Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-18 / 227. szám

1977. augusztus 18., csütörtök Dunántúlt napló 3 Elkészül 1979-ben Rendeződik a pécsi szennyvízügy A téma — mi tagadás — szó szerint légből kapott: a pécsi szennyvíz és szennyvíziszap tisz­títása és elhelyezése. Évek óta lógott a levegőben mint sürgő­sen megoldandó feladat, izgat­ta (s izgatja) a lakosság, ta­nácstagok, tanácsi vezetők és szakemberek kedélyállapotát, s különösen melegebb hóna­pokban a széljárásnak megfe­lelően „fanyar illatával” bete­ríti hol Kertvárost, hol Cljme- csekalját. Ugyanis a város szennyvíziszapját már évek óta e két városrész „között” a Me­gyeri úti szennyvízteleptől nyu­gatra eső szabad területen üle­pítik s tárolják — jobb híján. De meddig? Kinövés másodszor A város már évekkel ezelőtt kinőtte a szennyvíztisztító tele­pét. Pécs Megyei Város Taná­csa 1974-ben határozatával jó­váhagyta a Pécsi Vízmű Megye­ri úti szennyvíztelepe bővítésé­nek tervét. Ám a megyei szer­vekkel és az illetékes ágazati hatóságokkal folytatott tárgya­lások és egyeztetések eredmé­nyeként 1975-ben megváltozott a központi szennyvíztisztító te­lep telepítési helye. Az új szennyvíztisztító helyéül a pel- lérdi halastavak melletti terü­leteket jelölték ki. Ezzel egy­idejűleg az új telephely építé­sének befejezéséig (első üteme 1984-ben készül el) szükségessé vált a meglévő 20 000 köbmé- ter/nap kapacitású Megyeri úti szennyvíztisztító telep napi 40 000 köbméter kapacitásúra való bővítése. A bővítés 1979- ben fejeződik be. Egy hétfő délután látogat­tunk el a Megyeri úti szenny­víztelepre, hol tart jelenleg a munka? A környék csendes és úgyszólván szagtalan: csak az új levegőztető medencék oxi­génkeverő gépei duruzsoltak, mint valami távoli vízesés zu- bogása.- Pécs az utóbbi két évti­zedben már másodszor nőtte ki a szennyvíztelepét — mondja Kárász Vilmos, a telep üzem­vezetője. — A mostani telepet az ötvenes évek végén kezdték el tervezni és 1967. szeptem­berében helyezték üzembe. A kapacitását napi 24 000 köb­méter szennyvíz biológiai tisz­títására tervezték, s nem szá­moltak a város ivó- és szenny­vízhálózatának olyan mértékű növekedésével, mint amilyen a hatvanas évek elején tapasz­talható volt. így aztán az üzembehelyezéskor készült jegy­zőkönyvbe már azt kellett rög­zíteni, hogy a kapacitás nem elegendő, annál is inkább nem, mert a tervezett helyett csak 20 000 köbméteres napi telje­sítménnyel működött. Számos gépészeti probléma is adódott a magyar gépekkel, berendezé­sekkel : az évek során többet szereltünk, mint üzemeltünk. Átmeneti állapot- Hova került a szennyvíz­nek az a része, amit nem tud­tak biológiailag tisztítani?- Mechanikai tisztítás — ülepítés — után közvetlenül a Pécsi vízbe, mint ahogy jelen­leg is. Ma 45—50 000 köbméter szennyvíz érkezik naponta a telepre. A szennyvíztelep bőví­tésének „O” üteme kiépült már: napi 31 000 köbméter szennyvíz tisztítása biztosított, s az energiahálózat átépítésé­nek befejezésével a napi 40 000-42 000 köbméter szenny­víz tisztításának sem lesz aka­dálya. A kivitelező, a VÍZGÉP Vállalat 1979. június végére vállalta a rekonstrukció befeje­zését.- Csakhogy ez a 40 000 köb­méteres kapacitás máris kevés.- Átmeneti állapotról van szó — mondja Bátai János, az UNIBER osztályvezető helyette­Végterméks szagtalan természetes trágya Talajerő-visszapótlásra alkalmas se. — A Megyeri úti szennyvíz- telep a pellérdi új telep üzem­belépése után napi 25 000 köb­méteres teljesítményű ipari szennyvíztisztító teleppé alakul át. Ennél nagyobb bővítés te­hát haszontalan kiadás lenne. Ráadásul a távlati koncepció szerint a Megyeri úti telep 2000-re megszűnik szennyvíz- tisztító telep lenni, átalakítják ipari vízműteleppé. Sétálunk az új szennyvízle­vegőztető medencék közelé­ben és alig érezni a szennyvíz szagát. A bűzt, amely olykor­olykor elárasztja Uránvárost és Kertvárost, a szabadon tárolt szennyvíziszap okozza.