Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-30 / 238. szám
6 Dunántúli napló 1977. augusztús 30., kedd Ismerjük meg rendeleteínketi Az állami mezőgazdasági földek haszonbérlete A földbérlet feltételei és díjai Kölcsönös kötelezettségek a művelésnél Képernyő-eiömW: RUTTKAI Igen, azt hiszem a név hovatovább fogalom lesz, megáll így egymagában is, mindenki számára gazdagon, emlékekkel és asszociációkkal telve. Ruttkai remek színésznő, kitűnő színésznő, kiemelkedő színésznő — így fokozhatok a jelzők, így fokozódtak a valóságban is, de ma már talán egyáltalában nem túlzás,’ ha csak egyszerűen azt mondjuk: Ruttkai nagy színésznő. Egy idő óta nem mondhatjuk, hogy Ruttkait a „legnagyobb mozi", a televízió ne fedezte volna föl vagy ne foglalkoztatta volna érdeme szerint. Volt több műsor, ahol gondoltak rá, interjúk készültek vele, túl természetesen azokon a szerepein, amelyek a tévében is helyet kaptak. Most vasárnap pedig Ruttkai önálló estjéről láthattunk televiziófelvételt. Olyanformán, hogy az akár egyenest a tévének készült műsorként is felfogható volt: kerek, tévészerű, jól fényképezett. A jelenlévő közönség sem volt zavaró, bár Mikes Lilla háziasszonykodása sokkal inkább való volt a kis egyszemélyes pódiumhoz, mint a képernyőhöz. Ezzel együtt is jól tette azonban a televízió, hogy felvette ezt az estet. Jóval szegényebbek lettünk volna, ha nem teszi. Hiszen Ruttkai Éva ezzel az esttel — mint minden színész, ha maga választhatja meg műsorát — egyszersmind vallomást is tett. Vallomást a színészi pályáról, vallomást tulajdon egyéniségéről és vallomást általában az életről. Ez a szétválasztás persze önkényes, mert hogyan tudna önmagáról beszélni a színésznő anélkül, hogy a színházról is beszélne, s nem jelenti-e számára az élet egyben a színpadot is ... Ruttkai Éva éppen ezt a szétválaszthatatlanságot ábrázolta gazdag színekkel, erről győzött meg mindenkit, aki műsorát látta, s ezzel nyújtott egyben olyan élményt, amely messze túlmegy a színészi tehetség, a színészi alakítás iránti csodálatunkon. Egy embert mutatott meg, egy embert, aki történetesen színésznő. De ha bármi más lenne, ugyanilyen szenvedéllyel és elkötelezettséggel szolgálná az ügyet, amire az életét föltette, ugyanígy szeretné a szakmáját, ugyanilyen buzgalommal tárná fel kisebb-nagyobb tikait, fondorlatait, s ugyanígy a teljességre törne. A városi lakosság számának emelkedése, a szabad idő fokozatos növekedése, a zöldség- és gyümölcsáraknak az elmúlt években tapasztalt emelkedése külön-külön is indokolják az állampolgárok fokozott igényét a kertszerű műveléssel hasznosítható földek iránt. Ez az igény egybeesik gazdasági célkitűzéseinkkel, ezért a Minisztertanács 1006/1976. (III. 16.) Mt. h. sz. határozata leszögezi, hogy szükségünk van a háztáji és kisegítő gazdaságokban megtermelt árura, és lehetőséget kíván biztosítani a mező- gazdasággal élethivatásszerűen nem foglalkozó állampolgároknak is a mezőgazdasági termelésben való részvételre. Jogszabályismertető sorozatunkban a tanácsi kezelésben lévő állami földek bérbevételi lehetőségéről és módjáról, a haszonbérleti szerződések feltételeiről szólunk, nem érintve az ún. „tartós használat" kérdését, mellyel külön jogszabályok foglalkoznak és sorozatunk egy későbbi cikkében szándékozunk ismertetni. Mennyi föld