Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-26 / 234. szám

/ 1977. augusztus 26., péntek _________________________________________Dunántúli napló 3 A kam munisták kezdeményezték Rend a lelke mindennek —a Beremendi Cementmien is a Teljesülnek a jubileumi vállalások /\ A tapasztalatok hasznosíthatók # “"X más pártszervezetekben Vili. országos Ifjú Gárda szemle A baranyai fiatalok sikere Augusztus- 14—20. között Veszprémben, a Séd patak völgyében rendezték meg 22 szakasz, közel 600 gárdistájá­nak részvételével a Vili. orszá­gos Ifjú Gárda szemlét. Megyénket a MÉV 25 fős szakasza képviselte és az úszó-váltó verseny kivételével minden versenyszámban az élmezőnyben végeztek. A leg­nehezebb a kétnapos harci túra volt. mert a 26 km-es távot 6 elméleti és 10 gyakor­lati feladat nehezítette, töb­bek között kötélhídon kellett átjutni egy patak felett füf- dőzés nélkül, szennyezett te­repszakaszt kellett leküzdeni. A szakaszok közötti verseny­ben az ércbányász gárdisták elsők lettek a harci túrában, másodikak a táborrend kiala­kításában, negyedikek az alaki és menetdalverseny­ben. A nyolc-nyolc fős rajver­senyekben: fegyveres terep­váltó futásban második, lö­vészetben ötödik helyezést értek el, míg az úszó-váltó versenyben középmezőnyben végezve a tizennegyedikek lettek. A vetélkedők izgalmát jól oldotta a honvédelmi techni­kai bemutató, a zánkai út­törő gárdisták szaktáborába és egy termelőszövetkezetbe tett látogatásuk, a filmvetíté­sek, és a művészeti együtte­sek műsorai. A legemlékeze­tesebb az augusztus 20-i program volt, részt vettek Budapesten a tisztavatási ün­nepségen és a honvédelmi parádén. A baranyai ifjú gárdisták­nak más meglepetést is ho­zott a szemle. Az eddig vég­zett kiemelkedő munkájáért Érsek Sándor, a megyei IG parancsnoka Kiváló ifjúsági vezető kitüntetést, míg a Pécs városi diák IG zászlóalj KISZ KB dicsérő oklevelet kapott, melyet Fejti György, a KISZ KB titkára adott át. M. L. Pályakezdő szakemberek (9.) C. — Első félévi tervünket túltel­jesítettük, a lendület tovább fokozódik - mondja Nagy Bé­la, a Beremendi Cementgyár pártvezetőségének titkára. A termelési eredményeket mutctó napi jelentésből olvas­sa az adatokat: — Augusztus tizenötödikéig cementből 10 157 tonnával ter­meltünk többet. Ez nemcsak a terv, hanem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére tett vál­lalásunk időarányos túlteljesí­tését is jelenti. iiiliiiiiiiiil Szemüvegét leveszi, az író­asztalra teszi, aztán folytatja: — Az eltelt három évben há­romszor nyertük el a Kiváló gyár kitüntető címet. Ezeregy­száz dolgozónk van, a létszám hetvenöt százalékát ötvennégy szocialista brigád tömöríti. A hat pártalapszervezetünkhöz tartozó kommunisták munkája, mindig meghatározója volt az üzemi légkörnek. Cementre nagy az igény, terveink feszí­tettek. A terven felüli vállalások valóraváltása minden dolgo­zónktól a lehető legjobb mun­kát követeli. Két telefonbeszélgetés után folytatja: — Amikor megtették dolgo­zóink a hatvanadik évforduló tiszteletére vállalásaikat, a pártszervek cselekvési prog­ramjukat ezeknek segítése ér­dekében állították össze. Ezzel gondolom nem mondok újat, mert .bizonyára másutt is így volt. De a végrehajtás hogyan­jára már a helyi körülmények alapos vizsgálata, a feladatok megoldási módszerének meg­találása volt szükséges. Meg­találtuk. De miért én mondjam el? A pártalapszervezetek vol­tak a