Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)
1977-08-25 / 233. szám
6 Dunántúlt napló 1977. augusztus 25., csütörtök Szubtrópusi vendég a Keleti Mecsekben Amikor Kitaibel Pál, a híres természetbúvár 1808. március 19-én a nagymó- nyoki bányák meglátogatására ment, s kocsiján átvonult a Keleti Mecsek egyik legszebb völqyén, a Máré- vári völgyön, bizonyára nem gondolta, hogy 169 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az őt ámulatba ejtő színpompás rovarvilág kutatása tervszerűen megkezdődjön. Bár a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályának szervezésében már több éve folyik a Mecsek állatvilágának feltérképezése, csak 1977- ben nyílt mód az ez év nyarán tájvédelmi körzetbe sorolandó Máré-vári völgy kutatásának megindítására. A vizsgálatok most elsősorban a lepkékre terjednek ki. Az arra járó turista találkozhat az erdészház udvarán álló fél- autófénycsapdóval, amely a lepkék gyűitésének egyik legkorszerűbb módszere. Segítségével nyomon követhetők az ott élő fajok jelentős hánvada, az erdészeti kártevők viszonylagos száma, röpülési ideje stb. Az alig pár hete folyó gyűjtések iqazi szenzációját egy szubtrópusi elterjedésű parányi bagolylepke szolgáltatta. A TRICHOPLU- SIA NI névre keresztelt „világpolgár” rendkívül ritkán vetődik el országunkba, sokszor évtizedek telnek el, míg egy féltucat összegyűlik a múzeumi dobozokban. Ez a lepke, amely az európai lepkészeknek valóságos kuriózum, a közép-amerikai szigetvilágban, az USA-ban, Mexikóban a mi burgonyaféléink rokonait pusztítva igen tömeges, sőt a káposzta károsítása révén kifejezetten káros! Olyannyira, hogy az Arizona állambeli Phoenixben egy valóságos lepkegyárat hoztak létre a Trichoplusia Nl-t elpusztító úgynevezett poliédervírusok ipari előállítására. Bár Kárpát-medencei viszonylatban eddig nincs semmiféle megfigyelés kártevésükről, hiszen egyedszámuk egy adott területen igen alacsony, mégsem ártana a nagyobb odafigyelés a fekete bi- bircsekkel, vörös légzőnyílásokkal, fehér oldal- és fekete hátsáwal díszített sárgászöld hernyókra. Szerencsére a NI nem tud 'nálunk megtelepedni, de hódító csapataik a Kanári-szigetekről, Észak-Af- rikából, Dél-Európából évről évre elindulnak hozzánk. Hogy Kitaibel Pál Máré-vári útján nem „találkozhatott" e szubtrópusi bagolylepkével azt biztosan állíthatjuk, mert első példányaik csak májusban tűnnek fel. Fazekas Imre Miért támad a cápa? Edward Horne feleségével és öt gyermekével motorcsónakján mintegy 35 mérföldre távolodott el a floridai partoktól. Vihar tört ki, a csónak felborult, és az egész család a mentőövbe kapaszkodva töltötte az éjszakát, s a reggel egy részét. Egész idő alatt egy tíztagú cáparaj úszkált a hajótöröttek körül, de támadásra egyik sem szánta el magát. Amikor megérkezett a mentő helikopter, az egyik ingerült cápa kivált a rajból és széttépte Horne tízéves fiát. Hangszóró a tengerben Arthur Myrberg, Miami egyetemének biológusa évek óta tanulmányozza a cápák hallószervét, és véleménye szerint ez a tragikus eset nem a véletlen műve volt. „A cápák — magyarázza — rendkívül érzékenyek a zajra és minden valószínűség szerint a helikopter okozta zaj miatt váltak tómadókedvűvé." A cápák hallószerve bonyolult: nemcsak a fülükkel érzékelik a hangot, hanem egy sor vékony csillószőrrel is, amelyek egész testük hosszában végigfutnak. Ezek tulajdonképpen idegvégződések. Ezenkívül van egy olyan érzékszervük, amellyel az embernél nem találkozunk: az állat oldalán úgynevezett rezgésérzékelő szerv van, amely a vízben előadódó legkisebb rezdülést is felfogja. A hanghul- lámo'k mozgását a cápa sokkal inkább ezzel az érzékelő szervvel, semmint a hallásával észleli. Myrberg tanítványaival együtt mindennap tanulmányozza a cápák viselkedését. A parttól mintegy húsz mérföldre 1200 méter mélyen acél hangszórót helyeztek el a tenger fenekén, amely egy sor különböző hangot bocsát ki a kísérlet során. A kutatócsoport megfigyelte, hogy az alacsony frekvenciájú hangok ellenállhatatlanul vonzzák a cápákat. „Alig hogy a hangszóró