bérelhető? A bérlők évenként fizetendő minimális bérleti díj ellenében vagy ingyenesen jutnak jól művelhető földekhez, ahol a család zöldség- és gyümölcsszükségletét megtermelhetik, de lehetőség nyílik a feleslegként jelentkező termény értékesítésével a jövedelemkiegészítésre is. A tanácsi kezelésű állami földek (közismert régi rövidítéssel OFA-földek) hasznosítását és haszonbérbeadását a 28/1974. (VI. 22.) Mt. sz. rendelet és a végrehajtása tárgyában kiadott 14/1974. (VII. 4.) MÉM sz. rendelet szabályozza. A jogszabályok meghatározzák azon állampolgárok körét, akik tanácsi kezelésű állami földet bérelhetnek. Eszerint állampolgárok részére olyan nagyságú földterület adható bérbe, hogy a haszonbérelt földterülettel együtt a haszonbérlő és a vele közös háztartásban élő házastársa és gyermekei tulajdonában és használatában álló összes föld a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozó állampolgár esetében a 12 hektárt (kereken: 20 kh-at) egyéb foglalkozásúak esetében pedig a 6000 m--t (kereken az 1 kh-at) nem haladhatja meg. Ezen belül a család tulajdonában és használatában álló belterületi és zártkerti föld területe nem haladhatja meg összesítve a 6000 m2-t. A bérbeadásnál a bérbeadónak előnyben kell részesíteni a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjait, illetőleg azon kérelmezőket, akik a bérelt földön mezőgazdasági szakcsoportot kívánnak létrehozni. Haszonbérleti földet a fekvése szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervénél (Pécsett a kerületi hivatalok igazgatási osztályánál) írásban kell igényelni. A szak- igazgatási szerv írásban értesíti az igénylőt a bérbeadás- vétel lehetőségéről és megköti a haszonbérleti szerződést, melynek okirati illetéke 10 Ft. A bérbeadás időtartama belterületi földnél 1—5 év lehet, külterületi és zártkerti földnél 1—10 év. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági szakszövetkezet tagja az állami földön szőlő- és gyümölcstelepítést kíván végezni szervezett formában, külterületi és zártkerti földre 15 éves haszonbérleti szerződést is lehet kötni. Bérleti díjak A haszonbérleti földért haszonbérleti díjat kell fizetni. A bérleti díj mértéke a föld aranykorona-értékétől, továbbá a művelési ágától függ. Szőlő és gyümölcsös esetében 10—15 Ft; egyéb művelési ág esetében 10 Ft a bérleti díj aranykoronánként és évenként. A bérleti díj legkisebb összege szőlőnél és gyümölcsösnél 100 Ft/év, egyéb művelési ágú földnél pedig 50 Ft/év. A haszonbérleti díjat évenként egy összegben, a gazdasági év végén kell a bérbeadó részére kifizetni. A bérleti díj fizetése alól a jogszabályokban meghatározott esetekben a bérbeadó a haszonbérlőt mentesítheti 5—10 éves időtartamra, öt évig terjedő időre biztosíthat bérletmentességet a bérbeadó, ha a bérbevett föld 3 évnél hosszabb ideig nem volt művelve. 