- Milyen megoldással szün­tetik meg ezt a kellemetlen ál­lapotot? — A szennyvíziszap elhelye­zésének gondja a 70-es évek elején jelentkezett: a mezőgaz- gaság mellőzni kezdte a szer­ves trágya alkalmazását. A napi 1200 köbméter, 2 százalé­kos szárazanyag tartalmú szennyvíziszap elhelyezésére, tá­rolására már nincs hely. A 70- es évek elején próbálkoztunk a szennyvíziszap rothasztásával, de a kísérletek eredménye ked­vezőtlen volt. Berendezések külföldről — Gondolnunk kellett arra — veszi át a szót Bátai János —, hogy a mezőgazdasági üzeme­ink előbb-utóbb belátják, a műtrágyák önmagukban nem oldják meg a talajelőkészítést, így került előtérbe a szennyvíz- iszap víztelenítése. Ez az eljá­rás 25 százalékos szárazanyag tartalomra sűríti az iszapot centrifugákkal. Végül is ezt a berendezést vásároltuk meg egy dán cégtől. A kivitelező a Vízgépészeti Vállalat 1979 jú­nius végére ígérte a berende­zés üzembeállítását. Mivel azonban a mezőgazdasági üze­mek ezt a 25 százalékos szá­razanyagtartalmú, tőzeggel ke­vert szennyvíziszapot sem haj­landók átvenni — illetve csak olyan áron és olyan feltételek­kel, amelyek elfogadhatatlanok a város számára — továbbra is fennállt az iszap elhelyezésének problémája. Ez az iszap ugyan­is méq mindig fertőző és bü­dös. Sehol a megyében nem találtunk helyet, ahol el lehet­ne helyezni, a szállításához pe­dig KÖJÁL előírások szerint legalább 20 darab, teljesen zárt szállítókocsi kellene. — Tehát marad minden a régiben? — Nem. Új megoldást keres­tünk és találtunk. Egy svájci cég iszapszárító és granuláló Berendezését vásároljuk meg. Ezt a tervet a közelmúltban hagyta jóvá a városi tanács végrehajtó bizottsága. Ez a svájci iszapszárítósor légtisz­títással együtt biztosítja a 25 százalékos szárazanyagtartal­mú iszap 90 százalékos száraz­anyag tartalomra való szárítá­sát. A kikerülő végtermék már nem fertőz, teljesen szagtalan, elvileg bárhol tárolható. Olyan mint a műtrágya: feketebors nagyságú apró bogyók. Szer­vesanyagtartalmát a szárítás során sem veszti el, így kivá­lóan alkalmas akár önmagá­ban, akár műtrágyával keverve — mint hogy Svájcban csinál­ják - trágyázásra. Ha kell a mezőgazdaságnak, eladjuk, ha nem, a tárolása sem gond. — És ez a berendezés mikor és hol log üzemelni? — A tervek szerint ugyanott és ugyanakkor, mint a szenny­víziszap víztelenítő berendezés: a Hőerőmű által felhagyott I— II—IV/A zagykazettái helyén 1979. június végétől. Ekkor menekül meg végleg Kertváros és Üjmecsekalja a szennyvíziszap bűzétől. Nem olcsó ez a menekülés: a be­ruházás teljes költsége 1977-es árak szerint 174 millió forint. Dunai Imre Űj megbízatás Pécsett készül a margitszigeti gyógyszálló berendezése A Pécsi Faipari Szövetkezet kapott megbízatást a 900 ágyas margitszigeti gyógyszálló be­rendezésére. A szövetkezeti üzem, amely stílbútoraival szer­zett európai ^hírnevet, az elmúlt években sikert aratott nemzet­közi hírű szállodák — mint pél­dául Brüsszel 31 emeletes luxushotelje, a budapesti Duna Intercontinentál és a Hilton — részére szállított bútorokkal is. A kormány által kiemelt gyógy­vízhasznosítási programban való részvétel profilbővítést je­lent a Pécsi Faipari Szövetke­zetnek. Az áram életveszélyes A felelőtlenség, vigyázatlanság halált okoz Volt, aki a 20 kV-os táv­vezetéket akarta feldíszíteni Búcsúra készülődött Nagyár­pád apraja-nagyja, amikor Nagy Józsefnek az az ötlete támadt, hogy felcicomázza a kocsma udvarában található 20 kV-os távvezetéket. Hiábavaló volt minden figyelmeztetés. Halálos