Dunántúli Napló, 1977. augusztus (34. évfolyam, 210-239. szám)

1977-08-18 / 227. szám

/ Épül a szennyvíz-centrifuga üzem az erőmű felhagyott zagytaván. (Cikk a 3. oldalon.) Földközi­tengeri problémák Jégeső-elhárítás és radarmeteorológia Az Egyesült Izzó Pécsi So- piana Gépgyárának szerszám­üzemében optikai köszörűgéppel alakítják ki a nagy pontosságú alkatrészeket. A megmunkálást szemmel nem lehet követni, ezért speciális optikával 25x50- szeres nagyításban egy képer­nyőn ellenőrzi a köszörülést a gép kezelője. Képünkön Fábián János gépi forgácsoló. A Szer­számipari Művek által kifejlesz­tett, másfél millió forint értékű gép nemcsak arra alkalmas, hogy alkatrészeket állítson elő, hanem arra is, hogy más gé­peken előállított alkatrészeket ellenőrizni lehessen. Erb János felvétele A Földközi-tenger medencé­jében egyre nyilvánvalóbban kirajzolódnak a régóta tartó és egyhamar véget nem érő poli­tikai hadmozdulatok katonai következményei. Az amerikai 6. flotta ütőereje keletről — a Boszporuszig és a Dardanel­lákig előretolt állásaiból — Tö­rökországtól és Görögországtól nyugatra: az Appenninekig és a Pireneusokig „szorul vissza”. Görögországban és Törökor­szágban a politikai helyzet kö­vetkeztében ugyanis rendkívül megerősödött az USA- és NATO- ellenes hangulat, ami érthető­en aggasztja a Pentagont. En­nélfogva a Keleten elvesztett pozíciók helyébe Nyugaton kénytelen újakat keresni. Az amerikai 6. flotta fő erői most tehát az olasz és a spanyol támaszpontok felé húzódnak, Madrid pedig a NATO-ba való belépés kérdése előtt áll. Ért­hető tehát, hogy az amerikai politikusok és tábornokok ket­tőzött figyelemmel kísérik az olasz és a spanyol eseménye­ket. Éppen ez a félelem kész­tette az amerikai külügyminisz­tert is a római baloldali II Tempo-nak adott meglehetősen óvatlan nyilatkozatára, amit azután Olaszország belügyeibe való beavatkozásnak minősítet­tek. Jégeső-elhárító rakétakilövő-állomás a Tenkeshegyen. Magyar-szlovák vándorgyűlés Pécsett Előadások a tapasztalatokról A Pentagon mindenesetre új kikötőket és repülőtereket ke­res, miközben igyekszik meg­tartani korábbi keleti pozícióit is. A legutóbb leleplezett szél­sőjobboldali görög tiszti puccs- nak is — a hatalom megkapa- rintása mellett — az voft a célja, hogy Athént minden fel­tétel nélkül visszakényszerítse a NATO-ba, és az országot meg­nyissa az amerikai hadigépe­zet előtt. Kipattant az is, hogy a Pen­tagon minden erejével igyek­szik megakadályozni a ciprusi görög—török megegyezést. A tervek szerint Cipruson tovább­ra is fenn kell tartani a fe­szült helyzetet, csakis így le­het, az ENSZ-határozatok elle­nére, külföldi csapatokat állo- másoztatni és a szigetet olyan rakétahordozóvá változtatni, amely „szemmel tartaná” a közeli államok többségét. A földközi-tengeri feszültség fő oka az, hogy az imperialis­ták szakadatlanul beavatkoz­nak a partmenti államok bel­ügyeibe, akadályozzák a poli­tikai folyamatokat, mindenáron tartani, sőt bővíteni igyekeznek előretolt állásaikat, támogat­ják az izraeli expanzionistákat. Ilyen helyzetben az erejét ál­landóan növelő amerikai 6. flotta jelenléte g hazai partok­tól sok ezer mérföldre — ter­mészetellenes. A