10 évig terjedő időre lehet a bérleti díj fizetése alól mentesíteni a haszonbérlőt, ha - a bérbeadó engedélyével - szőlő- vagy gyümölcstelepítést végez. Jövedelemadó és mentesítés A haszonbérelt föld után a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló jogszabályok előírásai szerint jövedelemadót kell fizetni, ennek megállapítása miatt a megkötött haszonbérleti szerződést a lakóhely szerint illetékes adóhatóságnál be kell mutatni. A jövedelemadó-fizeA zsúfolt forgalom, a kánikulai meleg külön-külön sem tartozik az autós örömök közé. A kettő együtt meg éppenséggel próbára teszi a gyakorlott vezetőket is. Ezért többen az éjszakai órákat választják a hosszabb utazások idejéül. Forgalom ilyenkor már alig van, a levegő hűvös, nem áraszt perzselő meleget az át- hevült útfelület. Az éjszakai utazásnak azonban nemcsak kellemes oldala van, hanem veszélye is. Erről gyakran megfeledkeznek az éjszakai vezetők vagy talán nem is ismerik a sötétség kockázatát. Pedig egy igen régi autós mondás azt tartja, hogy a halál éjjel jár. A régi idők kocsijának lámpái persze pislákoló mécsesek a mai reflektorokhoz képest, de sebességük sem lépte túl azt a határt, ami tés alól az adóhatóság mentesítést adhat 5 évre, ha a haszonbérlő legalább 3 étoe nem művelt parlagföldet vesz művelésbe és 20 évig terjedő időre, ha a haszonbérlő — a bérbeadó engedélyével — szőlő- és gyümölcstelepítést végez. Az adómentesség megadását az adóhatóságtól kell kérni a bérbeadó tanácsi szerv igazolásának mellékelésével. Az igazolást a bérbeadó a bérleti szerződés megkötésekor, illetőleg a szőlő- és gyümölcstelepítés befejezésekor adja ki a haszonbérbevevő kérelmére. A szőlő- és gyümölcstelepítés befejezését tartalmazó bejelentést a földet bérbeadó mezőgazdasági szak- igazgatási szervhez kell benyújtani írásban, hogy a telepítés szakszerűségét az igazolás kiadása előtt ellenőrizni lehessen. Adómentességet lehet kérni a fentieken kívül elemi kár (jég, fagy, tűz stb.) esetében is. A bérbevett állami földet a bérlő saját maga köteles a jó gazda gondosságával és a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló rendelkezések megtartásával megművelni. A földet használatra másnak még időlegesen sem engedheti át. A haszonbérelt földön a szőlő- és gyümölcstelepítéshez és a művelési ág megváltoztatásához a bérbeadó, ideiglenes gazdasági épület létesítéséhez pedig a bérbeadó és az építési hatóság engedélye szükséges. Felbontás és felmondás A haszonbérleti szerződés felbontására a bérbeadó és a bérlő közös megegyezése alapPÉCS I SZÜLETTEK Győr Péter, Balogh Lajos, Bonyár Anita, Pezrovics Kálmán, Mócz Gábor, Bognár Andrea, Orsós Andrea, Köves Krisztina, Kisvári Eszter, Kinczli József, Szávai Erika, Mezei Mária, Detrich Károly, Farkas József, Török Erzsébet, Varga Diána, Bencze Anita, Gazsi Heléna, Horváth Agnes, Steiner Zsolt, Benedek Agnes, őri Bertalan, Vajda Gabriella, Fiszter László, Zsoldos Eszter. Szakálas Judit, Standovári Diána, Varga Erika, Mihály Ferenc. manapság cammogásnak számít. így csak a technika változott, a veszély azonban maradt ... A gépkocsi vezetője a számára fontos információkat majdnem kizárólag látás útján szerzi. Megfelelő fényben a látás éles, a tárgyak részletei is jól felismerhetők. A mesterséges fény mind erőben, mind pedig a megvilágított terület nagyságában messze alatta marad a természetes, napfény biztosította megvilági- tásnak. A fényszórók csak egy viszonylag szűk területet képesek bevilágítani, mind szélességben, mind mélységben. Egy bizonyos határon túl a fényerő pedig annyira csökken, hogy bár az út vonalvezetése még követhető, de pl. egy sötétruhás gyalogqs vagy egy kivilágítotton akadály már nem jón bármikor lehetőség van. A bérbeadó azonnali hatállyal azonban csak akkor bonthatja fel a szerződést, ha a földet közérdekű célt megvalósító szerv rendelkezésére kívánja bocsátani. A bérbeadó egyébként a szerződést csak a gazdasági év végére (szept. 