Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-22 / 230. szám

Elégtelen Keserű a szárazkolbász Mözsön, helyenként vize­zik a tejet Baranyában, szemetes a bab a keres­kedelemben. íme, néhány kifogás a Megyei Élelmi- szerellenörzö és Vegyvizs­gáló Intézet augusztusi gyorsjelentéséből. Mind­emellett a minőségellen­őrök kedvező tapasztala­taikról is számot adnak, egyes — korábban kifo­gásolt — termékek minő­sége lényegesen megja­vult. Újabban mind több az olyan édesipari termék, melynek a súlya hibádzik. Ezúttal a Szerencsi Csoko­ládégyár 10 dekás Kakaó­pora mérettetett meg és átlagban csak 9 dekának találtatott. De egy-két grammal „könnyítettek” a gyártók a parányi Rumba csokoládé súlyán is. A fe­lelősök ellen fegyelmi el­járást javasoltak. Az intézet a Szekszárdi Zöldért Vállalat mözsi hús­üzemében négy mázsa, erősen keserű mellékizű, emberi fogyasztásra alkal­matlan füstölt kolbászt ta­lált. Az üzemben elkerül­hették volna a bajt, ha történetesen nem nyár-, fenyő- és fűzfa fűrészpor­ral füstöltek volna. A kol­bászt zárolták, marad .a tanulság. Az intézet zöldség-ellen­őrzései során megállapí­totta, egyes boltokban a babot, a felesborsót sze­metesen, hibás, hiányos — a fogyasztói ár nincs fel­tüntetve — megjelöléssel csomagolják. Ennél riasz­tóbb: elharapódzott a tej­vizezés. A tejátvétel je­lenlegi elszámolási rend­szere mellett mind a gaz­dáknak, mind a tejkezelő­nek „megéri" a tej hami­sítása. A Baranya megyei Tejipari Vállalat ellenőrei nagyszabású munkát kezd­tek a tejvizezések feltárá­sára és az intézetet kérték fel a szükséges vizsgála­tok elvégzésére. Eddig tíz esetben javasoltak sza­bálysértési feljelentést a hamisítókkal szemben. Kedvező változás: a so­rozatos szankciók ered­ményeként javult a mál­naszörp minősége a nagy- kozári szörpüzemben. Jobb minőségű nyersanyagot használnak fel, aromá­ban gazdagabb a mál­naszörp. Jobb feltételekkel kezdte a zöldbabszezont a Paksi Konzervgyár. Egy an­gol töltő-, egy svájci gyárt­mányú doboz-zárógép be­állításával és egy pneu­matikus rendszer bekap­csolásával megkétszerezték a zöldbabvonal teljesítmé­nyét, miközben a zárás biztonságosabb, a zöldbab szeletelése apróbb, tetsze­tősebb, a töltősúly is pon­tosabb. (— mz —) Me/eg vizű strandok, palackozott gyógyvizek Kincsünk és gondunk a termálvíz Már a múlt század végén idegenforgalmi jelszó volt: „Bu­dapest, fürdőváros". Ki lehet-e terjeszteni ezt az egész ország­ra? A kérdés nem ilyen egy­szerű. Részben jónéhány fürdő tönkrement a háború alatt és az új fürdők sem oldják meg a gondokat A fürdőgazdálko­dás nagy állami támogatásban részesül. A margitszigeti Pala­tínuson például az egy fürdő- zőre jutó költség 25—30 forint; a bevétel a felemelt árak mel­lett sem éri el a ráfordítás felét. Palackozó épül Zánkán? Kérdőív a külföldiekhez Gyógyfürdők esetében a be­tegek a társadalombiztosítós terhére veszik igénybe a für­dőt, tehát a tényleges költsé­get az állam viseli. A gyógy­fürdőt azonban nem lehet ex­portálni, tehát a vendéget kell „importálni”. E térén a hévíz­program, a fejlesztési koncep­ció csak lehetőséget teremt új fürdők létesítésére. A vendégek ellátásához ugyanis nem ele­gendő a gyógyvíz, a medence, hanem a