kezdeményezők. Deli Ferenc lakatos, a tmk alapszervezet titkára és Po- thorszki Vince, a laboratórium vezetője, a cementüzem párt- alapszervezetének titkára sza­vaiból kikerekedik az a „kutya­macska barátság” - ahogy ők jellemezték —, ami a tmk és a cementüzemiek közt koráb­ban kialakult. A gyár termelé­sét alapjában meghatározó két nagy egység dolgozói nem egyszer „kaptak össze”, és mindenki csak fújta a magáét. — Fújtuk persze, mert okunk is volt rá — mondja Deli Fe­renc. - Mi tmk-sok egyik nap megjavítottuk a gépeket, má­sik nap a cementüzemiek már jelentették, hogy ismét elrom­lott. Mérgelődtünk és nem egy­szer elhangzott: elromlott, mert elrontották, mert nem vigyáz­tok rá! — A cementüzemiek is kész voltak a válasszal — mondja Pothorszki Vince. „Elromlott, mert rosszul javították meg. Idejön egy tmk-s egy szál ka­lapáccsal és nagy nyugalom­mal kérdezi: na, mi van? Áll a termelés, mert a rendes mun­ka helyett csak úgy összemad- zagoltátok .. . Ez van!'- Ez év elején jöttek hozzám a párttagok és javasolták: a két üzemrész pártalapszerveze- te együttes ülésen tárgyalja meg a problémát és értsünk szót egymással — mondja Deli Ferenc. — A mi alapszervezetünk kommunistái is hasonló javas­lattal éltek - mondja Pothorsz­ki Vince. A pártvezetőség egyetértett a párttagok kezdeményezésé­vel és segítette a közös tag­gyűlés mielőbbi megszervezé­sét. A pártalapszervezetek ve­zetőségei kérték a műszakia­kat: segítsenek és készítsék el a folyamatos üzemeltetéshez szükséges igényeket, valamint a nagyjavításokat és karban­tartásokat rendszerbe foglaló „menetrendet" is. Elkészült. Az összevont taggyűlés nagy­szerűen sikerült. A cementüze­miek elmondták, mit kérnek a karbantartóktól a folyamatos termelés érdekében. A karban­tartók pedig válaszoltak a „Ti mit tudtok segíteni?” kérdésre. — Rendeztük közös dolgain­kat, és azóta jó az összhang- nyugtázza Pothorszki Vince. — Hozzátehetem — erősíti meg Deli Ferenc -, hogy a párton kívüliek is nagy figye­lemmel kísérték a közös tag­gyűlést és örültek a megnyug­tató végeredménynek. Megál­lapodtunk abban is, hogy a két pártalapszervezet vezetősé­ge a további feladatok megol­dása érdekében a jövőben is- ha az adott helyzet szüksé­gessé teszi —, együttes ülésen beszéli meg a tennivalókat. A párttagság aktivizálásának fokozásáért egy másik kezde­ményezésről is szót ejt Nagy Béla, a pártvezetőség titkára. — A taggyűléseken — műsza­kok után rendezzük, — a mun­kában már fáradt emberek vesznek részt, többen nem tud­ják kellő figyelemmel kísérni a beszámolókat. Javasolták: a beszámolókat sokszorosítsuk le és a pártcsoportok vitassák meg a taggyűlések előtt. Ezek­ben a kisebb kollektívákban kötetlenebb hangon tudnák megbeszélni a témát és a tag­gyűlésen már alaposan meg­gondolt vélemények, javaslatok hangzanának el. A javasolt módszert bevezettük és a tag­gyűlések már nem a beszámo­lóval, hanem — a téma ismere­tében — a hozzászólásokkal kezdődnek. Tartalmasabb lett a vita, nőtt az érdembeni fel­szólalások száma, és az idővel is takarékoskodtunk. A terv és a vállalások idő­arányos túlteljesítésén felül nőtt a termelékenység, az anyag- és energiafelhasználás több mint 4,5 millió forint megtaka­rítást mutat és a nyereség is meghaladta a tervezettet. — Még jelentős feladatokat kell megoldanunk az év végéig- mondja a pártvezetőség tit­kára. — Bizakodunk és dolgo­zóink véleményeire, javaslatai­ra, kezdeményezéseire