30- ra) mondhatja fel háromhónapos felmondási idő biztosításával, ha a haszonbérlő művelési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a bérleti díjat a felszólítás ellenére nem rendezi, a földet albérletbe adja, vagy engedély nélkül építkezik. Abban az esetben, ha a bérbeadó közcélra való felhasználós miatt bontja fel a szerződést, a bérlő részére meg kell téríteni az általa telepített évelő növények értékét, illetve a lábon álló termés értékét. A szerződés megszűnése esetén a bérlő által létesített ideiglenes jellegű gazdasági épületet a bérlő tartozik saját költségén lebontani, illetőleg eltávolítani. A jogszabályok nem írják elő, hogy az állampolgárok mely tanácsi szakigazgatási szervtől vehetnek bérbe földet, tehát elvileg az ország területén bárhol lehet azt igényelni. A bérbeadónak azonban joga van megtagadni a bérbeadást, ha nem látja biztosítottnak a föld megművelését. A fentiekért célszerű elsősorban a lakhely vagy a munkahely szerinti mezőgazdasági szakigazgatási szervet megkeresni, ahol tájékoztatást nyújtanak arról, hogy bérbeadható, mezőgazdaságilag hasznosítható, állami földdel rendelkeznek-e. Klátyik József főelőadó Pécs megyei város Tanácsa V. B. I. kér. Hivatalának igazgatási osztálya MEGHALTAK Kóza Istvánná Papp Mária, Vincze Lajos, Herget Amália, Hartmann Fe- rencné Tormási Erzsébet, Diganzsia Andrásné Jakobovics Katalin, Schaffer Jenő, Széli György, Seres Nándor, Fischli Andrásné Szauer Mária, Tóth Sándorné Kovács Mária, Dra- govácz Mihályné Horváth Anna, Gvell Antal, Gadó Béláné Lisch Mária, Peltzer Adolfné Berger Margit, Heyn Györgyné Teichler Anna, Széli Györgyné Pap Rozália, Szanka Sándor, Horváth József, Keszthelyi Imréné Somogyi Piroskg, Koczár Sándor, Unyi István, Kálmán József. érzékelhető. Az utazás alatt a lámpák fényereje is gyengül az üvegre rakódott portól, bogaraktól vagy sártól. Egy finom porréteg a fényerőt tíz százalékkal csökkenti és kedvezőtlen időben (pl. esőben) a csökkenés elérheti a 90 százalékot is. A csökkenés fokozatosan következik be, így a vezető számára szinte észrevétlen marad. Tehát változatlan sebességgel hajt tovább anélkül, hogy a kielégítő látó- távolság meglenne. Újabb veszélyt jelent a szembejövő kocsik fényszórói által okozott vakítás és káprázat. Bizonyos mértékben mindkettő fennáll a szabályosan tompított fény esetében is. Főként akkor, ha a vezető tekintete a közeledő fényszórókra mered. A következmény hosszabb-rövidebb ideig tartó vakvezetés. Veszélyes meglepetést okozhat az, hogy a távoli fények valódi távolságuknál távolabbinak tűnnek. Számolnunk kell a vadveszéllyel is, amelynek kockázata nagyobb mint nappal. Az elmondottakkal korántsem’ teljesek az éjszaka veszélyei. Most mégis inkább H. E. (Papidon) Világsikerű regény — világsikerű film! CSAK 1 HÉTIG A MOZIK MŰSORÁN! (18 éven felülieknek!) Park-kert: szept. 1-től 4-ig 1/2 8-kor, Park: 1 -töl 7-ig 3/4 4 és 7 órakor, Petőfi: 1-től 4-ig 5 és 1/4 9, 5-től 7-ig 1/2 5 és 3/4 8 órakor, Kossuth de.: 4-től 6-ig 10 órakor, Kossuth este: (A plakáttól eltérően!) 