gyógyszállókra, üzlet­sorokra, szociális és kommuná­lis létesítményekre is szükség van. Ezek költsége óriási. Mégis elkészült egy gyógy­víz-idegenforgalmi terv, amely­nek kidolgozásához az ENSZ is szakértői segítséget adott. A mezőgazdaságban 10—15 év alatt megtérül a létesítmények költsége, ugyanígy a gyógyvíz­idegenforgalomban is, de ez utóbbinál összehasonlíthatatla­nul magasabb beruházási hitelt kellene előteremteni. Ez 1985- ig például 26 milliárd forintos többlet-beruházást jelentene, amire pillanatnyilag a népgaz­daságnak nincs ereje. Néhány évvel ezelőtt a hatá­ron belépő külföldiek között kérdőíveket osztottak szét. Az egyik kérdés így hangzott: „Magyarországi tartózkodása alatt kíván-e hévizes fürdőt meglátogatni?” E kérdésre a külföldieknek csupán egynegye­de adott igenlő választ. Ahhoz, hogy melegvízű strandjaink, gyógyfürdőink közelében euró­pai színvonalon tudjuk ellátni az odalátogatókat, egész sor gyógyszállóra és vendéglátó­ipari létesítményre volna szük­ség. A 135 fürdőből az első 12—15-öt kiemelten kezelik, ezek fejlesztésére nagy össze­geket fordítanak a hatodik öt­éves tervben. Sokat tesznek a tanácsok és a helyi idegenfor­galmi szervek az ország külön­böző vidékein lévő fürdők helyi fejlesztése érdekében, s ez is egy országos terv részének te­kinthető. A hévízhasznosítás további formája a palackozás és a vi­zek forgalombahozatala. Tavaly ötmillió palack különböző ás­vány- és gyógyvizet hoztak for­galomba. Ezt jövő év végére 16 millióra növelik. Az előzetes el­képzelések szerint Zánkán nagyteljesítményű töltőüzemet létesítenek, ahol füredi, zán- kai és hévízi vizet fognak pa­lackozni. Ennek teljesítménye 90 millió palack lesz évente. Ennyi palackozott vízzel az egész Balaton környékét és a Dunántúl nagy részét el lehet majd látni jóminőségű ásvány­vízzel. A töltőüzem beruházási költsége 200 millió forintot tesz ki. A víz palackozása nagyon fontos szociális és egészségügyi gondot old meg. A szakembe­rek szeretnék, ha azokba a fal­vakba, ahol nincs vízmű, rend­szeresen palackozott vizet szál­líthatnának a lakosság számá­ra. Ez a víz ugyanis teljesen Több tisztított baromfi Zalaegerszegről Megkezdik a gigant pulykák vágását Egy esztendővel ezelőtt kezd­te meg az üzemszerű termelést a Zalaegerszegi Baromfifeldol­gozó. A holland és magyar technológiai berendezések áll­Az APOR Ásványolajforgalmi Vállalat eladja az alábbi használt, de jó állapotban lévő HOLLERITH lyukkártyagépeit 1 db IBM 421. tip. táblázógép, 1 db IBM 602. tip. szorzógép, 2 db SOEMTRON 432. tip. rendezőgép. Jk Felvilágosítást ad: Mészáros Ferenc oszt vez. et., ÁFOR adatfeldolgozó és számítástechnikai főosztályán, telefon: 201-620. A gépek megtekinthetők ugyanott Budapest- XIII., Lőportár u. 16. ták a próbát, s a korszerű üzemben egyre nagyobb rutint szereztek a megyeszékhelyen és a környékről bejáró lányok, asz- szonyok is. Az utolsó negyed­évben már átlagosan 32 ezer csirkét vágtak naponta egy műszakban a feldolgozóban, és a tisztított baromfi nagy része exportra került. Az esztendő első felében Zala, valamint a környező megyék ellátásán túl 2,3 millió dollár és 350 ezer rubel értékű exportot bonyolított le a zalaegerszegi „csirkegyár”. Ezentúl viszont még több ba­romfit