatféle iskolapadot, tíz­féle tanulóasztalt és húszféle széket tudnak szállítani. Bősé­ges készlettel rendelkeznek sportszerekből és testnevelési felszerelésekből is. A vállalat az idén is több új eszközt tervezett és hozott for­galomba. Megkezdték az írás­vetítő-transzparensek gyártását és árusítását, elkészültek és forgalomba kerültek a középis­koláknak a magyar nyelvtani falitáblák, az atom- és mole- kulamodell-készletek, a mecha­nikai tanulókísérleti készletek, az ásvány-, kőzet- és ércgyűjte­mények. A második félévben kezdik gyártani a többi között az óvo­dai KRESZ-oktatójátékot. Felkészült a TANÉRT a jövő év­től bevezetésre kerülő új tan­tervek taneszközigényének ki­elégítésére is. kimutatások, már csak a ne­velőtestület elé kell tárni őket: 2500 forintot kap egy 2 éve dolgozó tanár, 2400-at egy 6 éve végzett tanító, 3300-at egy 7 éve dolgozó, egyetemet vég­ezett tanár. Egy tavaly végzett fiatal 1600 forinttal kezdett dolgozni, most 2100 a fizeté­se. .. — Minden hiányossága mellett is nagyon időszerű volt ez az intézkedés, s a további évek feladata a felmerült hi­bák kijavítása. G. O. Készül Baranya Helytörténeti lexikona A vállalkozás nagysága, a munka szépsége és értéke önmagáért beszél. Ezt még „beszédesebbé" tehetik a számok. A polcokon 80 do­boz sorakozik katonás rend­ben. S mindegyikben 1200 karton ... A kartonokon 1500 falu történetének egy-egy epizódja. Töredéke csupán, mert a kutatómunka felén járnak csak. Az alapszintű kutatás, feltárás 1980-ig tart. De miről is van szó tulaj­donképpen? Erről beszélget­tünk dr. Szita Lászlóval, a Baranya megyei Levéltár igazgatójával, a kutatómun­ka fő irányítójával. Mint elmondotta, a hatal­mas vállalkozás célja: a komplexitás és a tudomá­nyosság igényével elkészíte­ni Baranya megye helytör­téneti lexikonét. A honfog­lalástól napjainkig terjedő időben az úgynevezett „tör­ténelmi Baranya" lexikona Öt év múlva kerül nyomdába az első kötet készül el. Tehát a jelenlegi közigazgatási hovatartozás­tól függetlenül helyet kap a kötetekben minden egykori baranyai helység. Sőt, az összes elpusztult, kihalt falu is szerepel majd a maga önálló történetével. A lexikon komplexitása abban jelentkezik, hogy az eddigi hasonló munkáktól, koncepcióktól eltérően a helységek konkrét geográfiai adatait is tartalmazza a le­xikon. A földrajzi múlt is az összegyűjtött anyagokból, kartonokból áll össze a tu­dósoknak, kutatóknak sokat jelentő információvá. A föld­rajzi jelen pedig tartalmaz­za a talaj-, a víz-, a leve­gő jellemző adatait is. Te­hát nemcsak historikus szem­lélettel, hanem a társadalmi hasznosság igényével készül a lexikon, amely az elkövet­kezendő évtizedekre minden gyakorlati szakember számá­ra hasznos iránymutató lesz. A munka egyben azt is mu­tatja majd, hogy mennyire kapcsolódnak, mennyire szo­rosan összefüggnek a geo- és a társadalomtudományok. Az anyagot a kutatók azonnal rendszerezik közsé­gek. szerint, ezen belül év­szám, majd tárgy szerint. A rendszerezésnek a kötet szisztémája az alapja. A be­gyűjtött anyag körülbelül egytizede kerül csak a lexi­konba, a többi a kartono­kon a kutatást szolgálja majd. Az összegyűlt anyag sajtó alá rendezése 1980- ban kezdődik. Az első kötet nyomdába adása 1982-re várható. Varga Ágnes A iá imiék szép, és mozgásra csábit Játszóterek Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy játszótér és azon egy falovacska ... — kezdőd­hetne a mai mese a játékok­ról és játszóterekről. Gazdáju­kat, a Kertészeti és Parképítő Vállalatot kerestük fel, hogy elbeszélgessünk arról, milyen is a korszerű játszótér. Tudjuk, hogy e területen is egyelőre a mennyiségi igényeket kell ki­elégíteni, nem is szándékunk a puszta esztétizálás. Csepely Zoltántól, a Kertészeti és Park­építő Vállalat tervezőmérnöké­től, sok pécsi játszótér megal­kotójától kérdeztük meg első­ként, milyennek találja a mai játszótereket? Csak vascsőből? — Sajnos kissé egyhangúak és uniformizáltak, hiszen ugyan­azokat a Triálnál megrendel­hető fémvázas játékokat épít­hetjük be mindenhova. Ezek már jól beváltak az idők fo­lyamán, az újabb, szokatla­nabb játékokat nehezebben fogadja be a lakosság. Új ját­szótér kialakításakor a fő kér­dés, hogy legyen homokozó meg hinta, pedig sok olyan érdekes játék van, amely for­májával, színével másfajta, vál­tozatosabb mozgásokra készte­ti a gyerekeket, és nem ve­szélyezteti a testi épségüket sem. — Vajon csak vascsőből ki­képzett, betonba ágyazott já­tékokat kaphat ma az aszfalt­útok és panelházak között la­kó gyerek? Ezekből állna a korszerű játszótér? Csepely Zoltán kinyit egy- képzőművészet