1-től 4-ig 9, 6—7-én 1/2 9 órakor 0 Jegyelővétel — a Park-kert kivételével — már most, valamennyi előadásra. Éjszakai vezetés Anyakönyu Olvastuk, hallottuk Baranyáról Komlón innét. Komlón túl. Ezzel a címmel Komló és környékének történelméről ír Kiss Károly a Magyar Nemzet augusztus 7-i számában. Septi- montium? Nincsen kivetni való abban, hogy Komló is antik példát idéz. Sopiana kultuszához képest finom fintora komlói hét domb. De bölcs és igaz, mint minden öngúny. Nem állt itt római tartományi székhely, püspökséget sem mondhat magáénak — mégis őriz olyan történeti emlékeket, amelyek feltárásra és megőrzésre érdemesek. Máig is kétséges Komló eredeti helye. A közelmúltban elég sok épületmaradvány került elő, kár. hogy a tervszerű régészeti kutatás valamiképp mindig elmaradt. Feltárásra vár a Mecsekfa- lu—Kökönyös közötti részen 1953-ban meglelt római kori villa. A település feltárására hiába adna pénzt a városi tanács — műemléki helyreállítására és fenntartására senkinek nincsen vállalkozó kedve. Mánfán áll a román kori Sarlós Boldogasszony plébániatemplom. Ikerablakos, ötemeletes tornyán gótikus keretek is látszanak, tanúsítva, hogy a XII. századból való templomot többször átépítették. Szó esik még Magyareg- regyről, Sikonda környékéről, Szászvárról, Máréváráról. Végül is az a tapasztalat, hogy Komló és környékének története még sok szakember érdeklődését várja. Az iskolák diákjai által gyűjtött nagyszülői tárgyi és szellemi hagyatékok ámulatosak, de a lehetőségek nagyobbak. * A Magyar Ifjúság 31. számában ugyancsak Komlóról olvastuk, hogy Pécs, Komló és a környező községek munkáscsaládjainak életmódját vizsgálta tizenegy napig a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Janus Pannonius Múzeum közös ifjúsági tábora. A résztvevők — bányászfiatalok, főiskolások, középiskolás diákok és muzeológusok — a mai, valamint a harmincas és negyvenes évek életformáját kutatták. Az előkerült egykori bányászviseleti, háztartási tárgyak, eszközök és dokumentumok, a két múzeum gyűjteményét gazdagítják. * Dél-dunántúlon megérett a bodza — adta hírül a Népszava. Terméséből, amelynek rubinpiros, kellemes aromájú levét élelmiszerek festésére használják, 300 tonnányi kerül feldolgozásra. Az Erdei Termék Vállalat pécsi üzemében a szőlőhöz hasonlóan kipréselik a gyümölcs levét, amelyet elsősorban szörpök, lekvárok és konzervek gyártásához használnak természetes színezőanyagként. Lipóczki József törődjünk azzal, hogy ezek miként mérsékelhetők? Mindenek előtt mérsékeljük a nappal megszokott sebességet. Tempónk kedvező út- és időjárási viszonyok között se lépje túl a 80 km-t óránként. Száraz időben 50—100 km-enként töröljük tisztára a fényszórók és a szélvédő üvegjét. Esős időben természetesen gyakoribb tisztogatás szükséges és a sebességet is tanácsos tovább csökkenteni. (Vegyük figyelembe, hogy a nedves útfelületen a fény nagyobb része szétszóródik és számunkra elvész. Reflektorfényben a kanyarok íve csalóka, ami elsősorban ismeretlen úton jelent veszélyt. Előzésnél jó, ha tudjuk, hogy mintegy ezer méter az a határ, amin belül a szembejövő kocsi fényei már nem látszanak egynek. Az előttünk haladó jármű sebességét is nehezebb megítélni. Előzésnél tehát tanácsos a fokozottabb óvatosság. Gondoljunk arra is, hogy az éjszakai vezetés a szervezet teljesítőképességét sokkal jobban kimeríti, a szem gyorsabban fárad és könnyebben hibázhatunk mint nappal. Búsbarna László