tudnak vágni és expor­tálni, ugyanis az elmúlt napok­ban kétműszakos termelésre állt át az üzem. Naponta haj­nali fél öttől este 10-ig a ter­vek szerint 48-52 ezer csirkét vágnak és dolgoznak fel az üzemben, melynek kapacitása így évi 1300 vagonra nőtt. A második műszak bevezetésével hamarosan megkezdik a gigant- pulykák vágását is, a 13-16 kilós állatoknak különösen Angliában nagy a keletje. K. G. nitrátmentes. A nitráttartalmú víz pedig köztudottan ártalmas, különösen a csecsemők számá­ra. A hévízprogram megvalósí­tása tehát sokoldalú, műszaki­gazdasági kérdés. Megvalósí­tásával egész társadalmunk hasznára fordíthatjuk egyedül­álló természeti kincsünket. Bermann István Nemzetközi játékkiállítás Budapesten A vásárrendezők végre gondolnak a gyerekekre is: szeptember 16—25-én, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárral egyidőben nemzet­közi játékkiállítást rendez­nek. Az I NTERPLAYEXPO-n, melyet a játékipar és a já­tékszergyártás nemzetközi eredményeinek bemutatása, a 'kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása céljából első ízben1 rendez­nek, bemutatják az óvodás­kor előtti, az óvodáskori, az iskolás- és felnőttkori játé­kokat, a gyermekjátszóterek, játszóparkok, játszó- és gyermekszobák berendezé­seit és játékszereit, a já­téksport eszközeit. A kiállí­tás helye a Budapesti Nem­zetközi Vásárváros „D" pa­vilonja, ahol a gyermekeid részére játszósarkot is be­rendeznek, s az ott bemu­tatott játékókról, használa­tukról pszichológiai felmé­réseket is végeznek. Az INTERPLAYEXPO kiállítói között találjuk a Szovjet­uniót, Csehszlovákiát, Len­gyelországot, Jugoszláviát, Kínát, Ausztriát, Angliát, Olaszországot, Dániát, az NSZK-t, Görögországot és Mexikót. — m — Szivaccsá vált pozdorjafalak Monstre per a lakókért Bevallom megdöbbentem. Halasi Lászlóné a felszakadt tapéta helyén megkaparta a falat és apró pozdorjadarabok hulltak a kádba. A megvete­medett és szivacsossá vált For- vál falat talán csak a tapéta tartja össze. Reménytelenül le­gyint: a Forvál per legalább másfél éve tart és semmi re­ményt nem lát arra, hogy a közeljövőben befejeződik. A falak közben tovább rothad­nak. — Novemberben lesz három esztendeje, hogy beköltöztünk a négyszázezer forintos új ott­honunkba, de örömünk gyor­san elmúlt. Észrevettük, hogy a fürdőszobában a kád felett át­ázik a fal: a hibát azóta sem javították ki. Halasiék bosszúsága nem egyedüli: 501 kertvárosi lakás tulajdonosa bosszankodik a Forvál és Nypanel válaszfalak miatt. Legalább ezerötszáz em­ber mindennapját keseríti meg ez az ügy, amely már a Leg­felsőbb Bíróságot is megjárta, és még mindig nem zárult megnyugtatóan. A lakók hova­tovább építési „szakértőkké", a paragrafusok bonyolult útvesz­tőjének ismerőjévé válnak és abban reménykednek, hátha akad szakértő, aki vállalni me­ri a felelősséget és kimondja: a Forvál és Nypanel szerkeze­teket nem lett volna szabad beépíteni a lakások vizesblokk­jába. Tisztában van ezzel a beruházó, a tervező és a kivi­telező egyaránt, de mivel az EMI által minősített anyagról van szó, egyikük sem marasz­talható el egyértelműen. A lakókon kívül a legna­gyobb gondba a kivitelező, a Pécsi Építő Szövetkezet ke­rült. A Megyei Bíróság még az elmúlt