Szovjetunió már több Íz­ben javasolta, hogy a Földközi­tengert tegyék a béke és az együttműködés tengerévé. A Szovjetuniónak ebben a tér­ségben nincsenek támaszpont­jai, a Fekete-tengerről kifutó szovjet hadihajók itt csak a ki­jelölt kikötőkben tartózkodnak. Jelenlétüket Moszkva sohasem használta fel arra, hogy nyo­mást gyakoroljon a partmenti országokra, beavatkozzon bel- ügyeikbe. A Szovjetunió mindig kész volt annak előmozdítására, hogy az európai enyhülést ki­terjesszék a Földközi-tenger tér­ségére is. E. Jermakov Helyszíni szemle a rakétakilövőnél a Marx téren Kapcsolat a pécsi Konzummal A jégeső-elhárítás és a ra­darmeteorológia kérdéseiről ta­nácskoznak tegnaptól Pécsett, az Orvostudományi Egyetem aulájában. A Magyar Meteo­rológiai Társaság a Szlovák Me­teorológiai Társaság közremű­ködésével ezúttal ötödik alka­lommal rendezi közös vándor- gyűlését. A délelőtti ünnepélyes meg­nyitón dr. Béli Béla, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket, többek között dr. Földvári Já­nost, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettesét, dr. Ferdinánd Samajt, a Szlovák Meteorológiai Társaság elnö­két és dr. Szakáll Józsefet, a Magyar Meteorológiai Társaság főtitkárát, majd a következőket mondta: — A magyar—szlovák tudo­mányos együttműködés a me­teorológia területén olyan régi, mint a szervezett meteorológiai szolgálat és tudományos kuta­tás. A vándorgyűlés témájául szlovák kollégáinkkal történt közös előkészítés után a jég­elhárítás és a radarmeteoroló­gia kérdéseit választottuk. A jégeső elhárítására irányuló kísérletek Magyarországon, ép­pen Pécs környékén már két éve folynak, így ismertetésük sok érdekességet tartogat. A radarmeteorológia, amelynek eredményeit a jégelhárítás alapvetően alkalmazza, nem­zetközileg is elismert fejlettségi fokot ért el Szlovákiában, ezért nagy érdeklődéssel várjuk az előadásokat. A Szlovák Meteorológiai Tár­saság nevében dr. Ferdinand Samaj üdvözölte a résztvevő­ket, -majd beszélt a magyar és szlovák meteorológiai együtt­működés jelentőségéről. A találkozó megnyitása után két napon keresztül előadáso­kat hallgat a közel 150 részt­vevő. Először dr. Földvári Já­nos tájékoztatója hangzott el Baranya megye mezőgazdasá­gáról. A vándorgyűlés foglal­kozik többek között a jégeső­elhárítás hazai és szlovákiai helyzetével, a baranyai jégká­rokkal. Az Állami Biztosító a megye mezőgazdasági üzemei­nek 1971—1975 között 700 mil­lió forint jégkárt fizetett ki, ami az országos jégkárnak több mint 10 százaléka. Ez is indo­kolta, hogy a jégeső-elhárító- rendszert hazánkban Baranya megyében próbálják ki. A tanácskozás mai témája a radarmeteorológia. Holnap ta­nulmányi kirándulás keretében megtekintik a meteorológusok a Tenkesen lévő jégeső-elhárító­rendszert. — R. N.