Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-27 / 235. szám

1977. augusztus 27., szombat Pun ti nt üli napló 3 Az államtitkár válasza Vízkutatás Mohácson Július végén tanácskozott az országgyűlés nyári ülésszaka, ahol dr. Ger­gely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a vízgazdálkodás helyzetéről tartott beszá­molót. Az előterjesztéshez ifjú Pintér István, Baranya megyei képviselő felszóla­lásában néhány megjegy­zést fűzött, s kérdéseket intézett az előadóhoz. Az államtitkár válasza a napokban megérkezett. „E tervidőszakban a Pécs—Mohácsi Regionális Vízmű második vezetéké­nek megépítésére 700 mil­lió forintot lehet felhasz­nálni — mondotta akkor a képviselő. — A Duna nagyarányú szennyezettsé­ge miatt kérjük az illeté­kes központi szerveket, hogy a Mohács-sziget tér­ségében lehetséges vízku­tatás gyorsítását és ebből a térségből nyerhető víz­nek a regionális vízmű- rendszer keretében történő hasznosítását megkülön­böztetett figyelemmel se­gítsék." Az OVH elnöke vála­szában közli, hogy a víz­kutatás folyamatban ran, befejezése 1978-ban vár­ható. Ez a vízkutatás azon­ban Pécs vízellátásának javításában csak az igény­be vehető bázist tisztázza; mind a vízellátó rendszer, mind pedig a berendezé­sek létesítése ennél idő­ben és pénzben jóval töb­bet igényel. A Pécset ellátó dunai távvezeték már épül; az első ütemben 1981-ig be­fejezik a város és Versend között a huszonkét és fél kilométeres vezeték kivite­lezését, melynek költsége 567 millió forint. A két­milliárdos második ütem­ben épül meg Mohácsig a vezeték. Itt válik majd jelentőssé, lényeges do­loggá a vízkutatás, ugyan­is a Mohács-szigeti vizs­gálódások eredményétől függően vagy a Duna fel­színi vízéből, vagy pedig a szigeten építendő kutakból kell a napi hatvanezer köbméter ivóvíz minőségű folyadék termelését és tisztítását megvalósítani. Mindennek a létrejötte a hatodik ötéves terv vége vagy a következő közép­távú tervidőszak eleje, tekintettel a jelentős költ­ségekre. Felvetette a Baranya megyei képviselő a szenny­vízbírság rendszerének az új igényekhez és adottsá­gokhoz való igazítása szükségességét is. Erre dr. Gergely István úgy vála­szolt, hogy a bírság rend­szerét valóban korszerűsí­teni kell, különös tekintet­tel a környezetvédelmi tör­vényre. E korszerűsítés a vízminőségvédelem teljes feladatkörébe tartozik, az OVH ezen egész terület fejlesztésének tervezetét készítette el, s ebben a következő alapelveket fek­tette le: ki kell dolgozni o felszíni vizek konkrét mu­tatóinak rendszerét; át kell térni a jelenlegi or­szágos érvényű szennyező- anyag határértékről az üzemenkéntire; a vízszeny- nyezés társadalmi-gazda­sági veszélyességével aráT nyos bírságot kell meg­állapítani; a különleges érdekű területeken külön mutatókat kell megálla­pítani . .. Sz. P. A hatékonyság útjai (5.) A munkaerőnek leike is van Idén január és április között a szocialista iparban foglalkoz­tatottak átlagos létszáma 1 687 600 főt tett ki, s ebből a fizikai dolgozó 1 313200 volt. Ennek a hatalmas embersereg­nek sokféle jellemzője nagy biztonsággal kitapintható, így egyebek között az, mennyi ér­tékesíthető árut állítottak elő — az év első negyedében 155 milliárd forintnyit, ami hdt szá­zalékkal több a tavalyinál -, miként növekedett az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés, az átlagbér s így tovább. Szintén megfog hatóvá tehetők olyas­fajta, s nem mellékes tényezők, mint a szakmai képzettség, a száz forint kifizetett bérre ve­tített nyereség, ám van valami, ami nagyon is létezik, de meg­foghatatlan. S ez a munkakedv, a feladatait ellátó ember köz­érzete. Ami — nehogy