kibocsátja a hangot — mondja Myrberg —, rettentő sebességgel megjelennek a cápák, mintha csak a semmiből bukkannának elő. Amint elérik a hangszórót, lassan, szinte óvatosan körülúszkálják. Csak a legingerültebb példányok vetemednek Hanghullámokkal űzik el? Torkukszakadtából ordítozni arra, hogy belemarjanak a készülékbe.” Egy-két cápa hamarosan „eltelik a játékkal” és tovább úszik, a többiek viszont — szinte hipnotizált állapotban — képtelenek otthagyni a hangforrást, még ha megbizonyosodnak is róla, hogy nem ennivaló. Amint növelik a hangfrekvenciát, valamennyi cápa riadtan menekül és jó fél órán át óvatosan elkerüli a hangszóró táját. Myrberg akkor fogott hozzá ehhez a kísérlethez, amikor több békaember elbeszélését hallotta. Valamennyien megegyeztek abban, hogy ha sikerül szigonnyal elejteni egy halat, pillanatokon belül cáparaj veszi őket körül. A cápákat p>edig nem a vér szaga csalogatja oda (tekintettel arra, hogy az áramlatok a vért éppen az ellenkező irányba sodorták), hanem a szigonytól vergődve menekülni próbáló hal okozta rezgések. Myrberg kísérletei során kiderült, hogy a hangszóró által kibocsátott és a cápákat vonzó hangok nagyon emlékeztetnek a halálra sebzett nagy hal hangjára, ezért a lusta cápa tulajdonképpen a ■könnyű zsákmány reményében jelenik meg. A szemébe kell nézni Myrberg most a cápák elűzésére alkalmas hanghullámokkal kísérletezik. Mind ez ideig a szakemberek azt javasolták, hogy ha fürdés vagy halászás közben támadja meg az embert a cápa, legjobb nem menekülni, hanem csapkodni kell a vizet és torkuk szakadtából ordítozni. Mások ehelyett azt javasolják, hogy egyenesen az állat szemébe kell nézni (a cápa ugyanis rendkívül félénk) és nyugodtan kell úszni előre. Myrberg viszont azzal foglalkozik, hogy karóra nagyságú hangszóró segítségével ijessze le a támadó cápát. Most már csak arra van szükség, hogy megtalálják a megfelelő hanghullámot. „A cápák — mondja MyrA Baranya megyei ZÖLDÉRT Vállalat qz alábbi munkakörökben férfi és női dolgozókat felveszi — szakképzett és szakképzetlen bolti eladókat, — alkalmi mozgóárusokat, — árukísérőket, — targoncavezetőket, — éjjeliőröket. ▼ JELENTKEZÉS: Baranya megyei ZÖLDÉRT Vállalat Pécs, Megyeri út 66. Munkaügyi osztály. A nyár magyar filmsikere! Veri az ördög a feleségét Bemutatásra kerül: Petőfi moziban: aug. 25., 26-án 4, 6, 8 órakor, 27., 28-án 3, 5, 7 órakor. Park kertmoziban: 27., 28-án 8 órakor, Kossuth moziban: 29-én 10, 12, V27, 30-án 10, 12, V27> y29, 31-én y27, y29 órakor. J Komarov kertmoziban aug. 29-én 8 órakor. berg — ugyanolyan kiszámíthatatlan lények, mint az ember. Közúti balesetnél például megfigyelhetjük, hogy vannak akik végignézik az egész jelenetet, mások odapillantanak és tovább mennek, vannak azonban, akik elfordítják! a fejüket és meg sem állnak. Ugyanígy tesznek a cápák is.” Rendkívül nehéz lesz tehát megtalálni azt a hangot, amely kivétel nélkül valamennyi állatot elriasztja. A vadőr jogai és kötelességei £ A növényekben elraktározva fl fotoszintézis - mint energiaforrás A növények a napfény energiájának a felhasználásával kisenergiájú széndioxidból és vízből nagyobb energiatartalmú szerves anyagokat építenek fel. Ebben az értelemben minden zöld növény tulajdonképpen energiaátalakító, illetve energiatároló. A növényekben elraktározott napenergia egy része akkor szabadul fel, amikor a növényi anyagcsere-folyamatokban lebontódnak a fotoszintézis során felépült anyagok. De ha a növényt — például a fát — elégetjük, voltaképpen akkor is napenergiát szabadítunk fel, annak a napenergiának egy részét, amelynek révén a növény a szerkezetét felépítette, amely ebben az „építményben" elraktározódott. A zöld növényi felületre érkező sugárzási energiának azonban legfeljebb 3 százaléka raktározódik el a növényekben, a fotoszintézis hatásfoka így eléggé kicsi, mindössze 3 százalék. Az elméleti számítások szerint azonban a fotoszintézis hatásfoka jóval nagyobb is lehetne, mintegy 14 %-os, amely már komoly technikai lehetőségeket kínálna. Elképzelhetők olyan