mindig figyelünk, mert tudjuk, hogy közös az érdekünk: összehan­golt munka, rend legyen a gyárban! Végül is igaz a mon­dás: rend a lelke mindennek! Garay Ferenc Kellner István: megismerni a szakmát. Nemrég még tanulók voltak, most szakmunkások. A korábr bi gyakorlati tevékenységüket oktatók és idősebb szakik vi­gyázták, ha kellett segítettek, bátorítottak, hasznos, jó ta­nácsokat adtak. Most önálló­an, kenyérkeresőként kell meg­állniuk a helyüket, de az idő­sebbekre továbbra is számít­hatnak. o Kellner István bútorasztalos. Gyereknek nézem, pedig már szakmunkás a Pécsi Faipari Szövetkezet I. számú gyáregy­ségében. Megmutatja munkahelyét, itt készítik a stílbútorok elemeit, szalagcsiszoló, maró-, gyalu- és egy sor más géppel. Ha­lomban áll a megmunkálandó anyag, zaj és por tölti be a helyiséget. — Most éppen ezen dolgo­zom — mutatja meg a fúró­gépet, - de a többivel is jól megy. A gyakorlatokon is itt voltam végig. — Melyik a kedvenc gépe? — Mindegyiket szeretem, még a csiszolót is, pedig az a leg­porosabb. Tölgyfával dolgo­zunk, öröm nézni, ahogy kiad­ja az erezetet. — Hogy fogadták be végleg? — A szakik megismertek az évek során, így jól esett, hogy szorítottak a vizsgáim alatt. A gyakorlatim nem sikerült vala­mi fényesen, most aztán bizo­nyítani akarok, és mielőbb tö­viről hegyire megismerni a szakmát. e Kapási Edit a Szliven Áru­ház lakástextil osztályán ruhá­zati eladó. Csinos, fiatal lány, Nagyárpádon lakik. Egy kicsit másképp tervezett négy éve, Kapási Edit: öröm kiszolgálni a vásárlókat. de rájött, hogy a gimnáziumi érettségit és utána az íróasz­talt nem neki találták ki. Szak­mára vágyott és arra, hogy emberek között lehessen. Ke­reskedelmi szakmunkástanuló­nak jelentkezett 1974-ben. Há­rom évig kitűnő tanuló volt és két évig az iskola KlSZ-bizott- ságának titkára. — A gyakorlati időben is itt dolgozott? — Nem. A Mecsek Áruház­ban voltam végig, önálló ke­resőként már itt kezdtem jú­nius 15-én. — Fizetése? — Az alapom ezerháromszáz, erre jön a fix 40 százalékos forgalmi jutalék. — Jól érzi magát? — Nagyon. A méterosztályon vagyok, nagyon szeretem csi­nálni, öröm kiszolgálni a vá­sárlókat és tanácsokkal segí­teni őket, Nagyon szeretem az idősebb kolléganőimet, jól fo­gadtak és sokat tanulok tő­lük. Beavat a szövetek és más anyagok vásárlásának „titkai­ba", sorolja, hogy melyik mi­re jó, mire kell ügyelni a használatuk során. Munkája mellett helyettesíti a „gyesen" lévő brigádvezetőt. — Mivel tölti a szabad ide­jét? — Intenzív tanulással. Birkó­zom a matematikával, magyar­ral, a kereskedelmi- és áruis­merettel, hogy sikeres felvéte­lit tehessek a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskolá­ban. Nagy tervem, hogy elvé­gezzem, mert érettségit és boltvezetői képesítést is ad. o Szakmája: ács-állványozó. Hiányszakma. Potkovácz József mosolyog, mikor ezt említem. Ö szereti a szakmáját és örül, hogy ács lehet. — Sokaknak miért olyan ide­gen ez a szakma? Potkovácz József: elsők lettünk Szegeden. — Talán mert nehéz fizikai munkát kell végezni, állandó­an kitéve az időjárás viszon­tagságainak: kánikula. vagy nagy hideg, mindegy. Legna­gyobb ellenségünk a hideg, esős szél, sokan reumásak, vagy az ízületeikre panaszkod­nak évek múltán. Ez nálunk szakmai betegség. István bátyja harmadéves ács-állványozó tanuló volt, amikor ő is annak jelentke­zett. Most is egy brigádban dolgoznak a Húsipari Vállalat