lebecsül­jük! — fontos termelési, haté­konysági tényező. különbség üzempszTchológiai és üzem­szociológiai vizsgálatok azonos végeredményre jutottak abban, amit egyszerűen magatartás- módnak nevezhetünk. Napi munkája közben az embert ha­tások sorozata éri, s ezekre legtöbbször reagál. Ahogy rea­gál, az sok mindentől függ — akár még vérmérsékletétől is —, de végső soron magatartás- módja típusától. Alapvető kü­lönbség mutatható ki az ún. alkotó, közreműködő, végre­hajtó, beletörődő vagy közöm­bös s az elutasító típus visel­kedése között. Hangsúlyozni szükséges, a beosztás, a mun­kakör — a társadalmi munka- megosztásban elfoglalt hely — motiválja a viselkedésmódot, de nem határozza meg. A típusok elnevezése részben ki is fejezi magatartásuk lénye­gét, bár természetesen nincse­nek merev határok, sűrű eset, hogy bizonyos viselkedésmódok keverednek. A környezet ala­kítja a magatartást, a változás lehetősége tehát adott; az egy-egy munkahelyen tevékeny­kedők közérzete sem örökö­sen állandó. Rontani és javí­tani egyaránt lehet, s akár váratlan fordulatok is végbe­mehetnek. Ilyenkor mindenki csodálkozik, érthetetlennek tartja a történteket, hiszen - hangoztatják — az érintettek jól kerestek, munkakörülményeik megfelelőek voltak, s tessék, mi üthetett beléjük?! zóit, mégpedig úgy, hogy min­den jelöltet megkérdeztek, ki­vel dolgozna a legszívesebben, kitől fogadja el legkönnyebben az utasítást stb. A válaszok ér­tékelése után alakították ki a munkacsoportokat, kezdték meg — mozdulatelemzéses alapon — a betanítást a nagy termelé­kenységű, rendkívül szigorú technológiájú gépsorokon, s következhetett naponta a vizs­ga, milyen eredményeket hoz a módszer. Rövid idő alatt ki­derült, hogy az előbb jelzett módon létrehozott, s a hagyo­mányosan, azaz áthelyezéssel kialakított munkacsoportok ter­melékenysége között 30-50 szá­zalék a különbség, ugyanazo­kon a gépeken! Nem ez volt az egyetlen ha­szon, bár természetesen ennyi sem lebecsülendő. Az egy tel­jes esztendő kivárása után a vállalat vezetői s a kutatók azt állapíthatták meg, hogy az új módon szervezett és betanított csoportoknál a selejt csupán egyharmada az ún. tűrhető szintnek — a kontroli-csoportok­nál sem érte el azt, de meg­közelítette —, baleset nem tör­tént, fegyelmit senki ellen nem kellett indítani. Úgy tűnhet, csodaszerre leltek a próbálko­zás végrehajtói, holott csupán a rendelkezésre álló üzemszo­ciológiai és üzempszichológiai ismereteket ültették át a gya­korlatba, elegyítve azokat a korszerű munkaszervezés — pél­dául a mozdulatelemzés, a 3M — módszereivel. Tudatosan, következetesen Naponta vizsga Érdekes kísérletre került sor az egyik gépipari vállalatnál. Tudományos intézetek kutatói­nak közreműködésével válogat­ták ki az új gyárrészleg dolgo­helyes, hol helytelen utasítások gépszerű végrehajtójának, s rögtön kellemetlen tüsténkedő- vé vált, ha bármi iránt érdek­lődni kezdett. Furcsa ellent­mondás: örökösen azt hallani, létkérdés a hatékonyság javí­tása, s közben seregnyi mun­kahelyen az sikkad el, aminek az első hely jár a teendők kö­zött, az ember alkotó ener­giáinak, aktív közreműködésé­nek sokoldalú kibontakozta­tása. Lázár Gábor iiiiliitöiiifS 'Wir, II társulás — eszköz Százhúszféle szakma egy üveg konzervért Területi, ágazati elv? Egy üveg zöldborsó konzerv- ben, amelyet a háziasszony a boltban megvásárol, százhúsz­féle szakma, százhúszféle te­vékenység van benne - a nö­vényi fajtakutatástól, a talaj­művelésen át a konzervipari gépgyártáson keresztül az üveggyártásig, sőt a nyomda­iparig. Ha ebben a folyamat­ban csak egy láncszem is meg­Napjaink sokat emlegetett követelménye