balesetet szenvedett. Az eset jellemző: nemcsak Nagy József, hanem a balese­tet szenvedők jelentős része nem veszi komolyan az áramot. Tavaly negyvenkilenc balesetet jelentettek be Baranya, So­mogy és Tolna megyéből a Körzeti Energiafelügyeletre. Ki­lencen haltak meg áramütés következtében. exporttermékek tervezői (llhj A tervező nem másolhat A RAZNO­export képviselői 48 pécsi terméket választottak Szép bútort, cipőt, ruhát, dísztárgyakat látva természete­sen az ügyeskezű, már-már iparművészeknek számító mes­tereknek gondolunk, ritkábban jutnak eszünkbe azok a ter­vezők, modellezők, akik meg­álmodják a termékeket. Mór az is csodálnivaló, hogy sok millió hazai vásárló ízlésével megegyező fogyasztási cikke­ket képesek tervezni, ennél bi­zonyára sokkal nehezebb olyan termékeket tervezni, melyek az „ezer kívánságú” külföldi ve­vők tetszését is megnyerik. Ba­ranya legsikeresebb export-ter­mékeinek tervezői közül néhá­nyon valóban nem találják könnyűnek ezt. * — Moszkvában a RAZNO-ex- port képviselői előtt fölvonul­tatták a magyarországi bőr­díszmű szövetkezetek és válla­latok az 1978-ra tervezett min­"ÜB Részlet a pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű Szövetkezet új munkacsar­nokából. Kopjár Géza felvétele Néhány mintadarab a 78-as di­vattáskákból. takollekciójukat. Mikor a pé­csiekre került sor, a 20—25 tagból álló zsűri felszisszent. Egymás kezéből kapkodták a táskákat. Kicsit kínos is volt a többi cég előtt, mert ezután velük már nem is nagyon akar­tak foglalkozni — meséli Stett- ner Jenő, a Pécsi Kesztyű és Bőrdíszmű Szövetkezet elnöke. — A bemutatott 53 modell kö­zül 48-at választottak ki meg­vételre. Ez a legnagyobb ki- választási arány, amit valaha magyar cég elért. És ennek a 48 kiválasztott modellnek há­romnegyed részét Kuttner Imre tervezte. Kuttner Imre Budapesten él, s csak hetenként, kéthetenként jön le Pécsre. — Láttam az ön által ter­vezett bőrtáskákat, hallottam a Moszkvában elért sikerekről. — Egy tervezőnek bizonyos adottságokkal kell rendelkez­ni — mondja Kuttner Imre. — Otthonosnak kell lenni az esz­tétikában, de a gyártási tech­nológiával is tisztában kell lenni. A kettő összhangja szük­séges, egyik nélkül sem lehet tervezni. Hogy mi kell ahhoz, hogy valaki eljusson idáig? El­sősorban nagyfokú kitartás. Hosszú időn keresztül kell anyagot, tapasztalatot gyűjte­ni. Vigyáznia kell crra, nehogy beleessen a másolás hibájába. Hiszen a fejlődésnek az alap­ja, hogy maga kínlódja ki, sa­ját erejéből sikerek vagy si­kertelenségek, keserves csaló­dások árán is, hogy mi az, amit csinálni kell. Mikor elér­te valaki azt a szintet, hogy képes alkotni, akkor szükséges, hogy rendelkezzen kellő ön­kontrollal. — önnél hogy valósul ez meg? — Vázlatokat rajzolok, egy formára több variációt is. Ez­után két-három napig elte­szem, hogy még véletlenül se lássam. Igyekszem nem is gon­dolni rá. Mikor újból előve­szem, csak azt tartom meg, ami még akkor is tetszik. Bi­zony előfordult már, hogy va­lamennyit eldobtam, s kezdhet­tem élőiről az egészet. — Honnan ismeri a divat- irányzatot, hogy mikor, mit kell tervezni? — Egv bizonyos szinten fe­lül az általános ízlésből, ko­rábbi divattapasztalatokból, piacismeretből már ki lehet következtetni nemcsak a jelen­legi divatot, de a következő lépést is. „ - Hallottam, hogy ön szep­tembertől egy szakmai tovább­képző szakkört szándékozik szervezni a pécsi szövetkezet­ben. Mi a célja ezzel? — A fiatalok, bizonyos el­képzelésekkel jönnek ide dol­gozni, azt hiszik, itt valami „művészit” fognak alkotni. Az­tán jön a nagy csalódás, hi­szen a konfekcionált üzemben kis részfeladatok elvégzését kell csak megtanulniok. Viszont így a szövetkezet vezetősége sem tudja