fotoszinte- tizóló rendszerek, amelyekben napfény hatására a széndioxidból nagy mennyiségben keletkeznének redukált anyagok, amelyekből később, a fel- használás helyén oxigénnel összehozva — tehát elégetve — az elnyelt energia visszanyerhető. Még érdekesebb lenne a fotoszintézis segítségével történő közvetlen energiaátalakítás. Mivel a fotoszintézisben a fényenergia elektronokat mozgat, olyan rendszerek kidolgozása is lehetségesnek tűnik, amelyekben az elektronmozgás külső vezetőkben, tehát áramkörben menne végbe, így a fotoszintézissel közvetlenül nyerhetnénk elektromos áramot. Mindez csak elvi lehetőség, amely nem a közeljövőben valósul meg, hiszen még a növényekben végbemenő fotoszintézis folyamatát sem ismerjük minden részletében. A fotoszintézis folyamatait tanulmányozzák — nagy technikai felszereltséggel — az NDK Tudományos Akadémiájának Genetikai Intézetében. A biofizikusok analóg számítógépek és matematikai modellek segítségével vizsgálják a fotoszintézis részleteit. Mezeipocokvizsgálat A súlyos károkat okozó mezei pocok viselkedésének tanulmányozására angol kutatók egy szellemes készüléket szerkesztettek, amelynek lényege egy érzékeny hőmérő. A hőmérőt elhelyezik a pocoklyukban, és egy központi regisztráló készülék vezetéken keresztül folyamatosan feljegyzi a hőmérséklet ingadozásának adatait. Amikor az állat elhagyja a lyukat, például táplálkozni megy, természetesen csökken a hőmérséklet. Ugyanúgy kimutatható az is, hogy egy vagy több állat tartózkodik-e a lyukban. A hőmérséklet-diagramok pontos tükörképet adnak a rejtett életmódot élő állatok tevékenységéről. Hivatásos vadászok Gyűjtő fogalom, több munkaköri kategóriát foglal magában: fővadász, vadász, vadőr, vadtenyésztő, segédvadőr és vadászgyakornok. E munkakörökből a legnagyobb kategóriát a vadőr jelenti. Mai vadgazdálkodásunk a vadőrtől sokkal nagyobb fel- készültséget kíván, minta múltban. A gondjaira bízott vadállomány mellett a vadászterület felszerelési tárgyait, az azon előforduló terményeket köteles megőrizni, továbbá bármely, a társadalmi tulajdont károsító vagy veszélyeztető cselekményt megakadályozni. A vadőr kötelessége és joga a vadgazdálkodás érdekeit sértő személyek igazoltatása, továbbá olyan járművek igazoltatása, amely feltehetően jogellenes úton szerzett vadat szállít, és köteles a vad megszerzésének jogosságát megvizsgálni. Kötelessége a vadászterületen — a lakott helyek kivételével — a macskát, a nem pórázon tartott, vagy kölönc nélküli kóbor kutyát elpusztítani. Ha a vadállományban jelentősebb elhullást észlel, a körzeti állatorvosnak haladéktalanul jelentést kell tennie. A fenti kötelességük és jogaik mellett a modern vadgazdálkodás még igen széles skálájú munkafeladatot követel meg tőlük. — Segítséget nyújtanak a vadásztársaságoknak távlati és éves terveik elkészítésében, — szakszerűen közreműködnek a vadgazdálkodást és a vadászatot szolgáló létesítmények, berendezések tervezésénél és azok megvalósításánál, ‘— közreműködnek és irányítják a zárttéri és félvadtenyész- tést, különös tekintettel a vadegészségügyi előírások megtartására, — segítik a korszerű vadvédelmet, kártevők apasztását, vadföld-gazdálkodás, etetés, állományszabályozás végrehajtását, — napi munkájukat úgy végzik, hogy az segítse a vadásztársaságok és a mezőgazdasági üzemek együttműködését, — részt vesznek a vadászatok (élővad befogás) helyes megszervezésében, — közreműködnek a vadértékesítésben és a külföldiek bérvadásztatásánál, — elősegítik és végrehajtják a vadkárelhárítás megszervezését, — véleményt adhatnak a vadgazdálkodással összefüggő közgazdasági elemzésekben, — részt vesznek a vadász- társaságok kötelező adatszolgáltatásában, — rendszeres kapcsolatot tartanak a helyi tanácsokkal, az illetékes rendőrséggel stb. Mindez magasabb szintű képzettséget kíván vadőreinktől. Továbbképzésüket elsősorban a modern vadgazdálkodás tudományos ismereteivel kell bővíteniük. Megbecsülésük is nőtt az utóbbi időben, amely biztosíték lehet e szép szakma jövőjét illetően. Farkas János megyei fővadász