a munkahelyi légkör javítása, az üzemi, mun­kahelyi demokrácia kibontakoz­tatása. Ez a teendő nemcsak politikai szükségszerűség, ha­nem gazdasági érdekeltség hordozója is, s a kettő nem vá­lasztható el egymástól. Tuda­tos, következetes cselekedetek sora alakíthatja jobbá egy-egy termelői közösség tagjainak közérzetét, ám sajnos, nap­jaink tapasztalatai arra figyel­meztetnek, éppen ez a tudatos­ság és következetesség hiánya zik. A „jól megfizetni" hamis iránya még mindig sokakat vonz, úgy hiszik, ezzel elintéz­hetik a légkör-gondokat. A munkahely-változtatások elemzése bizonyítja, emberek nagy csoportja nem a forint miatt mozgott és mozog. Ha­nem mert munkahelyén puszta csavarnak érezte magát, hol GOMBA A BANYÁBÓL. Tatabányán, a 14-es akna egyik elha­gyott vágatában havonta 5—6 mázsa sampinyon gombát ter­mesztenek. A bányászatból kiöregedett dolgozók 180 méter mé­lyen termesztik a finom csemegét, amelyet a tatabányai bölcső­dék, óvodák, kórházak és bányász-éttermek részére szállítanak. A tsz-ek segítsenek a feldolgozásban kíi Szedik a burgonyát a sombereki termelőszövetkezetben. Paprika, paradicsom kedvezményes áron Használjanak fel több zöldséget az üzemi konyhák \ Több célt is felvázoltak és több javaslat is született a Baranya megyei Zöldség- és Gyümölcstermesztési és -érté­kesítési Koordinációs Bizottság tegnap megtartott értekezle­tén. Nagyon fontos, hogy a ter­ményeket bizonyos mértékben a termelők is előkészítsék a konzervgyári feldolgozásra. Ezen a téren kevés eredményt értek el eddig, de a dunafal- vi tsz ígérte, hogy a paprikát kifúrja, vagyis a belsejétől megtisztítja. Szeretnék a som­bereki és a szabadszentkirályi tsz-t is erre megnyerni. A drá- vasztárai termelőszövetkezet részben tehermentesíti a szi­getvári konzervgyárat és 20— 25 vagonnyi paprikát átvesz. A szigetvári gyár ezen az őszön koordinálni akarja a termésbegyűjtési munkákra je­lentkező diákcsoportokat, hogy azok inkább a paprikacsumát- lanításból vegyék ki részüket. Szűkösek a tárolóhelyek, gyér a hűtőkapacitás, ezért javasolják a mezőgazdasági üzemeknek, hogy bérben töb­bet raktározzanak a tárolható fajtákból. Burgonyából például már most 500 vagon többlet keletkezett és így exportra is jut. A vejti, kovácshidai tsz ideiglenes tárolót alakít ki, de ezt teszi a Baranya megyei ZÖLDÉRT is. A termelői kedv nagymér­tékben megnövekedett és az idei termésátlagok magasak paradicsomból, paprikából, ká­posztából is, vagyis a bőség zavara jellemzi mind a kon­zervgyárakat, mind a piacot. Mégis az árak lassabban csök­kennek. Elhatározták, hogy ol­csó paprika-, paradicsom- és uborkaakciót indítanak, vagyis bizonyos napokon, elsősorban a hét végén kedvezményes áron kínálják a fenti zöldség­féléket. A tömegétkeztetést irá­nyító nagyfogyasztóknak szin­tén olcsóbban kell kínálni ezen áruféleségeket, mert fur­csa „étlap-állapot”, hogy nyá­ron inkább konzerveket, rizst és száraz borsót ajánlanak az üzemi étkezdékben. Ez a hely­zet csaknem negyvenezer em­bert érint, aki üzemi konyhá­ról étkezik naponta. A mozgó árusításra mind több lehetőség nyílik, sőt az alkalmi piacokon is gyakrab­ban jelennek meg az állami és az ÁFÉSZ-elárusítók. Szük­séges néhány élelmiszer- és zöldségbolt vasárnapi nyitva- tartása is. Elhangzott még, hogy a dél­dunántúli konzervgyárak sza­kosodjanak, legalább a be­gyűjtési szezonban. Ne adód­jon olyan helyzet, mint most a szigetvári konzervgyárban, ahol hét végén kénytelenek le­állni, mert a géppark túlszeny- nyeződött, fennáll a fertőzés veszélye, épp a töméntelen mennyiségben beérkező para­dicsom miatt. Valósággal túl- hevült a géppark és eldugul­tak