telephelyén, ahol a Baranya megyei Állami Építőipari Vál­lalat építi az új feldolgozó csarnokot. Az alappillérek vas­beton csonkjai már a földből meredeznek, most a felülbor- dás vasbeton födémet zsaluz­zák, Egy jó darabon már fenn állnak a több mint hatméter magas állványzaton a vasge­rendák, a többi ácsolást fo­lyamatosan végzik a Regényi- féle ács ifjúsági szocialista brigád tagjai. — Mióta dolgozik? — Május másodikától. Geb­hardt Józsival elsők lettünk Szegeden az országos szakma kiváló tanulója versenyen, így korábban szabadultunk. Érde­mes volt, előbb kerestünk és a kéthetes NDK jutalomét is fe­lejthetetlen élményeket adott. Hegyszentmártonban lakik, bejáró. — Mit jelent ez időben? — Fél hatkor kelek, a busz hatkor indul. Jelenleg héttől délután negyed hatig dolgo­zunk, így a tizenhat negyve­nes buszt elkéssük a bátyám­mal, a következő meg csak este fél nyolckor indul. De sok könyvet és újságot kiolvastam már a buszra várva! — A borítékban mennyi van? — Teljesítménybérben dolgo­zom. A májusi fizetésem 3000 körüli volt, azóta megvan a három és feles átlagom. Murányi László Kerülő úton nyolc autóbuszjárat Pontos és részletes tájékoztatást kérnek az utazók Jelenleg nyolc autóbuszjárat közlekedik Pécsett terelő útvo­nalakon. A 10, 19, 30, 32, 33. 36, 37-es és 40-es járatok kü­lönböző útépítések miatt útvo­nalat változtattak, erről adott tájékoztatást a 12. sz. Volán személyforgalmi csoportvezető­je. A 30-as és 33-as autóbu­szok az Esze Tamás utca le­szakadása miatt kényszerültek a már megszokott terelőútra. A 30-as járat viszont további változtatásokat „szenvedett". Lezárták ugyanis az Alkot­mány utcának a Petőfi utca és Rókus utca közötti szaka­szát is, ezért a 30-as csak a Xavér templomig közlekedik. Ezzel egyidejűleg változott meg a bálicsi és donátusi já­ratok útvonala is — a Kórház tértől a Kóczián Sándor utca és Xavér templom érintésével jutnak fel a Kodály Zoltán út­ra. Visszafelé a Petőfi utcán át jutnak a Doktor Sándor ut- cá ra. Nemrégen helyszíni bejárá­son hangzott el az crz ígéret, amely szerint az Alkotmány utca már említett szakasza két héten belül elkészül. Ez azért fontos, mert közeledik a tan­évnyitó, s a Tanárképző Főis­kolára igen sok utas jár. Ha mégsem készülne el az Alkot­mány utca, a Volán megold­ja a főiskola megközelítését valahogy, valószínűleg úgy. hogy a 30-as járat a Petőfi utcán lemegy a Doktor Sán­dor utcára. Szigeti útra, majd onnan a Kürt utcán feljut haj­dani végállomásáig. A tervekben szerepel az az elképzelés, hogy a mecseki járatok a főpályaudvarról in­dulnak, a Kossuth téren már ki is alakították a megálló­helyüket. E tervek szerint a 30-asnak a Kossuth téren nem létesítenek megállót. Nem lesz változás a 39-es autóbusz jelenlegi vonalveze­tésében. Bármennyire is ész­szerűnek tűnik, a felüljáró felhajtó ágán kár volna a 39-es buszt Kertváros felé kül­deni, hiszen a piaci megálló­nál száll fel az utasok negy­ven százaléka. Az elterelések alkalmával tájékoztató táblákat tesznek ki, illetve leszerelik az ott nem közlekedő járatok jelzéseit. Ilyen tájékoztató jelenleg is van már sok a város terüle­tén, számukat gyarapítják. Ko­rábbi — és jogos — reklamá­ció volt az utazó közönség ré­széről, hogy az autóbuszokon nincs megfelelő tábla, hogy milyen járat? A táblák készül­nek, szeptember első felében elöl és oldalt is jól láthatók lesznek a buszokon. Szakmunkások

Next

/
Thumbnails
Contents