­Munkatársunk telefonjelentése — Kinőtte magát a Skála Budapesti Szövetkezeti Nagy­áruház. Az egy négyzetméterre jutó forgalma messze meg­haladja az országos átlagot — mondotta Demján Sándor ve­zérigazgató a szerdai sajtótá­jékoztatóján. A 150 ÁFÉSZ és jó néhány szövetkezeti közös vállalat tu­lajdonában lévő Skála igen szép eredménnyel zárta az 1976-os esztendőt: 48 száza­lékkal túlteljesítette tervét. Idén 100 000-féle cikkből egy- milliárd-ötszázmillió forint ér­tékű árut szeretne eladni az áruház 1300 dolgozója, akik 120 milliós többletforgalmat vállaltak a NOSZF 60. évfordu­lója tiszteletére. Ebből 117 mil­liót már teljesítettek is. A következő hónapok is komoly feladatot jelentenek a dolgozóknak, vezetőknek egy­aránt: az év visszalévő részé­ben 600 milliós forgalommal számolnak. Elérését akciók szervezésével is előmozdítják. Éppen tegnap reggel állapod­tak meg a Konzervipari Tröszttel: szeptember 1-től valamennyi, tehát több mint 2000 konzervkészítmény vásá­rolható az áruházban. Elkészí­tésük módjára tanácsot is kap­hatnak a vevők. A tájékoztató végén Demján Sándor vezérigazgató válaszolt az újságírók, köztük a Dunán­túli Napló munkatársa kérdé­seire. — A kereskedőket évtizede­ken át kialakult szokások kö­tötték össze a vevőkkel. A Ská­la áruház viszont új üzlet- és reklámpolitikával hívta fel ma­gára a versenytársak és vásár­lók figyelmét. Sikerült-e az áru­háznak újfajta kapcsolatot ki­alakítani vevő és kereskedő közöfF? — Már az is új kapcsolat, hogy a fogyasztók kiszolgálta­tottsága megszűnt az önkiszol­gáló rendszerben. Az a veszély jelentkezik ekkor, hogy meg­szűnik a kontaktus eladó és vevő között, hiszen az csak a pénztárossal találkozik. Ezért nagyon fontos számunkra a pénztárosképzés is. Dr. Király Attila pszichológus most vég­zett felmérést e témában és rávilágított néhány pontra. — A Skála rendelkezett már némi tapasztalattal, amikor Pécsett megnyílt az ország má­sodik legnagyobb szövetkezeti áruháza, a Konzum. Milyen kapcsolat alakult ki a két szö­vetkezeti áruház között? — Megvan a kapcsolatunk a pécsi áruházzal. Segítséget adtunk megnyitásához és az üzemeltetéséhez is. Az összes üzemszervezési tapasztalatot — amivel rendelkezünk — átadjuk, de propaganda munkájukba is besegítettünk. A tegnapi sajtótájékoztatón többször elhangzott: zsúfolt a Skála nagyáruház. — Nem so­káig, megszületett egy új Ská­la áruház terve. Több mint fél- milliárd forintos költséggel, 10 000 négyzetmétert meghala­dó alapterületű áruház épül fel 1980-ig a főváros egyik legfor­galmasabb pontján, a Marx téren. H. T. Súlyos harcok Etiópiában Megállították a szórnáli csapatok támadását Nairobiból érkezett hírek szerint Etiópia Ogaden tartományában folytatód­nak az elkesereedtt harcok a kormónycsapatok és a nyugat-szomáliai felszaba- dítási front erői között. Mint az ENA etióp hír- ügynökség jelentette, az etióp fegyveres erők meg­állították a Szomáliái csa­patok támadását. A hír- ügynökség szerint az etióp légierő repülőgépei Aiscia körzetében az ellenség csapatösszevonásait és harci eszközeit bombázták. Különösen . súlyos harcok bontakoztak ki az Oireda- wa várostól 48 kilométerre fekvő Arává vasúti csomó­pont térségében. A mogadishui rádió ez­zel egyidejűleg hírül adta, hogy a nyugat-szomáliai felszabadítási front katonái Ogaden tartománynak nagy részét még mindig ellenőrzésük alatt tartják. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt XXXIV. évfolyam, 227. szám 1977. augusztus 18., csütörtök Ára: 80 fillér íiaDio A Skala sikere Oj áruház épül

Next

/
Thumbnails
Contents