bizonyos berendezések. Naponta délután háromtól es­te hétig hatvan szállítmány paradicsom fut be. Néha gon­dot okoz a létszámhiány, pél­dául kevés a rakodó, a kocsi­kísérő. Felhívják a Véménd és Sely- lye környéki ÁFÉSZ-eket, gon­doskodjanak róla, hogy ne menjen kárba a rengeteg hosszú szilva már a fákon, mert senki sem szedi le. szakad, értelmét veszti az ösz- szes többi. Korunkban a munkamegosz­tás magas fokán, specializáló­dott vállalatok sora dolgozik egyetlen termék előállításán. A szakosodás előrehaladásával egyre inkább összetalálkoznak a specializálódott vállalatok, szövetkezetek, s ez a tenden­cia a társulatok, kooperációk és integrációk létrehozásának irányába hat. E gondolatsorral kezdte elő­adását dr. Marillái Vilmos, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatóhelyettese Harkányban, a szövetkezeti szakemberek Vili. találkozóján. Előadásának címe: „A szövetkezetek gaz­dasági társulásai”. S ez a té­ma amennyire aktuális, annyi­ra vitatott napjainkban is. Az intézet hét évvel ezelőtt kapcsolódott be a gazdasági társulások működését vizsgáló nemzetközi kutatásokba, s igy az előadó nemcsak hazai, de nemzetközi példákkal alá is támasztotta mondanivalóját. A társulások jogi szabályozása hazánkban most van folya­matban, ennek részleteivel az előadó nem foglalkozott, pusz­tán tényként állapította meg. hogy a gazdasági társulás na­gyon mélyen érinti a szövet­kezeti tulajdont is. A társu­lásban a különböző tulajdo­nok átszövik egymást, s így o közöttük lévő tartalmi különb­ség elmosódik, s végül össz­társadalmi tulajdon jön létre. Belátható időn belül azonban az önálló vállalat marad a gazdasági élet fundamentuma. A harmadik-negyedik ötéves tervben divat volt társulást szervezni anélkül, hogy komo­lyan megvizsgálták volna cél­ját, értelmét. Nem is csoda, ha volt olyan év, amikor 50— 60 társulás egyszerűen felosz­lott. Az integráció tudatos gazdaságszervező folyamat, nem cél, hanem eszköz a jobb gazdasági eredmények eléré­séhez. A társulás, az integráció csak egyik útja a fejlődésnek, s csak akkor szabad létrehoz­ni, ha abból többlet gazda­sági haszon származik. Arra a kérdésre, hogy kor­szerűek-e a magyar társulá­sok, az előadó válasza: igen is, meg nem is. Annyiban kor­szerűek, amennyiben megvaló­sul bennük a modern folya­matszervezés. De olyan gyer­mekbetegségekkel küszködnek amellett, mint az anyagi ér­dekeltség tisztázatlansága. Felhívta a szövetkezeti szak­emberek figyelmét, hogy egy- egy társulásba való belépés előtt mindig tisztázzák: kivel, hány társsal és milyen célból társulnak. Lehet társulni egy rövid 3—4 évig tartó piaci konjunktúra kihasználására, vagy egy monopolhelyzet ré­selésére, de ha a gazdasági célt élérték, a társulásra nincs tovább szükség. Más típusú társulást kell létrehozni, ha érdekvédelemről van szó. Vé­leménye szerint a területi el­vet — amit a tsz-szövetségek valósítanak meg — egy erős ágazati érdekvédelemnek kell kiegészítenie, hisz egész más az érdekképviseleti igényük a hagymatermelő gazdaságok­nak, mint a burgonyaszirom gyártó és értékesítő üzemek­nek. Ezt a szerepet ma a kü­lönféle irodák töltik be, de még nem kellő mértékben. Jó példának hozta fel a szövet­kezeti tejintegráció irodáját, amely egyetlen szakmában, a tejtermelésben, -feldolgozásban és -értékesítésben képviseli a társult szövetkezetek érdekeit. S végezetül még egy gon­dolat. Hazai gyakorlat próbá­ját nem állta ki az az elv. amely a társulás igazgatósá­gát az igazgatótanács végre­hajtó szervének tekinti. Csak az a társulás marad életképes, amelyben a szűkebb körű igazgatóságnak döntő szava van.

Next

/
Thumbnails
Contents