és pedagógia Hová tűnt a falovacska? katalógust a fából, műanyag­ból készült játékok, indiánerő­dök, rönkvárak, Robinson-ker- tek, házikók, mászókák, kötél­hágcsók jóval emberibb pél­dáival. Csakhogy ezek elég drága játékok, hiszen nálunk egyedi megrendelésre kell ké­szíttetni őket, mivel a Triói Nagykereskedelmi Vállalat csak a ma általános típusjá­tékokat forgalmazza. A park­építő vállalatoknak így külön­féle erdőgazdaságokkal kell kialakítani a jó kapcsolatot ahhoz, hogy újabb elképzelé­seiket meg tudják valósítani. Hazánkban egyelőre a Pilisi Erdőgazdaság foglalkozik rendszeresen fajátszószerek gyártásával, a pécsiek most keresik a kapcsolatot a Me­cseki Erdőgazdaság közelebb fekvő nagyórpádi erdészetével. — ötletekben nincs hiány — folytatja a kertépítő mérnök — jól bevált külföldi példákat is szívesen felhasználunk. Nem­régiben Farkas László szob­rász készített számunkra ötle­tes formai megoldású, fából készült játékokat. A figurák ló­ra emlékeztettek, s autórugó­ra szerelve igen változatos mozgást tettek lehetővé és ér­dekes térélményt nyújtottak a gyerekeknek. Sajnos ezek a já­tékok nem váltak be. Nem a gyerekek, inkább a felnőtt kö­Falovacska és famozdony zönség fogadta őket ellenér­zéssel. Végül annyira megron­gálták a falovacskákat, hogy le kellett őket szerelni. A Kertészeti és Parképítő Vállalat tehát megtervezi, el­helyezi, a Triál Nagykereske­delmi Vállalat megrendeli és egy vasipari cég legyártja a játékot - persze ha kifizető­dő. Valamint építészek, taná­csi szakemberek munkálkod­nak a játszótér megteremté­sén, ahol a pedagógust, a gyermekpszichológust, netán a gyermekorvost hiába keres­nénk. Pedig az ő véleményü­ket is érdemes lenne meghall­gatni arról, milyen környezet kellemes a gyermeknek, a fiatalnak, mi az a magasság, ahonnan még lepottyanhat a kisgyerek, és melyik játékot nem szabad beengedni tere­inkre. Azokkal a szakemberek­kel, akik ma játszóterekkel foglalkoznak, végül is arra a következtetésre jutunk, hogy a témának nincs ma tényleges gazdája. Pedig a játszóterek­nek egyre nagyobb szerepük van mindinkább urbanizálódó életünkben, egyre szaporodó lakótelepeinken. Fa és műanyag — A fa és a műanyag felé kell fordulnunk a panelházak között, szemben a fémjátékok hideg, merev formáival — ter­vezgeti Csepely Zoltán. — A fa bővíti a gyermeknek a természetről való ismereteit és kevésbé rideg, mint a fém. A műanyag pedig szép színek­ben és formákban állítható elő, csak a cigarettacsikket, a szándékos rongálást nem tűri. Ezen kívül nyáron elengedhetet­len a víz is a gyerekek játé­kaiból, - ma a díszmedencék­ben lubickolnak a gyerekek a KÖJÁL minden tiltása ellenére. A beszélgetésbe bekapcso­lódik Farkas László szobrász- művész ij, a kertvárosi falo­vacskák alkotója. Már főisko­lás korában dolgozott a Ker­tészeti és Parképítő Vállalat­nak s azóta is kölcsönösen tá­mogatják egymás elképzelését. — Függőleges és vízszintes vonalak között élünk, épülete­ink, utcáink, járműveink között, erre még a játszótereken is ez a rácsélmény tér vissza - mond­ja a szobrász, majd kiteregeti vázlatait, seregnyi könnyen megvalósitható kerti plasztika, játék tervét. - Szépen idomu­ló, hajlékony formák kellenek a parkokba, terekre, a vasat is lehet hajlítani, de a beton, a műkő se lenne kizárva a modern pihenőparkokból. A „játszószer” itt már nem szer. hanem térelem, dekoráció, ami játékra is alkalmas. A maival azonos költséggel sokkal szebb, emberibb és természetesebb játékok állhatnának parkjaink­ban, mellettük zománcképek (mint Lantos Ferencé a Tety- tyén), vizesjátékok, kutak is helyet kapnának. Nem szobrokról, nem drága műalkotásokról beszélgettünk Farkas László szobrászművész­szel, hanem „csak” kerti plasz­tikákról, ötletesen tervezett, szép padokról, kutakról és já­tékokról. A kerti plasztika ugyanis más elbírálás aló esik mint a szobor, egy-egy vállalat, tanács is megrendel­heti, elérhető áron juthat hoz­zá. A művészek között pedig bizonyára nem egy szobrász, keramikus akadna, aki szíve­sen vállalná a közreműködést játszótereink, pihenőparkjaink szebbé tételében. Négy felnőttet?- Végül is miért buktak meg a falovacskák? — kérdezem búcsúzóul Farkas Lászlótól, aki tervezi, készíti továbbra is a művészi szobor-játékokat. — A kivitelezésen buktunk meg. Nem számoltunk példá­ul azzal, hogy másfél centi vastag kazánlemezt is el le­het törni, hogy az autórugó. ami elbír egy gépkocsit, fel­mondja a szolgálatot egy ját­szótéren. Legalább négy ré­szeg felnőttet kell elbírnia an­nak a játéknak, amit ma ki­teszünk egy köztérre ... Gállos Orsolya

Next

/
Thumbnails
Contents