megállapítani, ki­szűrni, hogy ki az, aki ennél többre képes, aki esetleg ren­delkezik alkotói tehetséggel. Elméleti előadásokon és gya­korlati foglalkozásokon lehető­séget adunk a tehetségeknek, hogy előbbre léphessenek, ne rekedjenek meg egy szalag­nál, a szövetkezet pedig így kinevel a maga számára egy alkotó, műszaki utánpótlást. Sarok Zsuzsa Valamelyest javult a helyzet az idei esztendő első félévé­ben, csökkent a balesetek szá­ma: eddig 20-at jelentettek be. Három személy életét oltotta ki villamosáram. A jegyzőkönyvekből egyértel­műen kiderül: szakértelem hiá­nyában, felelőtlenül használ­nak, kezelnek, javítanak, sőt készítenek villamos gépeket, berendezéseket az emberek. Tavaly, és az idei esztendőben is, a betonkeverő bizonyul a legveszélyesebb gépnek. Sok­szor sem a „megbütykölt", sem az újonnan megvásárolt moto­rokat nem látják el érintésvé­delemmel, s miután vizes kö­zegben dolgoznak a géppel, az és környéke veszélyes üzemmé válik. Sajnálatos módon gyakorta történik baleset a lakásokban. Háziasszonyok elhasználódott mosógéppel, vasalóval vagy egyéb háztartási géppel dol­goznak. És nem gondolnak a következményekre. Kertész Jó- zsefné, kötcsei lakos földes padlón, mezítláb állva dolgo­zott rossz vasalóval. Egy kom­lói kislány vizes haját, fürdés közben akarta megszárítani ké­zi hajszárítóval. Mindketten meghaltak. Elgondolkoztatnak a tragé­diák. Igaz, fizika tanáraink min­dent megtettek, hogy belénk sulykolják: mi, milyen módon vezeti az áramot, hogyan vé­dekezzünk az áramütés ellen. Nem biztos viszont, hogy ma­radt bennünk elegendő ismeret Vajon a villamosgépek roha­mos terjedésével arányban áll- nak-e az elővigyázatos keze­lést segítő tájékoztatók, ele­gendő-e a jelenlegi felvilágo­sító munka? Bármennyire lehangoló a háztartási baleset, még inkább megdöbbentő, azok sem szak­értelemmel nyúlnak villamos­berendezésekhez, akiknek min­dennapi munkájukhoz tartozik az elektromos áram. Túlzott ma­gabiztossággal, „mindent tu­dok a villamosságról" tudattal javítják a berendezéseket. Fi­gyelmen kívül hagyva az alap­vető szabályokat. És vajon hogy fordulhat elő, hogy vitatható minőségű gép kerül forgalomba. Nemrégiben Pécsett történt balesetnél álla­pította meg a Körzeti Energia­felügyelet, a MIRKÖZ szövet­kezet által gyártott úgynevezett gőzborotva vezetékei nem vol­tak megfelelően elhatárolva. Ennek következtében feszültség­áthatolás történt. A gőzborot­vával dolgozó munkást áram­ütés érte, görcsbe rándult és maga felé fordította a pisz­tolyt: másodfokú, súlyos égési sérülést szenvedett. Az energiafelügyelet más szervekkel együtt dolgozva min­den balesetet kivizsgál, rögzíti a baleset körülményeit, s okait. Ha szabálytalanságot, hanyag­ságot észlelnek, szabálysértési eljárást kezdeményeznek, vagy határozatban írják elő a hiá­nyok kiküszöbölését Ebben a félévben Baranyában öt, or­szágosan ötven szabálysértési eljárást kezdeményezett az energiafelügyelet. H.T. Húszezer lakás 7 hónapban Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumnak az év első hét hónapjáról készített gyorsjelentése szerint a terve­zettnél is lendületesebben a múlt év azonos időszakához viszonyítva 8,4 százalékkal bő­vült a kivitelező építőipar ter­melése. Hét hónap alatt ösz- szesen 19 918 új lakást adtak át, 1500-al többet, mint a múlt év azonos időszakában. A kivitelező építőiparnak az év utolsó öt hónapjában még 29 082 otthon építését kell be­fejeznie, s ebből az ÉVM-vál- lalatoknak 19 700-at, az épí­tőipari szövetkezeteknek pedig 5200-at kell átadni. Az ága­zat dolgozói jelenleg majd­nem 57 000 lakást építenek az országban, s ezzel egyúttal megteremtik a jövő évi üte­mesebb lakásátadások feltéte­leit.

Next

/
Thumbnails
Contents