év nyarán arra kötelez­te a szövetkezetét, hogy az első ütemben épült százötven lakás fürdőszobáiban végezze el a szükséges javítási mun­kákat. A Pécsi ÉPSZÖV a Leg­Forvál-Nypanel és hulló csempék Miért vonakodnak a szakértők? felsőbb Bírósághoz fordult, amely ez év március végéig adott határidőt a Forvál falak javítására. Azóta sem történt semmi és az ügy ismét a Me­gyei Bíróság elé került, amely szeptember végéig kötelezte a szövetkezetét a felületkezelés elvégzésére. — A kísérletezés költségeit a továbbiakban nem vállalhat­juk — mondta László Imre, a szövetkezet elnöke. — ötszáz- egy lakást kénytelenek voltunk úgy megépíteni, hogy a For­vál és Nypanel szerkezetekhez kapcsolt műszaki leírásokban nyomát sem leltük a szükséges technológiának. A második ütemben épült lakásokban csempével borítottuk a pozdor- jafalakat, a burkolat viszont meglazult, s több helyen le­potyogtak a csempék. Hiába adott tehát instrukciókat az Építésügyi Tudományos Inté­zet, javaslatuk nem vált be. Arra vonatkozólag, hogy a pozdorjából préselt falak ho­gyan viselkednek a melegvíz okozta párás fürdőszobában, nem volt semmi utalás a terv­dokumentációkban. Az Építő Szövetkezet szak­emberei több tervező vállalatot megkerestek, hogy vállalják a szükséges technológia kidolgo­zását, de a kilincselés ered­ménytelen maradt. A Forváltól és Nypaneltől mindenki „fázik”. A terméket egyébként a Nyu­gat-magyarországi Fagazdasá­gi Kombinát szombathelyi gyá­ra készíti. Szakértők sora uta­sította vissza, hogy felülbírálja az Építésügyi Minőségellenőr­zési Intézet korábban megfo­galmazott minősítését. Végülis a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem építési tanszékének vezetője dr. Kubinszky Mihály vállalta a szakvélemény elké­szítését, ami már a Megyei Bí­róságon van és többek között a következőket állapítja meg: „A meghibásodott válaszfalak aligha javíthatók ki. Megnyug­tató megoldás csak a válasz­falak cseréje lenne, de ez a lakók kiköltöztetését vonná ma­ga után ...” Ennyit a Kubinszky-féle szak­értői állásfoglalásból, s mind­járt hadd tegyük hozzá, aligha elképzelhető többszáz család szükséglakásokban való elhe­lyezése az amúgyis szűkös le­hetőségek miatt. A megoldást nagyrészt a szakértői vélemény­től várják a lakók, az OTP, a beruházó, és a kivitelező egy­aránt. Ez viszont nem old meg semmit. A négyszázezer forin­tos korszerű technológiával épí­tett házakban a tapétával vagy csempével borított falak tönk­remennek. Nemes Dezső a Kamilla ut­ca 7-ben lakik. A felvételt az ő fürdőszobájukban készítettük. Hallgassuk meg mit is mondott a fiatal családapa. — Két esztendeje a tapéta helyett csempét ragasztottak a falakra. Egy évig fedték a Forvált, aztán egymásután le­estek a csempék. Eltört a tü­kör, megrepedt a mosdókagyló. Egy ideje én szedem le a meglazult lapokat, nehogy a fiam fejére zuhanjanak. Á la­kás 394 500 forintba került. Ezért a pénzért nem hiszem, hogy luxus lenne az az igé­nyünk, hogy zuhanyozhassunk! Ennyit tehát a Forvál—Nypa- nelről; hogy a pert végülis ki nyeri meg, a lakástulajdonoso­kat nem érinti. Az viszont mód­felett zavarja őket, hogy mind­eddig egyhelyben topogás jel­lemzi az ügyet. Salamon Gyula Hétfőin

Next

/
Thumbnails
Contents